Tisztelt Szakértő! Főállású anya jelenleg gyetben részesül, őstermelői igazolványt szeretne kiváltani és az őstermelésben személyesen közreműködne. Kérdésem az, hogy ebben az esetben biztosítottnak minősül-e vagy a minimálbér után kell járulékot fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja a társaságban társas vállalkozóként szerepelt, az emelt összegű járulékokat fizettük meg utána. Áprilistól biztosított lett Nagy-Britanniában, munkaviszony keretében. Életvitelszerűen is ott tartózkodik. A kft.-ben eddig a 1451-es kóddal jelentettük. A 1608-as bevalláson hogyan kell helyesen szerepeltetni ezentúl? Ő az ügyvezető is, a társasági szerződésben az szerepel, hogy munkaviszony keretében látja el az ügyvezetést. A kft. szempontjából milyen bejelentési és bevallási kötelezettségünk van erre a tagra vonatkozóan? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély 150 ezer forint végösszegű számlát állított ki a kifizető részére faanyagvédelmi szakvélemény készítéséért. A magánszeméllyel szerződést nem kötött a kifizető (sem megbízásit, sem vállalkozásit, sem felhasználásit). A kifizető az adószámos magánszemély 10 százalékos költséghányadról való nyilatkozatát figyelembe vette, megállapította és levonta az szja-t (150 000*0,9*0,15=20 250 forint), elutalta részére a számla és az szja különbözetét (150 000-20 250=129 750 forintot), majd a 08-as bevallásban szerepeltette mindezt. Az adószámos magánszemély jelezte a kifizető felé, hogy járulékok nem kerültek levonásra, holott korábbi munkái alkalmával ezt más kifizetők mindig levonták tőle. Kérjük a véleményüket, az következő kérdésekben: Keletkezett-e biztosítási jogviszony? Figyelembe kellett volna vennie a kifizetőnek, hogy a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát meghaladta a kifizetett összeg? Helyesen alkalmazta-e a 10 százalékos költséghányad figyelembevételét? Jól járt-e el a kifizető? Van-e teendője az adószámos magánszemélynek járulék, adófizetés szempontjából? (27 %-os eho?) Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy annak a magyar állampolgárnak, aki magyarországi állandó lakcímmel rendelkezik, de huzamosabb ideje Németországban tartózkodik, és munkát végez, hogyan lehetne megtartani a külföldi biztosítását, ha itthon vállal munkát? Jelenleg Németországban munkanélküli segélyen van, illetve gyógykezelés alatt áll. A következő hetekben egy német anyavállalat a magyarországi leánycégnél szeretné őt foglalkoztatni huzamosabb ideig, de felülvizsgálatokra vissza kell járnia Németországba. Ha itthon lenne biztosított, a németországi felülvizsgálatok megilletnék őt ingyenesen? Vagy a német anyacégnél kellene foglalkoztatni, és ide kiküldeni? Melyik esetben, hol keletkezne, és milyen adó- és járulékkötelezettsége, és kinek? Előre is köszönöm szíves válaszát!
Több ponton módosulnak a parlament elé terjesztett adócsomag szerint a társadalombiztosítási szabályok is. A változtatások zöme a korábban hiányos szabályozás joghézagait tömködi ki, így egyértelműsíti a többféle gyermekgondozási ellátásban részesülő vállalkozók, illetve a mezőgazdasági őstermelők járulékfizetésére, a kisadózók adatszolgáltatására, a biztosítotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket. Szigorodnak ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére köthető megállapodás szabályai, és nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege.
Tisztelt Szakértő! Magyar kétszemélyes kft. egyik tagja, aki az ügyvezető is, munkaviszony keretében személyesen közreműködött a kft. tevékenységében. Közben Ausztriában kapott munkát, ahol teljes munkaviszonyban biztosított. Havonta két hetet dolgozik külföldön, és két hetet van itthon. Az itthoni tartózkodása alatt üzemelteti a céget, és bevétele is származik belőle. Kérdésem, hogy Magyarországon ebben az esetben mi lesz a jogviszonya, kell-e utána járulékot fizetni, bevallást leadni? Illetve az itthon töltött havionta kettő hétben milyen formában végezhet munkát a saját vállalkozásában? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelttel: B. Emese
Napi kétórás munkaviszony mire jogosítja fel a munkavállalót? Munkaviszonyából eredően nem számít biztosítottnak, mi a további teendője, mit kell maga után fizetnie? Válaszukat tisztelettel köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónak 2017. 01. 20-án jár le a határozott időre szóló munkaszerződése. Jelenleg munkaviszonyban áll a cégnél, már 2014. 05. 13. óta, tehát a 365 nap bizosítási jogviszonya fennáll. A munkavállaló idén 2016. 09. hó végén fog szülni. A csedet és a gyedet a munkáltató még 2016 szeptemberében igényelni fogja, de jogosult lesz-e a munkavállaló a gyedre továbbra is akkor, ha a munkaszerződése lejár (2017. 01. 20-án), és már nem lesz biztosított? Éri-e bármilyen hátrány az ellátás összegét és idejét tekintve azután, ha a biztosítási jogviszonya megszűnik?
Főállású őstermelőnek 2015-ben nulla forint volt az árbevétele. A korábbi években az árbevétel nem haladta meg a 8 millió forintot, így az árbevétel 20 százaléka után fizette meg a járulékot. Mi alapján kell fizetnie 2015-ben? Ha nem kell fizetnie járulékot, fennmarad-e a biztosítottsága?
Tisztelt Szakértő! Román-magyar kettős állampolgár Romániában rendelkezik lakóhellyel és munkaviszonnyal. Mit kell tennie, hogy a magyar egészségbiztosítást igénybe vehesse? Hogyan lehet egészségbiztosítási jogviszonya? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. nem ügyvezető és személyesen nem közreműködő tagja után van-e járulékfizetési kötelezettség, ha a magánszemély nem rendelkezik semmilyen biztosítási jogviszonnyal (nincs munkaviszonya, nem nyugdíjas)? Elég-e, ha a T1011-es nyomtatványon bejelentkezik egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés hatálya alá, és azt meg is fizeti? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van lehetőség akár heti 5 órás munkaidőre is munkaszerződést kötni az arányos garantált bérminimum figyelembevételével? Ebben az esetben is biztosított lesz a foglalkoztatott? Jól tudom, hogy a minimálbér 30 %-os jövedelemhatárral kapcsolatos biztosítotti státusz csak a megbízási szerződésesekre vonatkozik? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! 2016. január 1-jétől a munkáltatónak, kifizetőnek be kell jelentenie a biztosított végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Mindez azt jelenti generálisan, hogy aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, azzal kapcsolatban kötelezően be kell jelenteni a fenti adatokat még akkor is, ha az adott munkaköre és a korábban megszerzett végzettsége(i) között nem áll fenn tartalmi kapcsolat? Például (egy életszerűtlennek tűnő, de nem feltétlenül elrugaszkodott esetben): adott egy fizikusi diplomával (és csak azzal) rendelkező biztosított, akit londíner (FEOR: 9234) munkakörben kívánnak munkajogviszonyban foglalkoztatni. Be kell jelenteni a hivatkozott adatokat fizikusi végzettségére tekintettel? Vagy! Adott szintén a példabeli fizikus, akit tehergépjármű-vezetőként kívánnak alkalmazni (FEOR: 8417). A jogszabály által előírt vezetői engedéllyel rendelkezik A kérdés ugyanaz. Vagy! Adott egy bolti eladó (FEOR: 5113), akinek ehhez a munkakörhöz megvan a jogszabály által előírt végzettsége, azonban emellett fizikusi diplomával is rendelkezik. Kérdés: a bolti eladói végzettséget igazoló bizonyítvány adatain túl a fizikusi oklevelének adatait is meg kell adni? "Sejteni vélem" a jogalkotó szándékát, azonban a normaszöveg alapján eléggé homályos előttem az új előírás gyakorlati alkalmazása. Várom megtisztelő válaszát a fentiekkel kapcsolatban. Tisztelettel: Papp István
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem Ausztriában indított vállalkozást, ott teljeskörűen biztosított. Kérdésem az lenne, hogy az itthoni cégben, bt.-ben ő a beltag, meg kell-e fizetnie a járulékokat? Ha nem, akkor a tb-nél be kell jelenteni, és a továbbiakban a számfejtésnél be lehet-e írni a 36 óra melletti jogviszonyt, és nullásan számfejteni? Itthon a cég nem végez tevékenységet. Válaszukat előre is köszönöm.
Gyermekem 15 év külföldi munkavállalás után hazajön. Munkahelyén most fog felmondani (3 hónap a felmondási ideje). Itthon azonnal munka várja. Kérdés: a külföldi járulékfizetés nálunk beleszámít-e táppénz, esetleg szülési szabadság, gyes stb. 180, 360 napjába? Egyáltalán kaphat-e valamilyen ellátást? Meg lehet-e tenni, hogy már a felmondási idő 3 hónapja alatt bejelenti a cég itthon? Ez szerintem dupla járulékfizetés, de hátha nem bünteti a törvényünk? A tb egyáltalán tudja, hogy más országban is biztosított? Nincs bejelentve, hogy külföldön dolgozik, és nem EU-tagországról van szó. Köszönöm, hogy ezzel a problémával foglalkoznak, esetleg tanácsot adnak, hogyan lehet jól megoldani. Üdv.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték