Tisztelt Szakértő, Egy kft.-nek a tagja dolgozhat-e a kft. boltjában nulla forintért, ha van szabadideje, mert máshol nincsen munkahelye? Mit kell fizetni utána? Lesz-e biztosított, ha mint magánszemély fizeti havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. napi 2 óra munkaidőben, határozatlan jogviszonyban foglalkoztat egy dolgozót, az a munkavállaló szempontjából biztosított jogviszonynak számít-e, vagy a munkaviszonya mellett fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy beltaggal és kettő kültaggal rendelkező bt. végelszámolása 2017.01.10-én kezdődik. A beltagnak 2016 augusztusáig volt heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. Most derült ki, hogy azóta nyugdíjas. Jövedelmet a bt.-ben senki nem vett fel. A végelszámoló az egyik kültag lesz. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint a végelszámoló a tisztséget ingyenesen látja el, a jogviszonyára nem tér ki. A végelszámoló kültagnak nincs biztosítással járó jogviszonya, saját maga után fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Úgy gondoljuk, hogy a beltagot augusztusi dátummal kijelentjük a „Társas vállalkozás 36 órát meghaladó mkaviszony mellett” jogviszonyból, továbbá a bt. pótlólag megfizeti utána havonta az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Szerintünk augusztus után nincs biztosítással járó jogviszonya a bt.-ben, tehát nem kell a ’1041-en bejelentenünk. A végelszámoló kültag nem válik biztosítottá, mint társas vállalkozó annak ellenére, hogy nem lesz jövedelme? Válaszát előre is köszönjük!
Megszűnik a kismama biztosítási jogviszonya, ha csed, gyed, gyes vagy gyet ideje alatt szűnik meg a munkaviszonya például azért, mert határozott idejű volt a munkaszerződése, vagy a munkáltatója jogutód nélkül húzza le a rolót. A biztosítás megszűnésének a biztosításhoz kötött ellátások ismételt igénylésekor lehet komoly jelentősége, noha a jogosultsági szabályok bizonyos tekintetben figyelembe veszik, ha a biztosítás ilyen időszakban ér véget. Cikkünkben ezeket az eshetőségeket vesszük számba.
Tisztelt Adózóna! Adott egy egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. résztulajdonosa és egyik ügyvezetője, továbbá részt vesz a társaság termelő tevékenységében is. A vállalkozó 2017.01.01-től kisadózást választott. Ezzel egyidejűleg a kft.-ben a főállású társas vállalkozói jogállását 2017.01.01-től munkaviszonyra változtatta (ügyvezetőként, de a munkaköri leírásában a kft.-ben végezhető munkatevékenységek is szerepelnek), ahol a heti munkaideje 10 óra. Ez a munkaidő elegendő a kft.-ben végzett valamennyi tevékenységének lefedésére. Mivel ez nem éri el a heti 36 órát, ezért kisadózóként „főállásúnak” jelentette be magát. Kérdésem, hogy helyesen járt-e el a 2017. évi bejelentésekkel, mert olvastam olyan véleményt is, hogy ha a társas vállalkozásban ügyvezetői feladatot ellátó tulajdonosnak nincs sehol „főállásnak” minősülő jogviszonya, akkor ügyvezetőként a társas vállalkozásban főállású társas vállalkozónak fogják minősíteni. (A katatörvény alapján a főállású kisadózói státusz nem minősül az egyéb jogviszonyok elbírálása tekintetében főállásnak). Azonban a Tbj. rendelkezései szerint csak az az ügyvezető lesz e tevékenységéből fakadóan társas vállalkozó, aki azt nem munkaviszony keretében – és e tekintetben nincs óraszámmegkötés – látja el. Tehát elegendő-e a részmunkaidős ügyvezetői munkaviszony megléte ahhoz, hogy a társas vállalkozókénti biztosítási jogviszonyt kizárja, ezáltal lehetővé téve a főállású kisadózói státuszt? Válaszát előre is köszönöm! Hatlaczki László
Tisztelt Szakértő! Gyes lejárta után mennyi ideig biztosított az anyuka, amennyiben munkaviszonya az otthonlét alatt megszűnt, új munkaviszonya pedig még nincs? Köszönöm.
Bizonyára nem kevesen vannak, akik ez idő tájt töltötték be a rájuk érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt vagy szerezték meg a 40. év jogosultsági idejüket, és azt fontolgatják: vajon még idén vagy inkább csak jövőre vegyék-e igénybe a nyugellátást?
Családi gazdaságunkban 2 fő öregségi nyugdíjas, és 2 fő őstermelőként biztosított családtag van. Én mint nyugdíjas vagyok a gazdaság vezetője, férjem szintén nyugdíjas, felnőtt gyermekeink őstermelőként biztosítottak. Az új őstermelői kártya kiváltásakor az én őstermelői igazolványomat (férjem velem közös igazolványon van) megújították, de a gyermekeimnek nem adtak újat, mondván a családi gazdaság tagjainak nem kell őstermelői igazolványt kiváltani. Kérdésem, hogy ők hogyan lesznek őstermelőként biztosítottak? Az APEH felé eddig negyedévenként kellett a bevallást elkészíteni, és befizetni a rájuk eső bevétel 20 százalékának az 1/12 része után a 14 százalékot. Az egy főre eső bevételünk 8 millió alatt van.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja heti 5 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, más munkát nem végez a társaságnál. Jelenleg van másik munkahelye is, ahol heti 40 órás munkaviszonyban biztosított. Rövidesen megszűnik a 40 órás állása, csak a kft. ügyvezetése marad. Kérdésem az, hogy a kft.-nél maradhat-e ezután is heti 5 órás munkaviszonyban, vagy meg kell-e emelni az óraszámot ahhoz, hogy biztosított maradjon? Más munkát továbbra sem fog végezni a kft.-ben. Köszönettel: B. Júlia
Tisztelt Szakértő! Megbízási jogviszonyban oktatói tevékenységet lát el a megbízott. A megbízási szerződében meg van adva az oktatás időtartama, alkalmanként 45 perc, illetve előreláthatólag 09.hó-12.hó-ig tart a megbízás, oktatási díja 1500 forint/óra. Kérdésem a következő lenne, ha heti 1, illetve 3 napon teljesíti a megbízott az oktatást, akkor az oktatásért kapott megbízási díjat havi szinten kell figyelembe venni a járulékfizetés szempontjából vagy csak a tényleges oktatási napokra? Tehát ha egy hónapban van 10 oktatói napja, járulékfizetése (biztosítottsága szempontjából) csak a 10 napra figyelendő, vagy az egész hónap 30 napjára, és így nem lesz járulék fizetése (nem lesz biztosított)? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül-e (biztosított-e vagy sem) az a társas vállalkozó, aki a nők 40 évével ment el nyugdíjba? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Milyen módon lehet bolgár magánszemély részére egyéni vállalkozói igazolványt váltani Magyarországon? A magánszemély rendelkezik tartózkodási engedéllyel, lakcímkártyával, adóazonosító jellel és ügyfélkapus regisztrációval. Ausztriában van biztosítási jogviszonya, így viszont nem kaphat taj-kártyát hazánkban.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egyik munkavállalója angol állampolgár, aki eddig Magyarországon élt, és dolgozott. Szeretne visszaköltözni Angliába, ott lesz az állandó lakcíme, és életvitelszerűen is ott fog élni. Munkaviszonyát társaságunknál nem szeretné megszüntetni, kintről dolgozna részünkre, vagyis a munkavégzés konkrét helye Anglia. (társaságunk szolgáltatásközvetítéssel foglalkozik, vagyis nem okoz problémát, hogy helyileg nem a budapesti irodában van a munkavállaló). Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben hogyan alakul a munkavállaló biztosítása? Hol lesz ő tulajdonképpen biztosított? Hogyan kell a járulékait levonni, mind munkavállalói mind foglalkoztatói oldalról nézve? Segítségét nagyon köszönöm! Tisztelettel, Betti
Tisztelt Szakértő! Előadóművész tevékenységről cég állít ki számlát, kell-e a befogadónak nyilatkozatot kérni arról, hogy a nevezett művész milyen jogcímen biztosított a számlát kiállító cégnél, ha ez a nyilvános cégadatokból nem derül ki? Köszönöm segítő válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérem, az alábbi eset megoldásában szíveskedjen állást foglalni. Adott egy társaság (egyszemélyes kft., amelynek tagja és ügyvezetője harmadik országbeli magánszemély, amellyel Magyarországnak nincs kétoldalú szociális biztonsági megállapodása). Az adott személynek nincs regisztrációs kártyája, nincs belföldi címe. Magyarországra évente 1-2 alkalommal jön, a társaság ügyeit hazájából intézi. A kérdéseim a következők: 1. Az adott személy a Tbj. alapján biztosítottnak tekinthető-e Magyarországon? 2. Köteles-e járulékot fizetni? 3. Ha igen, milyen módon juthat hozzá a bejelentéshez és járulékfizetéshez szükséges taj számhoz? Megtagadhatják-e a taj kiadását arra hivatkozva, hogy nincs regisztrációs kártyája, belföldi címe? 4. Jogosult-e fentiek alapján táppénzre, orvosi ellátásra? Amennyiben a fentiekre nem a válasz, akkor igaz-e, hogy a biztosítási jogviszonya és ezzel együtt a fizetési kötelezettsége akkor kezdődik, amikor a regisztrációs kártyáját kiállítják, és belföldi lakcíme keletkezik? Kérem, segítségét hogy hogyan járjak el helyesen és szabályosan ebben az esetben. Válaszát előre is köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték