Beruházásokhoz kapcsolódó veszteségleírás a kivában

Megosztás Tetszik

A Nemzetgazdasági Minisztérium egy hónappal ezelőtt közölt kimutatása szerint mintegy 70 ezer vállalkozásnak lehet érdemes 2018-tól áttérni a kiva szerinti adózásra. Már 2016 decemberében kiderült, hogy 2018-tól 13 százalék lesz a kiva mértéke, a 2017 őszi adótörvény-módosítások keretében pedig elsősorban a veszteségleírási szabályokat módosította a jogalkotó. Ezeket már a 2017. évről szóló éves adóbevallás elkészítésekor is alkalmazni kell. Jelen cikkünkben az új beruházásokhoz kapcsolódó veszteségleírás szabályaival foglalkozunk.

A 2017. novemberi törvénymódosítás után a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) az új beruházások kapcsán a korábbinál is előnyösebb szabályozást tartalmaz a veszteségleírásban [Katv. 20. § (7) bekezdés]. Nem változott, hogy a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig a teljes adóalap csökkenthető (a személyi jellegű kifizetések összege is). 2017-től azonban már nemcsak a tárgyévet követő adóévek, hanem a beruházás kifizetésének éve adóalapjából is érvényesítendő az elhatárolt veszteség és a tárgyévi negatív korrigált osztalék- és tőkeműveletek eredménye, azaz új beruházás esetén a beruházás tárgyévi kifizetésének összegéig lehetőség nyílik az azonnali veszteségleírásra.

Látható, hogy az új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetés összege az a maximális korlát, ameddig a tárgyévi és az azt követő évek adóalapja (ideértve a személyi jellegű kifizetéseket is) csökkenthető a korábbi évek elhatárolt veszteségének az osztalék- és tőkeműveletek korrigált tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegével. Továbbra sem feltétel az, hogy az új beruházást az adóévben rendeltetésszerűen használatba vegyék. Az adóévi adóalap-csökkentésként felhasznált adóévi negatív egyenleg természetesen már nem használható fel a következő adóévek pozitív adóalapjának csökkentésére.

Az új beruházásoknál problémát jelentett a 2017. január 1-jétől hatályos szabályozásban, hogy a Katv. nem rendelkezett a 2016. adóévben kifizetett új beruházásokról, melyek a tárgyévi, 2016-os adóalapból a korábbi szabály alapján nem voltak leírhatók. A Katv. 2016. december 31-éig hatályos 20. § (11) bekezdése szerint az adóévi beruházással kapcsolatos kifizetések összegével a következő évek adóalapját lehetett csak csökkenteni, az új szabályozás pedig azért nem tette lehetővé azok 2017. adóévi érvényesítését, mert nem tárgyévi kifizetések voltak. Hogy a 2016. adóévben új beruházást végző kivások csökkenthessék a 2016. évi kifizetések erejéig a 2017. évi (illetve azt követő) adóalapjukat, 2017. november 24-étől a Katv. kimondja, hogy a Katv. 20. § (6a) bekezdésben meghatározott elhatárolt veszteség összegéből az az összeg, amellyel a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatosan teljesített kifizetésekre tekintettel az adózó a 2017. évet megelőzően döntése szerint teljes mértékben csökkenthette az adóalapját, azonban a 2017. évet megelőzően az adóalap csökkentéseként nem vette figyelembe, a 2017. adóévben a 20. § (7) bekezdése alkalmazásában adóévi kifizetésnek minősül. Nézzünk erre egy példát:

Példa: Állapítsuk meg, hogy a 2017. adóévben mekkora az „Adóoptimalizáló Kft.” kiva-alapja. Az előző adóév adatai közül ismert, hogy a kft. 2016. évi korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménye –5 500 000 forint volt, a 2016. évben megvalósított beruházás bekerülési értéke pedig 6 000 000 forint. A 2017. adóévben kifizetett adóévi beruházások összege 3 000 000 forint. A tárgyévben elszámol osztalékbevételként 2 500 000 forintot, adóbírság címen kifizet 1 000 000 forintot. A személyi jellegű kifizetések összege 2017-ben 25 000 000 forint. A 2017. adóévben a tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye -1 500 000 forint (az elszámolt osztalékbevétel adóalap-csökkentő, a megfizetett bírság adóalap-növelő tétel). A minimum-adóalap, a személyi jellegű kifizetések összege csökkentendő a tárgyévi negatív adóalap és a korábban keletkezett veszteség összegével (-1 500 000 forint + -5 500 000 forint), azaz 7 000 000 forinttal, de maximum a tárgyévben kifizetett beruházás (ideértve a 2016-ot is) összegével (6 000 000 forint + 3 000 000 forint). Mivel a tárgyévi beruházás összege, 9 000 000 forint fedezetet nyújt rá, a 7 000 000 forint teljes egészében leírható a személyi jellegű kifizetések összegéből, az adóalap 18 000 000 forint lesz. Az adóévi negatív egyenleg (-1 500 000 forint) a későbbi adóévekben veszteségként már nem vehető figyelembe.

Általánosságban véve vonzó lehet a kiva mindazon vállalkozások számára, ahol jelentős a bérköltség, de azok számára is, ahol a vállalkozásban képződött nyereséget a tagok nem rendelik osztalékként kifizetni, hanem azt a vállalkozásban tartják, abba visszaforgatják. Javasolt azonban tételesen kiszámolni, hogy a vállalkozás legutóbbi időszaki tényadatai, következő időszaki tervadatai alapján a konkrét esetben adóoptimalizálást jelent-e az áttérés kivára.

Olvassa el a témában megjelent korábbi cikkünket is!