396 találat a(z) arányosítás cimkére
Tanuló betegszabadsága
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy a tanulószerződéssel felvett diák éves betegszabadságát hogyan kell megállapítani? Úgy tudom, hogy naptári évre nekik 10 nap betegszabadság jár. Ha 06.16-ától kötjük a tanulószerződést, akkor az év hátralevő részére nekik is arányosítani kell, mint a munkavállalók esetében? Válaszát előre is köszönöm!
Nyugdíjidő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alapvetés úgy tudom, hogy ha valaki 8 óra helyett 4 órát dolgozik, akkor a nyugdíjra jogosító szolgálati ideje lefeleződik – ami teljesen érthető és belátható szerintem, illetve általánosságban elmondható, hogy arányosan alakul. Egy blogon olvastam azt az állítást, miszerint az azonos időszakban végzett munka viszont nem növeli a szolgálati időt. Kérdésem az lenne, hogy ez igaz-e? Arra gondolok itt, hogy valaki nem egy munkahelyen dolgozik a 8 órás munkája után még 4-et (mert azt nyilván túlórába számolnák el és nem is releváns ez most), hanem arra, ha valaki a 8 órás munkája után még egy másik munkahelyen is munkát vállal további 4 órában. Ekkor nem nő a szolgálati idő 1,5-szeresére? Az, hogy a nyugdíjának a várható összege emelkedik, az világos, és természetes, mert nyugdíjjárulékot (és minden mást természetesen) vonnak belőle. De nem látom be, hogy ha feleződik a szolgálati idő a kevesebb munkával, akkor miért ne lehetne több a több munkával? Köszönöm válaszát előre is.
Munkába járás költségtérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. felvesz egy munkavállalót május 11-12-ére egyszerűsített munkavállalóként és május 13-ától munkaviszonyban alkalmazza. Vidékről vonattal jár be a dolgozó, a bérlete ára 35 600 forint havonta. Május hónapra a 86 százalékos kötelező térítés hogyan alakul? Az egyszerűsített foglalkoztatás napjaira is jár, vagy csak munkaviszonyra? Időarányosan kell ilyenkor téríteni gondolom, csak a napok száma a kérdés. Segítségét előre is köszönöm.
Ingatlaneladás áfabesorolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonában van 15 éve egy gyártelep, melyet értékesítene. Az ingatlan értéke 130 millió forint. A kérdés, hogy az értékesítéskor az eladó kft. köteles-e felszámítani az áfát? A vevő egy normál áfakörbe tartozó másik vállalkozás, amely jogosult levonni az áfát. A közreműködő bank felvetette, hogy fordított áfával kell az ingatlant eladni. Álláspontunk szerint ez az értékesítés a 86. § (1) bekezdés j) pontja szerint adómentes, és nem tartozik a jb) pontba sem. Tehát nem kell áfát felszámítani. Az eladó kft. a 15 évvel ezelőtt, a vásárláskor felszámított áfát levonta, de az idő miatt már az arányosításra sincs szükség. Kérem állásfoglalásukat, hogy a fenti eladást hogyan kell szabályosan bonyolítani. Köszönettel. Soltész Nóra
Áfa arányosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Januárban alakult egy cég, melynek tárgyi adó mentes és áfakörös tevékenységei is vannak. Az első három hónapban nem állított ki számlát, viszont voltak költségei (cégalapítás ügyvédi díja, bélyegző, irodaszerek...). Ezen költségek áfájának 50 százalékát a havi áfabevallásokban a 68-as sorba írtuk be, gondolva arra, hogy még nem lehet tudni, milyen számlát fognak kiállítani, és így nem lehet tételesen elkülöníteni a költségeket, és a arányosításnak az 50-50 százalék lett alapul véve. A negyedik hónapban tárgyi adó mentes számlát bocsájtottak ki. Az ezekhez kapcsolódó költségek számláinak áfatartalmát nem igényeljük vissza. A kérdés az lenne, hogy ebben az esetben az előző hónapok arányosítása jó eljárás volt? Továbbra is így kell eljárni, ha olyan számla érkezik be, amelynél nem lehet tételesen meghatározni, hogy a tárgyi adó mentes tevékenységhez kapcsolódik csak, vagy a jövőben esetleg áfaköröshöz is? Vagy amíg nem állítanak ki 27 százalékos áfát tartalmazó számlát is, addig nem lehet az arányosítás alapján semmilyen költség áfáját arányosan visszaigényelni? Válaszát előre is köszönjük!
Iparűzési adó megosztása eszközérték-arányosan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha az iparűzési adót egy vállalkozás eszközérték-arányosan osztja meg, akkor valójában az eszközök nettó értékét veszi figyelembe megosztási alapként, vagy a tárgyévi elszámolt értékcsökkentést arányosítja? Válaszát köszönöm: Tekeli Tímea
Iparűzési adó kezdése év közben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás két településen is érintett iparűzési adó szempontjából, de az egyiken eddig nem volt iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége. Ezen a településen az adónemet tavaly október 1-ei hatállyal vezették be. A másik településen régóta van iparűzésiadó-kötelezettség mentességi korlát nélkül. Kérdésem arra vonatkozna, hogy miképpen kell helyesen megosztani a tavalyi évi adót a két település között? Nyilván megállapítja a vállalkozás az iparűzési adó alapját, melyet meg kell osszon a két érintett település között valamely (általa választott, de törvény által biztosított) mutató alapján. Viszont figyelembe kell venni azt, hogy az egyik településen 2015. 01. 01. napjától volt kötelezettség, a másikon pedig csak az utolsó negyedévben? Vagy egyszerűen arányosítom az adóalapot a szokásos módon? Válaszát köszönöm.
Családi kedvezmény törtévi munkaviszonynál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy dolgozó júniustól van munkaviszonyban, van két gyermeke, és a keresete fedezi a teljes évi családi adókedvezményt, akkor csak hat hónapra veheti azt igénybe vagy a teljes évre? Az év első hat hónapjában egyáltalán nem dolgozott. Köszönettel.
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó gyes melletti járuléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó gyesen van, és nem végez munkát tudtommal nem fizet járulékot. Mi van akkor ha a gyesen lévő egyéni vállalkozónak akad folyamatos munkája vállalkozói jogviszonyában havi szinten 3 nap? A kérdés arra vonatkozna, hogyan szükséges fizetni a járulékot? Teljes hónapra mivel közreműködik? Esetleg ha három napot dolgozik, és ez a bizonyítható, arányosíthatjuk a járulékot a három napra? Az egyéni vállalkozónak napi kétórás munkaviszonya van a vállalkozás mellett. Köszönöm a segítségét.
Családi kedvezmény nem egész évre?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az a magánszemély, akinek egy középiskolában tanuló gyermeke van (utána családi pótlékot folyósítanak) azokra a hónapokra, amikor a magánszemély nem dolgozott 2015. február-augusztus, és aktív korú ellátását kapott, a családi kedvezmény igénybevételére hogyan jogosult? Egész évre vagy csak a munkaviszony hónapjaira? Ha nem a teljes hónapban dolgozott, akkor megkapja az egész hónapra a családi kedvezményt? Köszönöm a választ.
Autólízing áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Meg szeretném kérdezni, hogy nyílt végű lízing finanszírozással beszerzett személygépkocsi eladásakor mi vonatkozik a számla kiállítására (áfás, áfamentes), illetve amennyiben áfát kell fizetni az eladáskor, azt arányosítani kell/lehet-e a beszerzéskor visszaigényelt áfával?
Betegszabadság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. közmunkaprogram keretében foglalkoztat alkalmazottakat a munkaviszony 2015. 07. 20.-2016. 02. 29-éig tartott. A munkavállaló február 1-jén megbetegedett. Kérdésem az lenne, hogy mivel tudom, hogy a munkaviszonya február végével megszűnik, arányosítanom kell-e a betegszabadságot, vagy a 15 napot megkaphatja? Köszönöm: JT
Nonprofit kft. iparűzési adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni a tájékoztatását, hogy ha egy nonprofit kft. közhasznú és vállalkozási tevékenységet is végez, akkor ebben az esetben valamennyi árbevétellel számolni kell az iparűzési adó meghatározásánál vagy csak a vállalkozási tevékenység árbevételével? Az anyagköltség, amennyiben nem bontható meg külön-külön közhasznú és vállalkozási költségre, akkor arányosítással lehet számolni?
Közös őstermelés elszámolása évközben belépő tag esetén
Kérdés
Őstermelő közös őstermelés alá vonja családtagját év közben. A bevételek és költségek elosztásánál, az adóév utolsó napján ide tartozó magánszemélyek létszámával osztok, vagy arányosan az év közben belépett családtag miatt?
Szolgálati idő vs. öregséginyugdíj-jogosultság II.
Kérdés
Az eredeti, azonos című kérdés még megválaszolásra váró elemei: Ha jól értem, társas vállalkozó nem tevékenykedhet részmunkaidőben, legalábbis a járulékfizetési kötelezettsége mindenképp a minimálbér teljes összege alapján fennáll. Munkaviszonyban azonban lehet részmunkaidős, és járulékot csak a tényleges munkabére alapján fizet. De megválaszolatlan maradt, hogy van-e valamilyen előírt alsó határa a részmunkaidős munkabér összegének. Például arányosítani kell-e a törvényben előírt minimálbér/garantált bérminimum összegéhez, vagy akár "ingyen" is végezheti a dolgát, ha azt a tulajdonosi érdeke úgy kívánja? Előbbi esetben heti 36 vagy 40 órát kell teljes munkaidőként alapul venni? Megbízási jogviszony esetén a minimálbér 30 százaléka a tb-küszöb, ennél kevesebb járulékfizetésnél az illető kiesik a biztosítotti körből. Munkaviszony esetén meddig lehet "lemenni" a minimálbérből ahhoz, hogy az egészségügyi szolgáltatásra még jogosult maradjon az ember?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
