Tisztelt Cím! Őstermelő év közben kezd, kérdésem az szja-val, illetve a kompenzációs felárral kapcsolatos. A 8 millió forint bevételi értékhatárt kell-e arányosítani? Mivel 3 hónap van az évből hátra, vagy nem kell számolni arányos árbevételt? Kompenzációs felárnál kell-e arányosítani, vagy csak az alanyi mentes határnál kell? Válaszukat előre is megköszönve: Tisztelettel: Himerné
Tisztelt Szakértő! Az lett volna a kérdésem, hogy ha valaki betéti társaságot alapít úgy, hogy a székhelye a lakhelyén van, akkor elszámolhatja-e valamilyen arányban a székhelyen felmerült rezsikiadásait? Erről találtam itt egy állásfoglalást, de ez 2015-ös. Legyen kedves megerősíteni ennek a véleménynek a hatályosságát a mai nappal is! Illetve kíváncsi lennék arra, hogyha mindez egy kft. esetében történik meg, akkor mennyiben más a kérdésemre adott válasza? Azt is szeretném megtudni, hogyha elszámolhatóak valamilyen arányban a bt.-nél a rezsikiadások, akkor csak a székhelyként használt helyiség alapterületének a teljes ház/lakás alapterületéhez viszonyított arányában lehet megképezni az arányt vagy átalánnyal is lehet dolgozni? Ha igen, mekkora lehet ez? Válaszát előre is köszönöm.
Egy lízingbe adó cég 2008. augusztus 6-án vásárolt egy ingatlant, amelyet külön lízingszerződésben rögzített feltételek mellett a kft. részére zárt végű pénzügyi lizingbe adott. A kft. könyveiben 2008. évben aktiválásra került az ingatlan. Az áfát a kft. visszaigényelte. 2017. évben a kft. a lízinget lezárta, és ekkor került a kft. tulajdonába az ingatlan, és 2017. évben ezt az ingatlant értékesítette. Az értékesítésről áfamentes számlát állított ki. A kérdés, hogy a figyelési időszak (240 hónap) áfa arányosításánál melyik dátumot kell figyelembe venni, a 2008. évtől, vagy 2017. évtől?
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként ingatlant ad bérbe az ügyfél, tételes költségelszámolás mellett hogyan alkalmazhatja az szja törvény 11. mellékletében felsorolt értékcsökkenések közül a 100-200 ezer forint között beszerzett tárgyi eszközökre vonatkozó 2 év alatt 50-50 százalékos leírást, ha az első évben év közben történik a beszerzés, akkor arra az évre a beszerzési ár 50 százaléka is elszámolható, vagy ezt csak időarányosan veheti figyelembe a 365 napot arányosítva? Köszönettel
Civil szervezet áfalevonásra jogosító cél szerinti tevékenységet végez (könyvtári szolgáltatás) és ebből származik áfaköteles bevétele. Ez a bevétele nem fedezi a könyvtár teljes fenntartási költségét, ezért azt más forrásokból egészíti ki. Ilyenek: a) az alapítók alapításkor nyújtott vagyoni hozzájárulása; b) az egyesület tagjai által fizetett tagdíj; c) más civil szervezettől pályázat útján kapott vissza nem térítendő támogatás; d) adományok. Kérdés, hogy a könyvtári működéshez igénybe vett termékek, szolgáltatások áfája teljes egészében levonható, vagy azt arányosítani kell a fenti egyéb forrássokkal, és ha igen, a)-tól d)-ig mely bevételek számítanak bele az arányosításba?
Tisztelt Szakértők! Az oldalon több cikkben is megjelent az az álláspontjuk, hogy nyílt végű lízing esetén a magánhasználatra jutó áfa nem vonható le. Szándékosan vagy nem szándékosan, de senki nem vesz tudomást az áfatörvény 14. § -áról, ami kimondja, hogy a magánhasználat az adóköteles szolgáltatásnyújtás. Kérdésem tehát, ha a vállalkozás adóköteles tevékenységet folytat, a magánhasználat a 14. § alapján adóköteles, akkor mi az arányosítás tárgya? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. által üzemeltetett sportlétesítmény költségeinek áfalevonásával kapcsolatos a kérdésem. A vállalkozás rendelkezik áfaköteles és áfamentes bevételekkel is, plusz a bevételeinek mintegy 75 százaléka önkormányzati támogatás. Az arányosítás képletébe történő behelyettesítés során figyelembe kell-e venni a támogatás összegét? A kft. árképzését nem befolyásolja a kapott támogatás mértéke. Mi a helyes eljárás a beszerzések áfájával, valamint ha egy adott beruházás teljes mértékben a kapott támogatásból valósul meg? Köszönöm!
Az azonos témában 2017.01.26-án felmerült kérdéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni. A korábbi kérdés linkje: http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_26_Targyi_eszkoz_afa_aranyositas_ala_yen A válasz egyik része szerint: "Az Áfa tv. 135. § (2) bekezdésében foglalt utólagos korrekciós kötelezettség eredményeként az adóalany pótlólagos adófizetési kötelezettsége a korábban levont, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adó meghatározott része tekintetében fennáll az alanyi adómentes időszakban is. Az alanyi mentesség időszakában évente tehát 1/5 résznyi áfát kell visszafizetni." A kérdésem arra irányul, hogy az áfatörvény szerint: 153/C § (1) Abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben ... c) a változás bekövetkezik az a) és b) pontok alá nem tartozó esetekben. Értelmezésem szerint, ha a vállalkozó alanyi adómentességet választ, akkor a teljes korrekciót az utolsó áfabevallásában rendeznie kell. Köszönettel.
T. Szakértő! Szeretném tudni, hogy ha főállású kisadózóként adózom a havi 50 ezer forintot, teljes adóévre biztosított vagyok-e, és ha igen, akkor a nyugdíjhoz is teljes évi szolgálati időt szerzek meg? Találkoztam olyan meghatározással, hogy arányosítani kell a mindenkori minimálbér és a kata szabályai szerinti most 83 ezer forintot, és mivel ez az összeg kevesebb, mint a minimálbér 83 300:127 500=65,33%, tehát kicsivel több mint félév számít szolgálati időnek! Igy van ez? Ugyanakkor a NAV hitelkéréskor a jövedelem 60 százalékát veszi jövedelemnek. Vagyis nagyjából ezt a 60 százalékot. Akkor a teljes év csak 6 hónap? Szeretnék elmenni a nők 40 éves nyugdíjával, de akkor ez csak álom? Köszönöm a válaszát előre is. Tisztelettel: SA
Tisztelt Szakértő! Olvastam egy korábbi olvasói kérdésre adott válaszát a következőek szerint: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_19_kemenysepres_szamlaja_mlf A kérdésem nekem is ezzel kapcsolatos: - miért kell megfizetni az egész ingatlanra a céges (magasabb) díjat egy sima lakóház esetén, mikor abban csak a székhely van, de egyébként laknak ott adott esetben X-en, tehát nyilvánvalóan nem gazdasági épületről hanem lakóházról van szó? - ha már meg kell fizetni a magasabb díjat az egész kéményseprésre, akkor ez miért nem levonható teljes egészében az áfából és miért nem számolható el teljes egészében költségként? Legalább a díjkülönbözet? Hiszen ha nem lenne ott székhely, akkor kb. 1500 forintot kellene fizetni, míg ha ott van a székhely, akkor 7500 forintot hozzávetőleg. Ebben az esetben feltételezem, hogy a kettő közötti különbözet cégügyből kifolyólag merült fel (semmi más oka nincs!), akkor tehát elszámolható is kellene legyen, nem? - ha arányosítom valamilyen módon, hogy mennyi a lakóház alapterületéből a székhely, akkor levonhatom a kéményseprési díjból az erre jutó áfát? - ha így van, akkor megoszthatóvá válik a cégnévre szóló villanyszámla vagy egyéb rezsiköltség is? Válaszát köszönöm előre is!
Szeptemberben kiváltott őstermelői igazolvány esetén arányosítani kell-e az éves értékhatárokat? Olvasói kérdésre Szarvas Imréné könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Férj és feleség közös őstermelői igazolvány birtokában őstermelőként termeltek és adóztak (átalányadósok voltak) évek óta. A közös igazolvány tulajdonosa a férj volt, a feleség volt a bejegyzett személy. A férj év közben elhunyt. Záró bevallását elkészítették. Később a feleség új igazolványt váltott ki a tevékenység folytatására, melynek ó lett a tulajdonosa, és a fiai a bejegyzett személyek. Az a kérdés, hogy az új igazolvány kiváltását követően (17.09.01) arányosan kell-e figyelni a bevételi határokra (600 e Ft, 4 M Ft, 8 M Ft) a kiváltást követően megszerzett bevételek tekintetében. Köszönettel
Tisztelt Adószakértő! Az Áfa tv. 123. § (3) bek. alapján és az 5. sz mellékletben rögzítetteknek megfelelően meghatározásra kerülő levonási hányad számításánál a beruházás miatt fizetendő adóként jelentkező adóalapot figyelembe kell-e venni az adóköteles és az adómentes bevétel arányának meghatározásánál? A levonási hányad számításánál a számlálóban és a nevezőben is szerepeltetni kell-e a beruházás miatt fordítottan adózó és az áfabevallás 29. sorában bevallott összeget? Vagy ezt az összeget, ami tulajdonképpen nem a vállalkozás bevétele, csak a beruházási szállító számlája alapján állítjuk be fizetendő adóba is, nem kell az arány kiszámításánál figyelembe venni? Amennyiben ez így helyes, akkor bizony nagy veszteség a cégnek, mert a vissza nem igényelhető adó %-a jóval magasabb lesz, így ez a beruházás költségeit nagyban megemeli. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel: Szikora Mária, Béradmin Kft.
Katás nyugdíjas egyéni vállalkozó szezonális tevékenységet végez és ezért évente 3-6 hónapot szünetelteti a vállalkozását. Abban az esetben, ha az éves bevétele 6,5 millió forint, és 5 hónapot szünetelteti a vállalkozását, akkor a kata fizetési kötelezettsége 7 hó x 25 ezer forint. Kérdés: hogyan alakul az áfa alanyi mentessége? Kell-e arányosítani a 8 millió forint felső értékhatárt 7 hónapra, vagyis 8 000 000/12x7=4 666 667 forint, vagy ez az arányosítási kötelezettség csak az év közben kezdő vállalkozóra vonatkozik alanyi mentesség választása esetén? Így a példabeli esetben átlépte az alanyi mentesség időarányos értékhatárát és elvesztette az alanyi mentességét és a 4 666 667 forintot elérő számlától áfásan kell-e számláznia? Ha ezt elmulasztotta, akkor mi a teendő? Önrevízióval helyesbíthető?
Kérem, szíveskedjenek szakvéleményt adni a következő két kérdésünkre. Társaságunk tulajdonában van több mint 20 éve, és tárgyi eszközként van nyilvántartva egy lakóházi ingatlan, melyet értékesíteni szeretnénk. Az ingatlant értékesíthetjük-e áfamentesen? További kérdésünk, hogy egy másik ingatlanunkat, amely 15 éve van a tulajdonunkban, értékesíthetjük-e arányos áfa (75 %) számlázásával?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték