453 találat a(z) arányosítás cimkére

Kérdés

Az Önök weboldalán találtam egy szochokedvezmény kalkulátort. Nem találtam sehol algoritmust a kedvezmény kiszámítására. Egy 60 000 Ft/140 000 Ft heti 15 órát dolgozó alkalmazottra vonatkozóan levezetnék nekem példával a kedvezmény számítását? 55 év feletti dolgozóra vonatkozik a kérdés, 40 óra/hét a teljes munkaidő a cégnél. Köszönettel, CsK

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft., amely – a település üzemeltetési és fejlesztési feladatain túl – végez áfaköteles és áfalevonásra nem jogosító tevékenységet is, amelyből bevétele is származik. A kft.-nek vannak olyan költségei is, amelyeket nem tud tételesen elkülöníteni mentes, illetve adóköteles tevékenységekre, csak az egyértelmű, hogy árbevételt elérő tevékenységeihez merülnek fel, és nem a városgazdálkodási feladatainak ellátásához. Alkalmazni kényszerül az áfatörvény 5. számú mellékletében szabályozott előzetesen felszámított adó arányos megosztásának módszerét. A kérdés, hogy ebben az esetben a levonási hányados nevezőjében figyelembe kell-e vennie a tulajdonos önkormányzat által juttatott működési támogatást is, amelyet a város köztisztaságának fenntartását, zöldterületeinek gondozását stb. szolgáló közcélú feladatainak ellátására kap a nonprofit kft.? Fontos információ, hogy az tételesen elkülöníthető, hogy mely költséget finanszíroz a kft. az önkormányzati működési támogatási forrásból, és mely költség ered a végzett árbevételt elérő tevékenységeiből (mentes plusz áfaköteles). Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cafeteria-szabályzattal kapcsolatban szeretnék kérdezni: 1. Ön szerint, ha a cafeteria-juttatás egy összegben lett kifizetve (például éves bérlet, többhavi kultúrautalvány), a munkavállaló pedig év közben távozik, alkalmazható-e az előlegnyújtás szabálya? Tehát hozzájárulás nélkül is levonható-e a kérdéses összeg? 2. Szabályzatban rögzíthető-e, hogy az előre befizetett többletközteher is (tehát nem csupán a nettó összeg) levonható tőle, szintén az előlegnyújtás szabályai alapján (tehát ha 6 havi van kifizetve, és 4 hónap után véget ér a munkaviszony, akkor a maradék 2 hónapra eső közteher)? Vagy ezt munkaszerződésben célszerű rögzíteni, esetleg akkor is jogszerűtlen, és az adóhatóságtól kellene visszaigényelni? Segítségét köszönöm! Tisztelettel:

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan alakul a családi gazdaság szja-bevallása, ha az egyik nyugdíjas tag év közben elhunyt? Erre az esetre a családi gazdaság szerződése nem tért ki, csak a vezető személyére. A nyugdíjas tag október hónapban elhalálozott. A családi gazdaság addig befolyt bevételeiből és az addig kifizetett költségekből az elhunyt nevére is osztunk, és a további időszak bevételei és költségei a továbbiakban csak a családi gazdaság élő tagjaira lesz szétosztva, így minden élő tag bevallása kettő időszakból fog összeállni. Az elhunyt bevallását a rendelkezésre bocsátott adatok alapján majd az adóhivatal állapítja meg. Ebben az esetben azonban a kistermelői értékhatárokat az adóhivatal az adott évben időarányosan számolja, vagy az elhalálozás mint vis maior eset miatt nem lesz arányosítás, tehát a 8 millió forintos bevételi értékhatárt és a kapcsolódó kedvezményeket az elhunyt esetében figyelembe vehetjük, vagy arányosan csak 10 hónapra eső bevétel jogosítja a kapcsolódó kedvezményekre az elhunyt családi gazdaság tagját? Válaszukat köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy betéti társaság, amelynek az ügyvezetője és tulajdonosa 36 órás munkaviszony mellett katás ügyvezető. Most már másfél hónapja táppénzen van. Mint katás vállalkozás a teljes hónapra jutó táppénz után nem fizették meg a 25 ezer forint katát. Ha táppénzen van, de vannak alkalmazottak, akkor kell-e fizetnie katát a bt.-nek, mert munka folyik? Ki látja el az ügyvezetés alapfeladatait? Arányosítani kell-e a bevételét a táppénz hónapokkal?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni a tárgyi eszköz áfaarányosítási szabályának alkalmazását illetően. Ha valaki áfakörös volt, és alanyi mentességet választ, akkor az utolsó áfabevallásban vallja be növelő tételként a 60/240 hónapból el nem telt időszakra eső áfát, vagy az alanyi adómentes időszak minden egyes érintett évének decemberében a tárgyi eszköz áfájának 1/5-ére számolt arányosított összeget vallja be?

Kérdés

Ingatlanközvetítő iroda (kft.) ingatlant is vásárol (lakások), amelyeket felújít és azután értékesít. – Hogyan kell a lakásokhoz beszerzett anyagok (al)vállalkozók számláiban felszámított áfát az áfabevallásban szerepeltetni? – Mivel a beszerzett anyagokat az adómentes tevékenységhez használja fel, az áfa nem levonható? – A lakásértékesítés áfamentes? (Nem választotta az ingatlanértékesítésre –lakásra és nem lakásra – az adókötelessé tételt.) – Amennyiben a lakásértékesítésre az adókötelessé tételt választja, hogyan alakul a levonható és a fizetendő áfa mértéke? – Amennnyiben egy-egy lakáshoz tételesen (például munkaszámokra) elkülöníti a költségeit, nem kell arányosítást alkalmazni a levonható áfa meghatározására? – Amennyiben más ingatlant (nem lakás) vásárol, felújít, majd értékesít, hogyan alakul a levonható és a fizetendő áfa? – Az ingatlanközvetítői tevékenység esetén jutalékot számít fel, ami 27 százalékos áfás, tehát nem kizárólag adómentes tevékenysége van. – Milyen előírásokra kell még különösen figyelni e tevékenységek végzése esetén, hogy szabályszerűen járjunk el? Köszönettel: Czigányné Tóth Katalin

Kérdés

Egyéni vállalkozást november 10-én indító, kata alá bejelentkezett adózó esetén, 2016-ban arányosítani kell a novemberi tört hónapot is, ha a 6 milliós bevételi határ alatt akar maradni az adózó? Köszönöm válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megbízási jogviszonyban oktatói tevékenységet lát el a megbízott. A megbízási szerződében meg van adva az oktatás időtartama, alkalmanként 45 perc, illetve előreláthatólag 09.hó-12.hó-ig tart a megbízás, oktatási díja 1500 forint/óra. Kérdésem a következő lenne, ha heti 1, illetve 3 napon teljesíti a megbízott az oktatást, akkor az oktatásért kapott megbízási díjat havi szinten kell figyelembe venni a járulékfizetés szempontjából vagy csak a tényleges oktatási napokra? Tehát ha egy hónapban van 10 oktatói napja, járulékfizetése (biztosítottsága szempontjából) csak a 10 napra figyelendő, vagy az egész hónap 30 napjára, és így nem lesz járulék fizetése (nem lesz biztosított)? Válaszát köszönöm

Kérdés

"A" Kft. ügyvezetője vevőt hozott "B" Kft. üzletrészére. A tulajdonosváltozás ügyintézése folyamatban van. "A" Kft. ezt a közreműködést le fogja számlázni "B" Kft.-nek, a kérdésem az, hogy ezt megteheti áfamentesen? Ha igen, emiatt a mentes értékesítés miatt kell arányosítani a levonható áfát?

Kérdés

Tisztelt Széles Imre! Azonos címmel korábban feltett kérdésemet pontosítanám. A tagi jogviszony úgy van jelentve a havi bevallásban, hogy "társas vállalkozó egyéni vállalkozás mellett". Mivel főállású egyéni vállalkozásnak minősül az 50 ezer forintos katás vállalkozó, így a társas vállalkozások a ténylegesen kifizetett személyes közreműködésért kapott díj alapján adóztak, nem a minimálbér után. Ez így rosszul lenne? Azért nem gondolom, mert ha a tagi jogviszonyban a jövedelem eléri a minimálbért, akkor már elég a 25 ezer forintos kata is. Itt az a kérdés, hogy a 268 napos egyéni vállalkozáshoz hozzáadódik-e a "mellékfoglalkozású" társas vállalkozásokból származó összeg, és így elérhető-e a 366 nap szolgálati idő? Köszönettel. Soltész Nóra

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. az áfatörvény területi hatályán kívüli szolgáltatásnyújtást végez Hollandiában. Az értékesítésről szóló számlán jelöli, hogy a szolgáltatás Magyarországon az áfakörön kívüli, de a vevőnél adóköteles, vagyis a szolgáltatás után a vevő köteles áfafizetésre. Ezen kívül a társaságnak minden tevékenysége áfaköteles. Kérdésem a következő: jól gondolom-e, hogy az áfatörvény területi hatályán kívüli szolgáltatás végzésével a társaságnak nem kell az előzetesen felszámított áfát arányosítani? Várom szíves válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő, köszönöm válaszát a lenti kérdésben: http://adozona.hu/kerdesek/2016_10_18_TAO_50_ECS_hip Válaszából sajnos számomra nem derül ki a kérdésem, azaz, hogy az 50 százalékos értékcsökkenés 2 adóévben vagy pedig 2 év naparányosan számolható-e el. Kérem nézze meg korábban leírt kérdésemet és az elszámolhatóság gyakorlati alkalmazására adjon választ. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő, a Tao törvény lehetőséget ad arra, hogy a 200. ezer forint egyedi érték alatti eszközöket 50 százalékos kulccsal számoljuk el. Kérdésem az lenne, hogy ez naparányos, vagy pedig a vásárlás évében 50 százalék és a következő évben 50 százalék? Konkrétan egy 2016.10.01-én vásárolt eszköz 2018.09.30ig naparányosan értékcsökken, vagy 2016-ban 50 százalék és 2017-ben 50 százalék? Köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fejlesztési tartalék felhasználása

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink