Tisztelt Szakértő! 1. kérdés: Mi történik a pótbefizetéssel (tulajdonosok fizették be tulajdoni hányaduknak megfelelően a sajáttőke rendezésére), ha" A" cég beolvad "B" cégbe, és "A" cégnél volt pótbefizetés, és a beolvadás előtt nem tudják visszafizetni a tulajdonosoknak, akik berakták ezt az összeget. 2. kérdés: Mi lesz a pótbefizetéssel, ha "A" cég nem beolvad, hanem eladják? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_15_Elhatarolasi_lehetoseg_a_beolvado_nws Köszönöm hivatkozott válaszát, de lehet, hogy nem egyértelműen tettem fel a kérdést. Én a beolvadó társaság beolvadásig elszámolt értékcsökkenési leírásával kapcsolatban kérdeztem az elhatárolás lehetőségét. Konkrétan: A beolvadó társaságnál van-e lehetőség az elhatárolásra, vagy el kell számolnia a megszűnésig készülő beszámolójában tárgyévi költségként az eredmény terhére a tárgyévben még nem használt szőlőfeldolgozó értékcsökkenési leírását.. Ez azért is fontos, mert nagyértékű eszközökről van szó, nagyösszegű az elszámolásra kerülő értékcsökkenés is. Ha nem elhatárolható az értékcsökkenés, jelentős mértékben csökken a tárgyévi eredmény és társaságiadó-alapja a beolvadónak. Köszönöm válaszát: Köntös Antónia kérdező
Tisztelt Szakértő! Egy borászati tevékenységgel foglalkozó társaság olvad be 2018. 07. 31-ével egy szintén borászati tevékenységgel foglalkozó társaságba. A szüret a beolvadást követően van, és sok nagy értékű eszköze van a beolvadónak, amit csak a szüret, a szőlőfeldolgozás során használ. Ezeknek az eszközöknek jelentős a beolvadás időpontjáig felmerült értékcsökkenési leírása, ami az eredményt nagyban befolyásolja, hiszen hozam még nem áll vele szemben. Kérdésem: van-e lehetőség a szőlőfeldolgozással kapcsolatos eszközök elszámolt értékcsökkenési leírásának elhatárolására, illetve készletre vételére, vagy korrekt, ha a beolvadó társaság eredményét és ezzel a társasági adó alapját csökkenti. Válaszukat köszönöm: Köntös Antónia könyvelő
Egyik kft. részben beolvad egy másik kft.-be a végzés 2018.05.31. A könyvvizsgáló amelyik cégbe beolvad a másik, 2018.05.31-ével mérleget kér. Kérdésem, hogy nekem, akibe beleolvad a kft., kell-e ilyenkor társaságiadó-bevallást adnom a NAV felé? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő ! Egy bt. beolvadhat-e egy másik bt.-be? Vagy előtte át kell alakulni mindegyiknek kft.-vé? Válaszát előre is köszönöm. G.Lajos
Tisztelt Adózóna! Egyik ügyfelemnek a tavalyi év során az egyik kft.-je beolvadt egy másik kft.-jébe. A beolvadás bejegyzési dátuma: 2017. április 3. A beolvadással kapcsolatos beszámolók rendre elkészültek, közzétételre kerültek. Kérdésem a befogadó társaság 2017. évi beszámolójára vonatkozik. Ebben az esetben mi lesz a 2017. évi beszámoló időszaka? Esetleg 2017.04.04. - 2017.12.31., vagy 2017.01.01. - 2017.12.31.? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Hónap közben az A cég beolvadt a B cégbe. A hóvégi elszámolást már a B cégben végezzük, minden dolgozóra. A 08-as havi bevallást a B cég nevében adjuk be. Kell-e valahol a bevallásban, a beolvadt cégre vonatkozóan információt adni? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaságból (egy beltag, egy kültag) kiválással létrejöhet-e egy másik bt.(ugyanazon tagokkal)? Illetve egy bt. beolvadhat-e egy kft.-be (a tagok ugyanazon személyek a bt.-ben és a kft.-ben) Válaszát előre is köszönöm: L.
Tisztelt Szakértő! Egy cég 2018. január 1-jétől beolvad egy másik cégbe. Mi az eljárás ilyen esetben a munkavállalók jogviszonyát tekintve? Ki kell-e léptetni őket és beléptetni az új cégbe, vagy pedig csak kapnak egy tájékoztatót a változásról? Válaszát köszönöm
A beolvadás főbb ismérvei: Beolvadó kft. jelentős negatív saját tőkével és jelentős tagi kölcsönnel rendelkezik. Az átvevő cégnél a beolvadó negatív saját tőkéje miatt vagyonvesztés keletkezik, de a tőkeelemek pozitívak maradnak. A beolvadás után a beolvadó cég tulajdonosa részére a tagi kölcsön kifizetésre kerül. Kérdésem: az ügyletből eredően keletkezhet-e szja (eho) fizetési kötelezettség valamelyik félnél?
Köszönettel vettük a NAV-tól beszerzett iránymutatást. Félreértés lehetett a NAV-hoz intézett kérdésben, mert esetünkben a magyar zrt. svájci két 50-50 százalékos tulajdonosa közül az egyik svájci társaság beolvadásáról van szó Svájcban a másik svájci tulajdonosba, így véleményünk szerint kedvezményes átalakulásról nem lehet szó Magyarországon. A NAV válaszában azt feltételezte – egyéb információ híján –, hogy az átalakulás belföldi kedvezményezett átalakulás volt belföldön. Változatlanul az a kérdés, hogy esetünkben a svájci beolvadás után a magyar ingatlannal rendelkező társaságban 100 százalékos tulajdonossá vált svájci befogadó cégnél a beolvadó svájci cég több mint 5 éves 50 százalékos részesedése után az illetéktörvény 19. § (5) bekezdése és az Art. 6. § (3) bekezdése alapján a befogadó svájci cégnek (50% részvényszerzés miatt) nem kell illetéket fizetnie belföldön, mivel a több mint 5 éves saját, 50%-os részesedése miatt 50%-kal csökkentheti az illetékfizetési kötelezettségét az Itv. 19. § (5) bekezdése alapján, és a további 50% illetéket sem kell megfizetnie, tekintettel arra, hogy az Art. 6. §(3) bekezdése, valamint a Ptk 3:39. §, és a 3:44. § szerint mint jogutód örökli a beolvadó svájci cég mint jogelőd jogait (és kötelezettségeit), nevezetesen az Itv.19. § (5) bekezdésében szereplő 50% illetékcsökkentési jogát. Ha lehetséges, szeretnénk kérni a fent részletezett probléma NAV-tól történő megkérdezését, amelyért előre is köszönetet mondunk.
Tisztelt Szakértő! "A" Zrt. tulajdonosa "B" Kft.-nek. "B" Kft.-nek folyamatosan nyújt kölcsönt "A" Zrt., úgyhogy most már elég tekintélyes tőkével és kamatokkal tartozik "B" "A"-nak. Viszont be fog olvadni jövőre "B" Kft. "A" Zrt.-be. Ilyenkor ezt a kölcsön- és kamatkötelezettséget hogyan kell majd szerepeltetni az átvevő zrt. könyveiben? Gondolom, valahogy ki kell vezetni, mivel önmagának nem tartozhat majd. Ilyenkor ez elengedett követelésként viselkedik? Kell esetleg adózni is utána? Köszönöm a segítségét.
Egy belföldi zrt.-be beolvad egy másik belföldi zrt. nem kedvezményezett átalakulással. A beolvadó zrt. végleges vagyonmérlegében, vagyonleltárában kizárólag készpénz van. A beolvadás napján a befogadó zrt. vagyonába kerül a beolvadó zrt.-nek a készpénzállománya és a beolvadó zrt. ezzel a nappal megszűnik. Kérdés: a befogadó zrt.-nek lesz-e valamilyen fizetési kötelezettsége az átvett készpénz miatt (pl. illeték stb.)? Másik kérdés, hogy az átvett pénzeszköz a befogadó zrt.-nél minek minősül (ajándék vagy térítés nélküli átadás stb)? Köszönöm a választ.
Egy 35 millió forint könyv szerinti értékű ingatlannal és 5 millió forint vagyonnal rendelkező belföldi kft. beolvad egy belföldi zrt.-be nem kedvezményezett átalakulással. A beolvadó kft. vagyonát nem értékelik át. A kft. végleges vagyonmérlegében-leltárában lévő lakóingatlan és készpénz könyv szerinti értéken kerül a befogadó zrt. vagyonába a beolvadás napjával. A kft. a beolvadás napjával minden bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tesz és a beolvadás napjával megszűnik. A zrt. a befogadó megszerzi a lakóingatlant könyv szerinti értéken és az 5 millió forint készpénzt. Kérdések: Kell-e a befogadó zrt.-nek illetéket és áfát fizetni az ingatlan után? Kell-e a készpénz után valamit fizetni, illeték stb., ha igen, akkor miért, ha nem, akkor miért?
Egy 5 millió forint jegyzett tőkéjű Y nevű zrt.-be beolvad egy 3 millió forint jegyzett tőkéjű B nevű kft. Mindkét cégnek kettő-kettő 50 százalékos részesedésű tagja van. A beolvadó cég vagyonát sem értékelik át. B Kft. végleges vagyonmérleg-leltára szerint 3 millió forint készpénzt és egy 5 millió forint értékű gépkocsit ad át Y Zrt.-nek a beolvadás napjával, majd B Kft. az adóbevallása benyújtása után megszűnik. Y Zrt. eszközeinek értéke az átalakulás után 8 millió forinttal nő, jegyzett tőkéje 10 millió forint lesz, a tőketartalékába 3 millió forinttal fog nőni. Az új kibocsátású 5 millió forint részvényből B Kft. volt tulajdonosai 2-2 millió forint értékű, a régi részvényesek 0,5-0,5 millió forintnyi új részvényt kapnak .Az átalakulás nem volt kedvezményezett, mert a résztvevők úgy vélték, hogy a szabályozás bizonytalan fogalmazása miatt nem teljesíthető, hogy az átalakulás valós gazdasági kereskedelmi okból történt. Kérdéseink 1.) Y Zrt. befogadó számára a megkapott vagyoni elemek minek minősülnek, ajándéknak, apportnak, ingyenes átadásnak, visszterhes átruházásnak? 2.) Y Zrt.-nek lesznek-e társaságiadóalap-növelési, illeték-, áfafizetési kötelezettségei az átvett vagyonelemek miatt, és ez mikor lesz, ha a tulajok belföldi cégek? 3.) Y Zrt. új részvényt kapó tulajainak cégként lesz-e adó-, illetékfizetési kötelezettsége, mint cégeknek? És ha magánszemélyek az tulajdonosok?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték