373 találat a(z) biztosított cimkére
Járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül-e (biztosított-e vagy sem) az a társas vállalkozó, aki a nők 40 évével ment el nyugdíjba? Válaszát előre is köszönöm!
Külföldi magánszemély egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Milyen módon lehet bolgár magánszemély részére egyéni vállalkozói igazolványt váltani Magyarországon? A magánszemély rendelkezik tartózkodási engedéllyel, lakcímkártyával, adóazonosító jellel és ügyfélkapus regisztrációval. Ausztriában van biztosítási jogviszonya, így viszont nem kaphat taj-kártyát hazánkban.
Külföldön élő munkavállaló
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egyik munkavállalója angol állampolgár, aki eddig Magyarországon élt, és dolgozott. Szeretne visszaköltözni Angliába, ott lesz az állandó lakcíme, és életvitelszerűen is ott fog élni. Munkaviszonyát társaságunknál nem szeretné megszüntetni, kintről dolgozna részünkre, vagyis a munkavégzés konkrét helye Anglia. (társaságunk szolgáltatásközvetítéssel foglalkozik, vagyis nem okoz problémát, hogy helyileg nem a budapesti irodában van a munkavállaló). Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben hogyan alakul a munkavállaló biztosítása? Hol lesz ő tulajdonképpen biztosított? Hogyan kell a járulékait levonni, mind munkavállalói mind foglalkoztatói oldalról nézve? Segítségét nagyon köszönöm! Tisztelettel, Betti
Előadóművész számlája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Előadóművész tevékenységről cég állít ki számlát, kell-e a befogadónak nyilatkozatot kérni arról, hogy a nevezett művész milyen jogcímen biztosított a számlát kiállító cégnél, ha ez a nyilvános cégadatokból nem derül ki? Köszönöm segítő válaszát.
Harmadik országbeli tag, ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, az alábbi eset megoldásában szíveskedjen állást foglalni. Adott egy társaság (egyszemélyes kft., amelynek tagja és ügyvezetője harmadik országbeli magánszemély, amellyel Magyarországnak nincs kétoldalú szociális biztonsági megállapodása). Az adott személynek nincs regisztrációs kártyája, nincs belföldi címe. Magyarországra évente 1-2 alkalommal jön, a társaság ügyeit hazájából intézi. A kérdéseim a következők: 1. Az adott személy a Tbj. alapján biztosítottnak tekinthető-e Magyarországon? 2. Köteles-e járulékot fizetni? 3. Ha igen, milyen módon juthat hozzá a bejelentéshez és járulékfizetéshez szükséges taj számhoz? Megtagadhatják-e a taj kiadását arra hivatkozva, hogy nincs regisztrációs kártyája, belföldi címe? 4. Jogosult-e fentiek alapján táppénzre, orvosi ellátásra? Amennyiben a fentiekre nem a válasz, akkor igaz-e, hogy a biztosítási jogviszonya és ezzel együtt a fizetési kötelezettsége akkor kezdődik, amikor a regisztrációs kártyáját kiállítják, és belföldi lakcíme keletkezik? Kérem, segítségét hogy hogyan járjak el helyesen és szabályosan ebben az esetben. Válaszát előre is köszönöm
Ők azok, akikre nem terjed ki a magyar társadalombiztosítás
Cikk
Január elsejétől változnak a társadalombiztosítás ellátásokra vonatkozó törvénynek a biztosítotti jogviszonyra vonatkozó szabályai.
Egyéni cég tulajdonosa munkaviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni cég tulajdonosa vagyok és munkaviszonyban, részmunkaidőben 4 órában látom el az ügyvezetést és személyesen közreműködöm is. Más munkaviszonyom jelenleg nincs. A járulékokat a garantált minimálbér alapján 4 órára, azaz 64 500 forint után fizetem. Kérdésem, hogy így biztosított vagyok-e és szabályosan járok-e el? Válaszát várva köszönettel
Főfoglalkozású adószámos magánszemély utáni járulékfizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társasháznak olyan adószámos magánszemély állít ki a minimálbér 30 százalékát meghaladó összegű számlát, aki főfoglalkozásúként, biztosítottként a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot már megfizeti. Ebben az esetben van-e a társasháznak adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Köszönettel
Ügyvezető tagi jogviszonya és személyes közreműködése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyszemélyes kft. tagja, aki rendelkezik máshol 36 órát meghaladó jogviszonnyal, ügyvezetést és személyes közreműködést végez cégében. Az egyszemélyes kft.-ben 36 óra melletti tagi jogviszonnyal van bejelentve. Tevékenységéért bruttó 30 000 forint díjazásban részesül. Helyesen jár el a társaság, ha a 30 000 forint után fizeti meg az adót, úgy, hogy az ügyvezető nem válik biztosítottá? Hogyan alakul a szocho és a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség? Külön jogviszonyt jelent-e a tag ügyvezetése és személyes közreműködése?
Családi gazdaság tagjának járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély jelenleg heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Édesapja családi gazdálkodó, a kérdéses magánszemély jelenleg nem tagja a családi gazdaságnak. Szolgálati idejének növelése miatt az édesapa szeretné bejelenteni lányát heti 20 órás munkaviszonyra a családi gazdaságába, és ezzel egyidőben szeretné a lányát bevenni a családi gazdaságba is (a fejenkénti 8 millió forintos kedvező adózási lehetőség miatt). Kérdésem az lenne, hogy ezt megteheti-e, hiszen véleményem szerint a lány a családi gazdaságban, mint tag, munkaviszonyban nem foglalkoztatható. Mivel azonban családi gazdasági tagként őstermelők módjára adózik, ezért mivel van egy teljesen független cégnél heti 20 órás munkaviszonya, ott ő biztosított lesz, és a családi gazdaságban nem lesz biztosított, és nem is választhatja, hogy ő ennek ellenére járulékot szeretne ott fizetni. Van-e mégis valamilyen módja annak, hogy belépjen a családi gazdaságba, és a szolgálati idő növelése miatt mégis tudjon a gazdaságban járulékot fizetni (például a minimálbér után)? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tb, ha külföldinek dolgozik távmunkában, kiküldetésben
Cikk
Számos olyan helyzet adódik, amikor valakinek külföldi a foglalkoztatója, mégsem külföldön, hanem Magyarországon biztosított. Összefoglaltuk, milyen bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségei lehetnek az ilyen személyeknek.
Külföldi köztisztviselő biztosítotti jogviszony igazolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Felsőoktatási intézményünkben speciális tb-státuszú (Beamtenstatus) külföldi oktatókat, tudományos munkatársakat alkalmaznánk munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. A Beamter/in biztosítottnak minősül a hazájában, de nem vonatkozik rá a kötelező állami társadalombiztosítási jog. Viszont az A1 igazolást a biztosítotti jogviszonyáról az illetékes állami egészségbiztosítási szervnek kellene igazolnia hivatalból, jelen esetben azonban ezt nem tudja igazolni az állami egészségbiztosítási szerv, mert nem ő az illetékes. Kérdésem, hogy kellőképpen alátámasztja-e a külföldi oktató külföldön fennálló biztosítotti jogviszonyát a külföldi foglalkoztató intézmény (állami egyetem) kötetlen formájú igazolása arról, hogy az illető egyetemi professzor náluk élethosszig tartó köztisztviselői státuszban (Beamtenverhältnis auf Lebenszeit) áll, és köztisztviselőként nem állami tb-köteles, hanem a köztisztviselői jog és a rájuk érvényes egészségbiztosítási és nyugellátási jog szerint biztosított? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel B.Gy.
Életbiztosítás adó és tb vonzata
Kérdés
Befektetett egységhez kötött életbiztosítás: kft. két ügyvezetőjének részére kötötte a megnevezett biztosítást, ahol a szerződő a cég, biztosított az ügyvezető, kedvezményezett az ügyvezető felesége, szolgáltatás megnevezése baleseti halál, díjfizetés tartama határozatlan, havi gyakoriságú fizetés, eszközalap hazai kötvény alap, melyhez árfolyam funkció kapcsolódik. Ezen biztosítás után milyen adót vagy járulékot, milyen adónemre, mekkora százalékban kell fizetni a kifizetést követő hó 12-éig? Válaszukat előre is köszönöm.
Tud róla, hogy társas vállalkozó? Ezen múlnak a járulékai
Cikk
Ügyvezetők társadalombiztosítási közteherfizetésekor több válaszomban is írtam, hogy ha a kft. vagy a bt. tagja megbízásban ügyvezetést lát el – és egyéb személyes közreműködése nincs, azaz nem áll tagsági jogviszonyban – akkor társas vállalkozónak minősül. Többen kérdezték, hogy miért szerepeltetem a válaszban azt a feltételt, hogy egyéb személyes közreműködése nincs, azaz nem áll tagsági jogviszonyban. Alábbi cikkben a fenti szabály részletes magyarázatát olvashatják.
Mit tehet, ha foglalkoztatója nem vallotta be az egyéni járulékokat?
Cikk
A címben feltett kérdés általában olyankor hangzik el, amikor a nyugdíjhoz vagy akár más ellátáshoz (például rokkantsági ellátás, csed) szükséges biztosítási időből a hajdani foglalkoztató tényleges (vagy vélt) hanyagsága miatt bizonyos idő hiányzik, vagy éppen az adott ellátás alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál egy nagyobb tétel nem kerül beszámításra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
