423 találat a(z) biztosított cimkére
Miben hasonlít, és miben különbözik a nagyszülői gyed és a gyes?
Cikk
Sok évvel ezelőtt vezették be a nagyszülői gyest, amelyet kezdetben nagy érdeklődés övezett. Hasonlóan nagy kíváncsiság övezi a nagyszülői gyermekgondozási díjjal kapcsolatos, a parlament előtt lévő törvénymódosítást is.
Kft. tagja külföldre költözik
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja jelenleg más cégnél rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, ami június 30-ával megszűnik. Ebben a kft.-ben minden hónapban tagi jogviszonyosként nullás 1908-ason jelentjük. EU-s tagországba költözik, és már van ottani aláírt munkaviszonya július 1-jétől. Milyen dokumentumok kellenek ahhoz, hogy a kft.-be ne kelljen járulékot fizessen (mivel külföldön biztosított lesz)? Illetve biztosított lesz-e a kft.-ben, vagy ki kell jelenteni a T1041-esen? (Későbbiekben el szeretné adni, vagy megszüntetni a céget.) Munkaügyileg milyen egyéb teendők vannak, amelyekre figyelni kell ilyen esetben? Válaszát előre is köszönöm.
Külföldön biztosított társas vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szlovákiában teljes munkaidőben foglalkoztatott társas vállalkozó után, aki a magyarországi cég ügyvezetője, kell-e fizetni a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot? A Szlovákiában érvényes biztosítotti jogviszonyt kell-e jelenteni Magyarországon valahová? Köszönöm válaszukat.
Megbízási díj szabályai, biztosítás megállapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A törvényben a következő van: "Ha a megbízási jogviszonyban személyesen munkát végző személy tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül, és köteles járulékokat fizetni". A naptári napokkal kapcsolatos a kérdésem. Amennyiben a megbízás egy TELJES hónapra szól, például márciusra, ott ugye 31 napos a hónap. Kap az illető 50 000 forint megbízási díjat. Ha a mimimálbér 30 százalékát vizsgáljuk akkor az 44 700 az alap. 50 000-nek a 90 százaléka, 45 000 forint. Egyértelmű, hogy az illető biztosított lesz. Szükséges ebben az esetben, ha teljes hónapról van szó, napokra lebontva vizsgálni, hogy az egy napra eső bér hogyan viszonyul a minimálbér 30 százalékának 30-ad részére eső összeghez? Illetve mindig azzal a nappal osztom a díjazást és a minimálbér 30 százalékát is, ahány napos a hónap, vagy minden esetben 30 az osztószám? Mert ugye eltérő osztószámokkal, más összegeket kapok, és szeretném helyesen számfejteni a díjazást. Köszönöm!
Biztosítotti jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség Egyéni vállalkozó közjegyzőt a kb. egyhónapos szabadsága idejére egy máshol munkaviszonyban álló közjegyzőhelyettes kollégája fogja helyettesíteni. Kérdésem a biztosítási jogviszonyra vonatkozik. A helyettesítő kolléga munkahelyén a helyettesítés idejére fizetés nélküli szabadságot kap (ezt engedélyezi a munkahely), a helyettesítésért pedig megbízási díjat kap. A megbízási díj összege a garantált bérminimum összegénél is magasabb. Ebben az esetben ő biztosítottnak minősül. Jól gondolom-e azt, hogy nem köteles az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, hiszen ugyan a munkahelyén fizetés nélküli szabadságon lesz, de lesz megbízási jogviszonya, amellyel biztosítottá válik? Válaszukat megköszönve: Ötletmozaik Könyvelő Kft.
Nyugdíjasnak lehet-e tekinteni a dolgozót a határozat kiadása előtt?
Cikk
A munkavállaló beadta a nyugdíjmegállapításra vonatkozó igényét, a jogosultságáról kapott is igazolást a nyugdíjbiztosítótól, azonban ez az igazolás még nem nyugdíjhatározat. Valószínűsíthetően a kérelemben foglalt naptól megállapítják majd részére a nyugdíjat, de a bérszámfejtésig nem érkezik meg a határozat. A nyugdíjmegállapítási igény leadása és a nyugdíjhatározat megérkezése között lévő időszakban hogyan kell számfejteni a munkavállaló bérét, illetve mikor kell kijelenteni őt a T1041-es nyomtatványon? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Kettős állampolgárságú ügyvezető adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy Magyarországon bejegyzett kft. magyarországi székhellyel és telephellyel, amelynek a tulajdonosa osztrák gazdasági társaság és nem bír illetőséggel másik országban. A kft. prémiumot szeretne kifizetni ügyvezetőjének (nem tulajdonos), aki kettős állampolgár: magyar és osztrák, valamint Ausztriában biztosított. Az ügyvezetői munkáját megbízással látja el Magyarországon nulla forintért, és Magyarországon 183 napnál kevesebbet tartózkodik munkavégzés céljából, ausztriai lakcíme van. A kérdésünk az lenne, hogy a kifizetendő prémium hogyan adózik Magyarországon személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás szempontjából? Várom válaszát! Köszönettel Cs. Krisztina
Csed, gyed és nyugdíj katásoknál
Cikk
Főállású vagy nem főállású a katás? Példákkal illusztráljuk, hogy különböző esetekben milyen mértékű tb-ellátásokra számíthatnak.
Külföldön biztosított egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély Ausztriában biztosított alkalmazottként, heti 39 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Jelenleg beteg, amire vonatkozóan kintről kap járandóságot (táppénzt). Betegsége huzamosnak ígérkezik, műtét vár rá. Itthon egyéni vállalkozást szeretne indítani katásként. Az alábbi kérdések merültek fel: 1. Minősülhet-e nem főállású vállalkozónak? 2. Válthat-e vállalkozói igazolványt a táppénz ideje alatt? (Várható nyári munkáira már most meg kellene kötni a szerződéseket.) 3. Ha igen, mentesülhet-e a kata fizetése alól azokra a hónapokra, míg igazoltan beteg? Válaszukat köszönöm. Némethné Takács Krisztina
EGT tagállamban biztosított magánszemély
Kérdés
Tisztelt Szakértő! EGT tagállamban biztosított magánszemély egy magyarországi kft.-ben ügyvezetőként megbízási díjat vesz ki. Rendelkezik A1-es igazolással, amelyet a kft. részére átadott. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a társaságot, illetve milyen adó- és járuléklevonások terhelik a jövedelmét? Adóazonosító jellel rendelkezik, szükséges-e a részére TAJ számot igényelni Magyarországon? Köszönettel: Simonné
Kockázati biztosítás adózása 2019 évben
Kérdés
A cég érvényes kockázati biztosítást fizet havonta. A biztosított és a kedvezményezett nem azonos. Ki adózik a bérnek minősülő juttatás után? Üdvözlettel: Ábrahám Ágnes
Nyugdíjas dolgozók közterheinek és tb-ellátásának változása
Cikk
Előadásokon és írásban is sok kérdés érkezik a nyugdíjas munkavállalók biztosítási jogviszonyának megszűnése kapcsán. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, milyen következménnyel jár, hogy a nyugdíjas munkavállalók 2019-ben már nem biztosítottak.
Nyugdíjas munkavállaló egészségbiztosítási ellátása
Kérdés
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Boldog Új Évet kívánok az Adózóna minden munkatársának! Saját jogú nyugdíjas vagyok, mellette munkaviszonyban dolgozom. Ki kell jelentenem magam a NAV-tól, ezzel tisztában vagyok. Azzal is, hogy a munkáltatónak ezután sem szociális hozzájárulást, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie utánam. Egy dolog zavar csak: mind a kötelező továbbképzésen, mint egy mostani cikkben van egy mondat: "A saját jogú nyugdíjas személyre nem terjed ki a biztosítási kötelezettség". Ezt megelőzően kifejti a cikk írója: "Az Mt. szerinti munkaviszonyban álló személyt akkor is saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni, ha a nyugdíja folyósítása szünetel". Viszont ha nem munkaviszonyban, hanem megbízási jogviszonyban dolgozik, akkor fizetnie kell az egészségügyi hozzájárulást. Kérdés: mehetek-e nyugodtan orvoshoz, azaz biztosított vagyok-e? Ha viszont mint saját jogú nyugdíjas eddig is biztosított voltam, akkor miért kellett még a munkaviszony után is fizetnem a 10, 3, 4, 1,5 százalékot? Előre is köszönöm szíves válaszukat. Anderlik István Gyuláné
Saját jogú nyugdíjas
Kérdés
A hatályos jogszabályok alapján a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalókat ki kell jelenteni a T1041 nyomtatványon. Valójában nem szűnik meg a munkaviszonyuk, de ez hogyan érinti a 1808M 08-as lapon történő adatszolgáltatást, a biztosítás végét itt is be kell írni, mivel nem lesznek biztosítottak? Munkaviszonyuk viszont továbbra is fennáll, hogyan kell a jövedelmüket számfejteni? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Járulékfizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetről van szó: 2013. 05. 01-től heti 40 órás munkaviszonyban van a munkavállaló. 2013. 12. 18-ai naptól a szóban forgó munkavállaló TÁRSAS VÁLLALKOZÓ munkaviszony mellett. 2018.06.05-én a munkáltató a 2013.12.01-2018.07.27. közötti időszakra visszamenőleg jelezte a biztosítási jogviszony szüneteltetését. 2018.07.31-én a munkáltató 2018.07.30-ával megszüntette a munkaviszonyát. Eközben a cégben nem volt járulék fizetve, egyrészt, mert úgy tudtuk, hogy van egy 40 órás munkaviszony, másrészt, mert 2015. 03. 04-én született kisgyermeke miatt a munkavállaló részére 2018.03.04-éig GYEST folyósítottak. 2018.08.01-től főállású társas vállalkozóként megfizeti maga után a járulékot. A kérdés az, hogy mely időszakra nincs lefedve a biztosítási jogviszonya a szolgálati ideje végett, illetve mely időszakra köteles maga után megfizetni ezek alapján a társas vállalkozói járulékot 2013.12.01 és 2018.07.31 közötti időszakban, a fentieket figyelembe véve? Előre is köszönöm a választ
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
