Érdekes helyzetek adódhatnak, amikor egy ugyanazon jogszabályi helyet ugyanattól az időponttól a jogalkotó több jogszabály útján is módosít. Mint például jelen esetben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. paragrafus (1) bekezdésének a) pontját.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szeretne foglalkoztatni heti 20 órában munkaviszony keretében egy magyar munkavállalót, akinek ugyancsak 20 órában már van Ausztriában munkaviszonya. A párhuzamos foglalkoztatás keretében a dolgozó két helyen nem lehet biztosított. Az lenne a kérdésünk, hogy ha ez a dolgozó Ausztriában biztosított, ott fizeti a járulékokat, akkor itthon mit fizet a bruttó bére után? Mit kell, és mit nem szabad munkabéréből vonni? Milyen formában kell őt (milyen kódokkal) jelenteni a 1041-es nyomtatványon?
2018. november 20-án, T/3623. számon nyújtották be a Parlamenthez az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely rendelkezik többek között az úgynevezett örökbefogadói díjról, amely 2020. január 1-jétől kerülne bevezetésre. Az alábbiakban tájékoztatást adunk arról, hogy a törvénytervezet elfogadása esetén kik lennének jogosultak az örökbefogadói díjra, és milyen időtartamban nyújtható ez az ellátás.
Kétségtelen, hogy a munka- és társadalombiztosítási ügyekkel kapcsolatos adminisztráció területén a családi (kis)vállalkozások a legrugalmasabbak. Egy nagyobb cég esetében lényegesen nehezebben megoldható feladat például egy munkaszerződés visszadátumozása, vagy éppen egy mégsem teljesült kifizetés miatti önellenőrzés, ahogy több lehetőség van az optimális jogviszony meghatározására, módosítására is. Ugyanakkor e rugalmasságnak és „kreativitásnak” is megvannak a korlátai.
Abban az esetben ha a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja (egyszemélyes tulajdonosa, aki egyben az ügyvezetője is) a Tbj. szerint – külföldinek minősül, olyan országbeli, akivel nincs szociális egyezményünk és – a tevékenységét úgy látja el, hogy nem él életvitelszerűen Magyarországon, nincs lakcíme, továbbá – az üzletvezetéssel kapcsolatos tevékenységét is külföldről fejti ki (nem jár az országban egyáltalán fizikailag soha), akkor a személyesen közreműködő tag 1.) A Tbj 2. § (1) bekezdése alapján egyáltalán a törvény hatálya alá tartozik? A Tbj. 2. § (1) bekezdése értelmében a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Tbj. külön rendelkezése alapján Magyarországon munkát végző személyekre vonatkozik, de esetünkben ő nem végzi itt a munkát és nem állampolgár. 2.) Ha a Tbj egyáltalán vonatkozik rá, akkor a Tbj. szerint biztosítottnak minősülne? Van különbség bármiben azon társas vállalkozó járulékterhe között, aki magyar álampolgár, itt él, és a között, aki egyetlen alkalommal lépett be az országba, amikor megalapította a cégét?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes társas vállalkozás magánszemély tagja a társas vállalkozásban nem működik személyesen közre, csak a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben hoz döntést, amit az ügyvezetővel közöl. Mellette őstermelő. Hol lesz biztosított jogviszonya? Melyik jogviszonyban kell járulékot fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság tagját (nem vezetőt) szeretnénk bejelenteni 1460-as jogviszonykóddal biztosított mezőgazdasági őstermelőként a 18T1041-es nyomtatványon. Kérdésem, hogy a főlapon a családi gazdaság vezetőjének adatait vagy a bejelentett tag adatait kell szerepeltetni? Mi eddig ilyen esetben mindig a családi gazdaság tagjának adatait tüntettük fel, mivel az őstermelő önfoglalkoztató, tulajdonképpen magát jelenti be biztosított őstermelőként. Az OEP (kormányhivatal) álláspontja viszont az, hogy, a gazdaság vezetője jelenti be a tagot, mint foglalkoztató. Történt ebben változás a közelmúltban? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Mekkora adót kell fizetni a kockázati biztosítás után a szerződőnek és a biztosítottnak 2019-ben különböző adózási módoknál? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Tag – NEM ügyvezető – személyesen közreműködik a társaságban. Ezért havi megbízási díjat kap, mely nem éri el a biztosítási küszöböt. Kérdésünk, hogy milyen járulékterhei vannak a fenti jövedelemnek? Bizonytalanok vagyunk abban, hogy a fenti összeget a társaság részéről szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás terheli (levonások: csak szja, mivel nem jár biztosítotti jogviszonnyal), vagy ez önálló tevékenységből származó jövedelem, melyet 19,5 százalékos eho terhel? segítségüket nagyon szépen köszönjük!
Tisztelt Szakértők! Az alábbi változásokról olvastam: (3) Az szja törvény 3. § 89. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „89. Adóköteles biztosítási díj: a) magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét) a biztosított magánszemélynél,....... Ennek alapján, az alábbi kérdéseimre szeretnék válaszokat kapni: 1. Amennyiben a kockázati biztosítás szerződője a munkáltató, biztosítottja a munkavállaló és kedvezményezett a biztosított családtagja, Például: 20 ezer ft/hó befizetett díjat figyelembe véve, milyen egyéb járulékfizetési kötelezettség terheli a MUNKÁLTATÓT MINT SZERZŐDŐT és a Biztosítottat? (szja, eho, egészségügyi hozzzájárulás stb.) 2. Mekkora összeg számolható el költségként a szerződőnél, a fenti példát figyelembe véve? 3. Amennyiben a díjfizető: kivás vagy katás cég, és nem számol el költséget, akkor kell-e adót, vagy bármilyen járulékot fizetni a kockázati biztosítás után céges szerződő esetén a szerződőnek, illetve a biztosítottnak? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!!
Többször hallottam már a következőket: „amíg tanul a diák, addig biztosítottnak minősül”, „ha megszűnik a biztosításod, akkor még 45 napig biztosított vagy”. Sajnos ezek a kijelentések nem fedik a valóságot, és ez annak köszönhető, hogy sokan összekeverik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot a biztosítási jogviszonnyal. Az alábbi cikkben a két fogalmat és az azokhoz kapcsolódó ellátásokat igyekszem tisztázni.
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja (nem társas vállalkozó) osztalékot vesz fel, melyet 08-as bevalláson jelentenünk kell. Mi a helyes alkalmazás minősége kód ebben az esetben a 08-as bevalláson? Az adóhivatal telefonos ügyintézője szerint jelentenünk kell T1041-es lapon és a 35-ös (társas vállalkozói munkaviszony mellett) alkalmazás minősége kódot kell a 08-as bevalláson szerepeltetünk, de véleményem szerint ez helytelen, mivel a tag nem válik biztosítottá az osztalékfizetés miatt, egyéb juttatást sem kap, aminek okán biztosítottá válna. Válaszát előre is köszönöm: Pallós Ivett
A nyugdíj mellett munkát vállalók, jövedelmet szerzők közül ki mentesül 2019-től a járulékfizetés alól, és ki nem? Kire vonatkozik továbbra is a kereseti korlát, kire nem? Ismertetjük.
Érezhető könnyebbséget jelentenek a nyugdíjigény érvényesítését illetően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) július 26-án hatályba lépett változásai, hiszen immár nem feltétele a nyugdíjjogosultságnak a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése.
Tisztelt Szakértő! Magyarországi magánszemély egyéni vállalkozást szeretne indítani itt Magyarországon, jelenleg Ausztriában biztosított heti 10 órás bejelentéssel. Kérdésünk az lenne, hogy amennyiben megmarad a kinti biztosítási jogviszonya, kell-e itthon egyéni vállalkozóként megfizetnie a minimum járulékot vagy amennyiben kata adózást választja, az 50 ezer vagy a 25 ezer forint katát kell-e megfizetnie? Válaszát köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték