Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    224 találat a(z) beolvadás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy pénzforgalmi áfás kft. beolvad egy másik kft.-be, amely normál áfás. Így amikor a beolvadó cég megszűnik és könyveit zárjuk, lesz olyan bevétele, ami után az áfát még nem fizette be, mert még nem fizették ki neki a számlát. A kérdésem az, hogy ezt az áfát mikor kell bevallani? A megszűnéskori utolsó bevallásban, vagy majd a befogadónak kell bevallania, akkor amikor a vevő kifizeti az összeget? Ugyanez lenne a kérdésem a szállítói költségszámlák vonatkozásában is. Ezek áfatartalma mikor helyezhető levonásba?

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Beolvadás számvitelével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Adott "A" vállalat, amely beolvad "B" vállalatba, majd "B" vállalat mint jogutód adószámával működnek tovább, "A" vállalat pedig megszűnik. Legyen a beolvadás dátuma 2019. 09. 30! A "B" vállalatban készlet is van (amely a korábbi "A" vállalatból olvad be). A kérdéseim a következők: – Meddig állíthat ki számlát "A" vállalat? – Vevői/ kimenő számla esetén a számla kelte lehet 2019. 09. 30. utáni, ha igen, mi lehet a legkésőbbi dátum? – Vevői/ kimenő számla esetén a teljesítési dátum nem lehet 2019. 09. 30. utáni? – Meddig fogadhat be számlát "A" vállalat és milyen dátumokkal? – Hogyan kell számvitelileg kezelni, ha egy értékesített készlettel kapcsolatban a vevő utólag, 2019. 09. 30. után reklamációval él? Melyik cég és milyen számladátumokkal állíthat ki számlát? – Hogyan kell számvitelileg kezelni, ha egy vevő 2019. 09. 30. után rendezi pénzügyileg a számláját, ami alapján skontót adna a beolvadó "A" vállalat? Ilyen esetben még "A" vagy már "B" vállalat adja a skontót? - Hogyan kell számvitelileg kezelni, ha egy szállító 2019. 09. 30. után ad skontót a beolvadó "A" vállalatnak? Melyik vállalatra kell a számlát kiállítani? Köszönöm szépen a választ!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások egy több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben bérlők üzemeltetnek üzlethelyiségeket, melyeket az ingatlan felújítása miatt át kellett költöztetni az ingatlan más vállalkozás tulajdonában lévő részébe, melynek érdekében a beruházók bérleti szerződést kötöttek az ingatlanrész tulajdonosával, majd a bérlők igényei szerinti átalakításokat végeztek a bérbevett területen. Az átköltözés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. Kérdéseink: 1.) A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből kivezetni? 2.) Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? 3.) A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? 4.) Az épület közös tulajdonban lévő részein (például tartószerkezet, homlokzat) végzett helyreállítási munkák költségei teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. április 30-án megtörtént, amennyiben mód van rá, kérjük szíveskedjenek kérdésünkre rövid határidőn belül válaszolni. Szakértő segítségüket tisztelettel köszönjük.

    Kérdés

    Egy társaság két gazdasági társaság tulajdonosa. Részesedése L1 és L2 társaságokban 50-50%. L2 társaság beolvad L1-be. (Átértékelés nincs.) A részesedések könyv szerinti értéke a tulajdonos könyveiben: L1: 158 MFt, L2: 50 MFt. Részesedésekre jutó jegyzett tőke értéke: L1: 125 MFt, L2: 55 MFt. Végleges vagyonmérleg saját tőke értékeiből a tulajdonosra eső értékek: L1 jogelőd saját tőkéjéből 584 MFT, L2 beolvadó társaság saját tőkéjéből 60 MFt, jogutód társaság saját tőkéjéből 644 MFt. A beolvadás során a jogutód társaság jegyzett tőkéje eredménytartalékból megemelésre került, a társaság jogutódban meglévő részesedésére jutó jegyzett tőke 300 MFt. A tulajdonos részesedésének aránya jogutódban változatlanul 50%. A tulajdonos könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre: 1. Kivezetésre került a tulajdonos könyveiből a beolvadó (L2) társaságban lévő részesedés könyv szerinti értéke: T 973 Részesedések árf. nyer. -- K 171 részesedések 50 MFt 2. Tulajdonos társaságnál részesedés soron könyvelésre került – mint a kivezetett részesedésre eső érték – az L2 társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőkéből a tulajdonos társaságra eső saját tőke értéke: T 171 Részesedések – K 973 Részesedések árfolyamnyereség 60 MFt. 1.) kérdés: Helyesek-e ezek a könyvelési lépések és a könyvelt összegek? 2.) kérdés: Az ügylet eredményeként elszámolt 10 MFt árfolyamnyereség a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) pontja alapján figyelembe vehető-e tao-csökkentő tételként?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozásba beolvad egy olyan társaság, amelynek előzőleg kivás időszaka is volt. Eszközeit a nyilvántartási értéken viszi át. A beolvadó társaság a kivás időszakában beszerzett tárgyi eszközökre elszámolható-e a létrejövő társaságnál a társasági adó szerinti értékcsökkenés? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ezúton szeretném a segítségét kérni, az elhatárolt veszteség felhasználásáról jogutódnál témájában. A vállalkozás – beolvadó, 2017. és 2018. évben árbevétele 80 millió HUF; 14 millió HUF, vesztesége korábbi évekből felhalmozva 100 millió. Tevékenysége kereskedelmi áru beszerzése és tovább értékesítése. B vállalkozás befogadó – jogutód tevékenysége ugyanaz, kereskedelmi áru beszerzése és értékesítése ugyanazon piacon. Jogutód B vállalkozás kapcsolt vállalkozás. Kérdésem: milyen arányban használhatja fel a jogutód az elhatárolt veszteséget? A jogutódnál az arányosítást mihez kell viszonyítani? Segítségüket előre is köszönöm Üdvözlettel

    Kérdés

    „B” társaság könyv szerinti értéken beolvad „A” társaságba, mely változatlan formában jogutódként működik tovább. „A” társaság 2011-ben átértékelte az ingatlanjait, ezért a mérlegben szerepel tárgyi eszközök értékhelyesbítése, és a források oldalon értékelési tartalék. Az Sztv. 136. § (8) bekezdése alapján az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegében az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet. „A”, mely változatlan formában működik tovább, szerepeltetheti a vagyonmérlegében az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartalékát?

    Kérdés

    Három kft. beolvad egy bt.-be, mely gazdasági formát váltva kft.-ként kíván tovább működni. Az egyik kft. (mely így megszűnik) ingatlannal rendelkező társaságnak minősül. Két eset: 1. A kft.-tagok közül az egyik, mely 50 százalékban volt tulajdonos, ki kíván lépni. 2. A kft.-ből mindkét tag ki kíván lépni (100 százalék kilépő tag). Beolvadás esetén a jogutódnak van-e vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége adott esetekben? Ha igen, mi lesz az illeték kiszabásának alapja? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! "A" Kft. kizárólag "x" terméket, "B" Kft. kizárólag "y" terméket gyárt. "A" Kft.-nek, illetve "B" Kft.-nek is Magyarország területén több, eltérő településen található gyáregysége van. "A" Kft.-nél, illetve "B" Kft.-nél is működik üzemi tanács. "B" Kft. a Ptk. 3:44. § (1) bekezdése alapján beolvad "A" Kft.-be (A Kft. "x" és "y" terméket is fog gyártani), így a "B" Kft. valamennyi munkavállalója vonatkozásában az Mt. VI. fejezete szerinti változás következik be a munkáltató személyében (új munkáltató: "A" Kft.). A fenti esetben maga a "B" Kft. vagy annak egyes gyáregységei minősülnek az Mt. 36. § (1) bekezdése szerint "gazdasági egység"-nek? A munkáltató személyében bekövetkező változás miatt sor kerül-e az Mt. 258. §-a szerinti "gazdasági egységek összevonására"? Amennyiben a gazdasági egységek összevonása megvalósul, és az "A" Kft. köteles új üzemi tanácsot választani, köteles-e az "A" Kft. új munkavédelmi képviselő(ke)t is választani az Mvt. 70/A § (3) bekezdésére tekintettel? Tisztelettel.

    Kérdés

    Tisztelt Cím! Kivás cég olvadna be másik kivás cégbe. A törvény szerint a kiva adóalanyiság megszűnik az egyesülés napjával. Ez a beolvadó esetén értelemszerű. Kérdésem, hogy az eddig kiva alá tartozó cég, azaz a jogutód megtarthatja-e kivaalanyiságát? (Nem összeolvadásról, hanem beolvadásról van szó.) Köszönettel!

    Cikk

    Egy társaság évekkel ezelőtt összeolvadt egy másik céggel, ahonnan "hozott magával" jóváhagyott osztalékot, továbbá annál a cégnél is volt jóváhagyott osztalék, amelybe a beolvadás megtörtént. Mindkét cég tulajdonosi köre megegyezett, a beolvadás során egy új tag is belépett, aki tőkeemelés folytán szerzett üzletrészt. A belépése előtt jóváhagyott osztalékból kell-e neki is juttatni? – kérdezte olvasónk. Kocsis Zoltán, a Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda ügyvezetője válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kedvezményezett átalakulással A társaság beolvad B társaságba. B társaság könyvvezetése folyamatos, lezárás nincs. Ennek ellenére el kell végeznem az átvevő B társaságnál a fordulónapra az "év végi" átértékeléseket, elhatárolásokat, időarányos értékcsökkenést. A vagyonmérlegben kalkulálnom kell-e társasági adót, amit kötelezettségként szerepeltetek a vagyonleltárban? Az értékcsökkenés időarányos elszámolása az eszközök vagyonleltárban szereplő értéke miatt is fontos lenne.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem kft., mely 2018.06.30-án kiválással/beolvadással vagyontárgyakhoz jutott. Az így megszerzett vagyontárgyak között van tehergépjármű, melyet most ügyfelem értékesíteni kíván. A bizonytalanságot az értékesítésről kiállított számla áfatartalma okozza. Véleményem szerint mivel a vagyontárgy áfa nélkül került a kft. tárgyi eszközei közé, ezért értékesítéskor sem kell áfát felszámolni. Kérem szíves állásfoglalását e témában. Köszönettel: Vass Pálma

    Cikk

    Hogyan szüntethetők meg a munkáltatónál adott, alapbéren túli egyéb juttatások: a munkavállalókat megillető étkezési utalvány, valamint a havi prémium, ha azokat nem a munkaszerződés, hanem az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztató tartalmazza? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Pénzforgalmi áfa önellenőrzése

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Telefonszámla továbbszámlázása

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Különbözeti áfa – használt gépjármű

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media