Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (katás) év közben alakult, és 4 hónap után szünetelteti a tevékenységét. Alanyi mentességet választott, és e szerint számlázott. Kérdésem, hogy az alanyi mentesség értékhatárát arányosítani kell-e? Mivel egy nagyértékű kibocsátott számlája van, ez a számla teljes egészében áfaköteles lesz? Előre is köszönöm válaszát.
Ügyfelünk közhasznú nonprofit társaságként működik. A közhasznú tevékenységből származó bevételei nem fedezik a működési költségeket, ezért tulajdonosa támogatási szerződés keretében a működési költségeire támogatást biztosít. A támogatást kizárólag az alaptevékenysége során felmerülő, jóváhagyott költségekre lehet elszámolni, további megkötés e tekintetben nincs. Az áfa elszámolása során eddig úgy jártunk el, hogy a tételes elkülönítés szabályait alkalmaztuk, és a támogatásból finanszírozott tételek áfatartalmát nem helyeztük levonásba. Az ügyvezetés ez évi tájékozatása szerint 2016-ban támogatásból kizárólag bér és az ahhoz kapcsolódó közterhek kerülnek elszámolásra, és áfa-arányosítására nem lesz szükség. Kérdésem: megtehetjük-e, hogy az áfatörvény 123. § (2) bekezdésére hivatkozva a tételes nyilvántartást alkalmazunk, amelyből az derül ki, hogy nincs arányosítási kötelezettség, mert a támogatás teljes összege a személyi jellegű költségekkel szemben került elszámolásra?
Mennyi szabadság jár annak a kismamának, aki gyermekei után 2011 és 2013 között terhességi-gyermekágyi segélyben, gyedben, majd gyesben részesült, aztán most februárban megszűnt a munkaviszonya? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A sajátrezsis beruházással kapcsolatban leírtakhoz az alábbi kérdésünk lenne. Ha a társaság olyan sajátrezsis beruházást végez, hogy a beruházás folyamatában nem tudja visszaigényelni az áfát (mert áfás és mentes tevékenységhez is hasznosítja majd), az üzembe helyezéskor hogyan kell eljárni az áfa bevallásnál? Felmerül a fizetendő áfakötelezettség is vagy csak az arányos levonás? Köszönöm, üdvözlettel: Schmidtkáné H. Angela
Tisztelt Szakértő! Saját telken generálkivitelezővel szeretnénk építtetni egy családi házat, melyben benne van a garázs is. A ház elvileg 5 százalékkal adózik, a garázs, mivel nem lakóépület, 27 százalékkal. A kérdésem az, hogy milyen módszerrel kell meghatározni a garázs összegét? Arányosítással (négyzetméter alapján) vagy a kivitelező által meghatározott költségvetéssel? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Építési beruházó az áfatörvény 3. számú mellékletének megfelelő, kedvezményes 5 százalékos áfa alá tartozó lakást/házat értékesít (egy telken 2 különálló házat, melyekben az épület pincerészében garázs is van), telekhányaddal együtt. Az erről kibocsátott számlában külön kell-e feltüntetnie a lakás, garázs és telek értékét és ezek milyen áfával adóznak? A nettó értékek kb. a következők: lakás 40 millió, garázs 10 millió, telekrész 20 millió forint. Helyes-e a számla, ha a telekrészt arányosítjuk érték szerint a lakásra és a garázsra, és mivel a telek elválaszthatatlan alkotórésze az építménynek, így a telekrészt 4:1 arányban megbontva az építményekkel együtt számlázzuk: lakásra 40+16 millió 5% áfá-val, garázsra 10+4 millió 27% áfá-val? Válaszukat előre is köszönöm, Üdv. T.Ildikó
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem régóta foglalkozott lízingelt autók hitelének ügyintézésével, ezért jutalékot számlázott ki adómentesen. Ezt a tevékenységét 2014-ben megszüntette. A jutalékos rendszer már korábban megváltozott, nem a megkötött ügyletekre fizettek, hanem speratív jutalékot kap, az ügyfélfizetés ütemezéseként. Ez azt jelenti, hogy a mai napig ebből is van bevétele, mint adómentes bevétel, sőt lesz is még több évig. 2015. évben másik tevékenységbe kezdett bele, ami viszont áfás. Ugye jól gondolom, hogy minden bejövő számla áfáját levonásba helyezhetem 2015. évben, mert igaz, hogy van adómentes és adóköteles bevétele is, de a költségeinek már semmi köze nincs az adómentes bevételhez. Válaszát előre is köszönve, tisztelettel: Gubányiné Szalai Katalin
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervezéssel foglalkozó cég december 31-én szilveszteri rendezvényre all inclusive szolgáltatást nyújt a belépőjegy fejében. A jegyeket 28-ától értékesítette. A rendezvény 31-én 23 órától január 01-jén 06 óráig tartott. Szeretném kérdezni, hogy a bevételt hogyan kell figyelembe venni áfafizetés szempontjából, lehet-e arányosítani 2015-2016. évre, illetve megosztani, vagy az összes bevételt a 2015. évre vesszük figyelembe?
2015. novemberben induló egyéni vállalkozó, aki a katatörvény szerint adózik, nem lépte át 2015-ben partnerenként az 1 millió forintos számlázási összeghatárt. Ebben az esetben nem kell adatot szolgáltatni? Vagy az 1 milliós összeghatárt is arányosítani kell? Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Újonnan alakult katás egyéni vállalkozó, aki 2015. 12. 06-án alakult, s kezdte el a tevékenységét, a 2015-ös adóévre időarányosan mekkora maximum bevételre tehet szert, ha nem akar átkerülni az áfás adózói körbe? Számításom szerint 419 355 forint bevétele folyhat be még 2015. december 31-éig (500 000 Ft X 26nap/31nap), hogy ne kelljen átlépnie az alanyi adómentesség (6 millió Ft/év) határát? Jó-e a számítás? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes, adószámos magánszemély május hónapban megszünteti a tevékenységét, mert azonos tevékenységi körrel egyéni vállalkozást indít júniusban. Korábbi adószámát "visszakapja". Januártól májusig 500 ezer forint árbevétele volt, júniustól decemberig 4 millió forint. Maradhat továbbra is alanyi mentes, vagy (mivel egyéni vállalkozóként időarányosan túllépte az értékhatárt) elveszíti ezt a státuszt? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! A 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló jogszabály 24. § (4a) bekezdése szerint egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó társaság esetében 2015. 07. 19-étől a kölcsönzött munkavállalót a kölcsönbevevőnél kell figyelembe venni, amennyiben a kölcsönbeadó nem nyilatkozott másként. Kérdésem, hogy ez esetben hogyan kell kiszámítani a III. negyedévi rehabilitációs előleget? Egész negyedévre el kell végezni a számítást? Vagy a bevallási időszak 07. 01-07.18-áig szól, és ezzel együtt el kell végezni az arányosítást? Köszönettel: Török Petra
Tisztelt Szakértő! Felszámolás alatt lévő vállalkozás a felszámolási időszak alatt is végez hulladékgazdálkodási tevékenységet. Kizárólag fordított adózás alá tartozó tevékenységből származik bevétele. Kérdésem az lenne, hogy a felmerült kiadások áfatartalma teljes egészében levonható-e ebben az esetben, vagy az arányosítás módszerét kell alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az egyik kilépő munkavállalónk munkaviszonya 2015. 09. 30-ával megszűnt. A részére fizethető éves cafetériaösszeg 306 000 Ft. Idén 2015. 09. 30-ig összesen 219 000 Ft béren kívüli juttatásban részesült. Amely összeg 156 000 forint értékben Erzsébet-utalványt és helyi utazási bérletet, továbbá 63 000 forint összegben SZÉP-kártya feltöltést tartalmazott. A SZÉP-kártyán kívüli béren kívüli juttatások után 14 százalék ehokötelezettség keletkezik a 200 000 forintos keretösszeg erejéig. Mivel a dolgozó munkaviszonya 09. 30-án megszűnt, az szja-törvény 70. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a (4a) bekezdés b) pontja értelmében a kedvezményes juttatás keretösszegét is arányosan kell figyelembe venni, értelmezésem szerint. Így a kedvezményes keretösszegen felüli rész (jelen esetben: 200 000 Ft x 273/365 nap=149 589 Ft) lenne, viszont a munkavállaló részére kedvezményesen adott béren kívüli juttatás összege (SZÉP-kártyán felüli rész) 156 000 Ft volt. A különbség: 6 411 Ft. Az ehotörvény 3. § (4) és (6) bekezdése értelmében ezen különbözet után 27 százalék ehokötelezettség keletkezik, amelyet csökkenteni kell a már bevallott, és megfizetett 14 százalékos ehoval. Vagyis plusz 13 százalék ehofizetési kötelezettség keletkezik (jelen esetben 6411x1,19x0,13=992 Ft). A kérdésem az lenne, hogy jól értelmezem-e az szja- és az ehotörvény előírásait? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Winkler Róbert! Az Így hat a nyugdajra az arányos szolgálati idő című cikk témája alapján szeretném a véleményét kérni. Befolyásolja-e a nyugdíjszámítást, ha egy foglalkoztatott, részmunkaidőben (heti 20 órásként) kap 150 ezer forint bruttó fizetést vagy teljes munkaidősként (heti 40 órásként) kap ugyanennyit? Illetve kérdésem még, hogy mindig a "sima" minimálbérhez történik a viszonyítás, vagy van olyan szituáció, amikor a garantált minimálbérhez való viszonyosítás történik? Köszönettel: Zsuzsa
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték