Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    440 találat a(z) biztosított cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk fizetés nélküli szabadságot igényel. Járulékbevallási és -fizetési szempontból milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak? Biztosított jogkörbe tartozik-e vagy milyen feltételekkel tartozik biztosított körbe? Ha kell maga után fizetnie egészségbiztosítási járulékot, akkor azt hogyan teheti meg? Visszamenőlegesen lehet-e, kell-e járulékot fizetni? Milyen következményei vannak, ha nem fizeti maga után a meghatározott járulékot? Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném tanácsát kérni. Ügyfelemnél olyan helyzet állt elő, hogy tulajdonos egy kft.-ben, ahol eddig munkaviszonyban látta el a feladatokat (nem csak ügyvezetést, hanem munkát is végzett) és mellette egy katás bt.-ben is dolgozott beltagként. (25 ezer forint kata megfizetése mellett). Jövőre azt szeretné, hogy a kft.-ben nem végez munkát (semmilyen tevékenység nem lesz a cégben), az ügyvezetést nulla forintért megbízásként látja el és a bt.-ben főállású kisadózóként működik. Ott lesz biztosított. Szabályos ez így? Megoldható? Segítségét, válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel

    Kérdés

    Mi történik, ha valaki külföldre (Svédországba) költözik és a munkáját továbbra is hazai munkáltatójának végzi, távmunkában? Milyen bejelentési kötelezettségei lesznek a munkáltatónak, illetve hogyan kell számfejtenie a dolgozó munkabérét? A dolgozó hogyan válhat a Magyarországról származó jövedelme alapján Svédországban biztosítottá?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretém segítségét kérni az alábbi esetre vonatkozóan: magyarországi állami vállalat (köztulajdonban álló gazdasági társaság) a Tbj. szerint nem belföldi személyt választana választott tisztségviselőnek, felügyelőbizottsági tagnak. Járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, így Magyarországon biztosítottnak minősülne. Magyarországon bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, EGT tagállam (Ausztria) állampolgára, EGT tagállamban biztosítottnak minősül, A1 nyomatványt tud hozni, ezért csak szja-levonás terhelné tiszteletdíját. Az uniós szabályok alapján a több tagállamban tevékenységet folytató személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított. Mivel szja-köteles jövedelme keletkezik, ezért a 08 bevallásban szerepeltetni kell majd. Kérem abban a segítségét, hogy megfelelő-e a gondolatmenet, illetve hogy a nevezett személy biztosítottnak minősül-e, illetve milyen további teendők állnak fenn az adóazonosító jel igénylésén kívül. Kell kérnünk részére TAJ számot? NAV felé történő bejelentés terheli-e a "foglalkoztatót"? Válaszát előre is köszönöm!

    Cikk

    Számos kérdés érkezik az egyéni és társas vállalkozók csed, gyed, illetve gyes vagy éppen ápolási díj melletti tevékenységével, személyes munkavégzésével kapcsolatban. Cikkünk elején rögzítjük az elfogadott gyakorlatot, a későbbiekben pedig kitérünk arra, hogy adott esetben miért érezhetnek ellentmondást a jogalkalmazók a vonatkozó rendelkezések között.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A NAV honlapján olvasható (2017. évi 10. sz. Információs füzet, eho tv. 5. § (3)bekezdés): „9. sz. kérdés: Magyar állampolgárként egész évben Ausztriában dolgozom, rendelkezem osztrák A1-es igazolással, mivel ott vagyok biztosított, eközben magyarországi lakásomat bérbe adom. Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérbeadásból származó jövedelmem után? Válasz: A közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személynek az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással kell igazolnia.” Kérdésem hasonló: Magyar állampolgárként Svájcban dolgozom, ott vagyok biztosított, eközben magyarországi lakásomat bérbe adom. Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérbeadásból származó jövedelmem után? Az szja törvény és az eho törvény értelmében Svájc a közösségi rendelet hatálya alá tartozik? (Ha igen, hol, mely rendeletben található ennek megfogalmazása?) Svájc esetében mely igazolás lesz „az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolás”? Van erre konkrét, kötelező formanyomtatvány? Válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel M.Erzsébet

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szlovák állampolgár magyarországi házát kiadja. 1 millió forint feletti az éves jövedelme a bérbeadásból 2016-ra vonatkozóan. Jól értelmezem-e a törvényt, hogy nem kell ehót fizetnie a 2016-os bérbeadásból származó jövedelme után, ha Szlovákiában dolgozik/ott biztosított, A1es igazolása megvan róla? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A fogyatékossági támogatásban részesülő magánszemély biztosítottnak minősül-e?Jogosult-e ezután nyugdíjra, illetve egészségügyi ellátásra? Amennyiben vállalkozási tevékenységet végez, kell-e utána tb-t fizetni, illetve egyáltalán vállalkozhat-e, vagy állhat-e munkaviszonyban? Tisztelettel várom válaszát.

    Cikk

    Noha a mezőgazdasági őstermelő biztosítási és járulékfizetési kötelezettségéről az Adózónán is rengeteg információ található, a témával kapcsolatban érkező kérdések száma arra utal, hogy érdemes összefoglalni a speciális tudnivalókat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, aki 2016.07.08. naptól kezdődően folyamatosan táppénzen volt. A legutolsóként beadott táppénzkérelmet a kormányhivatal 2017.07.08-tól elutasította, mivel a jogosultsága 2017.07.07-én lejárt.Az ügyfél a rehabilitációs járadékot 2017.07.09-től kérte, ennek megállapításáról még nincs információnk. Az ügyfél azt kéri, hogy fizetés nélküli szabadságot adjunk neki július 08-tól a rehabilitációs járadék megállapításához. Helyesen járunk-e el, ha kiadjuk a fizetés nélkülit – egyáltalán jelen esetben jogosult-e a fizetés nélküli szabadságra –, ezzel azonban ügyfelünk nem lesz biztosított, ezért kell-e a 7110 forintos egészségügyi szolgáltatási díjat fizetnie vagy járulékot kell-e fizetnie a tagi jogviszonyára tekintettel? 2017.08.01-től a tagok száma 2 főre bővült. Amennyiben megállapítják, a rehabilitációs járadék mellett vehet-e ki tagi jövedelmet a továbbiakban? A megállapításig jogosult-e tagi jövedelemkivétre? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Mezőgazdasági őstermelő és egyéni vállalkozó is egyben szüneteltetni kívánja tevékenységét. Az őstermelőként és egyéni vállalkozóként végzett tevékenységek összefüggnek egymással, egy adószám alatt végezte mindkét tevékenységet a vállalkozó, a szüneteltetés ideje alatt semmilyen tevékenységet nem kíván végezni. A vállalkozó katás egyéni vállalkozóként volt biztosított. A szüneteltetés után be kell jelenteni, hogy őstermelőként válik biztosítottá (feltételei fennállnak a szolgálati idő és más biztosítási jogviszony hiánya vonatkozásában), és ezután kell megfizetnie a közterheket vagy az egészségügyi szolgáltatási járulékot kellene fizetnie? Van mód arra, hogy az őstermelői tevékenységet is szüneteltesse? Lehetséges egyáltalán ilyenkor, hogy ugyanazzal az adószámmal még az őstermelői tevékenységet tovább folytassa, miközben szünetel az egyéni vállalkozás? Köszönöm válaszukat!

    Cikk

    A táppénzre vonatkozó szabályok folyamatosan változnak. Az elmúlt pár évben módosultak a táppénzjogosultságra, a táppénzfolyósítás idejére, az ügyintézésre, a táppénz megállapítására és a jogalap nélkül felvett táppénz visszakövetelésére vonatkozó szabályok és határidők.

    Kérdés

    Kanadai-magyar állampolgár két magyar társaságban tag. Az egyikben 100 százalékos tulajdonos és ügyvezető, a másikban 50 százalékos tulajdonos, és szintén ügyvezető. A járulékot munkaviszony alapján ez utóbbiban fizette meg. Az ügyvezető kitelepült Kanadába, és az ottani vállalkozásában ügyvezetőként dolgozik tovább. Kanadában jövedelme van, és biztosított is. Itthon az 50 százalékos tulajdonrész megtartása mellett lemondott az ügyvezetői tisztségéről, személyesen már nem működik közre, hiszen nincs is Magyarországon. A 100 százalékos tulajdon mellett az ügyvezetői tisztségét továbbra is megtartja. Taj kártyája és lakcímkártyája továbbra is megvan. A kérdés, hogy Magyarországon melyik vállalkozásban, és milyen jogcímen van járulékkötelezettsége? Ha nincs egyikben sem, milyen igazolást kell ehhez beszerezni a kanadai jogviszonyáról? Ha itthon semmilyen járulékkötelezettsége nincs, akkor kell-e neki fizetni magánemberként a 7110 forintot, hisz a lakcímkártyát nem akarja leadni? Kérem, hogy a jogszabályhelyeket is adják meg a válaszukban. Köszönettel.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Reprezentáció adómentesen

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    Áttérés KIVA-ról társasági adó alá

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    Kiva-növelő tétel

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 március
    H K Sze Cs P Sz V
    23 24 25 26 27 28 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media