414 találat a(z) arányosítás cimkére
Alapítvány-áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy alapítvány, amely idősek otthonát üzemeltet. Bevétel térítési díjakból, támogatásokból keletkezik. Ezeket a bevételeket "tárgyi mentes"-ként kezeljük. Az alapítvány (hogy csökkentse költségeit) kialakított egy konyhát, ahol helyben készítik az idősek napi ételeit (reggeli, ebéd, vacsi stb). Mivel igény volt rá, az alapítvány (alapító okiratával összhangban) egyéb vendéglátást is végez, 5629 alatt, amihez nem kell pénztárgép. Külsősöknek is értékesít az ebédből. Ezt be is jelentettük a NAV-nak, teljesen külön kezelődik ennek a bevétele. A külsős bevételből származó bevétel eléri lassan a 6 millió forintot, be kell jelentkeznünk áfára. Kérdésem, hogy az ezután fizetendő áfát miként kell megállapítani? Mit mivel kell arányosítanom? Az egész alapítvány teljes bevételét (tárgyi mentes is) kell viszonyítani a külsős ebéd értékesítéshez, és az összes költségük áfáját kell arányosítanom, majd levonásba helyezni, vagy csak a konyhával kapcsolatban felmerülő költségeket lehet?(alapanyag, eszközök stb.)? Köszönöm!
Áfafizetési nonszensz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfalevonás/-fizetés számunkra elfogadhatatlannak tűnő szabályával kapcsolatban kérném válaszukat: cégünk szociális szolgáltatással foglalkozik, tevékenysége közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenység, ezért gyakorlatilag áfa-visszaigénylésre sem vagyunk jogosultak. Vagyis a bevételeink 99,9 százaléka áfamentes, csupán az irodai alkalmazottaink magáncélú telefonhasználatának a feléjük történő kiszámlázása után keletkezik áfabevételünk. Kiadásaink (melyek mind áfatartalmúak!) összege megközelíti a bevételeink összegét, tehát 100 millió forint feletti éves árbevételünk ellenére az éves nyereségünk néhány millió forintban mérhető. Minthogy – könyvelőnk tájékoztatása szerint – az áfát egy különleges arányosítási módszerrel kell számolni, azaz az adólevonásra jogosító tételeket el kell osztani az adólevonásra nem jogosító tételekkel, és ez az összeg 1 százalék alatt van, nem tudunk levonni semmit. Így még nekünk kell havonta 10 000 forint áfát fizetnünk, ami éves szinten 120 000 forint. Felfoghatatlan számunkra, hogy míg bevételeink áfamentesek, ugyanakkor a kiadásaink után megfizetjük az áfá, és ebből egy fillért sem tudunk visszaigényelni (sőt: pályázni sem tudunk szinte semmire, mivel a támogatások a beruházások áfatartalmára nem terjednek ki, tehát azt is nekünk kellene megfinanszírozni), még nekünk kell évente ekkora összeget befizetni áfa címén. Kérdésünk: valóban így, és valóban rendben van ez?!
Arányos szolgálati idő számítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arányosítási idő számításában szeretnénk segtíséget kérni. Egy részmunkaidős alkalmazott (90 ezer forint a bruttó alapbére) 08. havi bére: Munkabér 22 500 forint, Betegszabadság 31 500 forint, Fizetett szabadság 22 500 forint. 09. havi bére: Munkabér 49 091 forint, Táppénzen 7 napot volt, Betegszabadság 14 318 forint. Hogyan alakul, hány nap az arányos szolgálati ideje 08. és 09. hónapokban? Segítségét köszönjük.
Fővárosi iparűzési adómentesség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Fővárosi Önkormányzat által megállapított adómentesség, amely 1 000 000 forintos adóalap alatt mentesít az iparűzési adó megfizetése alól, arányosítva értendő? A tevékenységüket év közben kezdőkre gondolok. A rendelet erre nem tér ki, feltételezem, hogy nincs ilyen megkötés. Jól gondolom? Köszönöm szíves válaszukat!
Áfás számla és kompenzációs felár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Állíthat-e ki a termékeinek értékesítéséről áfás számlát a kompenzációs felárra jogosult és az alá bejelentkezett egyéni vállalkozó, ha igen, arányosítással kell a költségek áfáját is visszaigényelni? Tisztelettel: Adri
Arányos szolgálati idő
Kérdés
Tisztelt Cím! Az arányos szolgálati idővel kapcsolatban szeretnék egy kérdést feltenni. Nyugdíjemeléshez kellene kitöltenem a BIKE lapot, és ott fel kell tüntetni az arányos szolgálati időt is. Kiszámoltam havi és éves szinten is, de a kettő eltér, mivel nem minden hónapban kevesebb a nyugdíjalapot képező jövedelem a minimálbérnél. A kérdésem az, hogy ilyen esetben melyik számot kell feltüntetnem, amit éves vagy havi szinten összességében számolok? Köszönöm szíves válaszát! Üdvözlettel: A. Alexa
Létszám megállapítása a rehabilitációs hozzájárulásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném kérni segítségét: A rehabilitációs hozzájárulás megállapításánál az átlagos statisztikai állományi létszámba az alábbiakat hogyan kell figyelembe venni: – tagi jogviszonyban állók, – tgyás, gyed, gyes ellátásban részesülők, – részmunkaidőben foglalkoztatottak, – részmunkaidőben foglalkoztatottak, akiknek a havi foglalkoztatása nem éri el a havi 60 órát, – megbízásos jogviszonyban állók, – alkalmi munkavállalók, – részmunkaidőben foglalkoztatottak, akiknek a napi munkaideje nem éri el a 4 órát? Amennyiben a részmunkaidőben foglalkoztatottakat figyelembe kell venni, kell-e arányosítani, és hogyan? Találtam egy 2010. 05. 20-án kiadott NAV-tájékoztatót, ennek előírásait kell figyelembe venni? Köszönöm szépen a segítséget!
Kiva és a halasztott bevétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2014-től tartozik a kiva hatálya alá, 2012-ben volt azonban egy irodavásárlás, melyre fejlesztési támogatást is kaptunk. Ezt a fejlesztési támogatást 2013-ban arányosan elszámoltuk, mint bevételt. Kérdésünk az lenne, hogy mi a teendő a kivás időszakban? Elég évente az arányos részt feloldani és azután megfizetni a kivát? Számvitelileg pedig feloldani, ahogy a társasági adós időszakban is történt? Köszönettel.
Cafetéria-arányosítás kilépő dolgozó esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2014. 05. hóban munkavállalói részére SZÉP kártyára feltöltötte az éves keretösszeg teljes összegét. 2014.06. hóban kilépő dolgozó után kell-e az időarányosan többlet feltöltés után magasabb adóterhet fizetni?
Cégtelefon alapdíj – egyéni vállalkozó
Kérdés
Egyéni vállalkozóként egy boltot üzemeltetek. A telefonszolgáltatóm megkeresett, hogy – mint régi előfizetőnek – a továbbiakban úgy állítanák ki a távbeszélési díjról a számlát, hogy csak egy fix díjat, alapdíjat kell fizetnem minden hónapban, és nem lesz forgalomtól függő része a számlának. Kérdésem: elfogadjam-e? Hogyan alakul ebben az esetben az áfa levonhatóság? A teljes összegből levonhatom, vagy marad továbbra is a 70/30 százalékos arány? Tovább kell-e számláznom a saját dolgozómnak, hogy az egész összegből levonható legyen az áfa?
Bérbeadott személygépkocsi után levonható áfa
Kérdés
Tisztelt Adózóna! 2013 decemberében egy vállalkozás egy személygépkocsit vásárolt, amelyet saját célra akartak használni. 2014 júniusában úgy döntöttek, hogy ezt a személygépkocsit bérbeadással hasznosítják a jövőben, több éven keresztül. Kérdés, hogy utólagosan, részben levonható-e az általános forgalmi adó, és ha igen, az alábbiak közül az Áfa tv. mely paragrafusait kell alkalmazni? 1. Az Áfa tv. 125. § (2) bekezdés b) pontját kell-e alkalmazni, amely alapján a személygépkocsi utáni adólevonás lehetséges, ha azt túlnyomó részben úgy hasznosítják, hogy bérbe adják? A „túlnyomó részben” kifejezésen a 126. § (2) bekezdés alapján az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés feltételeinek legalább 90 százalékos teljesülése értendő, tehát 2014. évben még nem, viszont az 2015. évtől kezdődően érvényesíthető az adólevonás? 2. Vagy a 135. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazandó, és az adólevonás 2014. évben és a további években utólagosan érvényesíthető?
Kata bevallás javítása
Kérdés
Katás egyéni vállalkozás felszólítást kapott a NAV-tól, hogy hibás a benyújtott kata bevallása, mert ha 2013. 08. 17-étől szünetelteti a 2013. május 8-án megkezdett tevékenységét, nem lehet a bevallásának záró időpontja december 31. Kiderült, hogy hónaparányos bevételei (4x500=2 000 eFt) alapján bevételének egy része a 40 százalékos adózás alá kerül, illetve a működés napjaival (alakulástól szüneteltetésig eltelt naptári napok száma) számítottan áfa alanyi mentes mellett áfás bevétele is keletkezett. Kérdéseim: 1). Helyesbítéskor a számlázott bevétel tartalmazhatja az áfát, vagy kötelezően, törvényi előírás alapján rá kell számolni az eredetileg kiszámlázott összegre? Társasházaknak dolgozott, akik az áfa összegét nem tudják utólag megtéríteni a vállalkozónak. A válasz azért is lényeges, mert ha ez eredeti összeg tartalmazhatja az áfát, akkor csökken a bevallott katás bevétel, ebből adódóan kevesebb lesz a 40 százalékos adó alapja, tehát a vállalkozó kvázi "jobban jár" az áfával. 2). A 40 százalékos kulcs alá bekerült bevétel is úgy működik, mint az áfa alanyimentesség megszűnése? Tehát az a számla, amely átlépte a számított kata határt (2 000 eFt) már teljes egészében 40 százalék, vagy csak részben, tehát csak a határértéket meghaladó rész? Köszönöm megtisztelő válaszukat. P. Zsuzsa
Áfa önellenőrzés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A következő kérdésre kérjük szíves állásfoglalásukat: egy magyar kft.-nek egy EU-s tagállam minisztériumának alapítványa (nem volt EU-s adószáma) átutalt 50 000 eurót PPP Projecthez nyújtott hozzájárulásként. Az akkori szerződés alapján (2010-ben) a kft. kiállított egy áfás számlát, és ugyanez történt 2011-ben is. 2012-ben (ekkor már volt EU-s adószáma), az akkor elutalt összegre már áfa nélküli számlát állított ki a kft., azonban ez az alapítvány, 2010-2011-2012-2013. években nem kérte a számlát, 2013. év végén az összes számláról egyösszegű számlát kért. A kft. az ügy rendezésére azt az eljárást választotta, hogy minden év számláját lemínuszolta (az eredeti teljesítési dátummal, de 2014. évi keltezéssel), és a teljes összegről 2013 decemberében kiállított egy számlát áfamentesen, amit el is küldött az alapítványnak. A 2013. évi mérlege már elkészült, a kft. külföldi tulajdonosa azt elfogadta, ezen módosítani már nem lehet. Az alapítványnak az eddig felszámított áfát a kft. 2014 februárjában vissza is utalta. A kérdés: hogy az áfa-önellenőrzést megtehetjük-e 2014 márciusában? A képet még az árnyalja, hogy ez a cég áfa vonatkozásában arányosítást kell, hogy végrehajtson, így ha a helyén önellenőrizne a kft. mindent, 4 év arányosítása borulna. Kérjük, írják meg, hogy mi lenne a helyes eljárás! Üdv: Fix Kft.
Ingatlan-értékesítés áfája
Kérdés
Kedves Szakértő! Egy cég (áfakörös) fordított áfásan vásárolt egy üzlethelyiséget 2009-ben, ezt most értékesíteni szeretné. Az ingatlan-értékesítésre nem választotta az adókötelezettséget. A kérdésem, hogy esetében az értékesítéskor figyelembe kell-e venni a levonásba helyezett adó arányosítását a jelenleg hatályos 240 hónapos szabályt alkalmazva? Válaszát előre is köszönöm!
Iparűzési adó
Kérdés
Kérem számítással alátámasztott véleményét az iparűzési adó megosztásához. Kft. székhelye A falu, 1,8 % az adókulcs Telephely: B falu, 2 % az adókulcs a kft. 2012-es nettó árbevétele: 30 M Ft a kft. 2013-as nettó árbevétele:122 143 e Ft elábé 75 490 e Ft közv szpolg 14 766 e Ft anyagktg 5 179 e Ft 2013-as személyi jellegű ráfordítása a kívülálló (nem tag) ügyvezetőnek fizetett 60 000 Ft és járuléka 14 580 Ft. A kft. egyszemélyes társaság, az ügyvezető megbízási jogviszonyban tevékenykedik. Hogyan kell kiszámolni a személyi jellegű ráfordítás alapján a helyi iparűzési adót? Nem értjük, hogy mi alapján kell arányosítani, hogyan állapítom meg, hogy melyik helyen, mennyit számoljunk? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
