hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Cafeteria 2019: így használhatja ki jól a SZÉP-kártyás lehetőségeket

  • adozona.hu

Egy társaság 2019-ben SZÉP-kártya formájában adna dolgozóinak cafeteriát. A nettó juttatás összege 324 ezer forint. Ezen juttatás egészét SZÉP-kártya vendéglátás zsebbe szeretné adni. Milyen adókötelezettséggel jár ez? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény SZÉP-kártya támogatásra vonatkozó rendelkezései a következők:

„71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya 

a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;

b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;

c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.”

„70. § (7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a 71. § (1) bekezdés szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

b) a 71. § (1) bekezdés szerint – az ott meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan – az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része;

c) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

d) a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része.

(8) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg

a) – ha a munkáltató költségvetési szerv –

aa) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

ab) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

ac) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;

b) más munkáltató esetében

ba) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

bb) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

bc) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg”.

„69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli. 

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja

a) béren kívüli juttatás esetében az előzőek szerinti jövedelem,

b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem

1,18-szorosa”.

Mindez azt jelenti, hogy ha a társaság 324 ezer forintot szándékozik a dolgozóknak juttatni, jobban jár, ha azt úgy osztja meg a SZÉP-kártya „zsebek” (alszámlák) között, hogy egyikre se utaljon a béren kívüli juttatásnak minősüllő összegnél többet. Ugyanis, ha a teljes 324 ezer forintot a vendéglátás „zsebbe” rakja, abból még az adóév egészében fennálló munkaviszony esetén is csak 150 ezer forint minősül béren kívüli juttatásnak, amely után 15 százalék szja-t és 19,5 százalék szochót kell leróni, míg 174 ezer forint után 1,18x(0,15szja+0,195szocho) a fizetendő közteher.

Ha viszont a vendéglátás alszámlára csak 150 ezer forintot, míg a szálláshely és/vagy a szabadidő alszámlára – esetleg a vonatkozó értékhatárig megosztva – utalja a munkáltató a további 174 ezer forintot, az 1,18-as szorzót nem kell alkalmaznia. Emellett az év közben belépők/kilépők esetében az arányosított rekreációs keretösszeget is figyelembe kell venni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Őstermelő, termőföld eladása

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelő eszköztámogatása

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Kivás cég osztalékfizetése ingatlanban

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close