Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló 2017.02.03-tól rendelkezik érvényes rehabilitációs kártyával, melyet a munkáltató részére 2017.02.08-án adott át. Ilyen esetben naptári napokra arányosan jár csak a szochokedvezmény? Ha igen, akkor a munkáltató 2017.02.03-tól vagy 2017.02.08-tól veheti igénybe a részkedvezményt? Ha lehetséges számítási példával illusztrálná az esetet? Segítéségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy, ha tört hónapban lép be cégünkhöz egy munkavállaló, akinek a bére: minimálbérből (127 500 forint) és azon felüli bérből (ekhós bér) áll, akkor a hóvégi számfejtésnél, hogyan arányosítunk? A 127 500 forint összeg minimálbért (tudtommal) nem arányosíthatjuk, hiszen csak olyan munkavállaló ekhózhat, aki a minimálbért meghaladja. Tehát: tegyük fel, hogy a bruttó bére: 407 500, belép: 2017.03.16-án. Ennek tükrében vesszük a 127 500 forint minimálbért, és a 280 000 forintot arányosítom. Azaz 12 munkanapra a 280 000 ekhós bér arányosan 94 773 forint lesz, a minimálbér pedig marad 127 500 forint. Helyénvaló a gondolatmenetem? Köszönöm előre is a válaszukat, Csilla
Kedves Szakértő! Szünetelő katás egyéni vállalkozó 2017.02.10-től újra folytatja az egyéni vállalkozását. Kérdésünk, hogy ebben az esetben mennyi lehet maximum a bevétele, hogyan kell arányosítani? Köszönjük a választ.
Tisztelt Szakértő! Főfoglalkozású katás vállalkozónk cseden van 2017. április 27-éig. A csed mellett nem lehet munkát végezni. Mivel szezonális a vállalkozása, március közepétől alkalmazott foglalkoztatásával szeretné a vállalkozását működtetni, ő személyesen nem működne közre a bevételszerzésben. Ebben az esetben (tételes adót nem fizet) a havi egymillió forintos bevételi határ 40 százalékát kellene adóként megfizetnie? Vagy március-április hónapra lemond a csedről, megfizeti a tételes 50 ezer forintot, és a csed lejártát követően megigényli a gyedet, amely mellett pedig már folytathatja a keresőtevékenységét? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Ticz Mariann
Számos esetben merül fel az a kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a nyugellátás folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a minimálbér, vagy a garantált bérminimum összegét kell-e figyelembe venni.
Tisztelt Szakértő! Részmunkaidőben (heti 20 óra) foglalkoztatott munkavállaló esetében, akinek a bruttó jövedelme 110 ezer forint, alkalmazható-e az ekho szerinti adózás, ha a végzett tevékenysége alapján lehetséges lenne annak választása? A problémát annak értelmezése jelenti, hogy a munkáltató az adott hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó részre veheti csak figyelembe a munkavállalója ekhós nyilatkozatát. Ebben az esetben a munkabér nem éri el ezt az összeget. Vagy esetleg ebben az esetben arányosítani lehet a minimálbért, s annak 50 százaléka feletti részre már alkalmazható ez ekhós adószámítás? (A munkavállaló máshonnan semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik.) Köszönettel: Juhász Katalin
Családi gazdaságban három tag van, mennyi lehet az éves árbevételük, hogy ne lépjék túl az áfamentes értékhatárt? Valamelyik tag csak év közben jött, kell-e emiatt a bevételeket arányosítani?
Tisztelt Szakértő! 1./ Adómentes és áfás tevékenységek kiszámlázása miatti arányosításnál a közösségen belüli (facebook) áfát is arányosítani kell? 2./ Ha a közösségen belüli számla későn érkezik, bevallásnál melyik dátum a jó: - számla dátuma, - számla kézhezvétele, - teljesítés dátuma (az áru átvétele), - teljesítést követő hó 15-e? 3./ Közösségi szállításnál a pro formára előre fizetettet be kell-e vallani, vagy csak a számlát, ha megkapjuk? 4./ Egy katás ügyfelünk 2016-ban román cégnek teljesített és számlázott, de nem volt közösségi adószáma, ezt 2017-ben kapta meg 2017. 01. 20-án. Pótlólag lehet-e, kell-e 16A60-t leadni? Havonta vagy negyedévente? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Az Önök weboldalán találtam egy szochokedvezmény kalkulátort. Nem találtam sehol algoritmust a kedvezmény kiszámítására. Egy 60 000 Ft/140 000 Ft heti 15 órát dolgozó alkalmazottra vonatkozóan levezetnék nekem példával a kedvezmény számítását? 55 év feletti dolgozóra vonatkozik a kérdés, 40 óra/hét a teljes munkaidő a cégnél. Köszönettel, CsK
A nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő és a nyugellátás összegének meghatározásakor beszámítható szolgálati idő nem mindig egyezik. Cikkünkben rávilágítunk arra, miért lehet érdemes magasabb összegű adófizetést vállalniuk a kisadózóknak.
Tisztelt Szakértő! Adott egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft., amely – a település üzemeltetési és fejlesztési feladatain túl – végez áfaköteles és áfalevonásra nem jogosító tevékenységet is, amelyből bevétele is származik. A kft.-nek vannak olyan költségei is, amelyeket nem tud tételesen elkülöníteni mentes, illetve adóköteles tevékenységekre, csak az egyértelmű, hogy árbevételt elérő tevékenységeihez merülnek fel, és nem a városgazdálkodási feladatainak ellátásához. Alkalmazni kényszerül az áfatörvény 5. számú mellékletében szabályozott előzetesen felszámított adó arányos megosztásának módszerét. A kérdés, hogy ebben az esetben a levonási hányados nevezőjében figyelembe kell-e vennie a tulajdonos önkormányzat által juttatott működési támogatást is, amelyet a város köztisztaságának fenntartását, zöldterületeinek gondozását stb. szolgáló közcélú feladatainak ellátására kap a nonprofit kft.? Fontos információ, hogy az tételesen elkülöníthető, hogy mely költséget finanszíroz a kft. az önkormányzati működési támogatási forrásból, és mely költség ered a végzett árbevételt elérő tevékenységeiből (mentes plusz áfaköteles). Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Cafeteria-szabályzattal kapcsolatban szeretnék kérdezni: 1. Ön szerint, ha a cafeteria-juttatás egy összegben lett kifizetve (például éves bérlet, többhavi kultúrautalvány), a munkavállaló pedig év közben távozik, alkalmazható-e az előlegnyújtás szabálya? Tehát hozzájárulás nélkül is levonható-e a kérdéses összeg? 2. Szabályzatban rögzíthető-e, hogy az előre befizetett többletközteher is (tehát nem csupán a nettó összeg) levonható tőle, szintén az előlegnyújtás szabályai alapján (tehát ha 6 havi van kifizetve, és 4 hónap után véget ér a munkaviszony, akkor a maradék 2 hónapra eső közteher)? Vagy ezt munkaszerződésben célszerű rögzíteni, esetleg akkor is jogszerűtlen, és az adóhatóságtól kellene visszaigényelni? Segítségét köszönöm! Tisztelettel:
Tisztelt Szakértő! Hogyan alakul a családi gazdaság szja-bevallása, ha az egyik nyugdíjas tag év közben elhunyt? Erre az esetre a családi gazdaság szerződése nem tért ki, csak a vezető személyére. A nyugdíjas tag október hónapban elhalálozott. A családi gazdaság addig befolyt bevételeiből és az addig kifizetett költségekből az elhunyt nevére is osztunk, és a további időszak bevételei és költségei a továbbiakban csak a családi gazdaság élő tagjaira lesz szétosztva, így minden élő tag bevallása kettő időszakból fog összeállni. Az elhunyt bevallását a rendelkezésre bocsátott adatok alapján majd az adóhivatal állapítja meg. Ebben az esetben azonban a kistermelői értékhatárokat az adóhivatal az adott évben időarányosan számolja, vagy az elhalálozás mint vis maior eset miatt nem lesz arányosítás, tehát a 8 millió forintos bevételi értékhatárt és a kapcsolódó kedvezményeket az elhunyt esetében figyelembe vehetjük, vagy arányosan csak 10 hónapra eső bevétel jogosítja a kapcsolódó kedvezményekre az elhunyt családi gazdaság tagját? Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van egy betéti társaság, amelynek az ügyvezetője és tulajdonosa 36 órás munkaviszony mellett katás ügyvezető. Most már másfél hónapja táppénzen van. Mint katás vállalkozás a teljes hónapra jutó táppénz után nem fizették meg a 25 ezer forint katát. Ha táppénzen van, de vannak alkalmazottak, akkor kell-e fizetnie katát a bt.-nek, mert munka folyik? Ki látja el az ügyvezetés alapfeladatait? Arányosítani kell-e a bevételét a táppénz hónapokkal?
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni a tárgyi eszköz áfaarányosítási szabályának alkalmazását illetően. Ha valaki áfakörös volt, és alanyi mentességet választ, akkor az utolsó áfabevallásban vallja be növelő tételként a 60/240 hónapból el nem telt időszakra eső áfát, vagy az alanyi adómentes időszak minden egyes érintett évének decemberében a tárgyi eszköz áfájának 1/5-ére számolt arányosított összeget vallja be?
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték