1060 találat a(z) bérbeadás cimkére
Áfa, bizonylatolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2019. január 01-jétől az ingatlan bérbeadási tevékenység végzése esetén szja szerint nem bevétel a rezsiköltség megtérítése. Kérdésem az lenne, hogy a rezsiköltség pénzösszegének bizonylatolásához elegendő a bevételi pénztárbizonylat kiállítása, vagy számlakiállítási kötelezettség van, továbbra is beleszámít az alanyi adómentesség határába? Egycélú utalvány értékesítése esetén keletkezik a kibocsátónál (aki megegyezik a beváltóval) áfafizetési kötelezettség 2019-től, ekkor kerül a pénztárgépben beütésre a bevétel (utalványként). Amikor az utalvány beváltása megtörténik, akkor az utalvány értékének megfelelő összegben elegendő bevételi pénztárbizonylat kiállítása, amin szerepel az értékesített termék, és hogy utalvány ellenében történik az értékesítés? Ezt a tételt a pénztárgépben már nem kell rögzíteni? Pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozó úgy dönt, hogy az általa számítógépes úton kiállított készpénzes számlákat beüti a pénztárgépbe (elvileg a NAV nem büntet érte). A számítógép útján kiállított számlákat a gépi program kerekíti 5 és 0-ra. Jól gondolom, hogy a pénztárgépbe a kerekítés nélküli összeget kellene beütni? Köszönöm válaszukat!
Földbérleti díj áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" nevű Zrt. mezőgazdasági (0111 Gabonafélék termesztése) tevékenységet folytató általános szabályok szerint adózó áfaalany. Lakó- és nem lakóingatlan bérbeadására vonatkozóan az áfakötelezettséget választotta. Több magánszeméllyel földbérleti szerződéseket kötött. Az "A" nevű zrt. a bérbeadók hozzájárulásával egy "B" nevű mezőgazdasági tevékenységet folytató, általános szabályok szerinti áfaalany kft. művelésébe, alhaszonbérletbe ad több földterületet is. Az "A" nevű zrt. fizeti ki a földbérleti díjakat valamennyi magánszemély földtulajdonosnak, azon területek után is, amelyeket alhaszonbérlet keretében művelésre átengedett "B" nevű kft.-nek. Az "A" nevű zrt. az alhaszonbérbe adott területek után az általa kifizetett földbérleti díjat "B" nevű kft. részére tovább szeretné hárítani. Az lenne a kérdésem, hogy "A" nevű zrt.-nek az alhaszonbérbe adott területek után továbbhárítandó földbérleti díjat "B" nevű kft. részére áfakötelesen kell-e megtennie, tekintettel arra, hogy az általános szabályok szerinti adókötelezettséget választotta nem lakóingatlan bérbeadására vonatkozóan?
Egyéni vállalkozó – pince bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki takarítással, társasházaknak kisebb felújításokkal, mérnöki szaktanácsadással foglalkozik. A magánszemély tulajdonában van egy 70 négyzetméteres pince. A pince felét bérbeadja az egyéni vállalkozónak, havi 40 ezer forintért. Kérdésem egyrészt az, hogy bérbeadhatja-e saját magának a pince egy részét, másrészt pedig az, hogy, ha a bérbeadásra a tételes költségelszámolást választotta, és a pince után az értékcsökkenést is elszámolja, helyesen teszi-e? Köszönöm a segítségét.
Áfa alól mentesség a tevékenység sajátos jellegére tekintettel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság eladásra épít lakóházakat. Tevékenységi körébe alapításkor felvette a "6810 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése" tevékenységet is, azonban a tevékenységet még nem végzi. Ezt a tevékenységet nem tette adókötelessé. Az áfatörvény 88. §-a szerint a tevékenység megkezdése előtt adókötelessé teheti. Mely időpont számít a tevékenység megkezdésének? Amikor egy bérbeadási szerződést köt? Az első bérbeadási számla kiállítása? Esetleg az az időpont amikor lehetőségként felvette a tevékenységi körébe? Abban az esetben, ha egy eladásra épített lakást nem tud értékesíteni, és ezért (kényszerből) bérbeadás útján fogja hasznosítani. Miután nem választotta az adókötelesség tételt mentes lesz a bérleti díj. Hogyan kell eljárni ezután? Mi történik az építkezéskor levont áfával? Van-e ezzel kapcsolatban valami kötelezettsége? Mentesre számlázza a bérleti díjat. El tudja különíteni az egyes tevékenységekhez kapcsolódó áfákat, amiket nem tud elkülöníteni, azokat meg árbevétel arányában arányosítani kell, éves szinten göngyölten (ha jól tudom 20 évig)? Technikailag hogyan kell az arányosítást végezni, jó lenne, ha erre egy példával segítséget kapnék! Mi történik, ha ezt a lakóházat négy év múlva értékesíteni fogja? (Az ingatlan értékesítést sem tette adókötelessé.) Értékesítheti mentesen? (Mint említettem építésnél értékesítési célra szánta, és levonta az áfát.) Nagyon köszönöm!
Csed alatt szerzett ingatlan bérbeadási bevétel adózása
Kérdés
Egyéni vállalkozó, csed ellátást fog kapni, ingatlan bérbeadásból származó bevétele van (az ingatlan vállalkozói tulajdon). Hogyan kell adóznia a csed, gyed, gyes alatt az ebből származó bevétel után? A költségelszámolás változik-e?
Ingatlan-bérbeadás esetén a közös költség továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély bérbeadók esetén a 2019. januártól életbelépő szabályok alapján nem kell (vagy nem szabad) a rezsiköltséget továbbszámlázni. Kérdésem a következő: Nem kell, vagy nem szabad továbbszámlázni az ingatlan rezsiköltségét? Tehát a bérbeadó eldöntheti-e ezt a dolgot, vagy törvényi kötelezettsége van? Mi a helyzet a közös költséggel? Része-e a rezsinek, vagy külön kezelendő és kötelező a továbbszámlázása? Amennyiben kötelező továbbszámlázni, és a közös költség vízmérő hiányában víz-, és csatorna díjat is tartalmaz, akkor a víz-, és csatornadíjjal csökkentett közös költséget kell továbbszámlázni? Nagyon köszönöm!
Közös tulajdon bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár férfi tagja egyéni vállalkozó. Vállalkozását a házastársával közös tulajdonú (50-50%) ingatlanban gyakorolja. Felesége bérbeadhatja-e a tulajdoni hányadát adószámos magánszemélyként a férjének, amit ő vállalkozási költségként elszámolhat? Köszönöm válaszát: CsCs
Telephely-bejelentés bérbeadásnál
Kérdés
Tisztelt szakértő! Ha egy kft.-nek már a cégbíróságnál van bejelentve különböző helységekben székhelye és telephelye, amennyiben egy másik településen tartósan bérel ingatlant, azt bebútorozza, és tovább bérbe adja, esetleg ezt több településen is megteszi, mindet be kell jelenteni a cégbíróság felé és a helyi önkormányzatnak, mint telephely? Az iparűzésiadó-megosztást annyi helyre hogyan lehet jól megoldani? Törvényi hivatkozást is szeretnék kérni. Másik kérdésem, hogy ha a cég vett egy telket, melyen nem végez semmilyen munkát, de pár hónap múlva értékesíti azt, akkor hová kell bejelenteni, és az iparűzési adó alapját meg kell osztani? Köszönöm szépen válaszukat.
Ingatlan bérbeadása és/vagy kata
Kérdés
T. Szakértő! Legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező magánszemély, ingatlan-bérbeadást végez, nem egyéni vállalkozóként. Egyéni vállalkozói igazolvány kiváltását tervezi, egyéb tevékenységre (kata adózási mód választásával). Van rá lehetőség, hogy az ingatlan-bérbeadást továbbra is magánszemélyként végezze, és mellette egyéni vállalkozóként is működjön, vagy a két tevékenység nem tud elválni egymástól? Köszönettel: Fazekas Péter
Számlaadás
Kérdés
Vagyonkezelő cég, bérbeadás magánszemélynek. A magánszemély saját maga alakítja ki a vizes blokkot. Itt mi lehet az eljárás az aktiválásra? Köszönettel Szabóné
Bérleti díj mint közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy lízingcégtől bérel tehergépjárműveket, amiket bérleti szerződés keretében továbbad egy bérlőjének. A járművek tulajdonosa a lízingcég, üzembentartóként a társaság bérlője került bejegyzésre. A bérleti szerződésben havi bérleti díj került meghatározásra, ami nem egyezik meg a lízingcég által számlázott bérleti díjjal, illetve a bérleti időszak sem pontosan egyezik meg a két szerződésben. Milyen feltételek esetén minősíthetjük a lízingcég által kiállított bérleti díjas számlát közvetített szolgáltatásnak? A bérlőnkkel kötött bérleti szerződésben mi szerepeljen pontosan, hogy iparűzési adó szempontjából elszámolható legyen közvetített szolgáltatásként? Köszönettel.
Ingatlanok bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemélynek két ingatlana van, melyből az egyiket már régóta bérbeadja iroda céljára tételes kötségelszámolás alkalmazásával. Most a másik ingatlant is szeretné bérbe adni, de szálláshely-szolgáltatóként. Van-e erre lehetőség, és ha igen milyen bejelentkezés, illetve adófizetés mellett?
Építmény bérbeadása, tenyészállat, számlakiállítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Egy kft. 2014. évben magánszemélytől nagy értékű ingatlant vásárolt, mely gazdasági épületekből (állattartásra alkalmas) és udvarból áll. Ezeknek az épületnek egy részét szeretné bérbe adni egyéni vállalkozónak állattartás céljára. Kell-e felszámítani áfát a bérbeadás díjának kiszámlázásakor? A kft. tevékenysége között szerepel a bérbeadás. Az egyéni vállalkozó vásárolhat-e etetőberendezéseket a bérelt ingatlanra? 2. Egyéni vállalkozó tenyészállatot vásárol (szarvasmarha). Az szja-törvény 11. sz. melléklet II. 2.d.pontja alapján, akár egy összegben is elszámolható a tenyészállat beszerzési ára, de választható, hogy értékcsökkenés útján több év alatt számolom el. Ha egy összegben számolom el, akkor az de minimis támogatás? Ha nem, akkor a korábban elkülönített fejlesztési tartalék felhasználható-e a tenyészállat vonatkozásában? 3. Egyéni vállalkozó számlát állít ki áfa fizetésre kötelezett adózó részére. A szolgáltatás díjába pl. vetés beszámítódik a vetőmag értéke is, vagy műtrágyázás esetén a műtrágya értéke. Helyes ez a megoldás, vagy meg kell bontani és külön a vetésről és külön a vetőmagról kell kiállítani a számlát. 4. Mg-i e.v. termőföldet vásárol, de még nem tudja használatba venni 2 évig. A jelenlegi bérlő a bérleti díjat megfizeti. Ez a magánszemély vagy az egyéni vállalkozás bevétele? Van utána valamilyen adófizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm!
Termőföld haszonbérbe adása: adózik-e az örökös a kapott díj után?
Cikk
Magánszemély haszonbérleti szerződést kötött 2018-ban, és később elhunyt. Az örökösök kapják meg az idei haszonbérleti díjat, és folytatják tovább a bérbeadást. Az szja-törvény szerinti adómentességi feltételek az örökhagyó szerződésében fennálltak. Kérdés, hogy az örökösök "érvényesíthetik"-e az adómentességet? Vagy az örökhagyó halálával megszűnik 5 éven belül a szerződés, és így adókötelessé válik az örökösök haszonbérbe adásból származó jövedelme? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
2007-ben kiállított számla sztornózása
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelünk 2007. évben egy ingatlan-bérbeadási ügylet kapcsán kauciót vett el a bérlőjétől. A kaucióról – mint utóbb kiderült, talán hibásan – áfás számlát állított ki, az akkori adómértékkel, 20 százalékos áfával. Most megszűnt a bérlet, a felek felbontották a bérleti szerződést, és megállapodtak, hogy a bérbeadó a kaucióból elégítheti ki a részben bérleti díjból, részben kártérítésből eredő kötelezettségét. A különbözetet a felek pénzügyileg fogják rendezni. A bérleti díjakról természetesen számla készült, a kártérítés összegét pedig a felek külön megállapodásban határozták meg. A kapott kaució összegét az 451-es számlán, mint egyéb kötelezettséget tartottuk nyilván bruttó összegben, a kaució áfáját pedig egyéb kötelezettségek között a 479-es számla T oldalán. Véleményem szerint most sztornózni kellene a 2007-ben kiállított kaucióról szóló számlát. A kiállítandó negatív előjelű számlát az akkori 20 százalékos adómértékkel kiállítani. Kérem álláspontjukat az ügylet számlázásával kapcsolatosan, elsősorban a helyes adómérték alkalmazása szempontjából. Köszönettel: Kócs István
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
