A hatályos jogszabályok alapján a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalókat ki kell jelenteni a T1041 nyomtatványon. Valójában nem szűnik meg a munkaviszonyuk, de ez hogyan érinti a 1808M 08-as lapon történő adatszolgáltatást, a biztosítás végét itt is be kell írni, mivel nem lesznek biztosítottak? Munkaviszonyuk viszont továbbra is fennáll, hogyan kell a jövedelmüket számfejteni? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetről van szó: 2013. 05. 01-től heti 40 órás munkaviszonyban van a munkavállaló. 2013. 12. 18-ai naptól a szóban forgó munkavállaló TÁRSAS VÁLLALKOZÓ munkaviszony mellett. 2018.06.05-én a munkáltató a 2013.12.01-2018.07.27. közötti időszakra visszamenőleg jelezte a biztosítási jogviszony szüneteltetését. 2018.07.31-én a munkáltató 2018.07.30-ával megszüntette a munkaviszonyát. Eközben a cégben nem volt járulék fizetve, egyrészt, mert úgy tudtuk, hogy van egy 40 órás munkaviszony, másrészt, mert 2015. 03. 04-én született kisgyermeke miatt a munkavállaló részére 2018.03.04-éig GYEST folyósítottak. 2018.08.01-től főállású társas vállalkozóként megfizeti maga után a járulékot. A kérdés az, hogy mely időszakra nincs lefedve a biztosítási jogviszonya a szolgálati ideje végett, illetve mely időszakra köteles maga után megfizetni ezek alapján a társas vállalkozói járulékot 2013.12.01 és 2018.07.31 közötti időszakban, a fentieket figyelembe véve? Előre is köszönöm a választ
Ha a nyugdíjas munkaviszonyos dolgozó 2019.01.01-től nem lesz biztosított, ki kell jelenteni a 1041-en 2018.12.31-ével?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem szíves segítségét. Adott egy adószámos magánszemély, aki számlát állít ki kft. részére fordításról. A fordítás időszaka 2018. 10. 01-től 2018. 10. 25-ig tarott. Ezt követően az adószámos magánszemély 2018. 11. 05-én kiállítja a számlát 15 napos fizetési határidővel, amit kifizető 2018. 11. 20-án kiegyenlít. A magánszemély jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát, ezért a kifizető levonja a járulékokat (32 százalék), megállapítja a közterheit, így teljesíti a kifizetést. Mivel a fenti eset biztosítási jogviszonyt keletkeztet, a biztosítási jogviszonyt 18T1041-en 2018. 10. 01-2018. 10. 25. időszakra jelentem be. Ugyanakkor a kifizetés miatt (2018. 11. 20.) a járulékokat a 11. havi 08-as bevallásban szerepeltetem. Így maga a biztosítási viszony és annak járulékai 2 külön hónapot érintenek, adatszolgáltatás ügyileg nincsenek szinkronban, szerintem. Kérdésem, hogy T. Szakértő szerint helyesen járok-e el, vagy hogyan lehetne ezt szabályosan kivitelezni (bejelentés, bevallás)? Válaszát előre is köszönöm!
Kft. Generali Private Care Egészségbiztosítást kötött (a tulajdonos ügyvezető-re). Szerződő a kft, Biztosított az ügyvezető. A díjat költségként elszámolhatja a kft.? Van-e külön egyéb adózási vonzata a magánszemélynél vagy a kft.-nél? A Biztosítási szerződés hatálya 2017. 07. 01., lejárata 2022. 07. 01. Köszönettel: Czigányné Tóth Katalin
Tisztelt Szakértő! Francia állampolgárt kívánunk alkalmazni munkaviszony formájában. Belföldinek minősül, rendelkezik magyar lakcímmel. Magánbiztosítása van Franciaországban, ezért itthon azt az információt kaptuk, hogy nem tud taj számot igényelni, nem lesz biztosított. Csak szja-t kell vonni a béréből. Mivel nem biztosított, így nem kell őt a T1041-en bejelentenem? A 08-as bevallást a béréről és a levont szja-ról nyújtom be? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Heti 40 órás munkaviszonyban álló személy, aki katás egyéni vállalkozó mellékállásban, a főállásában (munkaviszonyában) 4 hónap fizetés nélküli szabadságra szeretne menni. Mivel így nincs biztosítotti jogviszonya, bejelentheti-e ezen időszakra, hogy főállásban katás egyéni vállalkozó, aki megfizeti a járulékot (75 ezer forint után). Nem szeretné feladni a főállását, viszont az egyéni vállalkozását és a biztosítotti jogviszonyát sem. Köszönettel: Tné
Érdekes helyzetek adódhatnak, amikor egy ugyanazon jogszabályi helyet ugyanattól az időponttól a jogalkotó több jogszabály útján is módosít. Mint például jelen esetben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. paragrafus (1) bekezdésének a) pontját.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szeretne foglalkoztatni heti 20 órában munkaviszony keretében egy magyar munkavállalót, akinek ugyancsak 20 órában már van Ausztriában munkaviszonya. A párhuzamos foglalkoztatás keretében a dolgozó két helyen nem lehet biztosított. Az lenne a kérdésünk, hogy ha ez a dolgozó Ausztriában biztosított, ott fizeti a járulékokat, akkor itthon mit fizet a bruttó bére után? Mit kell, és mit nem szabad munkabéréből vonni? Milyen formában kell őt (milyen kódokkal) jelenteni a 1041-es nyomtatványon?
2018. november 20-án, T/3623. számon nyújtották be a Parlamenthez az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely rendelkezik többek között az úgynevezett örökbefogadói díjról, amely 2020. január 1-jétől kerülne bevezetésre. Az alábbiakban tájékoztatást adunk arról, hogy a törvénytervezet elfogadása esetén kik lennének jogosultak az örökbefogadói díjra, és milyen időtartamban nyújtható ez az ellátás.
Kétségtelen, hogy a munka- és társadalombiztosítási ügyekkel kapcsolatos adminisztráció területén a családi (kis)vállalkozások a legrugalmasabbak. Egy nagyobb cég esetében lényegesen nehezebben megoldható feladat például egy munkaszerződés visszadátumozása, vagy éppen egy mégsem teljesült kifizetés miatti önellenőrzés, ahogy több lehetőség van az optimális jogviszony meghatározására, módosítására is. Ugyanakkor e rugalmasságnak és „kreativitásnak” is megvannak a korlátai.
Abban az esetben ha a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja (egyszemélyes tulajdonosa, aki egyben az ügyvezetője is) a Tbj. szerint – külföldinek minősül, olyan országbeli, akivel nincs szociális egyezményünk és – a tevékenységét úgy látja el, hogy nem él életvitelszerűen Magyarországon, nincs lakcíme, továbbá – az üzletvezetéssel kapcsolatos tevékenységét is külföldről fejti ki (nem jár az országban egyáltalán fizikailag soha), akkor a személyesen közreműködő tag 1.) A Tbj 2. § (1) bekezdése alapján egyáltalán a törvény hatálya alá tartozik? A Tbj. 2. § (1) bekezdése értelmében a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Tbj. külön rendelkezése alapján Magyarországon munkát végző személyekre vonatkozik, de esetünkben ő nem végzi itt a munkát és nem állampolgár. 2.) Ha a Tbj egyáltalán vonatkozik rá, akkor a Tbj. szerint biztosítottnak minősülne? Van különbség bármiben azon társas vállalkozó járulékterhe között, aki magyar álampolgár, itt él, és a között, aki egyetlen alkalommal lépett be az országba, amikor megalapította a cégét?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes társas vállalkozás magánszemély tagja a társas vállalkozásban nem működik személyesen közre, csak a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben hoz döntést, amit az ügyvezetővel közöl. Mellette őstermelő. Hol lesz biztosított jogviszonya? Melyik jogviszonyban kell járulékot fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság tagját (nem vezetőt) szeretnénk bejelenteni 1460-as jogviszonykóddal biztosított mezőgazdasági őstermelőként a 18T1041-es nyomtatványon. Kérdésem, hogy a főlapon a családi gazdaság vezetőjének adatait vagy a bejelentett tag adatait kell szerepeltetni? Mi eddig ilyen esetben mindig a családi gazdaság tagjának adatait tüntettük fel, mivel az őstermelő önfoglalkoztató, tulajdonképpen magát jelenti be biztosított őstermelőként. Az OEP (kormányhivatal) álláspontja viszont az, hogy, a gazdaság vezetője jelenti be a tagot, mint foglalkoztató. Történt ebben változás a közelmúltban? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Mekkora adót kell fizetni a kockázati biztosítás után a szerződőnek és a biztosítottnak 2019-ben különböző adózási módoknál? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték