További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Beruházásokhoz kapcsolódó veszteségleírás a kivában

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász

A Nemzetgazdasági Minisztérium egy hónappal ezelőtt közölt kimutatása szerint mintegy 70 ezer vállalkozásnak lehet érdemes 2018-tól áttérni a kiva szerinti adózásra. Már 2016 decemberében kiderült, hogy 2018-tól 13 százalék lesz a kiva mértéke, a 2017 őszi adótörvény-módosítások keretében pedig elsősorban a veszteségleírási szabályokat módosította a jogalkotó. Ezeket már a 2017. évről szóló éves adóbevallás elkészítésekor is alkalmazni kell. Jelen cikkünkben az új beruházásokhoz kapcsolódó veszteségleírás szabályaival foglalkozunk.

A 2017. novemberi törvénymódosítás után a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) az új beruházások kapcsán a korábbinál is előnyösebb szabályozást tartalmaz a veszteségleírásban [Katv. 20. § (7) bekezdés]. Nem változott, hogy a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig a teljes adóalap csökkenthető (a személyi jellegű kifizetések összege is). 2017-től azonban már nemcsak a tárgyévet követő adóévek, hanem a beruházás kifizetésének éve adóalapjából is érvényesítendő az elhatárolt veszteség és a tárgyévi negatív korrigált osztalék- és tőkeműveletek eredménye, azaz új beruházás esetén a beruházás tárgyévi kifizetésének összegéig lehetőség nyílik az azonnali veszteségleírásra.

Látható, hogy az új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetés összege az a maximális korlát, ameddig a tárgyévi és az azt követő évek adóalapja (ideértve a személyi jellegű kifizetéseket is) csökkenthető a korábbi évek elhatárolt veszteségének az osztalék- és tőkeműveletek korrigált tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegével. Továbbra sem feltétel az, hogy az új beruházást az adóévben rendeltetésszerűen használatba vegyék. Az adóévi adóalap-csökkentésként felhasznált adóévi negatív egyenleg természetesen már nem használható fel a következő adóévek pozitív adóalapjának csökkentésére.

Az új beruházásoknál problémát jelentett a 2017. január 1-jétől hatályos szabályozásban, hogy a Katv. nem rendelkezett a 2016. adóévben kifizetett új beruházásokról, melyek a tárgyévi, 2016-os adóalapból a korábbi szabály alapján nem voltak leírhatók. A Katv. 2016. december 31-éig hatályos 20. § (11) bekezdése szerint az adóévi beruházással kapcsolatos kifizetések összegével a következő évek adóalapját lehetett csak csökkenteni, az új szabályozás pedig azért nem tette lehetővé azok 2017. adóévi érvényesítését, mert nem tárgyévi kifizetések voltak. Hogy a 2016. adóévben új beruházást végző kivások csökkenthessék a 2016. évi kifizetések erejéig a 2017. évi (illetve azt követő) adóalapjukat, 2017. november 24-étől a Katv. kimondja, hogy a Katv. 20. § (6a) bekezdésben meghatározott elhatárolt veszteség összegéből az az összeg, amellyel a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatosan teljesített kifizetésekre tekintettel az adózó a 2017. évet megelőzően döntése szerint teljes mértékben csökkenthette az adóalapját, azonban a 2017. évet megelőzően az adóalap csökkentéseként nem vette figyelembe, a 2017. adóévben a 20. § (7) bekezdése alkalmazásában adóévi kifizetésnek minősül. Nézzünk erre egy példát:

Példa: Állapítsuk meg, hogy a 2017. adóévben mekkora az „Adóoptimalizáló Kft.” kiva-alapja. Az előző adóév adatai közül ismert, hogy a kft. 2016. évi korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménye –5 500 000 forint volt, a 2016. évben megvalósított beruházás bekerülési értéke pedig 6 000 000 forint. A 2017. adóévben kifizetett adóévi beruházások összege 3 000 000 forint. A tárgyévben elszámol osztalékbevételként 2 500 000 forintot, adóbírság címen kifizet 1 000 000 forintot. A személyi jellegű kifizetések összege 2017-ben 25 000 000 forint. A 2017. adóévben a tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye -1 500 000 forint (az elszámolt osztalékbevétel adóalap-csökkentő, a megfizetett bírság adóalap-növelő tétel). A minimum-adóalap, a személyi jellegű kifizetések összege csökkentendő a tárgyévi negatív adóalap és a korábban keletkezett veszteség összegével (-1 500 000 forint + -5 500 000 forint), azaz 7 000 000 forinttal, de maximum a tárgyévben kifizetett beruházás (ideértve a 2016-ot is) összegével (6 000 000 forint + 3 000 000 forint). Mivel a tárgyévi beruházás összege, 9 000 000 forint fedezetet nyújt rá, a 7 000 000 forint teljes egészében leírható a személyi jellegű kifizetések összegéből, az adóalap 18 000 000 forint lesz. Az adóévi negatív egyenleg (-1 500 000 forint) a későbbi adóévekben veszteségként már nem vehető figyelembe.

Általánosságban véve vonzó lehet a kiva mindazon vállalkozások számára, ahol jelentős a bérköltség, de azok számára is, ahol a vállalkozásban képződött nyereséget a tagok nem rendelik osztalékként kifizetni, hanem azt a vállalkozásban tartják, abba visszaforgatják. Javasolt azonban tételesen kiszámolni, hogy a vállalkozás legutóbbi időszaki tényadatai, következő időszaki tervadatai alapján a konkrét esetben adóoptimalizálást jelent-e az áttérés kivára.

Olvassa el a témában megjelent korábbi cikkünket is!

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor garantáltan kap nyári pihenéséhez egy HVG Extra magazincsomagot, és a sorsoláson is részt vesz, ahol Presser Gábor koncertjére nyerhet két jegyet. Az akció feltételei a 2018. június 18-tól 2018. augusztus 17-ig megrendelt, és 2018. augusztus 31-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Láncügylet?

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Több ügylet számlázása: termékértékesítés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2018 július
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X