215 találat a(z) beolvadás cimkére
Befogadó kft. zrt.-vé alakulása esetén mi lehet a vagyonmérleg alapja?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy "A" Kft.-be beolvad egy "B" Zrt. A végleges átalakulási választott időpont 2019. december 31., mert amúgy is kell gazdasági évet záró beszámolót készíteni, közzétenni. Az "A" Kft., ami a továbbműködő jogutód társaság, rögtön zrt.-vé kíván átalakulni (formaváltás). Sajnos beolvadás esetén a befogadó formaváltást nem végezhet, így két egymás utáni átalakulással tudja megoldani. Kérdés: a 2019. december 31-ére összeállított és közzéteendő éves beszámoló, ami alapján az 1. átalakulási vagyonmérleg készül, lehet-e alapja a 2. átalakulás vagyonmérleg tervezetének? A számviteli törvény 141. § (3) bekezdés alapján idézem: ".. Az az átalakuló gazdasági társaság, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolási, ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében – az átalakulás időpontjával – rendezi…” vagyis az évet az „A” kKt. eleve úgy zárja, hogy a beolvadás adatait is tartalmazza. Köszönöm jogszabályra hivatkozó egyértelmű válaszukat.
Kft. formaváltás zrt.-vé: vagyonmérleg-tervezet alapja
Kérdés
Kedves Adózóna! Egy kft. cégbíróságon kért végleges átalakulási időpontja 2019. 12. 31. mely egy, az adott kft.-be való zrt. beolvadása miatt volt szükséges. Lehet-e ez a végleges gazdasági évet záró beszámoló alapja a soron következő átalakulás, formaváltás vagyonmérleg-tervezetének? Mivel az ügyvéd nem valószínű, hogy el tudja fogadtatni az adott cégbíróval az egyben a beolvadás+formaváltás egyben történő elfogadását.
Kft. átalakulása zrt.-vé, tervezett fordulónap
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft.-be egy zrt. beolvad (a tulajdonosok azonosak, nem lesz se be-, se kilépő tag) és a cégbíróságon kért átalakulási fordulónap 2019.12.31. Azért kérik, mert amúgy is beszámolókészítési fordulónap lenne, és így többletmunkát nem okozna. De a kft. utána cégformaváltást, zrt.-vé alakulást tervez rögtön. Mivel a gazdasági év fordulónapja 2019.12.31., így, amelyre amúgy is beszámolási kötelezettsége van. Ezt a beküldendő beszámolót a kft. használhatja-e a vagyonmérleg-tervezet alapjaként, vagy amiatt, hogy a beolvadással létrejövő, vagyis továbbműködő kft. nyitómérlege a beolvadás tényleges elfogadott és cégbíróságon bejegyzett fordulónap utáni nap, így csak egy akár 2020.01.01-re összeállított közbenső mérleg lehet felhasználható? Legyenek kedvesek jogszabályi részekre való hivatkozásos részletesebb választ adni, amit előre is köszönök.
Kivás és taós cég összeolvadása
Kérdés
Tisztelt Szekértő! Egy kft., amely a kiva hatálya alá tartozik, 2019-ben beolvadna egy másik kft.-be, amely a tao hatálya alá tartozik. A beolvadás dátuma 2019.09.30. A beolvadás előtt vissza kell-e lépni a kivából a tao hatálya alá, vagy a tao hatálya alá tartozó cég lépjen be a kivába? Mik az előírások, és mire kell ügyelni ez esetben? Tisztelettel: Kecskemétiné Hk
Beolvadás 2019
Kérdés
Tisztelt Szakértő! B Kft. (társaság) tagja 4 természetes személy 97-1-1-1 % tulajdoni aránnyal. C társaság egyszemélyes kft. természetes személy taggal. C társaságot a B társaságba kivánjuk beolvasztani. B társaság saját tőkéje 354 000 millió Ft, jegyzett tőkéje 6100 millió Ft, C társaság sajár tőkéje 143 000 millió Ft, jegyzett tőkéje 3900 millió Ft. C társaságnak ingatlanai, járművei vannak. Hogyan felelhetünk meg a kedvezményezett átalakulás előírásainak a beolvasztásnál? Köszönöm a választ.
Kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy A cég, amely 100%-os tulajdonosa B cégnek. B cégből ingatlan és ingatlanon végzett beruházás a hozzá kapcsolódó hitelekkel és saját tőkével szemben átkerülnek a már létező, C cégbe, ahol így "A" cég 48%-os tulajdont szerez. "A" cég tulajdonosai ugyanazon magánszemélyek, mint "C" cég tulajdonosai. "A" cég az átadással nem szerez készpénzt. "C" cég tulajdonosi szerkezete a beolvadás után így néz ki: 48% "A" cég, 26% 1. magánszemély, 26% 2. magánszemély. "A" cég tulajdonosi szerkezete: 55% 1. magánszemély, 45% 2. magánszemély. "B" cég tulajdonosi szerkezete: 100% "A" cég. Kérdéseim: ez a kiválás-beolvadás kedvezményezett átalakulás-e, felmerül-e illeték- illetve áfakötelezettség, ebből a szempontból minek számít a bérelt ingatlanon végzett beruházás? Köszönettel: Jancsó Katalin
Beolvadás – pénzforgalmi áfa kezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy pénzforgalmi áfás kft. beolvad egy másik kft.-be, amely normál áfás. Így amikor a beolvadó cég megszűnik és könyveit zárjuk, lesz olyan bevétele, ami után az áfát még nem fizette be, mert még nem fizették ki neki a számlát. A kérdésem az, hogy ezt az áfát mikor kell bevallani? A megszűnéskori utolsó bevallásban, vagy majd a befogadónak kell bevallania, akkor amikor a vevő kifizeti az összeget? Ugyanez lenne a kérdésem a szállítói költségszámlák vonatkozásában is. Ezek áfatartalma mikor helyezhető levonásba?
Beolvadás számvitele
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Beolvadás számvitelével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Adott "A" vállalat, amely beolvad "B" vállalatba, majd "B" vállalat mint jogutód adószámával működnek tovább, "A" vállalat pedig megszűnik. Legyen a beolvadás dátuma 2019. 09. 30! A "B" vállalatban készlet is van (amely a korábbi "A" vállalatból olvad be). A kérdéseim a következők: – Meddig állíthat ki számlát "A" vállalat? – Vevői/ kimenő számla esetén a számla kelte lehet 2019. 09. 30. utáni, ha igen, mi lehet a legkésőbbi dátum? – Vevői/ kimenő számla esetén a teljesítési dátum nem lehet 2019. 09. 30. utáni? – Meddig fogadhat be számlát "A" vállalat és milyen dátumokkal? – Hogyan kell számvitelileg kezelni, ha egy értékesített készlettel kapcsolatban a vevő utólag, 2019. 09. 30. után reklamációval él? Melyik cég és milyen számladátumokkal állíthat ki számlát? – Hogyan kell számvitelileg kezelni, ha egy vevő 2019. 09. 30. után rendezi pénzügyileg a számláját, ami alapján skontót adna a beolvadó "A" vállalat? Ilyen esetben még "A" vagy már "B" vállalat adja a skontót? - Hogyan kell számvitelileg kezelni, ha egy szállító 2019. 09. 30. után ad skontót a beolvadó "A" vállalatnak? Melyik vállalatra kell a számlát kiállítani? Köszönöm szépen a választ!
Beruházás járulékos költségeinek elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások egy több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben bérlők üzemeltetnek üzlethelyiségeket, melyeket az ingatlan felújítása miatt át kellett költöztetni az ingatlan más vállalkozás tulajdonában lévő részébe, melynek érdekében a beruházók bérleti szerződést kötöttek az ingatlanrész tulajdonosával, majd a bérlők igényei szerinti átalakításokat végeztek a bérbevett területen. Az átköltözés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. Kérdéseink: 1.) A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből kivezetni? 2.) Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? 3.) A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? 4.) Az épület közös tulajdonban lévő részein (például tartószerkezet, homlokzat) végzett helyreállítási munkák költségei teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. április 30-án megtörtént, amennyiben mód van rá, kérjük szíveskedjenek kérdésünkre rövid határidőn belül válaszolni. Szakértő segítségüket tisztelettel köszönjük.
Beolvadás könyvelése tulajdonosnál, társasági adó
Kérdés
Egy társaság két gazdasági társaság tulajdonosa. Részesedése L1 és L2 társaságokban 50-50%. L2 társaság beolvad L1-be. (Átértékelés nincs.) A részesedések könyv szerinti értéke a tulajdonos könyveiben: L1: 158 MFt, L2: 50 MFt. Részesedésekre jutó jegyzett tőke értéke: L1: 125 MFt, L2: 55 MFt. Végleges vagyonmérleg saját tőke értékeiből a tulajdonosra eső értékek: L1 jogelőd saját tőkéjéből 584 MFT, L2 beolvadó társaság saját tőkéjéből 60 MFt, jogutód társaság saját tőkéjéből 644 MFt. A beolvadás során a jogutód társaság jegyzett tőkéje eredménytartalékból megemelésre került, a társaság jogutódban meglévő részesedésére jutó jegyzett tőke 300 MFt. A tulajdonos részesedésének aránya jogutódban változatlanul 50%. A tulajdonos könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre: 1. Kivezetésre került a tulajdonos könyveiből a beolvadó (L2) társaságban lévő részesedés könyv szerinti értéke: T 973 Részesedések árf. nyer. -- K 171 részesedések 50 MFt 2. Tulajdonos társaságnál részesedés soron könyvelésre került – mint a kivezetett részesedésre eső érték – az L2 társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőkéből a tulajdonos társaságra eső saját tőke értéke: T 171 Részesedések – K 973 Részesedések árfolyamnyereség 60 MFt. 1.) kérdés: Helyesek-e ezek a könyvelési lépések és a könyvelt összegek? 2.) kérdés: Az ügylet eredményeként elszámolt 10 MFt árfolyamnyereség a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) pontja alapján figyelembe vehető-e tao-csökkentő tételként?
Kivás tárgyi eszközök beolvadás esetében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozásba beolvad egy olyan társaság, amelynek előzőleg kivás időszaka is volt. Eszközeit a nyilvántartási értéken viszi át. A beolvadó társaság a kivás időszakában beszerzett tárgyi eszközökre elszámolható-e a létrejövő társaságnál a társasági adó szerinti értékcsökkenés? Válaszát előre is köszönöm!
Beolvadás, elhatárolt veszteség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ezúton szeretném a segítségét kérni, az elhatárolt veszteség felhasználásáról jogutódnál témájában. A vállalkozás – beolvadó, 2017. és 2018. évben árbevétele 80 millió HUF; 14 millió HUF, vesztesége korábbi évekből felhalmozva 100 millió. Tevékenysége kereskedelmi áru beszerzése és tovább értékesítése. B vállalkozás befogadó – jogutód tevékenysége ugyanaz, kereskedelmi áru beszerzése és értékesítése ugyanazon piacon. Jogutód B vállalkozás kapcsolt vállalkozás. Kérdésem: milyen arányban használhatja fel a jogutód az elhatárolt veszteséget? A jogutódnál az arányosítást mihez kell viszonyítani? Segítségüket előre is köszönöm Üdvözlettel
Átalakulás értékelési tartalékkal
Kérdés
„B” társaság könyv szerinti értéken beolvad „A” társaságba, mely változatlan formában jogutódként működik tovább. „A” társaság 2011-ben átértékelte az ingatlanjait, ezért a mérlegben szerepel tárgyi eszközök értékhelyesbítése, és a források oldalon értékelési tartalék. Az Sztv. 136. § (8) bekezdése alapján az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegében az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet. „A”, mely változatlan formában működik tovább, szerepeltetheti a vagyonmérlegében az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartalékát?
Kft.-k beolvadása ingatlannal rendelkező társaságok esetén, illeték
Kérdés
Három kft. beolvad egy bt.-be, mely gazdasági formát váltva kft.-ként kíván tovább működni. Az egyik kft. (mely így megszűnik) ingatlannal rendelkező társaságnak minősül. Két eset: 1. A kft.-tagok közül az egyik, mely 50 százalékban volt tulajdonos, ki kíván lépni. 2. A kft.-ből mindkét tag ki kíván lépni (100 százalék kilépő tag). Beolvadás esetén a jogutódnak van-e vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége adott esetekben? Ha igen, mi lesz az illeték kiszabásának alapja? Köszönöm.
Gazdasági egységek összevonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. kizárólag "x" terméket, "B" Kft. kizárólag "y" terméket gyárt. "A" Kft.-nek, illetve "B" Kft.-nek is Magyarország területén több, eltérő településen található gyáregysége van. "A" Kft.-nél, illetve "B" Kft.-nél is működik üzemi tanács. "B" Kft. a Ptk. 3:44. § (1) bekezdése alapján beolvad "A" Kft.-be (A Kft. "x" és "y" terméket is fog gyártani), így a "B" Kft. valamennyi munkavállalója vonatkozásában az Mt. VI. fejezete szerinti változás következik be a munkáltató személyében (új munkáltató: "A" Kft.). A fenti esetben maga a "B" Kft. vagy annak egyes gyáregységei minősülnek az Mt. 36. § (1) bekezdése szerint "gazdasági egység"-nek? A munkáltató személyében bekövetkező változás miatt sor kerül-e az Mt. 258. §-a szerinti "gazdasági egységek összevonására"? Amennyiben a gazdasági egységek összevonása megvalósul, és az "A" Kft. köteles új üzemi tanácsot választani, köteles-e az "A" Kft. új munkavédelmi képviselő(ke)t is választani az Mvt. 70/A § (3) bekezdésére tekintettel? Tisztelettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
