Az értékcsökkenési leírás elszámolása jelentős tétel a költségek között. A gépek berendezések, felszerelések esetében többféle választási lehetőség van az általános szabály helyett. A kisértékű gépek, berendezések esetében azonnali költségelszámolást lehet alkalmazni.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az, hogy július 1-jétől annak a magánszemélynek is kötelező-e az online adatszolgáltatás, akinek nincs adószáma – mert nem váltotta ki –, a bérbeadás tényéről belföldi adóalanynak eddig a számlával egy tekintet alá eső okiratot állított ki számla helyett. Vagy elég lenne a számlával mindenben megegyező irattal igazolni a bérbeadást? Köszönettel: Margit
Tisztelt Szakértő! Egyik cégem több éve szerződést kötött egy magánszeméllyel, aki 2019.12.31-g a szerződésen felül számlát is állított ki havonta a bérleti díjról, melyet számfejtettünk. 2020-ban már csak a szerződést módosították, azzal, hogy a magánszemélynek, amennyiben jogszabály engedi, hogy a szerződést számfejtsük, s ne kelljen számlát kiállítani a 2020.07.01-i változások miatt. Elegendő-e a szerződés, valamint a számfejtés, vagy továbbra is kötelező a számlaadás ebben az esetben? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Tisztelt Szakértők Kérem állásfoglalásukat, segítségüket. Az szja-törvény szerint a kifizető köteles a társasház részére az általa fizetett bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére, amennyiben a társasház kifizetőnek minősülő bérlőnek ad bérbe közös tulajdonú ingatlanrészt (üzlethelyiséget). A társasház a bérbeadásról számlát állítana ki online számlázó programmal, papíralapú vagy e-számlát. A bérbeadásnál a főszabály szerint jár el az áfatörvény 86. § (1) bekezdés l.) pontját alkalmazva. Lehetséges hogy a társasház az általa kiállított számlán feltüntesse, a törvényi előírásnak megfelelően a bérleti díjat terhelő, a kifizető által levonandó forrásadó összegét, és a bérlő a forrásadóval csökkentett összeget utalja a társasház, a bérbeadó felé? Megfelelhet a leírtak szerint kiállításra kerülő számla a 2020. július 1-jén életbelépő adatszolgáltatás rendszerében is? Köszönettel Grünwaldné T. Georgina
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonában lévő ingatlant a kft. bérbe adott egy másik kft.-nek. A bérbe vevő kft. a feleslegessé vált ingatlant bérbe adhatja-e, vagy több helyiséget bérbe adna. Lehetséges ez? Segítségét köszönöm. Ildikó
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Adott egy XY ügyvédi iroda, amely a kata adózást választotta. Az ügyvéd azonban (már az ügyvédi iroda megalapítása előttről) ingatlant is bérbead. Az a kérdésünk, hogy az ügyvédi iroda katás éves bevételi határába, a 40 százalékos plusz adó meghatározásához, beleszámít-e az ügyvéd bérbeadási tevékenységéből származó bevétel is? Vagy ezt csak és kizárólag az egyéni vállalkozóknál kell figyelni? Köszönjük szépen a segítséget!
Üdvözlöm! Panziót üzemeltetünk céges (kft.) formában a Balatonnál? A vendégek részére bérbeadás céljából vitorlást milyen feltételekkel lehet vásárolni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki családi gazdaság tagja és egy kft. egyik tulajdonosa is. A családi gazdaság és a kft. is növénytermesztéssel foglalkozik. Ez a magánszemély kombájnt vásárolna, melyet a családi gazdaságba vinne be, ott használnák és számolnák el az értékcsökkenését is a tevékenységhez. Felmerült a kérdés, hogy megteheti e , hogy bérbe adja mint magánszemély a kombájnt a kft. részére? A kft. tudná használni a cég munkájához és végezhetne vele bérmunkákat is, többek között a magánszemély családi gazdaságának is végezne bérmunkát. Megteheti ezt a magánszemély, hogy a családi gazdaság olyan számlát fogad be a kft.-től, amit az ő eszközével hajtottak végre? Vagy ez csak szerződés kérdése? A kapcsolt vállalkozási környezet engedi ezt? Tudomásunk szerint a családi gazdaság nem adhatja bérbe a gépet és nem is végezhet bérmunkát, de mint magánszemély külön adózó jövedelemként bérbe adhatja a gépet? Esetleg megoldás lehet az, hogy a gép értékcsökkenését nem a családi gazdaság számolja el, hanem a magánszemély érvényesíti a gép bérbeadással szemben tételes költségelszámolás alkalmazásával? És ha a magánszemély érvényesíti az értékcsökkenést, akkor ha a gépet lízingre vásárolják, a lízingdíjat a családi gazdaság fizetheti és elszámolhatja a kamatot költségként vagy teljesen el kell különíteni és a magánszemély külön adózó jövedelemként tételesen elszámolva kezelheti a gép bérbeadást? (A családi gazdaság tételes elszámolású.)
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó a vállalkozási céljai és bérbeadási tevékenység érdekében gazdasági ingatlant vásárolt magánszemélytől 2009-ben. Az ingatlan bérbeadással kapcsolatban élt áfakötelessé tételi jogával. Ezt követő években 2009–2015 között az ingatlanon felújítást végzett, és ezzel kapcsolatban felmerült előzetes forgalmi adót levonásba helyezte. A beszerzés évétől az ingatlan folyamatosan szolgálja a vállalkozási tevékenységet. A személyi jövedelemadó egyéni vállalkozásokra vonatkozó költségelszámolási szabályai szerint a 2011–2015 években történt felújítási ráfordításokat választása szerint költségként elszámolta, azzal nem növelte az ingatlan nyilvántartási értékét, de a 2010. évi felújítást beruházásként a tárgyi eszköz értékének növelésével számolta el. Kérdésem az áfatörvény 135. §-ban meghatározott 240 hónapos ingatlannal kapcsolatos levont előzetesen felszámolt adó "figyelésével" kapcsolatos. Bevonandó-e a 240 hónapos "figyelési időszakba" a költségként elszámolt, és nem tárgyi eszközként nyilvántartott felújítási termékek, szolgáltatások áfatartalma? A fentiektől függetlenül még két kérdésem lenne a témában: Amennyiben szükséges a 135. §-ban foglaltak szerint a levont áfa korrekciója, ezt a gyakorlatban hogyan kell megtenni? Adott év utolsó időszaki áfabevallásban az adott évre vonatkozó 1/20nyi korrekciót kell beállítani az áfabevallásba, a bevallás melyik sorába? Hogyan történik a bevallás, ha a vállalkozás megszűnik?
Az alábbi válaszra lenne egy kiegészítő megjegyzésem: https://adozona.hu/kerdesek/2019_12_2_Tarsashaz_berbeadasa_cws A kérdésre adott válaszban ez a megállapítás szerepel: "Ez azt jelenti, hogy ha a társasház másképp nem nyilatkozik, a 10% költséghányad levonásával megállapított jövedelem lesz a szja alapja." Ez véleményem szerint nem megfelelő. Az Szja tv. 75. § (5) bekezdése konkrétan megnevezi a bérbeadásból származó bevételt, amelyet ezen bekezdés alapján teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni, tehát nem vonható belőle sem a költséghányad, sem tételes költség. Üdvözlettel: Nagy Csaba
Alanyi adómentes áfát választó szervezet által bérbeadott parkolóhely szolgáltatás után fel kell-e számítani áfát?
Magánszemély által szálláshelyként hasznosított présház (tehát nem lakás és nem üdülő besorolású) ingatlan melyik szálláshely-fogalomba tartozik a 239/2009. kormányrendelet 2019 júniusi módosítása szerint, és 2020-tól ez milyen adózás alá esik az szja-ban? A 239/2009. kormányrendelet szerint: • 2. § 2. „egyéb szálláshely: nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész…” • 2. § 6. „magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő…” • 2. § 11. „szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 22.” pontjában meghatározott fogalom (azaz: „szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület…) A rendelet 2. pont szerint az „egyéb szálláshely”-be nem sorolható be a fenti konstrukció, mivel magánszemély adja ki. A 6. pont szerinti „magánszálláshely” fogalomba sem sorolható be, mert a hasznosított ingatlan nem lakás és nem üdülő. A 11. pont szerinti „szálláshely” fogalomba besorolható lenne, mivel a présház „szálláshely-szolgáltatás céljából létesített vagy használt épület”, mivel időszakosan ilyen célra hasznosítja. A rendelet csak a „magánszálláshely” és „egyéb szálláshely” besorolásokkal foglalkozik, melyek egyikébe sem esik bele a fenti eset.
2020 január 1-jétől 18-ról 5 százalékra csökkent a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfamértéke. Jelen cikksorozat első részében (a témában a közelmúltban megjelent NAV-tájékoztatóban foglaltakat is elemezve) tisztázzuk a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás fogalmát, illetve a jogszabályban szereplő átmeneti rendelkezéseket. A cikksorozat második részében pedig a szálláshely – étkezés (és egyéb kapcsolódó szolgáltatások) viszonyát elemezzük, majd végül a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos szabályokat ismertetjük.
Tisztelt Hölgyem/Uram! Kérdésem az alábbi esetre vonatkozik és kérem segítségüket: áfás egyéni vállalkozó szállásadással foglalkozik. Regisztrált szálláshelye van 2 épülettel, mely együttesen sem haladja meg a 8 szobát, 16 ágyat. A tavalyi évben egy cég munkásait is elszállásolta alkalmanként, a szállásadó fizette az ifa-t utánuk. Ez a cég most megkereste a szállásadót, hogy 2 hónapra folyamatosan szükség lenne az egyik épület felső szintjén lévő szobákra. Hogy ezek a szobák ezidőre folyamatosan fenntartottak legyenek a cég részére, így erre az időszakra bérelnék, bérleti díjat fizetnének érte. A szállásadó feltételezése szerint ez esetben nem alkalmazhatja az 5 százalékos áfát szállásadói szolgáltatásra. Milyen áfával számlázhatja ki a szobabérlést? Szálláshelyként regisztrált szobákat adhat bérbe? Kell így a munkások után ingatlanforgalmi adót fizetni?
Alanyi áfamentes, főállású egyéni vállalkozó szeretné a saját tulajdonát képező garázsát bérbe adni. Hogyan teheti ezt meg? A vállalkozásától függetlenül mint önálló tevékenységet kell-e leadóznia a bérbeadásból származó bevételt? Élhet-e a költségelszámolás lehetőségével? Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték