390 találat a(z) biztosított cimkére
Tud róla, hogy társas vállalkozó? Ezen múlnak a járulékai
Cikk
Ügyvezetők társadalombiztosítási közteherfizetésekor több válaszomban is írtam, hogy ha a kft. vagy a bt. tagja megbízásban ügyvezetést lát el – és egyéb személyes közreműködése nincs, azaz nem áll tagsági jogviszonyban – akkor társas vállalkozónak minősül. Többen kérdezték, hogy miért szerepeltetem a válaszban azt a feltételt, hogy egyéb személyes közreműködése nincs, azaz nem áll tagsági jogviszonyban. Alábbi cikkben a fenti szabály részletes magyarázatát olvashatják.
Mit tehet, ha foglalkoztatója nem vallotta be az egyéni járulékokat?
Cikk
A címben feltett kérdés általában olyankor hangzik el, amikor a nyugdíjhoz vagy akár más ellátáshoz (például rokkantsági ellátás, csed) szükséges biztosítási időből a hajdani foglalkoztató tényleges (vagy vélt) hanyagsága miatt bizonyos idő hiányzik, vagy éppen az adott ellátás alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál egy nagyobb tétel nem kerül beszámításra.
Új: a zöld, piros, kék és barna után itt a sárga lámpa az egészségügyben
Cikk
Az eddigi négy után egy újabb szín, a sárga jelzi az orvosnál a beteg társadalombiztosítási státuszát. Összefoglaltuk, miről árulkodik az új szín, illetve mi olvasható ki abból, ha a másik négy lámpából gyullad ki a valamelyik.
Járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar állampolgár osztrák és magyar egyéni vállalkozó is lett. Melyik országban lesz így biztosított? Köszönettel: Arany Tamás
Katások, figyelem: ezt jelenti a gyakorlatban a tb-jogállás változása
Cikk
Hogyan kell értelmezni a hétköznapokban azt az új tb-szabályt, miszerint már a katások is biztosítottnak minősülnek? Miként kell összefésülni az előírást más jogszabályokkal? Összefoglaltuk.
Csed számítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás vállalkozó csed/gyed összegével kapcsolatban kért tőlem tanácsot, amiben nem vagyok járatos. Szeretnék egy megerősítést kérni, hogy a gondolatmenetem helytálló-e. Tegyük fel, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabályi előírások nem fognak változni. Az egyéni vállalkozás 2016. április 11-én indult, előtte a magánszemélynek hosszú ideje nem volt biztosítási jogviszonya. Tegyük fel, hogy a katás egyéni vállalkozó 2016 novemberétől emelt összegű katát fizet, ahol a járulékalapja 136 250 Ft. A szülés várható időpontja 2017. augusztus 5., ettől az időponttól igényel csedet. A csed megállapításához visszaszámolok 3 hónapot, majd 180 napot. Ha jól értelmezem, akkor a 2016. december 3. és 2017. május 31. közötti időszak járulékalapot képező jövedelme lesz a csed alapja. A csed naptári napi összege pedig bruttó 136 250*0,7/30=3 179 Ft Hogyan befolyásolja a kapott összeget, ha például 2017. július 1-jétől táppénzre megy? Ha jól számolom 2018. január 19-éig jár a csed. Hogyan kell ezt követően a gyedet kiszámítani? Köszönettel Vágner Emília
Együttműködési megállapodás
Kérdés
Egy egyéni vállalkozó együttműködési megállapodást kötött egy szakképző iskolával, kamara beleegyezésével egybefüggő szakmai gyakorlatra 2016.06.16 és 2016.08.31 között, 9, 10 és 11-es diákok esetében. Jól gondoljuk, hogy nem kell bejelenteni az együttműködési megállapodást, mivel a diákok nem válnak ezáltal biztosítottá, és nincs járulék- illetve szocho fizetési kötelezettség utánuk? A szakképzési hozzájárulás terhére figyelembe vehetünk kedvezményt a 08-as bevallásban? Válaszukat előre is köszönjük.
Biztosítotti bejelentés
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Kft. ukrán állampolgárságú tulajdonosi részesedéssel rendelkező tagja, akinek ügyvezetői megbízatása határozatlan időre szól, magyarországi lakhellyel (saját ingatlanban) és tartózkodási engedéllyel rendelkezik, Ukrajnában nyugdíjas. Magyarországon adóazonosító jele és taj száma nincs. Jelen pillananatban osztalékra jogosult vagyoni hozzájárulása arányában, az ügyvezetést nulla forintért látja el. Be kell-e jelentenie a kft.-nek (1041) biztosítottként, kell-e kérni adóazonosító jelet és taj számot részére? Válaszát köszönöm!
A nyári diákmunka veszélyei: csak ők kaphatnak táppénzt, orvosi ellátást
Cikk
A nyári szünidei munkát végző diákokat csak akkor illetik meg a társadalombiztosítási ellátások, ezen belül a táppénz és a baleseti táppénz, ha a a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban alkalmazzák őket. Nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt például a diákszövetkezet tagjaként végzett munka.
Sportoló szerződéskötés díja
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Sportegyesület átigazolás után amatőr sportolókkal indul a 2016/2017-es szuperligás telebajnokságban. A sportolók, akik más jogviszonyokban biztosítottak (munkaviszony, nappali tagozatos középfokú intézmény tanulója, illetve felsőfokú intézmény nappali tagozatos hallgatója, főállású anya, gyedben részesülő személy) részére egyszeri szerződéskötési díjat fizet az egyesület. Véleményem szerint a kifizetett szerződéskötési díjból származó jövedelem a kifizetés időpontjában lesz adóköteles, amely után 15 százalék szjS-t kell levonjon az egyesület a magánszemélyektől és 27 százalék eho-fizetési kötelezettsége áll fenn a kifizetőnek. Kérem a témában szíves segítségük megadását. Köszönettel:Borsosné Pál Ildikó
Főállású anya őstermelő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállású anya jelenleg gyetben részesül, őstermelői igazolványt szeretne kiváltani és az őstermelésben személyesen közreműködne. Kérdésem az, hogy ebben az esetben biztosítottnak minősül-e vagy a minimálbér után kell járulékot fizetnie?
Kft. ügyvezetőjének biztosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja a társaságban társas vállalkozóként szerepelt, az emelt összegű járulékokat fizettük meg utána. Áprilistól biztosított lett Nagy-Britanniában, munkaviszony keretében. Életvitelszerűen is ott tartózkodik. A kft.-ben eddig a 1451-es kóddal jelentettük. A 1608-as bevalláson hogyan kell helyesen szerepeltetni ezentúl? Ő az ügyvezető is, a társasági szerződésben az szerepel, hogy munkaviszony keretében látja el az ügyvezetést. A kft. szempontjából milyen bejelentési és bevallási kötelezettségünk van erre a tagra vonatkozóan? Válaszát előre is köszönöm!
Adószámos magánszemély 2016
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély 150 ezer forint végösszegű számlát állított ki a kifizető részére faanyagvédelmi szakvélemény készítéséért. A magánszeméllyel szerződést nem kötött a kifizető (sem megbízásit, sem vállalkozásit, sem felhasználásit). A kifizető az adószámos magánszemély 10 százalékos költséghányadról való nyilatkozatát figyelembe vette, megállapította és levonta az szja-t (150 000*0,9*0,15=20 250 forint), elutalta részére a számla és az szja különbözetét (150 000-20 250=129 750 forintot), majd a 08-as bevallásban szerepeltette mindezt. Az adószámos magánszemély jelezte a kifizető felé, hogy járulékok nem kerültek levonásra, holott korábbi munkái alkalmával ezt más kifizetők mindig levonták tőle. Kérjük a véleményüket, az következő kérdésekben: Keletkezett-e biztosítási jogviszony? Figyelembe kellett volna vennie a kifizetőnek, hogy a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát meghaladta a kifizetett összeg? Helyesen alkalmazta-e a 10 százalékos költséghányad figyelembevételét? Jól járt-e el a kifizető? Van-e teendője az adószámos magánszemélynek járulék, adófizetés szempontjából? (27 %-os eho?) Válaszát előre is köszönöm!
Külföldi egészségbiztosítás fenntartása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy annak a magyar állampolgárnak, aki magyarországi állandó lakcímmel rendelkezik, de huzamosabb ideje Németországban tartózkodik, és munkát végez, hogyan lehetne megtartani a külföldi biztosítását, ha itthon vállal munkát? Jelenleg Németországban munkanélküli segélyen van, illetve gyógykezelés alatt áll. A következő hetekben egy német anyavállalat a magyarországi leánycégnél szeretné őt foglalkoztatni huzamosabb ideig, de felülvizsgálatokra vissza kell járnia Németországba. Ha itthon lenne biztosított, a németországi felülvizsgálatok megilletnék őt ingyenesen? Vagy a német anyacégnél kellene foglalkoztatni, és ide kiküldeni? Melyik esetben, hol keletkezne, és milyen adó- és járulékkötelezettsége, és kinek? Előre is köszönöm szíves válaszát!
Tb-szabályok is változnak! Mutatjuk a részleteket az adócsomagból
Cikk
Több ponton módosulnak a parlament elé terjesztett adócsomag szerint a társadalombiztosítási szabályok is. A változtatások zöme a korábban hiányos szabályozás joghézagait tömködi ki, így egyértelműsíti a többféle gyermekgondozási ellátásban részesülő vállalkozók, illetve a mezőgazdasági őstermelők járulékfizetésére, a kisadózók adatszolgáltatására, a biztosítotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket. Szigorodnak ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére köthető megállapodás szabályai, és nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
