Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár Magyarországon fog szoftverfejlesztő munkát végezni egy máltai cégnek, rendes munkaszerződéssel, úgymond távmunkában. A máltai cégnek nincs Magyarországon képviselete/kirendeltsége. A dolgozó a fizetését Máltáról kapja. A kérdésem, hogy hol lesz biztosított a munkavállaló, illetve hol és kinek kell járulékot fizetni utána?
Tisztelt Szakértő! A kérdés talán banális, de elgondolkodtatott. Társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag a vállalkozásban társas vállalkozónak minősül, máshol nincs jogviszonya. Ezen jogviszonyában szült, csed és gyed után jelenleg gyesen van. Úgy tudom, hogy gyes alatt akkor mentesül a járulékfizetés alól, ha személyesen nem működik közre. Viszont, ha ez igaz, és társas vállalkozás tagja személyesen nem működik közre, akkor nem is társas vállalkozó, és akkor nem is biztosított. Akkor nincs mögöttes biztosítása a gyes alatt? Illetve a gyed alatt sem? Köszönöm.
A sajátjogú nyugdíjas társadalombiztosítási jogállása közismert, és tovább foglalkoztatása, vállalkozása esetén sem jelent különösebb kihívást a vele kapcsolatos kötelezettségek teljesítése. Kevesebb szó esik viszont a nyugdíjelbírálás időszakáról, tehát, amikor az igény – egy meghatározott naptól – benyújtásra került, de a határozat még nem érkezett meg, holott ez az időszak számos dilemmát felvethet.
Más személy vagy szerv is teljesítheti a magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Mikor éri meg, és mikor nem?
Tisztelt Szakértő! Magánszemély, akinek nincs jelenleg biztosítási jogviszonya, és maga után fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, 2018. 03. 01-től heti kétórás időtartamra munkaviszonyt létesített egy kft.-ben, ügyvezetői teendők ellátására. Biztosítottá vált-e ez a magánszemély, ha a havi munkabére 50 ezer forint, vagy a jelenlegi garantált minimálbér 30 százalékát (180 500 Ft x 30% = 54 150 Ft) el kell érnie a munkabérének? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Miért kell külön bejelenteni a biztosítottakat, amikor a 08-as havi bevallás minden adatot tartalmaz, ami a biztosításra vonatkozik? – merül fel rendre a kérdés. Cikkünkből megtudhatja a választ, és azt is, mi a teendő, ha a biztosított ugyanannál a foglalkoztatónál többes jogviszonyban áll, illetve többféle munkakört tölt be.
Tisztelt Szakértő! Egy 4 fős családi gazdaságból 3 fő nem mint őstermelő biztosított, csak a családi gazdaság vezetője az. 2018. évtől viszont egy kft. tagja lett, ahol ügyvezető, így társas vállalkozónak minősül. A kérdésem az lenne, hogy a kft.-ben meg kell-e fizetnie a minimum járulékalap után a járulékokat, és ezáltal ott lesz-e biztosított? Illetve feltétele-e az a családi gazdaságként való működésnek, hogy legalább egy tag ott legyen biztosított?
Tisztelettel kérem a segítségüket, hogy a betéti társaságban a tagi jogviszonyából biztosított a szociális hozzájárulási adóból részesülhet-e kedvezményben? Elmúlt 55 éves. Köszönöm!
Tisztelt Surányi Imréné! Az alábbi linken feltett kérdés válasza kapcsán szeretnék kérdezni: http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_23_Lakashitel_reszleges_tokeelengede_dis A válasz alapján úgy tűnik számomra, hogy bár az adóilletőség az Egyesült Királyságban van (A1 nyomtatványt az angol hatóság kiállította), mivel a Tbj. szerint belföldi magánszemélyről van szó (magyar állampolgár, van magyarországi lakcíme), így eho-fizetési kötelezettsége van. Ugyanakkor a Tbj. 13. §-a, illetve az 1998. évi LXVI. törvény (ehotörvény) 5. § (3) bekezdése szerint: "A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja." A fentiek értelmében helyesen gondolom-e, hogy külföldi adóilletőségű személy, aki ezt A1 nyomtatvánnyal alá is tudja támasztani, nem fizet egyéb jövedelme után ehót? Amennyiben fizet, milyen más jövedelmek után kell ezt még megfizetnie (például osztalék, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem 2018.01.01. előtt, kamatjövedelem stb.), és ez milyen módon egyeztethető össze azzal, hogy egy személy egy adott időben csak egy EGT tagállamban lehet biztosított (hiszen az eho a törvény 12. § (3) bekezdése szerint az Egészségbiztosítási Alapot illeti meg). Válaszát előre is köszönöm!
A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Adott egy magánszemély, aki egy kft.-ben ügyvezető tulajdonos. Az ügyvezetést heti 40 órás munkaviszonyban látja el. Ez a magánszemély létrehozott egy családi gazdaságot, melynek vezetőjeként élethivatásszerűen végzi a tevékenységét. A családi gazdaság alapításakor nyilatkozott, hogy őstermelőként nem minősül biztosítottnak, mivel munkaviszony jogcímén már biztosított. A családi gazdaságban még kettő tag van. A családi gazdaság szerződésében ők is vállalták, hogy személyesen közreműködnek vagy megbeszélés szerint folyamatosan közreműködnek a gazdaság valamennyi fázisában. Ezen tagoknak is van máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya. Kérdésem az, hogy működhet-e a családi gazdaságban a családi gazdaság vezetője nem főállású őstermelőként, nem biztosított őstermelőként? Ha lenyilatkozta a többi tag is, hogy személyesen közreműködik a családi gazdaságban, akkor ezt valamilyen jogviszonyban kell tennie vagy elég a nyilatkozat? Ha nem állnak semmilyen jogviszonyban a tagok a családi gazdaságban, hanem csak a személyes közreműködésre tett nyilatkozatuk van, akkor lehet a bevételeket és a költségeket jelen esetben háromfelé osztani? Válaszukat előre is köszönöm!
Fiatal munkavállaló új munkahelye heti három napra és naponként 2 óra munkaidőre kötötte meg a munkaszerződést. Kérdés, hogy ezen kevés munkaidő alatt a dolgozó biztosított-e? Ha nem, akkor maga után kell-e fizetni a havi 7320 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Gyakori kérdés, hogy a keresőképtelen, táppénzben részesülő személy folytathat-e ezen ellátás mellett bármilyen keresőtevékenységet.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk fizetés nélküli szabadságot igényel. Járulékbevallási és -fizetési szempontból milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak? Biztosított jogkörbe tartozik-e vagy milyen feltételekkel tartozik biztosított körbe? Ha kell maga után fizetnie egészségbiztosítási járulékot, akkor azt hogyan teheti meg? Visszamenőlegesen lehet-e, kell-e járulékot fizetni? Milyen következményei vannak, ha nem fizeti maga után a meghatározott járulékot? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném tanácsát kérni. Ügyfelemnél olyan helyzet állt elő, hogy tulajdonos egy kft.-ben, ahol eddig munkaviszonyban látta el a feladatokat (nem csak ügyvezetést, hanem munkát is végzett) és mellette egy katás bt.-ben is dolgozott beltagként. (25 ezer forint kata megfizetése mellett). Jövőre azt szeretné, hogy a kft.-ben nem végez munkát (semmilyen tevékenység nem lesz a cégben), az ügyvezetést nulla forintért megbízásként látja el és a bt.-ben főállású kisadózóként működik. Ott lesz biztosított. Szabályos ez így? Megoldható? Segítségét, válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel
Mi történik, ha valaki külföldre (Svédországba) költözik és a munkáját továbbra is hazai munkáltatójának végzi, távmunkában? Milyen bejelentési kötelezettségei lesznek a munkáltatónak, illetve hogyan kell számfejtenie a dolgozó munkabérét? A dolgozó hogyan válhat a Magyarországról származó jövedelme alapján Svédországban biztosítottá?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték