hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ki, mikor biztosított, és mikor nem az? – Példákkal!

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A társadalombiztosítással összefüggő tevékenységünk során számtalanszor használjuk a biztosított kifejezést, nem egyszer tévesen értelmezve azt. A következőkben néhány ezzel kapcsolatos félreértést, téves értelmezést igyekszünk tisztázni.

Hogy kit kell biztosítottnak tekinteni (kire terjed ki a biztosítás?), az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. szakasza pontosan meghatározza. A biztosítás soha nem önmagában álló jogviszony, azt mindig megalapozza egy másik – többnyire valamilyen munkavégzésre irányuló – jogviszony. (De biztosított például az álláskeresési ellátásban részesülő személy is.)

A biztosított személy a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet. Azért a feltételes mód, mert az ellátáshoz értelemszerűen más jogosultsági feltételek is kapcsolódnak. E szabály alól egyedül a sajátjogú nyugdíjasnak minősülő munkavállalók képeznek kivételt, akiket – pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség híján – nem illetnek meg az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai. Ettől függetlenül azonban egy nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozóra kiterjed a biztosítás. 

Maradva az ellátási szempontoknál, a biztosítottak mellett említést kell tennünk egy másik személyi körről, az egyes ellátásra jogosultak elnevezésű csoportba tartozókról. Hogy kik tartoznak ide, azt a Tbj. 15-16. paragrafusai határozzák meg. Előbbi rendelkezés a baleseti ellátásra jogosultakat veszi sorra, a második az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat. (A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alkalmazásában egyébként az ellátások tekintetében ők is biztosítottnak minősülnek, ami az egyik alapja a bevezetőben említett fogalomzavarnak.)

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, mely esetekben biztosítottak, és mikor nem amkülönféle jogviszonyban lévők.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Részletesebben is tájékozódhat a témában az Adózóna legújabb kiadványából, amely segítséget nyújt a többes jogviszony egyes eseteinek értelmezéséhez, a jogszabályi előírásoknak való megfelelés megkönnyítéséhez.

Rendelje meg most a 2018. októberben megjelent "Többes jogviszony a gyakorlatban" című kiadványt! → MEGRENDELEM

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cégautó értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ingatlan áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Lakásingatlan-hányadok értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs