Tisztelt Szakértő! Meglévő kft.-ben szeretne a tulajdonos felesége tulajdonostárs lenni. A feleség Ausztriában biztosított (ausztriai lakcíme van, de magyar állampolgár). Kérdésem az lenne, hogy így neki milyen járulékfizetési kötelezettsége lenne Magyarországon, ebből a jogviszonyból? Az ausztriai biztosítási jogviszonyt milyen formában igazolja le a könyvelés felé? Bognárné
Tisztelt Szakértő! Az a kérdésem, hogy lehet-e megbízási szerződést kötni magánszeméllyel határozott időtartamra – akár egy évre vagy tovább –, ha a megbízott a megbízási díjat csak a megbízás lejártát követően kapja meg egy összegben? A magánszemély főállásában biztosított. A megbízási díj havi szinten nem kerülne kifizetésre, de ha elosztjuk a megbízás összegét és a megbízás időtartamát, akkor jelen megbízás keretében is biztosítottnak fog minősülni. Problémát jelenthet-e, hogy a megbízási díjat nem havonta, hanem egy összegben fizetik ki? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! 2016. 09. 01-én egy rendező megbízási szerződést kötött egy alapítvánnyal színdarab betanítására 400 ezer forint megbízási díjért. A szerződés szerint a teljesítés a színdarab első színpadra állításának napja. A kifizetés a teljesítést követő napon történik. A teljesítés 2017. 06. 14-én megtörtént. A megbízás időtartama 287 nap volt (122 nap 2016-ban,165 nap 2017-ben). Egy napra eső megbízási díj 1394 forint, ebből 10 százalék költséghányaddal a jövedelem 1255 forint. Kérdésem, hogy a megbízott biztosítottnak minősül-e ebben az esetben? Kell-e levonni tőle járulékokat? Az 1255 forint napi jövedelem összegét a kifizetéskor, 2017.06.15-én hatályos 1275 forint/nap jövedelemhez kell viszonyítani ahhoz, hogy eldöntsük, a jogviszony biztosítási kötelezettség alá esik-e? Ez esetben a kifizetés nem biztosításköteles, csak személyi jövedelemadót vonunk belőle, mert 1275 forint x 287 nap = 365 925 forint több, mint 400 000 x 0,9 = 360 000 forint Vagy az 1255 forint napi jövedelmet a 2016. 09. 01-2016. 12. 31. közötti időszakra a 2016-ban hatályos 1110 forint napi jövedelemhez kell viszonyítani, majd 2017.01.01-től 2017.06.14-ig az 1275 forinthoz, ekkor a kifizetés már biztosításkötelessé válik, és járulékokat kell levonni az egész időszak vonatkozásában? Mert 1110 forint x 122 nap + 1275 forint x 165 nap = 345 795 forint, ami kevesebb, mint 400 000 x 0,9 = 360 000 forint? Ön szerint melyik variációval kell kiszámolni, hogy mennyi az a 287 napra eső jövedelem, ami még nem esik biztosítási kötelezettség alá? (Minimálbér 30 százalékáról szóló szabály.)
Megbízási jogviszonyból származó díj közterheiről feltett olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Azt szeretném megtudni, hogy az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30 százalékát – ezáltal nem minősül a megbízásos személy biztosítottnak – a kiva alapját képezi-e? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy megbízási szerződéssel, ha valaki biztosítottá válik, és nincs főfoglalkozása, a munkáltatójának kell-e a megbízási díjából munkaerő-piaci járulékot vonni?
Tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok kormányai között létrejött szociális biztonsági egyezmény kiküldetési szabályairól.
Kinek kell járulékbevallást benyújtani, mire kell figyelni a kitöltéskor, ki biztosított, ki nem, lehet-e érvényesíteni a családi járulékkedvezményt? – egyebek között ezekre a kérdésekre ad választ összefoglaló tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A fiam most érettségizik, meddig van tb-je, ha tovább tanul? Idén májusban tölti be a 20. életévét.
Tisztelt Szakértő! Lányom Ausztriában dolgozik, ott biztosított, s jelenleg kismama. Ott is szeretne szülni, de a szülés előtti időszakban a két hónap szülési szabadságot részben itthon szeretné tölteni. Ha esetleg itthonléte alatt kellene kórházba mennie, az európai egészségbiztosítási kártyája alapján ellátják-e vagy jelentkezzen be egészségügyi szolgáltatási járulékra? Köszönöm válaszát: Aggódó Anyuka
A jogalkalmazói bizonytalanság egyik gyakori oka, hogy az adott élethelyzetre nincs konkrét jogszabályi hely, és a helyes eljárást a jogszabályból csak közvetve tudjuk levezetni. A következőkben a keresőtevékenység korlátozása tekintetében hozunk erre néhány példát.
A biztosítási kötelezettség elbírálása során számos érdekes szabállyal találkozhatunk (például a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók jövedelemhez köthető biztosítási összeghatára, a rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó vállalkozó egészségi állapotától függő státusza), de ezek közül a legizgalmasabbak a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályokhoz köthetők.
Tisztelt Szakértő, Egy kft.-nek a tagja dolgozhat-e a kft. boltjában nulla forintért, ha van szabadideje, mert máshol nincsen munkahelye? Mit kell fizetni utána? Lesz-e biztosított, ha mint magánszemély fizeti havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. napi 2 óra munkaidőben, határozatlan jogviszonyban foglalkoztat egy dolgozót, az a munkavállaló szempontjából biztosított jogviszonynak számít-e, vagy a munkaviszonya mellett fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy beltaggal és kettő kültaggal rendelkező bt. végelszámolása 2017.01.10-én kezdődik. A beltagnak 2016 augusztusáig volt heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. Most derült ki, hogy azóta nyugdíjas. Jövedelmet a bt.-ben senki nem vett fel. A végelszámoló az egyik kültag lesz. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint a végelszámoló a tisztséget ingyenesen látja el, a jogviszonyára nem tér ki. A végelszámoló kültagnak nincs biztosítással járó jogviszonya, saját maga után fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Úgy gondoljuk, hogy a beltagot augusztusi dátummal kijelentjük a „Társas vállalkozás 36 órát meghaladó mkaviszony mellett” jogviszonyból, továbbá a bt. pótlólag megfizeti utána havonta az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Szerintünk augusztus után nincs biztosítással járó jogviszonya a bt.-ben, tehát nem kell a ’1041-en bejelentenünk. A végelszámoló kültag nem válik biztosítottá, mint társas vállalkozó annak ellenére, hogy nem lesz jövedelme? Válaszát előre is köszönjük!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték