Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó 2018.08.01-jétől katából visszatér a "hagyományos" adózási módba. Várhatóan 2018. december 15-én szülni fog. Mely időszak lesz a csed, illetve a gyed összegének számítási alapja? December 14-étől visszafelé vagy a szülés kezdőnapját megelőző harmadik hó utolsó napjától visszafelé számolják-e a keresetet? (Folyamatos a biztosítási ideje legalább 2015 óta.)
Tisztelt Szakértők! Az alábbi esetre kérném szíves segítségüket. Adott egy nagykorú magyar állampolgár, aki családjával már évek óta Angliában él, és ott folytatja tanulmányait. A Taj-száma jelenleg itthon érvénytelen, mert anno bejelentették, hogy külföldre mennek, külföldön biztosított a tanulmányai által, de van itthoni lakcíme, lakcímkártyája, az adóazonosítója is megvan. EU-kártyával is rendelkezik. Most nyáron hazajönne, hogy nyári alkalmi munkát vállaljon. Hogyan teheti ezt meg, mi a hivatalos folyamata, hogyan tud itthon átmenetileg egyszerűsített alkalmi munkát vállalni? Válaszukat előre is köszönöm!
A külföldi jogviszonnyal is rendelkező személy magyarországi biztosítási kötelezettségének megállapítása általában rutinszerűen történik, ugyanakkor gyakran merül fel kérdésként, hogy az egyes magyarországi ellátásokra jogosultságot, illetve a vállalkozóként történő biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget miként érinti a külföldön fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély kézműves szappanok készítésére váltott ki tevékenységet. A NAV törzsadatában adószámos magánszemélyként szerepel. Főállású anya volt, most megszűnt ez a jogviszonya. Jelenleg ebben a jogviszonyában kell-e járulékot fizetnie? Ha nem kell, akkor hogy lesz biztosított? A havi egészségügyi járulékot kell esetleg fizetnie? Mikor lesz biztosított adószámos magánszemélyként? Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Ha egy magánszemély egy bt.-ben kültag, van egyéni vállalkozása, amely jelenleg szünetel, és nincs semmilyen munkaviszonya, akkor a bt.-ben van-e kötelező minimális járulékfizetési kötelezettsége, ott lesz-e biztosított? Vagy választhatja azt, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti csak maga után magánszemélyként? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Állapotos kismama többes jogviszonyban biztosított. Táppénzes állományban azt a munkakörét, ami nem veszélyezteti az állapotát, el tudja-e látni továbbra is, s ha igen, erről kell-e orvosi igazolás? Ha mindkét jogviszonyában táppénzben részesül, akkor azt mindkét helyen külön-külön kell kezdeményezni? Köszönettel.
A kormány tegnap T/629. számon benyújtotta a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot.
Gyakran merül fel kérdésként a csed, gyed, gyes folyósítása alatti vállalkozás lehetősége, így a témában megjelent számos írás ellenére sem haszontalan, ha ismét visszatérünk rá.
Tisztelt Szakértő! Kérdéseim a következők: 1. Lehet-e megbízási szerződés keretében folyamatosan, havi díj megállapítása mellett villanyszerelési munkára megbízni magánszemélyt? 2. Egészségügyi szolgáltatást végző társaság az aszisztensi munkára megbízásos jogviszony keretében alkalmazza az ezen munkálatokat elvégző hölgyeket. A feladatot egy hónapon belül alkalmanként, előre egyeztetett napokon és időpontokban végzik el, havi díjazás mellett (például hétfő, szerda, péntek 14-18 óráig, de ezek esetenként igényenként változhatnak, így előre soha nem lehet tudni, hogy pontosan mikor fogja elvégezni a feladatát). Ha a havi díjazás nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, így őket nem is jelenti be a cég biztosítottként, továbbá a megbízottól nem vonja le a járulékot. Helyesen járunk el? A megbízási díj havi elszámolási időszakra vonatkozik, viszont az elvégzett munka órában jól mérhető. A dilemmát az okozza, hogy a megbízási díjat a szerződés szerinti elszámolási időszakhoz mérhetjük-e. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
A társadalombiztosítással összefüggő tevékenységünk során számtalanszor használjuk a biztosított kifejezést, nem egyszer tévesen értelmezve azt. A következőkben néhány ezzel kapcsolatos félreértést, téves értelmezést igyekszünk tisztázni.
Tisztelt Szakértők! Segítségüket szeretném kérni az alábbi biztosítási jogviszony megítélésében. Egyik új kollégánk magyar-román kettős állampolgár. Romániában rendelkezik napi 8 órás munkaviszonnyal, de munkája lehetővé teszi, hogy ezen felül további munkát vállaljon. Mi mint magyar társaság részmunkaidőben szeretnénk foglalkoztatni, napi 4 órában. Magyarországon lakással és lakcímmel rendelkezik, életvitelszerűen itt él. Kérdéseink: 1. Hogyan lehet biztosított Magyarországon, ha a román munkaviszonyát meg akarja tartani? 2. Milyen járulékokat kell Magyarországon levonnia és fizetnie a munkáltatónak? 3. Milyen feltételekkel jogosult Magyarországon egészségügyi ellátásra? Köszönettel: István
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár Magyarországon fog szoftverfejlesztő munkát végezni egy máltai cégnek, rendes munkaszerződéssel, úgymond távmunkában. A máltai cégnek nincs Magyarországon képviselete/kirendeltsége. A dolgozó a fizetését Máltáról kapja. A kérdésem, hogy hol lesz biztosított a munkavállaló, illetve hol és kinek kell járulékot fizetni utána?
Tisztelt Szakértő! A kérdés talán banális, de elgondolkodtatott. Társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag a vállalkozásban társas vállalkozónak minősül, máshol nincs jogviszonya. Ezen jogviszonyában szült, csed és gyed után jelenleg gyesen van. Úgy tudom, hogy gyes alatt akkor mentesül a járulékfizetés alól, ha személyesen nem működik közre. Viszont, ha ez igaz, és társas vállalkozás tagja személyesen nem működik közre, akkor nem is társas vállalkozó, és akkor nem is biztosított. Akkor nincs mögöttes biztosítása a gyes alatt? Illetve a gyed alatt sem? Köszönöm.
A sajátjogú nyugdíjas társadalombiztosítási jogállása közismert, és tovább foglalkoztatása, vállalkozása esetén sem jelent különösebb kihívást a vele kapcsolatos kötelezettségek teljesítése. Kevesebb szó esik viszont a nyugdíjelbírálás időszakáról, tehát, amikor az igény – egy meghatározott naptól – benyújtásra került, de a határozat még nem érkezett meg, holott ez az időszak számos dilemmát felvethet.
Más személy vagy szerv is teljesítheti a magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Mikor éri meg, és mikor nem?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték