390 találat a(z) biztosított cimkére
Közösségi rendelet és Svájc
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A NAV honlapján olvasható (2017. évi 10. sz. Információs füzet, eho tv. 5. § (3)bekezdés): „9. sz. kérdés: Magyar állampolgárként egész évben Ausztriában dolgozom, rendelkezem osztrák A1-es igazolással, mivel ott vagyok biztosított, eközben magyarországi lakásomat bérbe adom. Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérbeadásból származó jövedelmem után? Válasz: A közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személynek az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással kell igazolnia.” Kérdésem hasonló: Magyar állampolgárként Svájcban dolgozom, ott vagyok biztosított, eközben magyarországi lakásomat bérbe adom. Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérbeadásból származó jövedelmem után? Az szja törvény és az eho törvény értelmében Svájc a közösségi rendelet hatálya alá tartozik? (Ha igen, hol, mely rendeletben található ennek megfogalmazása?) Svájc esetében mely igazolás lesz „az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolás”? Van erre konkrét, kötelező formanyomtatvány? Válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel M.Erzsébet
Szlovákiai állampolgár, magyar eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szlovák állampolgár magyarországi házát kiadja. 1 millió forint feletti az éves jövedelme a bérbeadásból 2016-ra vonatkozóan. Jól értelmezem-e a törvényt, hogy nem kell ehót fizetnie a 2016-os bérbeadásból származó jövedelme után, ha Szlovákiában dolgozik/ott biztosított, A1es igazolása megvan róla? Köszönettel.
Fogyatékossági támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A fogyatékossági támogatásban részesülő magánszemély biztosítottnak minősül-e?Jogosult-e ezután nyugdíjra, illetve egészségügyi ellátásra? Amennyiben vállalkozási tevékenységet végez, kell-e utána tb-t fizetni, illetve egyáltalán vállalkozhat-e, vagy állhat-e munkaviszonyban? Tisztelettel várom válaszát.
Járulékfizetési 1x1 őstermelőknek
Cikk
Noha a mezőgazdasági őstermelő biztosítási és járulékfizetési kötelezettségéről az Adózónán is rengeteg információ található, a témával kapcsolatban érkező kérdések száma arra utal, hogy érdemes összefoglalni a speciális tudnivalókat.
Táppénzjog lejárta tagi jogviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, aki 2016.07.08. naptól kezdődően folyamatosan táppénzen volt. A legutolsóként beadott táppénzkérelmet a kormányhivatal 2017.07.08-tól elutasította, mivel a jogosultsága 2017.07.07-én lejárt.Az ügyfél a rehabilitációs járadékot 2017.07.09-től kérte, ennek megállapításáról még nincs információnk. Az ügyfél azt kéri, hogy fizetés nélküli szabadságot adjunk neki július 08-tól a rehabilitációs járadék megállapításához. Helyesen járunk-e el, ha kiadjuk a fizetés nélkülit – egyáltalán jelen esetben jogosult-e a fizetés nélküli szabadságra –, ezzel azonban ügyfelünk nem lesz biztosított, ezért kell-e a 7110 forintos egészségügyi szolgáltatási díjat fizetnie vagy járulékot kell-e fizetnie a tagi jogviszonyára tekintettel? 2017.08.01-től a tagok száma 2 főre bővült. Amennyiben megállapítják, a rehabilitációs járadék mellett vehet-e ki tagi jövedelmet a továbbiakban? A megállapításig jogosult-e tagi jövedelemkivétre? Köszönettel.
Őstermelői tevékenység szüneteltetett egyéni vállalkozás mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Mezőgazdasági őstermelő és egyéni vállalkozó is egyben szüneteltetni kívánja tevékenységét. Az őstermelőként és egyéni vállalkozóként végzett tevékenységek összefüggnek egymással, egy adószám alatt végezte mindkét tevékenységet a vállalkozó, a szüneteltetés ideje alatt semmilyen tevékenységet nem kíván végezni. A vállalkozó katás egyéni vállalkozóként volt biztosított. A szüneteltetés után be kell jelenteni, hogy őstermelőként válik biztosítottá (feltételei fennállnak a szolgálati idő és más biztosítási jogviszony hiánya vonatkozásában), és ezután kell megfizetnie a közterheket vagy az egészségügyi szolgáltatási járulékot kellene fizetnie? Van mód arra, hogy az őstermelői tevékenységet is szüneteltesse? Lehetséges egyáltalán ilyenkor, hogy ugyanazzal az adószámmal még az őstermelői tevékenységet tovább folytassa, miközben szünetel az egyéni vállalkozás? Köszönöm válaszukat!
Megjelent az augusztusi VálaszAdó
Cikk
A tavaszi adócsomag változásokat hozott a helyi adózásban is, egyebek mellett új fogalmakat vezetett be.
Itt a válasz, mikor kell biztosítottként bejelenteni a foglalkoztatottat
Cikk
Az utóbbi időben több kérdés is érkezett arra vonatkozóan, hogy adott foglalkoztatottat mikortól (tehát milyen dátummal) kell biztosítottként bejelenteni.
Új szabályok a táppénz megállapításában
Cikk
A táppénzre vonatkozó szabályok folyamatosan változnak. Az elmúlt pár évben módosultak a táppénzjogosultságra, a táppénzfolyósítás idejére, az ügyintézésre, a táppénz megállapítására és a jogalap nélkül felvett táppénz visszakövetelésére vonatkozó szabályok és határidők.
Ügyvezető járulékkötelezettsége
Kérdés
Kanadai-magyar állampolgár két magyar társaságban tag. Az egyikben 100 százalékos tulajdonos és ügyvezető, a másikban 50 százalékos tulajdonos, és szintén ügyvezető. A járulékot munkaviszony alapján ez utóbbiban fizette meg. Az ügyvezető kitelepült Kanadába, és az ottani vállalkozásában ügyvezetőként dolgozik tovább. Kanadában jövedelme van, és biztosított is. Itthon az 50 százalékos tulajdonrész megtartása mellett lemondott az ügyvezetői tisztségéről, személyesen már nem működik közre, hiszen nincs is Magyarországon. A 100 százalékos tulajdon mellett az ügyvezetői tisztségét továbbra is megtartja. Taj kártyája és lakcímkártyája továbbra is megvan. A kérdés, hogy Magyarországon melyik vállalkozásban, és milyen jogcímen van járulékkötelezettsége? Ha nincs egyikben sem, milyen igazolást kell ehhez beszerezni a kanadai jogviszonyáról? Ha itthon semmilyen járulékkötelezettsége nincs, akkor kell-e neki fizetni magánemberként a 7110 forintot, hisz a lakcímkártyát nem akarja leadni? Kérem, hogy a jogszabályhelyeket is adják meg a válaszukban. Köszönettel.
Kft.-tag tb-kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Meglévő kft.-ben szeretne a tulajdonos felesége tulajdonostárs lenni. A feleség Ausztriában biztosított (ausztriai lakcíme van, de magyar állampolgár). Kérdésem az lenne, hogy így neki milyen járulékfizetési kötelezettsége lenne Magyarországon, ebből a jogviszonyból? Az ausztriai biztosítási jogviszonyt milyen formában igazolja le a könyvelés felé? Bognárné
Mebízási díj hosszabb időszakra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az a kérdésem, hogy lehet-e megbízási szerződést kötni magánszeméllyel határozott időtartamra – akár egy évre vagy tovább –, ha a megbízott a megbízási díjat csak a megbízás lejártát követően kapja meg egy összegben? A magánszemély főállásában biztosított. A megbízási díj havi szinten nem kerülne kifizetésre, de ha elosztjuk a megbízás összegét és a megbízás időtartamát, akkor jelen megbízás keretében is biztosítottnak fog minősülni. Problémát jelenthet-e, hogy a megbízási díjat nem havonta, hanem egy összegben fizetik ki? Köszönöm a választ!
Biztosított-e a megbízott?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. 09. 01-én egy rendező megbízási szerződést kötött egy alapítvánnyal színdarab betanítására 400 ezer forint megbízási díjért. A szerződés szerint a teljesítés a színdarab első színpadra állításának napja. A kifizetés a teljesítést követő napon történik. A teljesítés 2017. 06. 14-én megtörtént. A megbízás időtartama 287 nap volt (122 nap 2016-ban,165 nap 2017-ben). Egy napra eső megbízási díj 1394 forint, ebből 10 százalék költséghányaddal a jövedelem 1255 forint. Kérdésem, hogy a megbízott biztosítottnak minősül-e ebben az esetben? Kell-e levonni tőle járulékokat? Az 1255 forint napi jövedelem összegét a kifizetéskor, 2017.06.15-én hatályos 1275 forint/nap jövedelemhez kell viszonyítani ahhoz, hogy eldöntsük, a jogviszony biztosítási kötelezettség alá esik-e? Ez esetben a kifizetés nem biztosításköteles, csak személyi jövedelemadót vonunk belőle, mert 1275 forint x 287 nap = 365 925 forint több, mint 400 000 x 0,9 = 360 000 forint Vagy az 1255 forint napi jövedelmet a 2016. 09. 01-2016. 12. 31. közötti időszakra a 2016-ban hatályos 1110 forint napi jövedelemhez kell viszonyítani, majd 2017.01.01-től 2017.06.14-ig az 1275 forinthoz, ekkor a kifizetés már biztosításkötelessé válik, és járulékokat kell levonni az egész időszak vonatkozásában? Mert 1110 forint x 122 nap + 1275 forint x 165 nap = 345 795 forint, ami kevesebb, mint 400 000 x 0,9 = 360 000 forint? Ön szerint melyik variációval kell kiszámolni, hogy mennyi az a 287 napra eső jövedelem, ami még nem esik biztosítási kötelezettség alá? (Minimálbér 30 százalékáról szóló szabály.)
Megbízó és megbízott: ezeket az adókat és járulékokat kell fizetni
Cikk
Megbízási jogviszonyból származó díj közterheiről feltett olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Megbízási díj – kivaalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Azt szeretném megtudni, hogy az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30 százalékát – ezáltal nem minősül a megbízásos személy biztosítottnak – a kiva alapját képezi-e? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
