206 találat a(z) beolvadás cimkére
Átalakulással átvett eszközök elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iránymutatást szeretnék kérni, hogy jól értelmezem-e a törvényt az alábbi témában. Beolvadással tovább működö (beolvasztó) társaság esetében lenne kérdésem a beolvadó társaságtól átvett eszközök elszámolásával kapcsolatosan. A vagyonmérlegben szereplő nettó értéken kerülnek be a beolvasztó társaság könyveibe a tárgyi eszközök, és a számviteli politikában meghatározott leirási módon kerül elszámolásra az amortizáció, tehát, ha értékhatár alatti, akkor azonnali leirással, ha nem, akkor a társaság által használt leirási kulcsokkal, így, ha például egy gépjármű a beolvadó társaságnál már leírásra került 3 éve, most újra kell indítani a leirási időszakot, ami várhatóan 5 év lesz? Újra meg kell határozni a maradványérték mértékét, a várható használati időtartamot? Kérem segitségét, hogy jól értemezem az előirásokat. Segitségét megköszönve, tisztelettel: Kövesdi Anita
Elhatárolt veszteség felhasználása
Kérdés
Tisztelt Pölöskei Pálné! A témában megjelent cikkhez kapcsolódó a kérdésünk. 2016. június 30-ai beolvadásnál az elhatárolt veszteség év végi számításánál a megelőző 3 év bevételénél a harmadik tört évnél arányosítást kell-e alkalmazni? A jogutód a teljes 2016. évi nyereségéhez felhasználhatja-e az elhatárolt veszteséget, vagy csak az átalakulást követő időszakra számított nyereségre? A tevékenység folytatására vonatkozó feltételnél az ugyanazon tevékenységet mi szerint kell megítélni? (Például könyvelés, adótanácsadás, könyvvizsgálat egy kategória lehet vagy különböző?) Köszönjük!
Beolvadás után saját üzletrész visszavásárlás
Kérdés
2016.05.31-ével X Kft. (beolvadó) beolvadt Y Kft.-be (befogadó és jogutód). Y Kft. eredménytartaléka (ET) 2016.05.31-én -4 M Ft, a cég 2016.évben a beolvadásig veszteségesen működött, adózott eredménye (AE) 2016.05.31-én -1,3 M Ft veszteség, ez összesen -5,3 M Ft. Mivel a beolvadás után a jogutód saját tőkéje csak pozitív összegeket tartalmazhat, a beolvadás során Y befogadó -4 M Ft negatív ET-át és a beolvadásig megtermelt veszteségét, -1,3 M Ft-ot a beolvadó 200 M Ft tőketartalékából (TT) rendeztük, így a jogutódban: ET nulla, TT 194,7 M Ft. Y jogutód kft. 2016.09.hónapban visszavásárolná az egyik tulajdonos 1 M Ft névértékű üzletrészét, névértéken, 1 M Ft-ért, melynek feltétele, hogy a közbenső, például 2016.08.31. napjával elkészített mérlegben kimutatott AE és szabad ET összege fedezetet nyújtson erre, azaz legalább 1 M Ft legyen. Y Kft. 2016.01-05.havi AE: -1,3 M Ft, 06-08.havi AE: 1,1 M Ft, 2016.01-08.havi AE összesen: -0,2 M Ft. Y kft-ben ET nulla, a 2016.01-05.havi AE -1,3 M FT, TT-vel ellentételezve. Kérdésem: ha Y Kft. AE–e 2016.08.31-én -0,2 M Ft, viszont ebből -1,3 M Ft TT-vel rendezve, akkor a 2016.06-08.hónapban , a beolvadás után megtermelt 1,1 M Ft elegendő-e az üzletrész visszavásárláshoz mint AE + szabad ET fedezet? A közbenső mérlegben hogyan, milyen soron kell szerepeltetni: a 2016.01-05.havi AE -1,3 M Ft összegét, a 2016.06-08.havi 1,1 M Ft összegét és a 2016.01-08.havi -0,2 M Ft összegét?
Elhatárolt veszteség beolvadáskor
Kérdés
Beolvadás esetén elhatárolt veszteség felhasználásával kapcsolatban kérném állásfoglalásukat. „A” belföldi kft. tevékenysége saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, TEÁOR 6820, tulajdonosa egy külföldi cég, 2013-2015. évekről összesen 5 millió forint fel nem használt elhatárolt vesztesége van. „B” belföldi kft. 2015. évben alakult, tevékenysége fémáru-nagykereskedelem, TEÁOR 4674, tulajdonosok 50-50 %-ban X és Z magyar magánszemélyek, férj és feleség. 2016. évben „B” Kft. (beolvadó) beolvad „A” Kft.-be (befogadó), a jogutód „A” Kft. a saját tulajdonú ingatlan-bérbeadás mellett új tevékenységként felveszi és végzi a fémáru-nagykereskedelmet, illetve a beolvadás során tulajdonosi átrendeződés következtében „A” Kft. tulajdonosai 50-50 %-ban X és Z magánszemélyek lesznek (megszűnik a külföldi cég tulajdonos lenni). Kérdésem: a jogutód „A” Kft. a beolvadást követően, a 2016. évben vagy az azt követő években felhasználhatja-e a még fel nem használt elhatárolt 5 millió forint veszteséget, ha igen, milyen feltételekkel?
Beolvadás vagyonmérleg-tervezete
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átalakulással (beolvadással) kapcsolatosan a következő két kérdés merült fel : 1. Zrt.-be beolvad egy kft., amelynek a zrt. 95 százalékos tulajdonosa 2015. 12. 31-én. A vagyonmérleg tervezett fordulónapja 2015. 12. 31., a második döntés 06. 20-án, bejegyzés várhatólag 09. 30-án lesz. A zrt. 2016. 04. 15-én felvásárolta a kft.-üzletrészek maradék 5 százalékát is, így ezen időpontban 100 százalékos tulajdonosává vált a kft.-nek. Kérdés, hogy a vagyonmérleg-tervezetbe be kell-e állítani az 5 százalékos üzletrész-felvásárlást, majd az így kialakult 100 százalékos részesedés bekerülési értéke kerül kivezetésre a kft. teljes jegyzett tőkéjével szemben? Példán keresztül: – kft. jegyzett tőkéje: 10 000 eft – 95 százalékos részesedés könyv szerinti értéke (2015. 12. 31-én): 50 000 eft – A zrt. a maradék 5 százalékos részesedést 8000 eft-ért vásárolta meg (2016. 04. 15-én) Vajon melyik a helyes kimutatás? a/ pénzeszközök: -8000 eft részesedés: +8000eft –58 000=-50 000 eft jegyzett tőke: -10 000 eft eredménytartalék: -48 000 eft b/ részesedés: -50 000 eft jegyzett tőke: -10 000 eft eredménytartalék: -40 000 eft 2. A számviteli törvény 140. § 5) bekezdése szerint a bejegyzésig felmerülhető veszteségre fedezetet kell képezni a lekötött tartalékban. Kérdés, hogy ezt csak akkor kell-e a vagyonmérleg-tervezetbe beállítani, ha konkrétan várnak veszteséget, vagy ha a 2016-os üzleti terv alapján mindkét cég eredményt vár, akkor nem szükséges ezen tartalék megképzése?
Kötelező kamarai díj beolvadás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! X Kft. 2016. március 1-jén beolvad Y Kft.-be. Ez esetben a beolvadó kft.-nek meg kell fizetnie a 2016. évre az 5 ezer forint kötelező kamarai hozzájárulást? Válaszát előre is köszönöm!
Beolvadással kapcsolatos bevallási teendők
Kérdés
Evás kft. beolvadt egy tányás kft.-be, melyet a cégbíróság 2016. 01. 12-én jegyzett be. Úgy tudom, hogy a beolvadó (megszűnő) cégnek 30 napon belül be kell adni az egyes adó- és járulékkötelezettségekről a 08-as bevallást, míg az éves adókról 90 napon belül kell benyújtani a 01-est. A társasági adóelőleg bevallással kapcsolatos kérdések: - a megmaradó cég 2016. 05. 31-éig benyújtja a 2015. évi társasági adóbevallását, mely tartalmazza a 2016. évi előleget is. Az 1529-es bevallás 2. sz. előlap 5. pontja szerint ezt az előlegszámítást - a beolvadás miatt - a megyei feldolgozóprogram törölni fogja; - az Art.33. § (8) szerint az átvevő és fennmaradó társaságnak (amely jelen esetben a korábbiakban is a társasági adó alá tartozott) 30 napon belül társasági adóelőleg bevallást kell beadnia. Ezt milyen adatokkal? A két cég 2015. évi együttes adatai alapján? De a beolvadó cég evás volt és a tárgyév január 12-éig egyik társaságnak sem volt bevétele! - további gond: az 1629-es nyomtatvány még nem elérhető a NAV honlapján. Segítségüket előre is köszönöm.
Beolvadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Beruházási tervet kell készítenem, ahol adott két cég: „A” és „B”. „A” cég jegyzett tőkéje 30 millió forint, ennek az 50 százalékát megvásárolja „B” Kft. (projektcég) 250 millió forintért, amihez üzletvásárlási hitelt vesz fel. (Ezen túl „A” Kft. eredménytartaléka 260 millió forint, „B” Kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint.) Így a tervekben „B” Kft. mérlegében az eszközoldalon lesz 250 millió forint részesedés (befektetett pénzügyi eszköz), forrásoldalon pedig a hitelek között szerepel a párja. „B” Kft. 3 évig törleszti a beruházási hitelét folyamatosan (évi 20 millió forinttal), majd 2019-ben azt tervezi, hogy beolvad „A” Kft.-be. A kérdésem az lenne, hogy a beolvadás után hogyan kell tervezni „A” Kft.-nél? A jegyzett tőkéket össze kell adni, ha jól tudom: 50+3 millió forint = 53 millió forint. A beruházási hitel maradék összege bekerül „A” Kft.-be. A „B” Kft mérlegében szereplő részesedést (befektetett pénzügyi eszközök között) hol, hogyan kell nyilvántartani a beolvadás után „A” Kft.-nél? („A” Kft.-ben való 250 millió forint értékű részesedés?) Egyéb részesedés, saját részvény, eredménytartalék terhére le kell írni? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Két cég egybeolvadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két azonos tulajdonosokkal rendelkező kft. egybeolvadásáról szeretnék felvilágosítást kapni. Az egyik cég elég jól működik, nyereséges már második éve (2010-ben alakult), viszont a másik cég sajnos nem hozta a várt eredményt. Ezért első gondolatra megszüntetném. A veszteséges cég 2014. március elején alakult, az első évben már veszteséges lett, most 2015. július utánig pedig ez még halmozódott. Van benne tagi kölcsön is, viszont semmi mással nem tartozik senkinek. Tehát a munkabért fizetik rendesen, minden járulékfizetésnek, adókötelezettségnek eleget tesznek, nincs egy forint tartozásuk sehova, csak saját maguknak. Mi a helyes és egyszerűbb megoldás, ha megszűnik a cég, vagy ha beolvad a másikba? Milyen bonyodalmakkal jár, ha beolvad? A tulajdonosok ezt szeretnék inkább. Próbáltam utánanézni, de nekem túl bonyolultnak tűnik, ha kérhetem, akkor a törvényi hivatkozásokon kívül egyszerű magyarázattal is legyenek kedvesek válaszolni. Válaszukat előre is nagyon köszönöm, Asbóth Istvánné
Társaság(ok) beolvadása
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Az általunk könyvelt 3 cégből 2 be szeretne olvadni a 3.-ba. Számunkra nem egyértelmű az új Ptl..3:44.paragrafusa, miszerint az ilyenfajta egyesülésnél csak 1 cég olvadhat be, vagy akár több is egy folyamat kapcsán? Köszönjük válaszukat!
Kft. beolvadása kft.-be
Kérdés
Azonos a tulajdonosa a két kft.-nek, az 1. számú kft. – jelentős ingatlanvagyonnal – beolvadna a 2. számú kft.-be. Kérdésem: az ingatlanok után milyen áfa- és illetékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozásokat?
Kkt. beolvadása bt.-be
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság – amelynek a beltagja katás – szeretne megvásárolni egy társasági adó alá tartozó kkt.-t. A kkt. beolvadna a bt.-be. A kkt. tulajdonosai kiszállnának a társaságból, a bt. tulajdonosai vennék át a részüket. Szeretném a segítségét kérni abban, hogy hogyan lehetséges a beolvadás egy számviteli törvény alá tartozó és egy kata alá tartozó társaság között. A katásnak nincs is beszámolója. Szeretném megkérni, hogy a beolvadás menetéről, számviteléről, a régi tulajdonossal el kell-e számolni (sok eredménytartalék van a beolvadó cégnél, magas a készpénzkészlet), szükség van-e könyvvizsgálóra? Sajnos nem találtam a kérdésemre választ. Ezért szeretném a segítségét kérni. Segitségét előre is köszönöm. Üdvözlettel Sipos Sándorné
Beolvadás vagy kft.-vásárlás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott két egyszemélyes kft., ugyanazon tulajdonossal. Az egyik kft. veszteséges, saját tőkéje negatív lett 2014-ben. A másik kft. nyereséges. Szeretnénk egy céggé olvasztani a kettőt. A veszteséges kft.-nek ingatlantulajdona van. Mi a legcélszerűbb módja, a vétel, vagy a beolvadás? Milyen jogi és számviteli lépéseket kell megtenni? Válaszát köszönöm.
Beolvadás után a hozott veszteség elszámolása
Kérdés
Az "A" cégbe beolvad a "B" cég. A "B" cég eredménytartalékában 2014. illetve 2015. évi veszteség van. "A" cég 2015-ös társasági adó elszámolásakor a "B" cégtől hozott 2014-es, illetve 2015-ös veszteséget adóalap-csökkentő tételként az adózás előtti eredmény 50 százalékáig elszámolható-e? Üdvözlettel: Bruzsa Katalin
Kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Tisztelt Cím! A következő jogértelmezési problémám merült fel kedvezményezett átalakulás kapcsán. Kiválással történő beolvadásról van szó. A kiváló cégből tárgyi eszköz, készlet és eredménytartalék kerül át a már korábban is létező beolvadó cégbe. Jegyzett tőke emelésére nem kerül sor, egyik társaság tagjaiban sem történik változás, a tagok változatlan arányban részt vesznek a kiválásban és a beolvadásban. A problémát a Tao trv. 4. § 23/a pontja jelenti: 23/a. 86 87 kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha a) 88 a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint Kérdésem az, hogy jegyzett tőke emelése nélkül megvalósul-e a leírt kedvezményezett átalakulás? Tisztelettel: Dr. Dobrossy István
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
