414 találat a(z) arányosítás cimkére
Nincs 40 év szolgálati idő. Jogosult lehet nők kedvezményes nyugdíjára?
Cikk
A feltett kérdés talán provokatívnak tűnik, hiszen még a nyugdíjbiztosítással érdemben nem foglalkozók is tudják, hogy a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges jogosultsági idő szabályai lényegesen szigorúbbak, mint a szolgálati idő szabályai. Másként fogalmazva minden jogosultsági időként elismert időtartam szolgálati idő, de nem minden szolgálati idő minősül jogosultsági időnek. Gondoljunk például a megállapodás alapján szerzett szolgálati időre vagy éppen (az 1998. január 1. előtt folytatott) felsőfokú tanulmányok idejére.
Kiva és értékcsökkenés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A kisvállalati adó alanya a kiva adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a társasági adó szerint számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét." Ha a cég év közben tért át kiva hatálya alá, akkor ezt az éves egyenlő részletet 10 év alatt hogyan kell értelmezni? A kezdés évében arányosítani kell az értékcsökkenést?
Szochokedvezmény arányosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gyedről visszatért munkavállaló után szochokedvezményt vesz igénybe társaságunk a maximális 100 000 forint alap után. Április közepén a munkavállaló szülési szabadságra ment. A kérdésünk az lenne, hogy ilyen esetben kell-e arányosítani a kedvezmény alapját, vagy a maximális 100 000 forint alapján számítható a kedvezmény összege április hónapra? Előre is köszönjük válaszát!
Áfa arányosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni áfa arányosításával kapcsolatban. Adott egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. Vagyonkezelésbe kapott az önkormányzattól ingatlanokat. Vannak olyan ingatlanok, amelyekhez kapcsolódik adóköteles bevétel (bérleti díj, helypénz), de ezen összeg nem fedezné az ingatlan üzemeltetési költségeit, ezért az önkormányzat és a kft. feladat-ellátási és működési támogatási szerződést kötött. Anyagbeszerzéskor szállítólevél segítségével meg tudom határozni, hogy egyes anyagokat melyik helyre vásároltuk. Mivel el tudom különíteni a felhasználási helyeket, így amihez nem kapcsolódik adóköteles bevétel, azon anyagok áfáját le nem vonhatóba helyezem. Azon felhasználási helynél – mint például a piac –, ahol van helypénzből adóköteles bevétel, de társul mellé működési támogatás mint adómentes bevétel, a vásárolt anyagok áfáját arányosítom. Az arányszámot az áfatörvény 3. számú melléklete alapján állapítom meg. A könyvvizsgálónk szerint nem jól csinálom az arányosítást, mert egy számla áfáját nem bontogathatom szét le nem vonható, levonható, vagy arányosított áfára, azt egyként kell kezelnem, hiába ismerem az anyagok felhasználási helyét. Tehát szerinte, ha egy számlában van olyan tétel, amit adóköteles bevételt képező helyhez vásároltunk, akkor az egész számla áfáját kellene arányosítanom, hiába tudom, hogy a többi tételeket adómentes (támogatás) bevételt képező helyhez vásároltuk. Kérem segítségét ezek értelmezésében.
Lakásbérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégük Magyarországon és az Európai Unión belül lakásbérbeadással foglalkozik. Cégektől és magánszemélyektől bérelünk lakásokat, amiket cégeknek adunk tovább. Van olyan eset, hogy magyar cégnek adunk bérbe külföldi lakásokat, és olyan is, amikor külföldi cégeknek adunk ki magyarországi lakásokat. Cégünk a lakás-bérbeadási tevékenységet áfamentesen végzi. Kérdéseim: – Milyen áfamegjelölést kell ráírni a számlára abban az esetben, ha külföldi cégnek adunk bérbe külföldi lakásokat, kell-e ezeket szerepeltetni az A60-as nyilatkozaton? – Milyen áfamegjelölést kell ráírni a számlára, ha magyar cégnek adunk bérbe külföldi lakásokat, de a magyar cégnek van a lakás országában áfaregisztrációja, és a külföldi adószámára kéri a számlát. Kell-e szerepeltetni ezeket a bevételeket az A60-as nyilatkozaton? Cégünknek van más áfás tevékenysége is. Kérdésem, hogy a külföldi lakásbérbeadásból származó árbevételével is számolni kell akkor, amikor a levonható áfát arányosítjuk? Előre is köszönöm.
Őstermelői betétlap érvényesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó őstermelő őstermelői igazolványa 2016.01.01-2020.12.31-ig érvényes. 2017-ben 03.21-től lett érvényesítve a betétlapja. 2017 évre hogyan kell elszámolni a bevételeit? Átalányadózást választott 8 millió forint alatti a bevétele. Kell időarányosítani a bevételét? Válaszát köszönöm!
Szabadság arányosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk gyesről tér vissza, munkába állásának időpontja 2017.04.31. Kérdésem az lenne lenne, a 2017. évi szabadságát arányosítani kell 04.31-től, vagy teljes évre jár neki? Válaszát előre is köszönöm.
Airbnb-s lakáskiadás fél évre
Kérdés
Tisztelt szakértő! Ügyfelem 2016. július 18-án vette fel a szálláshely-szolgáltatást mint tevékenységi kört. A szálláshelyes szolgáltatási tevékenységről az engedélye már június 15-étől megvan. A második fél évben volt is lakáskiadásból származó jövedelme. Adózás szempontjából az átalányadózást választotta. Ennek az éves díja ugye szja: 32 000 Ft/szoba, az eho ennek a 20%-a vagyis 6400 Ft. Ebben az esetben a tevékenység nem egész évben állt fenn, így is az éves díjat köteles megfizetni? Vagy arányosítani kell az éves díjat? Ha igen, mikortól számítva, melyik dátum a mérvadó? Válaszát előre is köszönöm
Áfa arányosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Állatmenhelyt működtető alapítványunkat adományokból tartjuk fenn. Emellett néhány környező önkormányzattal szerződést kötve látunk el gyepmesteri tevékenységet. Az önkormányzatok felé nyújtott szolgáltatási díjról áfás számlát állítunk ki. Helyesen gondolom-e, hogy a levonható áfánkat arányosítanunk kell az áfás szolgáltatási díj és az adómentesen érkezett adományok miatt? Pontosabban csak azokat a költségeket kell arányosítanunk, melyeket nem tudunk külön gyűjteni a két telephely működtetésével kapcsolatban. Tisztelettel: Mátrai-Ignácz Éva
Munkaerő-kölcsönzés – ipa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönző cég több városba közvetít munkavállalókat. Székhelye Pest megyében van, telephelye nincs. Első kérdésem az lenne, keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a kölcsönbe vevő telephely szerint illetékes önkormányzatnál? (2016-ban módosult a tevékenysége, több mint 30 nap, de kevesebb mint 181 nap volt a közvetítés a tárgyévben.) A másik kérdésem: ugyanezen cég budapesti székhellyel rendelkezett a tárgyév feléig (más tevékenységet folytatva). A két tevékenység bevétele és költségei tökéletesen elkülöníthetők. A 2016. évi hipa megállapításánál az egész éves adót megosztással kell Budapest és a Pest megyei település között osztani (ha máshol nem keletkezik adófizetési kötelezettsége), vagy mivel jól elkülöníthetők a bevételek és a költségek, a budapesti székhelyen végzett tényleges tevékenység után kell a kalkulált adót megfizetni? (A munkaerő-kölcsönzési tevékenység után jelentősen magasabb az adó.) Válaszát előre is köszönöm.
Ipa – székhelyváltozás, éves bevallás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás év közben székhelyet változtatott. Az éves bevallást a két városban töltött napok arányában kell kiszámítanom? Az adó alapja 365-ször a napok száma? Köszönettel.
Bérpótlék és munkaidő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatását, hogy ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, akkor a számára alapbérén felül járó szociális ágazati összevont pótlék összegét arányosítani kell-e a munkaidejével? A bérpótlékról rendelkező 257/2000. kormányrendeletben nem találtam erre nézve semmit, az Mt. alapján a bérpótlékokat arányosítani kell. De az ágazati pótlék nem olyan természetű juttatás, mint például egy éjszakai pótlék, ez nem kötődik a rendes munkaidőhöz, inkább egy általános béremelés. Ez persze nem mond ellen az arányosításnak, csak nem vagyok benne biztos, hogy kötelező-e arányosítani, vagy kifizethető lenne a teljes összeg, függetlenül attól, hogy valaki 20, 30 vagy 40 órás?
Ingatlan-bérbeadási tevékenység miatti áfaarányosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy áfás tevékenységet folytató cég a tulajdonában lévő ingatlant főszabályként áfamentesen adja bérbe havonta, rendszerességgel. Ezt a tevékenységet fel is vettük a tevékenységi körei közé. Mindkét tevékenységet érintő áfás igénybe vett szolgáltatások után az áfát arányosítással kell megállapítani. Viszont az áfatörvény 5. számú mellékletének 3/b, illetve a 4-es pontja értelmében az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás (bérbeadási tevékenység) összege nem haladja meg a levonási hányados nevezőjének 10%-át. Ebben az esetben szükséges-e az el nem különíthető számlák áfájának arányosítását elvégezni?
Ha a rehabilitációs kártya csak a tört hónapban érvényes
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló 2017.02.03-tól rendelkezik érvényes rehabilitációs kártyával, melyet a munkáltató részére 2017.02.08-án adott át. Ilyen esetben naptári napokra arányosan jár csak a szochokedvezmény? Ha igen, akkor a munkáltató 2017.02.03-tól vagy 2017.02.08-tól veheti igénybe a részkedvezményt? Ha lehetséges számítási példával illusztrálná az esetet? Segítéségét előre is köszönöm.
Tört hónapban belépő munkavállaló ekhózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy, ha tört hónapban lép be cégünkhöz egy munkavállaló, akinek a bére: minimálbérből (127 500 forint) és azon felüli bérből (ekhós bér) áll, akkor a hóvégi számfejtésnél, hogyan arányosítunk? A 127 500 forint összeg minimálbért (tudtommal) nem arányosíthatjuk, hiszen csak olyan munkavállaló ekhózhat, aki a minimálbért meghaladja. Tehát: tegyük fel, hogy a bruttó bére: 407 500, belép: 2017.03.16-án. Ennek tükrében vesszük a 127 500 forint minimálbért, és a 280 000 forintot arányosítom. Azaz 12 munkanapra a 280 000 ekhós bér arányosan 94 773 forint lesz, a minimálbér pedig marad 127 500 forint. Helyénvaló a gondolatmenetem? Köszönöm előre is a válaszukat, Csilla
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
