206 találat a(z) beolvadás cimkére
Beolvadás
Kérdés
Egyik kft. részben beolvad egy másik kft.-be a végzés 2018.05.31. A könyvvizsgáló amelyik cégbe beolvad a másik, 2018.05.31-ével mérleget kér. Kérdésem, hogy nekem, akibe beleolvad a kft., kell-e ilyenkor társaságiadó-bevallást adnom a NAV felé? Válaszukat köszönöm.
Átalakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Egy bt. beolvadhat-e egy másik bt.-be? Vagy előtte át kell alakulni mindegyiknek kft.-vé? Válaszát előre is köszönöm. G.Lajos
Átalakulás (beolvadás) utáni beszámoló időszaka
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egyik ügyfelemnek a tavalyi év során az egyik kft.-je beolvadt egy másik kft.-jébe. A beolvadás bejegyzési dátuma: 2017. április 3. A beolvadással kapcsolatos beszámolók rendre elkészültek, közzétételre kerültek. Kérdésem a befogadó társaság 2017. évi beszámolójára vonatkozik. Ebben az esetben mi lesz a 2017. évi beszámoló időszaka? Esetleg 2017.04.04. - 2017.12.31., vagy 2017.01.01. - 2017.12.31.? Válaszukat előre is köszönöm.
Beolvadás esetén havi bevallás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hónap közben az A cég beolvadt a B cégbe. A hóvégi elszámolást már a B cégben végezzük, minden dolgozóra. A 08-as havi bevallást a B cég nevében adjuk be. Kell-e valahol a bevallásban, a beolvadt cégre vonatkozóan információt adni? Válaszát köszönöm
Bt.-ből kiválás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaságból (egy beltag, egy kültag) kiválással létrejöhet-e egy másik bt.(ugyanazon tagokkal)? Illetve egy bt. beolvadhat-e egy kft.-be (a tagok ugyanazon személyek a bt.-ben és a kft.-ben) Válaszát előre is köszönöm: L.
Cég beolvad egy másik cégbe
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég 2018. január 1-jétől beolvad egy másik cégbe. Mi az eljárás ilyen esetben a munkavállalók jogviszonyát tekintve? Ki kell-e léptetni őket és beléptetni az új cégbe, vagy pedig csak kapnak egy tájékoztatót a változásról? Válaszát köszönöm
Szja beolvadás esetén
Kérdés
A beolvadás főbb ismérvei: Beolvadó kft. jelentős negatív saját tőkével és jelentős tagi kölcsönnel rendelkezik. Az átvevő cégnél a beolvadó negatív saját tőkéje miatt vagyonvesztés keletkezik, de a tőkeelemek pozitívak maradnak. A beolvadás után a beolvadó cég tulajdonosa részére a tagi kölcsön kifizetésre kerül. Kérdésem: az ügyletből eredően keletkezhet-e szja (eho) fizetési kötelezettség valamelyik félnél?
Ingatlannal rendelkező magyar zrt. svájci tulaj illetékfizetése – kiegészítés kérése II.
Kérdés
Köszönettel vettük a NAV-tól beszerzett iránymutatást. Félreértés lehetett a NAV-hoz intézett kérdésben, mert esetünkben a magyar zrt. svájci két 50-50 százalékos tulajdonosa közül az egyik svájci társaság beolvadásáról van szó Svájcban a másik svájci tulajdonosba, így véleményünk szerint kedvezményes átalakulásról nem lehet szó Magyarországon. A NAV válaszában azt feltételezte – egyéb információ híján –, hogy az átalakulás belföldi kedvezményezett átalakulás volt belföldön. Változatlanul az a kérdés, hogy esetünkben a svájci beolvadás után a magyar ingatlannal rendelkező társaságban 100 százalékos tulajdonossá vált svájci befogadó cégnél a beolvadó svájci cég több mint 5 éves 50 százalékos részesedése után az illetéktörvény 19. § (5) bekezdése és az Art. 6. § (3) bekezdése alapján a befogadó svájci cégnek (50% részvényszerzés miatt) nem kell illetéket fizetnie belföldön, mivel a több mint 5 éves saját, 50%-os részesedése miatt 50%-kal csökkentheti az illetékfizetési kötelezettségét az Itv. 19. § (5) bekezdése alapján, és a további 50% illetéket sem kell megfizetnie, tekintettel arra, hogy az Art. 6. §(3) bekezdése, valamint a Ptk 3:39. §, és a 3:44. § szerint mint jogutód örökli a beolvadó svájci cég mint jogelőd jogait (és kötelezettségeit), nevezetesen az Itv.19. § (5) bekezdésében szereplő 50% illetékcsökkentési jogát. Ha lehetséges, szeretnénk kérni a fent részletezett probléma NAV-tól történő megkérdezését, amelyért előre is köszönetet mondunk.
Beolvadáskor követelés/kötelezettség elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" Zrt. tulajdonosa "B" Kft.-nek. "B" Kft.-nek folyamatosan nyújt kölcsönt "A" Zrt., úgyhogy most már elég tekintélyes tőkével és kamatokkal tartozik "B" "A"-nak. Viszont be fog olvadni jövőre "B" Kft. "A" Zrt.-be. Ilyenkor ezt a kölcsön- és kamatkötelezettséget hogyan kell majd szerepeltetni az átvevő zrt. könyveiben? Gondolom, valahogy ki kell vezetni, mivel önmagának nem tartozhat majd. Ilyenkor ez elengedett követelésként viselkedik? Kell esetleg adózni is utána? Köszönöm a segítségét.
Készpénzzel beolvadó zrt.
Kérdés
Egy belföldi zrt.-be beolvad egy másik belföldi zrt. nem kedvezményezett átalakulással. A beolvadó zrt. végleges vagyonmérlegében, vagyonleltárában kizárólag készpénz van. A beolvadás napján a befogadó zrt. vagyonába kerül a beolvadó zrt.-nek a készpénzállománya és a beolvadó zrt. ezzel a nappal megszűnik. Kérdés: a befogadó zrt.-nek lesz-e valamilyen fizetési kötelezettsége az átvett készpénz miatt (pl. illeték stb.)? Másik kérdés, hogy az átvett pénzeszköz a befogadó zrt.-nél minek minősül (ajándék vagy térítés nélküli átadás stb)? Köszönöm a választ.
Ingatlanos beolvadó kft.
Kérdés
Egy 35 millió forint könyv szerinti értékű ingatlannal és 5 millió forint vagyonnal rendelkező belföldi kft. beolvad egy belföldi zrt.-be nem kedvezményezett átalakulással. A beolvadó kft. vagyonát nem értékelik át. A kft. végleges vagyonmérlegében-leltárában lévő lakóingatlan és készpénz könyv szerinti értéken kerül a befogadó zrt. vagyonába a beolvadás napjával. A kft. a beolvadás napjával minden bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tesz és a beolvadás napjával megszűnik. A zrt. a befogadó megszerzi a lakóingatlant könyv szerinti értéken és az 5 millió forint készpénzt. Kérdések: Kell-e a befogadó zrt.-nek illetéket és áfát fizetni az ingatlan után? Kell-e a készpénz után valamit fizetni, illeték stb., ha igen, akkor miért, ha nem, akkor miért?
Nem kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Egy 5 millió forint jegyzett tőkéjű Y nevű zrt.-be beolvad egy 3 millió forint jegyzett tőkéjű B nevű kft. Mindkét cégnek kettő-kettő 50 százalékos részesedésű tagja van. A beolvadó cég vagyonát sem értékelik át. B Kft. végleges vagyonmérleg-leltára szerint 3 millió forint készpénzt és egy 5 millió forint értékű gépkocsit ad át Y Zrt.-nek a beolvadás napjával, majd B Kft. az adóbevallása benyújtása után megszűnik. Y Zrt. eszközeinek értéke az átalakulás után 8 millió forinttal nő, jegyzett tőkéje 10 millió forint lesz, a tőketartalékába 3 millió forinttal fog nőni. Az új kibocsátású 5 millió forint részvényből B Kft. volt tulajdonosai 2-2 millió forint értékű, a régi részvényesek 0,5-0,5 millió forintnyi új részvényt kapnak .Az átalakulás nem volt kedvezményezett, mert a résztvevők úgy vélték, hogy a szabályozás bizonytalan fogalmazása miatt nem teljesíthető, hogy az átalakulás valós gazdasági kereskedelmi okból történt. Kérdéseink 1.) Y Zrt. befogadó számára a megkapott vagyoni elemek minek minősülnek, ajándéknak, apportnak, ingyenes átadásnak, visszterhes átruházásnak? 2.) Y Zrt.-nek lesznek-e társaságiadóalap-növelési, illeték-, áfafizetési kötelezettségei az átvett vagyonelemek miatt, és ez mikor lesz, ha a tulajok belföldi cégek? 3.) Y Zrt. új részvényt kapó tulajainak cégként lesz-e adó-, illetékfizetési kötelezettsége, mint cégeknek? És ha magánszemélyek az tulajdonosok?
Átalakulás beolvadással tőkerendezés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. évek óta csak minimális összegű bevételt termel, ezzel együtt folyamatos költségei jelentkeznek. Az ilyen működésre tekintettel jelentős mértékű tagikölcsön-állománya alakult ki. Saját tőkéjét is rendezni szükséges (negatív saját tőke, negatív eredménytartalés stb.). A tulajdonosok abban gondolkodnak, hogy a tagi kölcsönt apportálva megemelnék a saját tőkét, ezzel rendezve a tőkehelyzetet. Ezt követően ezen kft. nem szűnne meg jogutód nélkül, hanem beolvadna egy jól prosperáló vállalkozásba, ahol a tagi összetétel ugyanaz (mindkét cégben ugyanaz a magánszemély a tulajdonos – ugyanazzal a tulajdoni hányaddal). Lehetséges-e ezen elképzelést jogszerűen végrehajtani, és ha igen, ez adózási szempontból jelent-e bármi kockázatot?
Fejlesztési adókedvezmény további igénybevétele beolvadás esetén
Kérdés
Két magyarországi, de külföldi (EU-n belüli) anyavállalat tulajdonában lévő társaság fuzionál oly módon, hogy az egyik (gyártó cég – beolvadó) beolvad a másikba (logisztikai cég – átvevő). A gyártást továbbra is folytatják. Az átvevő cégnek van fejlesztési adókedvezménye, melyet a 165/2014. (VII.17.) kormányrendelet (eredetileg a 206/2006. (X. 16.) kormányrendelet) alapján 2020-ig vehet igénybe. (Az adókedvezmény 3 milliárdos beruházáshoz kapcsolódik.) Kérdés: a beolvadás után – melynek során az adókedvezményre jogosult átvevő cég változatlanul működik tovább, kiegészítve tevékenységi körét a gyártással – továbbra is igénybe veheti az adókedvezményt annak lejáratáig?
Beolvadásnál saját üzletrész
Kérdés
Tisztelt Szakértő! RC Kft. beolvad IA Kft.-be: 1.) Tulajdoni szerkezet átalakulás előtt: IA Kft.: 50% UE 50% UI magánszemélyek RC Kft.:99% IA Kft. és 1% TL magánszemély 2.) Beolvadás után az új tulajdoni szerkezet az új átalakult IA Kft.-ben UP 18% UE 18% TL 2% IA Kft. 62% Beolvadás azt a helyzetet hozta, hogy IA Kft.-ben 62 százalékban saját maga IA Kft. a tulajdonos. Ezt hogyan kell kezelni? Saját üzletrész visszavásárlása? El kell adni a kft.-nek egy éven belül, illetve a kft. magánszemély tualjdonosainak? Mennyiért adhatja el? Eladhatja csak a jegyzett tőke ráeső részéért (62%), vagy csak a saját tőke rá eső részéért (62%) adhatja el ? Hogyan kell ezt könyvelni? Mikor mi a teendő? Nagyon szépen köszönöm a választ. Polyák Márta
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
