451 találat a(z) biztosított cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 10 éve családi gazdaságban folytatjuk tevékenységünket. Egy vezető, a feleség (nyugdíjasok) és két felnőtt gyermek. Tavaly földterületünk 2/3 részét értékesítettük. A fennmaradó részt bérbe adtuk családi okok miatt, így 2019. évben árbevételünk nem volt. 1 fő családtag továbbra is őstermelőként lenne biztosított, mivel az árbevétel 0 volt, a járulékbevallásban a magasabb összegű befizetést vállalnám. A kérdésem az lenne, hogy van-e erre lehetőségem és a minimálbér összege után fizetendő járulékoktól magasabb összeg megfizetését kell-e vállalnom, vagy kevesebb is választható? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás Olaszországból szállít alapanyagot gyártáshoz. Sajnos a szállítás akadozik a kialakult helyzet miatt. Ezért nem tudunk folyamatos munkát biztosítani munkavállalóinknak. Előfordul, hogy csak két-három napig nincs alapanyag, ezáltal munka, de akár egy-két hétig is előfordulhat ez a probléma. Kérdésem, hogy amennyiben nem tudunk munkát biztosítani, lehetőségünk van-e díjazás nélküli állásidőt alkalmazni azokra a napokra, amikor nincs alapanyag? Amennyiben igen, van-e időkorlátja ennek a lehetőségnek, és ezeken a napokon biztosítottak a munkavállalók? Köszönöm a segítségüket!

Cikk

A kialakult járványhelyzet miatti adódott nehézségekre hivatkozva egyre több munkaadó kénytelen felmenteni dolgozóit a munkavégzési kötelezettség alól. Mivel erre nem a munkáltató működési körében felmerült, hanem elháríthatatlan külső okból kerül sor, a dolgozót erre az időtartamra nem illeti meg díjazás. Társadalombiztosítási szempontból ez – a ma hatályos szabályok értelmében – azt jelenti, hogy a munkavállaló biztosítása szünetel, tehát egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk a kialakult járványügyi helyzetre tekintettel azon munkávállalók részére, akik életkoruk, betegségük, vagy gyermekük óvadai, iskolai szünete miatt ezt kéri, mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. Nem szeretnénk őket bevételi forrás nélkül hagyni, így a jövőbeni (a munkába visszatérés utáni) cafeteria-keretük terhére kérhetnek készpénzjuttatást, ami meghaladná a minimálbér 30 százalékát. Biztosított marad-e ebben az esetben a munkavállaló, és mentesül-e az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkaviszonyban van-e minimum bruttó bér/óraszám, ami egy minimum, hogy a dolgozónak megmaradjon a biztosítása? Tisztelettel.

Cikk

A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek megállapítása során a kiindulópont az érintett társadalombiztosítási jogviszonyának a tisztázása, amely talán a társas vállalkozók – ezen belül a gazdasági társaságok tulajdonos tagja – vonatkozásában okozza a legtöbb nehézséget. Nem véletlen, hiszen a rájuk irányadó szabályok között nem kevés bizonytalanságot vagy ellentmondást találhatunk. A következőkben ezek között tallózunk, a nem nyugdíjas tagokkal összefüggésben foglalkozva a témával.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1953 szja-bevallás kitöltéséhez kérnék segítséget. Közös őstermelői esetében az egyik fő: Biztosított őstermelő, bevétele 4 millió alatt van a támogatások nélkül/fő. Szocho-fizetési kötelezettséget hogyan határozom meg a 1953 bevallásban? Támogatásokkal növelten kell figyelnem? Van-e szochoalap-kedvezmény a biztosított őstermelőnél, mint a korábbi évek eho számításánál? 2.) A másik tagja ennek a közös őstermelőinek egy nyugdíjas nénike. 4 millió alatti. Szochót kell neki fizetni és mi az alapja? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. két tulajdonosa és egyben ügyvezetője közül az egyik személy családi gazdaság vezetője is egyben. A családi gazdaság vezetője a kft.-ben 20 százalékos üzletrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői tisztségét. Az elmúlt 5 évben a családi gazdaságban volt biztosított, ahol negyedévente megfizette az előző év alapján kiszámított 10 százalékos illetve 4 százalékos járulékokat. Tudjuk, hogy így nem helyes. Kérdésem, hogy milyen lehetősége van családi gazdaság vezetőjének a kft.-ben lévő jogviszonya rendezésére? Elegendő-e a mindenkori minimálbér 30 százalékát éppen meghaladó összeg erejééig megbízási díj után bevallani és megfizetni a járulékot? Megtehetjük-e ezt visszamenőleg 5 évre? Előre is köszönöm válaszát!

Cikk

Idén január 1-jétől mind a Tbj.-ből (1997. évi LXXX. törvény) mind pedig az szja-törvényből (1995. évi CXVII.), illetve a szochotörvényből (2018. évi LII.) törölték a jogalkotók a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókra vonatkozó előírásokat. Ez első olvasatban némi bizonytalanságot okozott a jogalkalmazók számára, hiszen arról nem esett szó, hogy az új szakképzési törvény (2019. évi LXXX.) 2020. január 1-jén történt hatályba lépése kapcsán megszüntetni vagy esetleg módosítani kellett volna a hatályos tanulószerződéseket.

Kérdés

Nyugdíjassal köt a társaság megbízási szerződést, az ellentételezés meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Ez a nyugdíjas a társasághoz semmilyen formában nem kötődik, kizárólag egy feladat megbízására kerül sor. Milyen adóteher terheli a nyugdíjast és a társaságot? Keletkeztet-e ez a megbízás biztosítási jogviszonyt a nyugdíjas részére?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesületnél megbízási szerződéssel foglalkoztatunk egy utánpótlás koordinátor szakembert. A megbízás egész hónapra szól. Az illető havi megbízási díja 45 000 forint (azaz nem éri el a minimálbér 30 százalékát). Az illető sportszakembernek is minősül (FEOR 2717). Kérdéseim: – Jól értelmezzük-e, hogy mivel sportszakembernek minősül, adózhat az ekho szabályai szerint, azaz a megbízási díjból 15 százalékot vonunk le, illetve kifizetőként megfizetjük utána a 17,5 százalékos kifizetői ekhót? – Mivel megbízási szerződést kötöttünk az illetővel alkalmazhatjuk-e (ekho választása esetén) a 10 százalékos költséghányadot (vagy ez csak abban az esetben lehetséges, ha „normál” módon történne a szja, illetve egyéb közterhek levonása, azaz nem ekho szerint adózna?) – Be kell-e jelenteni a NAV felé a biztosítotti jogviszonyt (T1041-es nyomtatványon) tekintettel arra, hogy a megbízási díjból származó bevétele nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Illetve ez esetben hogy történik az ekho levonása? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szövetség által kiküldött versenybírók jövedelmével kapcsolatban az alábbiakat kérdezném: A kiküldő szervezet a szövetség, a kifizető pedig a sportszervezet (jelen estben egy kft. formájában működő sportvállalkozás). A játékvezetői díj (önálló tevékenység jövedelem) eléri a napi minimálbér 30 százalékát, azonban a szövetség nyomtatványa alapján csak szja-levonás van feltüntetve belőle. Az interneten rákeresve azt olvasom, hogy ez alapján mégsem lesz biztosított, amennyiben a kiküldő és a kifizető eltér egymástól, és így helyes az elszámolás. Kérdésem, hogy ez így valóban helyes-e (milyen jogszabályi hely alapján?), illetve amennyiben igen, 08-as járulékbevalláson a sportvállalkozásnak jelentenie kell-e, vagy ezt a szövetség teszi meg? Köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Telefonszámla

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Gyermekétkeztetés

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Áfakulcs a számlán

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink