Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    452 találat a(z) biztosított cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem szíves segítségét. Adott egy adószámos magánszemély, aki számlát állít ki kft. részére fordításról. A fordítás időszaka 2018. 10. 01-től 2018. 10. 25-ig tarott. Ezt követően az adószámos magánszemély 2018. 11. 05-én kiállítja a számlát 15 napos fizetési határidővel, amit kifizető 2018. 11. 20-án kiegyenlít. A magánszemély jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát, ezért a kifizető levonja a járulékokat (32 százalék), megállapítja a közterheit, így teljesíti a kifizetést. Mivel a fenti eset biztosítási jogviszonyt keletkeztet, a biztosítási jogviszonyt 18T1041-en 2018. 10. 01-2018. 10. 25. időszakra jelentem be. Ugyanakkor a kifizetés miatt (2018. 11. 20.) a járulékokat a 11. havi 08-as bevallásban szerepeltetem. Így maga a biztosítási viszony és annak járulékai 2 külön hónapot érintenek, adatszolgáltatás ügyileg nincsenek szinkronban, szerintem. Kérdésem, hogy T. Szakértő szerint helyesen járok-e el, vagy hogyan lehetne ezt szabályosan kivitelezni (bejelentés, bevallás)? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Kft. Generali Private Care Egészségbiztosítást kötött (a tulajdonos ügyvezető-re). Szerződő a kft, Biztosított az ügyvezető. A díjat költségként elszámolhatja a kft.? Van-e külön egyéb adózási vonzata a magánszemélynél vagy a kft.-nél? A Biztosítási szerződés hatálya 2017. 07. 01., lejárata 2022. 07. 01. Köszönettel: Czigányné Tóth Katalin

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Francia állampolgárt kívánunk alkalmazni munkaviszony formájában. Belföldinek minősül, rendelkezik magyar lakcímmel. Magánbiztosítása van Franciaországban, ezért itthon azt az információt kaptuk, hogy nem tud taj számot igényelni, nem lesz biztosított. Csak szja-t kell vonni a béréből. Mivel nem biztosított, így nem kell őt a T1041-en bejelentenem? A 08-as bevallást a béréről és a levont szja-ról nyújtom be? Köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Heti 40 órás munkaviszonyban álló személy, aki katás egyéni vállalkozó mellékállásban, a főállásában (munkaviszonyában) 4 hónap fizetés nélküli szabadságra szeretne menni. Mivel így nincs biztosítotti jogviszonya, bejelentheti-e ezen időszakra, hogy főállásban katás egyéni vállalkozó, aki megfizeti a járulékot (75 ezer forint után). Nem szeretné feladni a főállását, viszont az egyéni vállalkozását és a biztosítotti jogviszonyát sem. Köszönettel: Tné

    Cikk

    Érdekes helyzetek adódhatnak, amikor egy ugyanazon jogszabályi helyet ugyanattól az időponttól a jogalkotó több jogszabály útján is módosít. Mint például jelen esetben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. paragrafus (1) bekezdésének a) pontját.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. szeretne foglalkoztatni heti 20 órában munkaviszony keretében egy magyar munkavállalót, akinek ugyancsak 20 órában már van Ausztriában munkaviszonya. A párhuzamos foglalkoztatás keretében a dolgozó két helyen nem lehet biztosított. Az lenne a kérdésünk, hogy ha ez a dolgozó Ausztriában biztosított, ott fizeti a járulékokat, akkor itthon mit fizet a bruttó bére után? Mit kell, és mit nem szabad munkabéréből vonni? Milyen formában kell őt (milyen kódokkal) jelenteni a 1041-es nyomtatványon?

    Cikk

    2018. november 20-án, T/3623. számon nyújtották be a Parlamenthez az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely rendelkezik többek között az úgynevezett örökbefogadói díjról, amely 2020. január 1-jétől kerülne bevezetésre. Az alábbiakban tájékoztatást adunk arról, hogy a törvénytervezet elfogadása esetén kik lennének jogosultak az örökbefogadói díjra, és milyen időtartamban nyújtható ez az ellátás.

    Cikk

    Kétségtelen, hogy a munka- és társadalombiztosítási ügyekkel kapcsolatos adminisztráció területén a családi (kis)vállalkozások a legrugalmasabbak. Egy nagyobb cég esetében lényegesen nehezebben megoldható feladat például egy munkaszerződés visszadátumozása, vagy éppen egy mégsem teljesült kifizetés miatti önellenőrzés, ahogy több lehetőség van az optimális jogviszony meghatározására, módosítására is. Ugyanakkor e rugalmasságnak és „kreativitásnak” is megvannak a korlátai.

    Kérdés

    Abban az esetben ha a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja (egyszemélyes tulajdonosa, aki egyben az ügyvezetője is) a Tbj. szerint – külföldinek minősül, olyan országbeli, akivel nincs szociális egyezményünk és – a tevékenységét úgy látja el, hogy nem él életvitelszerűen Magyarországon, nincs lakcíme, továbbá – az üzletvezetéssel kapcsolatos tevékenységét is külföldről fejti ki (nem jár az országban egyáltalán fizikailag soha), akkor a személyesen közreműködő tag 1.) A Tbj 2. § (1) bekezdése alapján egyáltalán a törvény hatálya alá tartozik? A Tbj. 2. § (1) bekezdése értelmében a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Tbj. külön rendelkezése alapján Magyarországon munkát végző személyekre vonatkozik, de esetünkben ő nem végzi itt a munkát és nem állampolgár. 2.) Ha a Tbj egyáltalán vonatkozik rá, akkor a Tbj. szerint biztosítottnak minősülne? Van különbség bármiben azon társas vállalkozó járulékterhe között, aki magyar álampolgár, itt él, és a között, aki egyetlen alkalommal lépett be az országba, amikor megalapította a cégét?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes társas vállalkozás magánszemély tagja a társas vállalkozásban nem működik személyesen közre, csak a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben hoz döntést, amit az ügyvezetővel közöl. Mellette őstermelő. Hol lesz biztosított jogviszonya? Melyik jogviszonyban kell járulékot fizetnie?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság tagját (nem vezetőt) szeretnénk bejelenteni 1460-as jogviszonykóddal biztosított mezőgazdasági őstermelőként a 18T1041-es nyomtatványon. Kérdésem, hogy a főlapon a családi gazdaság vezetőjének adatait vagy a bejelentett tag adatait kell szerepeltetni? Mi eddig ilyen esetben mindig a családi gazdaság tagjának adatait tüntettük fel, mivel az őstermelő önfoglalkoztató, tulajdonképpen magát jelenti be biztosított őstermelőként. Az OEP (kormányhivatal) álláspontja viszont az, hogy, a gazdaság vezetője jelenti be a tagot, mint foglalkoztató. Történt ebben változás a közelmúltban? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Tag – NEM ügyvezető – személyesen közreműködik a társaságban. Ezért havi megbízási díjat kap, mely nem éri el a biztosítási küszöböt. Kérdésünk, hogy milyen járulékterhei vannak a fenti jövedelemnek? Bizonytalanok vagyunk abban, hogy a fenti összeget a társaság részéről szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás terheli (levonások: csak szja, mivel nem jár biztosítotti jogviszonnyal), vagy ez önálló tevékenységből származó jövedelem, melyet 19,5 százalékos eho terhel? segítségüket nagyon szépen köszönjük!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Az alábbi változásokról olvastam: (3) Az szja törvény 3. § 89. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „89. Adóköteles biztosítási díj: a) magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét) a biztosított magánszemélynél,....... Ennek alapján, az alábbi kérdéseimre szeretnék válaszokat kapni: 1. Amennyiben a kockázati biztosítás szerződője a munkáltató, biztosítottja a munkavállaló és kedvezményezett a biztosított családtagja, Például: 20 ezer ft/hó befizetett díjat figyelembe véve, milyen egyéb járulékfizetési kötelezettség terheli a MUNKÁLTATÓT MINT SZERZŐDŐT és a Biztosítottat? (szja, eho, egészségügyi hozzzájárulás stb.) 2. Mekkora összeg számolható el költségként a szerződőnél, a fenti példát figyelembe véve? 3. Amennyiben a díjfizető: kivás vagy katás cég, és nem számol el költséget, akkor kell-e adót, vagy bármilyen járulékot fizetni a kockázati biztosítás után céges szerződő esetén a szerződőnek, illetve a biztosítottnak? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!!

    Cikk

    Többször hallottam már a következőket: „amíg tanul a diák, addig biztosítottnak minősül”, „ha megszűnik a biztosításod, akkor még 45 napig biztosított vagy”. Sajnos ezek a kijelentések nem fedik a valóságot, és ez annak köszönhető, hogy sokan összekeverik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot a biztosítási jogviszonnyal. Az alábbi cikkben a két fogalmat és az azokhoz kapcsolódó ellátásokat igyekszem tisztázni.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Mezőgazdasági szolgáltatás

    dr. Csobánczy Péter

    közgazdász, jogász, adótanácsadó

    Táppénz

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Munkáltatói jogutódlásnál folyamatos táppénz kérdése

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 augusztus
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 31 1 2
    3 4 5 6 7 8 9
    10 11 12 13 14 15 16
    17 18 19 20 21 22 23
    24 25 26 27 28 29 30
    31 1 2 3 4 5 6
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media