414 találat a(z) arányosítás cimkére
Kéményseprési díj áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olvastam egy korábbi olvasói kérdésre adott válaszát a következőek szerint: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_19_kemenysepres_szamlaja_mlf A kérdésem nekem is ezzel kapcsolatos: - miért kell megfizetni az egész ingatlanra a céges (magasabb) díjat egy sima lakóház esetén, mikor abban csak a székhely van, de egyébként laknak ott adott esetben X-en, tehát nyilvánvalóan nem gazdasági épületről hanem lakóházról van szó? - ha már meg kell fizetni a magasabb díjat az egész kéményseprésre, akkor ez miért nem levonható teljes egészében az áfából és miért nem számolható el teljes egészében költségként? Legalább a díjkülönbözet? Hiszen ha nem lenne ott székhely, akkor kb. 1500 forintot kellene fizetni, míg ha ott van a székhely, akkor 7500 forintot hozzávetőleg. Ebben az esetben feltételezem, hogy a kettő közötti különbözet cégügyből kifolyólag merült fel (semmi más oka nincs!), akkor tehát elszámolható is kellene legyen, nem? - ha arányosítom valamilyen módon, hogy mennyi a lakóház alapterületéből a székhely, akkor levonhatom a kéményseprési díjból az erre jutó áfát? - ha így van, akkor megoszthatóvá válik a cégnévre szóló villanyszámla vagy egyéb rezsiköltség is? Válaszát köszönöm előre is!
Őstermelői igazolvány évközi kiváltásakor kell-e arányosítani az értékhatárokat?
Cikk
Szeptemberben kiváltott őstermelői igazolvány esetén arányosítani kell-e az éves értékhatárokat? Olvasói kérdésre Szarvas Imréné könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő válaszolt.
Őstermelői igazolvány kiváltása és arányosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Férj és feleség közös őstermelői igazolvány birtokában őstermelőként termeltek és adóztak (átalányadósok voltak) évek óta. A közös igazolvány tulajdonosa a férj volt, a feleség volt a bejegyzett személy. A férj év közben elhunyt. Záró bevallását elkészítették. Később a feleség új igazolványt váltott ki a tevékenység folytatására, melynek ó lett a tulajdonosa, és a fiai a bejegyzett személyek. Az a kérdés, hogy az új igazolvány kiváltását követően (17.09.01) arányosan kell-e figyelni a bevételi határokra (600 e Ft, 4 M Ft, 8 M Ft) a kiváltást követően megszerzett bevételek tekintetében. Köszönettel
Beruházás esetén az arányosított áfa arányszámának meghatározása
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az Áfa tv. 123. § (3) bek. alapján és az 5. sz mellékletben rögzítetteknek megfelelően meghatározásra kerülő levonási hányad számításánál a beruházás miatt fizetendő adóként jelentkező adóalapot figyelembe kell-e venni az adóköteles és az adómentes bevétel arányának meghatározásánál? A levonási hányad számításánál a számlálóban és a nevezőben is szerepeltetni kell-e a beruházás miatt fordítottan adózó és az áfabevallás 29. sorában bevallott összeget? Vagy ezt az összeget, ami tulajdonképpen nem a vállalkozás bevétele, csak a beruházási szállító számlája alapján állítjuk be fizetendő adóba is, nem kell az arány kiszámításánál figyelembe venni? Amennyiben ez így helyes, akkor bizony nagy veszteség a cégnek, mert a vissza nem igényelhető adó %-a jóval magasabb lesz, így ez a beruházás költségeit nagyban megemeli. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel: Szikora Mária, Béradmin Kft.
Áfa alanyi mentes értékhatár túllépése
Kérdés
Katás nyugdíjas egyéni vállalkozó szezonális tevékenységet végez és ezért évente 3-6 hónapot szünetelteti a vállalkozását. Abban az esetben, ha az éves bevétele 6,5 millió forint, és 5 hónapot szünetelteti a vállalkozását, akkor a kata fizetési kötelezettsége 7 hó x 25 ezer forint. Kérdés: hogyan alakul az áfa alanyi mentessége? Kell-e arányosítani a 8 millió forint felső értékhatárt 7 hónapra, vagyis 8 000 000/12x7=4 666 667 forint, vagy ez az arányosítási kötelezettség csak az év közben kezdő vállalkozóra vonatkozik alanyi mentesség választása esetén? Így a példabeli esetben átlépte az alanyi mentesség időarányos értékhatárát és elvesztette az alanyi mentességét és a 4 666 667 forintot elérő számlától áfásan kell-e számláznia? Ha ezt elmulasztotta, akkor mi a teendő? Önrevízióval helyesbíthető?
Ingatlanértékesítés áfavonzata
Kérdés
Kérem, szíveskedjenek szakvéleményt adni a következő két kérdésünkre. Társaságunk tulajdonában van több mint 20 éve, és tárgyi eszközként van nyilvántartva egy lakóházi ingatlan, melyet értékesíteni szeretnénk. Az ingatlant értékesíthetjük-e áfamentesen? További kérdésünk, hogy egy másik ingatlanunkat, amely 15 éve van a tulajdonunkban, értékesíthetjük-e arányos áfa (75 %) számlázásával?
Ingatlanértékesítés figyelembe vétele az arányosításnál
Kérdés
Egy termeléssel foglalkozó cég a tavalyi év utolsó napjaiban értékesítette egy nem használt ingatlanát 54 M Ft-ért az általános (adómentes) szabályok szerint. Az ingatlan több mint 20 éve a tulajdonában van. A nettó árbevétel cca 250 M Ft. Szükséges az arányosítást végrehajtania a cégnek? Az ingatlan bérlettel volt hasznosítva, ott az áfafizetési kötelezettségre az adókötelessé tételt választottuk, a bejövő számlák (áram, víz stb.) áfája levonásba került. Az ingatlanértékesítésnek nem volt bejövő számlája.
Kft. ingatlanértékesítése
Kérdés
Ügyfelünk (az általános szabályok szerint áfaalany) 2015 áprilisában vásárolt egy üzlethelyiséget. Az eladó cég adószámából látjuk, hogy az általános szabályok szerinti áfaalany. A számlát anno nulla százalékos áfával állította ki, ha jól gondolom, akkor ő nem volt bejelentkezve az áfa hatálya alá ingatlanértékesítés tekintetében. Az ügyfél így nem is szerepeltette az áfabevallásában (mivel a számla nem fordított adózásos volt) A vásárláskor bérlő is volt, amely tovább működött pár hónapig (a mi ügyfelünk bejelentkezett bérbeadás tekintetében áfa alá). A bérleti díjat áfásan számlázta ki; jó ez így? Most júliusban ügyfelem eadta az üzlethelyiséget, tegnap kaptuk meg könyvelésre a számlát, amelyet áfásan állított ki. Ez így biztos nem jó. A tevékenységei között sem szerepel a 6810-es TEÁOR, és nincs is bejelentkezve ingatlanértékesítés tekintetében áfa alá. Szerintem le kell sztornózni a számlát, és áfa nélkül kell kiszámlázni, de 0 százalék áfával, vagy forítot áfával? Mivel nem volt fordított áfás a vételkor a számla, szóba jöhet a 240 hónapos figyelés (az ő tulajdonában 27 hónapig volt az ingatlan), és keletkezik arányosítással fizetendő áfa? Egy másik ingatlanértékesítésnél a következő a helyzet. Ugyanez a kft. 2015 júniusában vásárolt magánszemélytől ingatlant, székhely létesítése céljából. Csak adásvételi szerződés volt, az árnak áfatartalma nem volt, mivel magánszemély volt az eladó. Ingatlanbecslő megállapította a telekrész értékét a vételárból. Most alapítottak egy másik kft.-t (tulajdonosok ugyanazok), amely vagyonkezeléssel fog foglalkozni. Azt tervezik, hogy eladják ennek a másik kft.-nek ezt az ingatlant. Hogyan kell kiállítani a számlát, jól gondolom, hogy mivel használt ingatlan, nem áfásan, de vajon fordított áfával vagy 0 százalékos áfával? Van-e 240 havi figyelés és fizetendő áfaarányosítás? Meg tudnának még erősíteni abban is, hogy jól gondolom-e, mivel ugyanazok a tulajdonosok és ügyvezetők is mindketten, mindkét cégben, kapcsolt vállalkozás lesz a két kft.?
Így állapítják meg a nyugdíját, ha az EU több országában is dolgozott
Cikk
Jogosultság nemzeti nyugdíjra, elméleti nyugdíj, arányosítás: kulcsszavak a nyugdíj megállapítására olyan esetekben, amikor az igénylő az EU több államában is dolgozott. Ismertetjük a részletszabályokat.
Ingatlanvásárlás esetén áfa levonása arányosítással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szállodai tevékenységgel foglalkozó kft. ingatlant (szállodát) kíván vásárolni. Előszerződést kötöttek 2016. évben az ingatlan vásárlására az eladóval, amely alapján előlegszámlák kibocsátására sor került. Az előlegszámlákat fordított áfásan állították ki. A végszámlát – amely szintén fordított áfás lesz – előreláthatólag ez év októberében állítja ki az eladó kft. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan berendezési tárgyai is az adásvétel tárgyát képezik. Ezeket külön számlában, áfásan számlázzák ki. Az adásvétel tárgyát képező szállodát a vásárló már 3 éve működteti bérleti jogviszonyban. A vásárló kft. az adóköteles tevékenység mellett adómentes tevékenységként ezen ingatlanban ingatlan-bérbeadási tevékenységet (például konferenciatermek bérbeadása) is végez A fentiek alapján az alábbi kérdéseim lennének: 1. A már kiállított, fordított áfás előlegszámlákat az esedékes (havi) áfabevallásokban szerepeltetni kell-e, illetve kellett-e? 2. Mivel az adóköteles tevékenység mellett végez adómentes tevékenységet is, így a levonható áfát arányosítani kell. Ezt az előlegszámlák esetében meg kell-e tenni, vagy csak a teljes vételárat tartalmazó számla kiállításakor? 3. A megvásárolt berendezési tárgyakról szóló számlában azok tételes felsorolása szükséges-e, és ezen eszközöket is be kell-e vonni az arányosításba? Köszönöm válaszukat. KuzsellánéTóth Zsuzsanna
Katás bt. – áfakeretszámítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy 2017-ben alakult katás bt., amely jelenleg még alanyi mentes, az áfakeret naptári napra való arányosításhoz szeretnék érdeklődni, hogy a cégjegyzékben feltüntetett dátumok közül melyiket használhatom ehhez, a cég alakulásának időpontját vagy az adószám státuszának kezdetét?
Bevétel-arányosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentességet választottunk. Kertészeti tevékenységet végzünk, kerttervezés, de az árbevétel nagy része növényárusításból áll. Tekintve, hogy január-február hónapban nincs forgalom, bezárjuk a boltot. Ez esetben is arányosítani kell az árbevételt? Köszönöm a segítséget!
Egyszerűsített foglalkoztatás napjainak meghatározása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozás, aki 2017.01.05-én alakult. Ez az egyéni vállalkozó nem minősül az Mt. szerint foglalkoztatónak, így nála az egyszerűsített foglalkoztatás létszáma 1 fő lehet 365 napig (egyenlőtlenül beosztva). Az egyéni vállalkozó 2017. március és 2017. augusztus között összesen 361 napig foglalkoztatott egyszerűsített foglalkoztatásban munkavállalókat (betartva a heti 5 nap, havi 15 nap, és összesen 90 napos határidőket). Az ez idő alatt befizetett egyszerűsített foglalkoztatás utáni adó: 361 ezer forint volt. Az egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy megszünteti a vállalkozását 2017.09.30-ával. Kérdés: – Az egyszerűsített foglalkoztatás napjait kell-e arányosítani az egyéni vállalkozás működésének napjaira (2017.01.05-2017.09.30.)? Vagy erre az időszakra is jár neki a 365 nap? – Ha kell arányosítani a napokat, akkor ez a törvény mely paragrafusából vezethető le? – Ha kell arányosítani a napokat, akkor hogyan kell megállapítani, mely munkavállalót kell normál munkaviszonyossá bejelenteni és mikortól? – Ha az egyéni vállalkozó nem szűnik meg 2017.09.30-ával, csak szünetelteti a vállalkozást, akkor is kell arányosítani az egyszerűsített foglalkoztatást a működés napjainak a számával? (Mert például az áfában az alanyi mentességet nem kell arányosítani szüneteltetés esetén.) Válaszát előre is köszönöm.
Napelem áfájának levonhatósága
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás székhelye a vállalkozás tulajdonosának családi házában van, ahol a tulajdonos is ott lakik, családjával együtt. A vállalkozás nem fizet bérleti díjat azért, hogy a ház egy részét iroda és raktár céljára használja. A vállalkozás most napelem rendszert akar kiépíteni energiamegtakarítás céljából. Kérdésem, hogy a napelem rendszer áfáját levonhatja-e? Nem esik-e tételes áfalevonási tilalom alá az áfatörvény124. § (1) bekezdés i), illetve (2) bekezdés c) pontja szerint? (Lakóingatlan építéséhez, felújításához szükségs termék, illetve szolgáltatás.) Kell-e arányosítania a levonható áfát a magáncélú használat miatt? Milyen más adózási szempontokra kell ügyelmi, hogy egy esetleges adóellenőrzés se találjon problémát? Köszönettel várom szíves válaszát.
Részmunkaidősnek pénzbeli étkezési hozzájárulás arányosítása
Kérdés
Tisztelt Címzett! Részmunkaidős munkaviszonyos dolgozónak a munkaidővel arányosítva lehet-e pénzbeli hozzájárulást fizetni? Lehet-e neki is a 8000 forintot 100 százalékban kifizetni?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
