197 találat a(z) beolvadás cimkére
Készpénzzel beolvadó zrt.
Kérdés
Egy belföldi zrt.-be beolvad egy másik belföldi zrt. nem kedvezményezett átalakulással. A beolvadó zrt. végleges vagyonmérlegében, vagyonleltárában kizárólag készpénz van. A beolvadás napján a befogadó zrt. vagyonába kerül a beolvadó zrt.-nek a készpénzállománya és a beolvadó zrt. ezzel a nappal megszűnik. Kérdés: a befogadó zrt.-nek lesz-e valamilyen fizetési kötelezettsége az átvett készpénz miatt (pl. illeték stb.)? Másik kérdés, hogy az átvett pénzeszköz a befogadó zrt.-nél minek minősül (ajándék vagy térítés nélküli átadás stb)? Köszönöm a választ.
Ingatlanos beolvadó kft.
Kérdés
Egy 35 millió forint könyv szerinti értékű ingatlannal és 5 millió forint vagyonnal rendelkező belföldi kft. beolvad egy belföldi zrt.-be nem kedvezményezett átalakulással. A beolvadó kft. vagyonát nem értékelik át. A kft. végleges vagyonmérlegében-leltárában lévő lakóingatlan és készpénz könyv szerinti értéken kerül a befogadó zrt. vagyonába a beolvadás napjával. A kft. a beolvadás napjával minden bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tesz és a beolvadás napjával megszűnik. A zrt. a befogadó megszerzi a lakóingatlant könyv szerinti értéken és az 5 millió forint készpénzt. Kérdések: Kell-e a befogadó zrt.-nek illetéket és áfát fizetni az ingatlan után? Kell-e a készpénz után valamit fizetni, illeték stb., ha igen, akkor miért, ha nem, akkor miért?
Nem kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Egy 5 millió forint jegyzett tőkéjű Y nevű zrt.-be beolvad egy 3 millió forint jegyzett tőkéjű B nevű kft. Mindkét cégnek kettő-kettő 50 százalékos részesedésű tagja van. A beolvadó cég vagyonát sem értékelik át. B Kft. végleges vagyonmérleg-leltára szerint 3 millió forint készpénzt és egy 5 millió forint értékű gépkocsit ad át Y Zrt.-nek a beolvadás napjával, majd B Kft. az adóbevallása benyújtása után megszűnik. Y Zrt. eszközeinek értéke az átalakulás után 8 millió forinttal nő, jegyzett tőkéje 10 millió forint lesz, a tőketartalékába 3 millió forinttal fog nőni. Az új kibocsátású 5 millió forint részvényből B Kft. volt tulajdonosai 2-2 millió forint értékű, a régi részvényesek 0,5-0,5 millió forintnyi új részvényt kapnak .Az átalakulás nem volt kedvezményezett, mert a résztvevők úgy vélték, hogy a szabályozás bizonytalan fogalmazása miatt nem teljesíthető, hogy az átalakulás valós gazdasági kereskedelmi okból történt. Kérdéseink 1.) Y Zrt. befogadó számára a megkapott vagyoni elemek minek minősülnek, ajándéknak, apportnak, ingyenes átadásnak, visszterhes átruházásnak? 2.) Y Zrt.-nek lesznek-e társaságiadóalap-növelési, illeték-, áfafizetési kötelezettségei az átvett vagyonelemek miatt, és ez mikor lesz, ha a tulajok belföldi cégek? 3.) Y Zrt. új részvényt kapó tulajainak cégként lesz-e adó-, illetékfizetési kötelezettsége, mint cégeknek? És ha magánszemélyek az tulajdonosok?
Átalakulás beolvadással tőkerendezés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. évek óta csak minimális összegű bevételt termel, ezzel együtt folyamatos költségei jelentkeznek. Az ilyen működésre tekintettel jelentős mértékű tagikölcsön-állománya alakult ki. Saját tőkéjét is rendezni szükséges (negatív saját tőke, negatív eredménytartalés stb.). A tulajdonosok abban gondolkodnak, hogy a tagi kölcsönt apportálva megemelnék a saját tőkét, ezzel rendezve a tőkehelyzetet. Ezt követően ezen kft. nem szűnne meg jogutód nélkül, hanem beolvadna egy jól prosperáló vállalkozásba, ahol a tagi összetétel ugyanaz (mindkét cégben ugyanaz a magánszemély a tulajdonos – ugyanazzal a tulajdoni hányaddal). Lehetséges-e ezen elképzelést jogszerűen végrehajtani, és ha igen, ez adózási szempontból jelent-e bármi kockázatot?
Fejlesztési adókedvezmény további igénybevétele beolvadás esetén
Kérdés
Két magyarországi, de külföldi (EU-n belüli) anyavállalat tulajdonában lévő társaság fuzionál oly módon, hogy az egyik (gyártó cég – beolvadó) beolvad a másikba (logisztikai cég – átvevő). A gyártást továbbra is folytatják. Az átvevő cégnek van fejlesztési adókedvezménye, melyet a 165/2014. (VII.17.) kormányrendelet (eredetileg a 206/2006. (X. 16.) kormányrendelet) alapján 2020-ig vehet igénybe. (Az adókedvezmény 3 milliárdos beruházáshoz kapcsolódik.) Kérdés: a beolvadás után – melynek során az adókedvezményre jogosult átvevő cég változatlanul működik tovább, kiegészítve tevékenységi körét a gyártással – továbbra is igénybe veheti az adókedvezményt annak lejáratáig?
Beolvadásnál saját üzletrész
Kérdés
Tisztelt Szakértő! RC Kft. beolvad IA Kft.-be: 1.) Tulajdoni szerkezet átalakulás előtt: IA Kft.: 50% UE 50% UI magánszemélyek RC Kft.:99% IA Kft. és 1% TL magánszemély 2.) Beolvadás után az új tulajdoni szerkezet az új átalakult IA Kft.-ben UP 18% UE 18% TL 2% IA Kft. 62% Beolvadás azt a helyzetet hozta, hogy IA Kft.-ben 62 százalékban saját maga IA Kft. a tulajdonos. Ezt hogyan kell kezelni? Saját üzletrész visszavásárlása? El kell adni a kft.-nek egy éven belül, illetve a kft. magánszemély tualjdonosainak? Mennyiért adhatja el? Eladhatja csak a jegyzett tőke ráeső részéért (62%), vagy csak a saját tőke rá eső részéért (62%) adhatja el ? Hogyan kell ezt könyvelni? Mikor mi a teendő? Nagyon szépen köszönöm a választ. Polyák Márta
Beolvadás kiegészítő melléklete
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Beolvadó kft. a beolvadás napjával számviteli beszámolót készít. A kiegészítő mellékletben milyen sajátos tartalmat kell bemutatni ebben az esetben? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: SG
Beolvadáskor ezt a procedúrát kell végigjárni
Cikk
Egy kft. a 2017. december 31-ei mérlegének vagyoni értékelése alapján 2018 januárjára tervezett elhatározással beolvadna egy másik kft.-be. Ismertetjük, hogy milyen adózási és számviteli feladatokat, illetve határidőket kell figyelembe venni e folyamat során, és ezeket milyen ütemezéssel kell végrehajtani az egyes (beolvadó és befogadó) cégek vonatkozásában külön-külön.
Cégtörlés, s.o.s. 2.
Kérdés
Tisztelt dr. Kéri Ádám! 2017. 10. 08-án küldött „Cégtörlés SOS” kérdésünkre 2017. 10. 09-én adott válaszát nagyon szépen köszönjük, igazán megtisztelt bennünket a gyors segítséggel. Helyesbítésként: A közlönyben még nem a kényszertörlési eljárás megindulása jelent meg 2017. 09. 30-án, hanem az azt megelőző változásbejegyzés iránti kérelmet elutasító végzés, melyben a társaság ellen kényszertörlési eljárás megindítását rendelték el. Állítólag 2017. 10. 16-án nekünk új, de már meglévő kft. ”veszi át” a dolgozókat, vagyis egy meglévő céget akarnak „feltölteni” velünk átvéve a dolgozókat. A kérdés: ha már elrendelték a kényszertörlési eljárás megindítását, de az még nem jelent meg a közlönyben, történhet-e olyan „átszervezésnek” vagy „beolvadásnak” álcázott jogutód nélküli megszűnés (vagy jogszerű jogutódlásba való átmenet), hogy a dolgozók „öröklődjenek” az új cégbe? Hogy történhet a dolgozók átvétele-átadása egy ilyen helyzetben és egy ekkora volumenű változással kapcsolatban mikor és hogyan kell, hogy tájékoztatási kötelezettségének eleget tegyen a vezetőség? Ha a bérszámfejtő munkaviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg, akkor ki fogja a bérszámfejtést az aktuális záró hónapban elvégezni és milyen jogviszonyban? A bérszámfejtő ráadásul nem is szándékozik az „új” cégben tovább dolgozni… Kérem, ne haragudjon, hogy ennyi kérdést tettem fel, de a vezetői tájékoztatás hiánya mögöttes és dolgozói oldalról nézve nem éppen kedvező eljárást feltételez. Köszönettel
Cégtörlés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gyors válaszát szeretnénk kérni kérdésünkre! Adott egy társas vállalkozás, mellyel kapcsolatban most jutott a tudomásunkra, hogy kényszertörléssel megszűnik. Ennek cégközlönyben való megjelenése a múlt hónap végén történt, tehát már az eljárás megkezdődött, sejtésünk szerint 15 napon belül a kényszertörlési eljárás befejeződésével megszűnik a cég. A kérdésem, hogy a cégnél munkaviszonyban álló számviteli ügyintézőnek, illetve a cégnek könyvviteli és bérszámfejtési szolgáltatást nyújtó egyéni vállalkozónak milyen kötelezettségei és jogai vannak a cégmegszűnést követően? Munkavégzésre tekintettel ki mire kötelezhető? Ui: A vezetőség részéről ezzel kapcsolatban eddig a pillanatig semmi konkrét információt nem kaptunk sem szóban sem írásban, szinte véletlenül, elejtett fél mondatok, hozzánk intézett kérdések és bekért adatok késztettek minket gyors nyomozásra. Egy „új”, számunkra ismeretlen cégbe való beolvadás lehetősége is fennállhat. A helyzetről egyébként több mint 100 munkavállaló nem informált. Tudom, hogy kérdésem nagyon sok, egyenként is terjedelmes témát feszeget, de hálásak lennénk, ha az idő rövidségére, illetve a vezetőség oldaláról nézve a „beszédes információ-visszatartásra” tekintettel a segítségünkre lehetnének. Gyors válaszukat és segítő közreműködésüket előre is megköszönve, maradok tisztelettel hű olvasójuk.
Alapítványok egyesülése: döntések, tervek és feladatok lépésről lépésre
Cikk
Alapítvány megszűnhet jogutódlással, illetve jogutód nélkül. A jogutódlással való megszűnés az alapítványok esetében egyesülést jelent más alapítvánnyal, alapítványokkal. Ismertetjük, milyen feladatai vannak az alapítványoknak az egyesülés során.
Beolvadás számviteli lépései
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2017. december 31-ei mérlegével történő vagyoni értékelés alapján 2018 januárjában történő elhatározással beolvad egy másik kft.-be. Kérem ismertessék, hogy milyen adózási és számviteli feladatokat és határidőket kell figyelembe venni ezen folyamat során, és ezeket milyen ütemezéssel kell végrehajtani az egyes (beolvadó és befogadó) cégek vonatkozásában külön-külön.
Beolvadásnál kilépő taggal elszámolás a vagyonmérlegben
Kérdés
Tisztelt Cím! Béta Kft. beolvad az Alfa Kft.-be úgy, hogy az Alfa Kft. lesz az átalakulással létrejött társaság. Alfa Kft. saját tőkéje 180 e jegyzett tőke 3 e (50-50%-ban magánszemélyek a tulajdonosok) és 177 e az eredménytartalék. Béta Kft. saját tőke 803 e jegyzett tőke 503e (500 e 99% Alfa Kft. és 3 e 1% magánszemélyek tulajdona) és 300 e eredménytartalék. Béta Kft. 3 JT 1% os tulajdonosa kilép, nem kíván részt venni az Alfa Kft.-ben. Megegyeztek, hogy az üzletrészt Alfa Kft. megveszi tőle a saját tőke 1%-ban meghatározva. A beolvadással létrejött Alfa Kft. vagyonmérleg tervezetének különbözet oszlopában szerepel a jegyzett tőke soron -500 e, illetve eszköz oldalon a részesedéseknél a -500 e. Ezek után a jegyzett tőke 3e+3e=6 e lenne? De hogyan kell szerepeltetni és melyik soron a kilépő taggal történt elszámolást? Megállapodás alapján ST 1%-a 8 e/3e, jegyzettőke 5 e eredménytartalék. Ha így számolok el, hogy a JT 3 e-rel az ET 5 e-rel csökken és nő a tagokkal szembeni köt. tartalék, akkor a jegyzettőke csak 3 e marad? Jól gondolom? Viszont az 1% az átalakulással létrejött Alfa Kft. kettő 50-50%os tulajdonosáé lesz, így állapodtak meg. Kérdésem: hogy néz ki az átalakulással létrejött Alfa Kft. vagyonmérleg tervezetének különbözet és utolsó átalakulással létrejött társaság vagyona oszlopa a saját tőkét illetően? Válaszukat előre is köszönöm! Polyák Márta
Beolvadás utáni számla áfatartalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadásával foglalkozó kft .beolvad ugyanilyen tevékenységet folytató másik kft.-be. A beolvadó cég adókötelessé tételt választott, így áfásan számlázta a bérleti díjakat. A jogutód az áfatörvény általános szabályai szerinti áfakörbe tartozó volt, és az áfatörvény 86. § (1) l) pontja értelmében áfamentesen számlázta a bérleti díjakat. A beolvadás után a jogutód áfa szerinti besorolása nem változott. (Maradt az általános szabály szerint, bérbeadásnál mentességet élvező.) Ebben az esetben a beolvadás után hogyan történik a számlázás? Vannak eredetileg és jogutódként is a bérbeadó céghez tartozó bérbe adott ingatlanok. Előzőek az áfamentes, utóbbi, jogutódlással szerzettek az áfás bérbeadáshoz tartoztak. Befolyásolja-e a kiállított számlák áfa tartalmát, hogy a beolvadó cég korábban áfásan számlázott? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: SG
Átalakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Beolvadásnál a beolvadó cégben vannak épületek és járművek. Ezen tárgyi eszközök átírása illetékköteles? 2. Amelyik cégbe beolvadnak és ő változatlan formában tovább működik, van ki nem fizetett, jóváhagyott osztalék. Ezzel mi a teendő az átalakulás során? 3. A beolvadó cég 99% társaság és 1 % magánszemély a tulajdonosai. A magánszemély kilép, a kilépő tag tulajdonrészét eladja a 99%-os tulajdonosnak. Milyen arányban kell őt kifizetni? A jegyzett tőke 1%-a? Vagy a saját tőke 1%-a vagy egy kialkudott piaci ár? Milyen adóvonzata van a kifizetésnek a magánszemély, illetve a cég oldaláról? 4. Lehet-e átalakuláskor tagi kölcsön könyvekben? Választ előre is köszönöm. Polyák Márta
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
