Diákok albérletben – szerződés, bevétel, költség

Megosztás Tetszik

A hírek szerint az albérleti díjak csökkentek, a kínálat nagyobb, de ennek ellenére fontos, hogy aki albérletben él, az körültekintően kössön szerződést. Mik a feltételei annak, hogy a kapott bérleti díjból levonható legyen a bérelt lakás díja? Hogyan számolható el a közös költségre, a rezsire kifizetett összeg? Ismertetjük.

Ki kössön szerződést a bérbeadóval?

Diákok esetében az albérleti díjat jellemzően a szülők bocsátják a gyermekük rendelkezésére.   

Ha például a diáknak vagy szüleinek más településen van ingatlana és azt bérbe adják, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy ki köti a bérleti szerződést a bérbeadóval.

Máshol bérelt lakása bérleti díjának „betudása”

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 17. § (5) bekezdése értelmében, a lakás bérbeadásából származó bevételéből a magánszemély levonhatja az általa más településen bérelt lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett díját.

E szabály akkor alkalmazható, ha

• a bérbeadás és a bérlés időtartama 90 napnál több;
• bérelt lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételéből nem számol el költséget ezzel összefüggésben;
• a magánszemély számára a bérleti díjat még részben sem térítik meg.

A bérleti jogviszonyt a bérleti szerződés igazolja, míg a díj megfizetését a bérbeadó magánszemély által kiállított számlával, vagy számviteli bizonylattal (ha a bérbeadó nem kért adószámot) kell igazolni. Fontos kiemelni azonban azt, hogy a bevételt akkor is be kell vallani, ha a bérbevett lakás bérleti díja meghaladja a bérbeadott lakás bérleti díját.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan számolható el a közös költség, a közüzemi díj, a kaució, mi a teendő, ha több tulajdonos adja bérbe a lakást!