Tsiztelt Szakértő! Egy cég év elején nagy értékű ingatlant értékesített áfamentesen, az ingatlan után a le nem vonható áfát arányosítással megállapították, ellenőrizték is, ebben az időszakban a levonható áfát visszaigényelték. Kérdésem, hogy a vállalkozás egyébként adóköteles értékesítést végez, de a fenti adómentes értékesítése miatt kell-e az arányosítás miatt levonási hányadot megállapítani és aszerint megállapítani a visszaigényelhető áfát?
Ha egy vállalkozás az áfás szolgáltatásai mellett biztosítási tevékenység közvetítést is végez, kell-e arányosítani a levonandó áfát?
Egy kft. 2017 február 22-én alakult. Alanyi adómentességet választott. Február hónap teljes hónapnak számít az alanyi adómentesség felső határának arányosításánál, vagy naptári napra kell kiszámolni? Válaszukat előre köszönjük.
Tisztelt Cím! Őstermelő év közben kezd, kérdésem az szja-val, illetve a kompenzációs felárral kapcsolatos. A 8 millió forint bevételi értékhatárt kell-e arányosítani? Mivel 3 hónap van az évből hátra, vagy nem kell számolni arányos árbevételt? Kompenzációs felárnál kell-e arányosítani, vagy csak az alanyi mentes határnál kell? Válaszukat előre is megköszönve: Tisztelettel: Himerné
Tisztelt Szakértő! Az lett volna a kérdésem, hogy ha valaki betéti társaságot alapít úgy, hogy a székhelye a lakhelyén van, akkor elszámolhatja-e valamilyen arányban a székhelyen felmerült rezsikiadásait? Erről találtam itt egy állásfoglalást, de ez 2015-ös. Legyen kedves megerősíteni ennek a véleménynek a hatályosságát a mai nappal is! Illetve kíváncsi lennék arra, hogyha mindez egy kft. esetében történik meg, akkor mennyiben más a kérdésemre adott válasza? Azt is szeretném megtudni, hogyha elszámolhatóak valamilyen arányban a bt.-nél a rezsikiadások, akkor csak a székhelyként használt helyiség alapterületének a teljes ház/lakás alapterületéhez viszonyított arányában lehet megképezni az arányt vagy átalánnyal is lehet dolgozni? Ha igen, mekkora lehet ez? Válaszát előre is köszönöm.
Egy lízingbe adó cég 2008. augusztus 6-án vásárolt egy ingatlant, amelyet külön lízingszerződésben rögzített feltételek mellett a kft. részére zárt végű pénzügyi lizingbe adott. A kft. könyveiben 2008. évben aktiválásra került az ingatlan. Az áfát a kft. visszaigényelte. 2017. évben a kft. a lízinget lezárta, és ekkor került a kft. tulajdonába az ingatlan, és 2017. évben ezt az ingatlant értékesítette. Az értékesítésről áfamentes számlát állított ki. A kérdés, hogy a figyelési időszak (240 hónap) áfa arányosításánál melyik dátumot kell figyelembe venni, a 2008. évtől, vagy 2017. évtől?
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként ingatlant ad bérbe az ügyfél, tételes költségelszámolás mellett hogyan alkalmazhatja az szja törvény 11. mellékletében felsorolt értékcsökkenések közül a 100-200 ezer forint között beszerzett tárgyi eszközökre vonatkozó 2 év alatt 50-50 százalékos leírást, ha az első évben év közben történik a beszerzés, akkor arra az évre a beszerzési ár 50 százaléka is elszámolható, vagy ezt csak időarányosan veheti figyelembe a 365 napot arányosítva? Köszönettel
Civil szervezet áfalevonásra jogosító cél szerinti tevékenységet végez (könyvtári szolgáltatás) és ebből származik áfaköteles bevétele. Ez a bevétele nem fedezi a könyvtár teljes fenntartási költségét, ezért azt más forrásokból egészíti ki. Ilyenek: a) az alapítók alapításkor nyújtott vagyoni hozzájárulása; b) az egyesület tagjai által fizetett tagdíj; c) más civil szervezettől pályázat útján kapott vissza nem térítendő támogatás; d) adományok. Kérdés, hogy a könyvtári működéshez igénybe vett termékek, szolgáltatások áfája teljes egészében levonható, vagy azt arányosítani kell a fenti egyéb forrássokkal, és ha igen, a)-tól d)-ig mely bevételek számítanak bele az arányosításba?
Tisztelt Szakértők! Az oldalon több cikkben is megjelent az az álláspontjuk, hogy nyílt végű lízing esetén a magánhasználatra jutó áfa nem vonható le. Szándékosan vagy nem szándékosan, de senki nem vesz tudomást az áfatörvény 14. § -áról, ami kimondja, hogy a magánhasználat az adóköteles szolgáltatásnyújtás. Kérdésem tehát, ha a vállalkozás adóköteles tevékenységet folytat, a magánhasználat a 14. § alapján adóköteles, akkor mi az arányosítás tárgya? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. által üzemeltetett sportlétesítmény költségeinek áfalevonásával kapcsolatos a kérdésem. A vállalkozás rendelkezik áfaköteles és áfamentes bevételekkel is, plusz a bevételeinek mintegy 75 százaléka önkormányzati támogatás. Az arányosítás képletébe történő behelyettesítés során figyelembe kell-e venni a támogatás összegét? A kft. árképzését nem befolyásolja a kapott támogatás mértéke. Mi a helyes eljárás a beszerzések áfájával, valamint ha egy adott beruházás teljes mértékben a kapott támogatásból valósul meg? Köszönöm!
Az azonos témában 2017.01.26-án felmerült kérdéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni. A korábbi kérdés linkje: http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_26_Targyi_eszkoz_afa_aranyositas_ala_yen A válasz egyik része szerint: "Az Áfa tv. 135. § (2) bekezdésében foglalt utólagos korrekciós kötelezettség eredményeként az adóalany pótlólagos adófizetési kötelezettsége a korábban levont, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adó meghatározott része tekintetében fennáll az alanyi adómentes időszakban is. Az alanyi mentesség időszakában évente tehát 1/5 résznyi áfát kell visszafizetni." A kérdésem arra irányul, hogy az áfatörvény szerint: 153/C § (1) Abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben ... c) a változás bekövetkezik az a) és b) pontok alá nem tartozó esetekben. Értelmezésem szerint, ha a vállalkozó alanyi adómentességet választ, akkor a teljes korrekciót az utolsó áfabevallásában rendeznie kell. Köszönettel.
T. Szakértő! Szeretném tudni, hogy ha főállású kisadózóként adózom a havi 50 ezer forintot, teljes adóévre biztosított vagyok-e, és ha igen, akkor a nyugdíjhoz is teljes évi szolgálati időt szerzek meg? Találkoztam olyan meghatározással, hogy arányosítani kell a mindenkori minimálbér és a kata szabályai szerinti most 83 ezer forintot, és mivel ez az összeg kevesebb, mint a minimálbér 83 300:127 500=65,33%, tehát kicsivel több mint félév számít szolgálati időnek! Igy van ez? Ugyanakkor a NAV hitelkéréskor a jövedelem 60 százalékát veszi jövedelemnek. Vagyis nagyjából ezt a 60 százalékot. Akkor a teljes év csak 6 hónap? Szeretnék elmenni a nők 40 éves nyugdíjával, de akkor ez csak álom? Köszönöm a válaszát előre is. Tisztelettel: SA
Tisztelt Szakértő! Olvastam egy korábbi olvasói kérdésre adott válaszát a következőek szerint: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_19_kemenysepres_szamlaja_mlf A kérdésem nekem is ezzel kapcsolatos: - miért kell megfizetni az egész ingatlanra a céges (magasabb) díjat egy sima lakóház esetén, mikor abban csak a székhely van, de egyébként laknak ott adott esetben X-en, tehát nyilvánvalóan nem gazdasági épületről hanem lakóházról van szó? - ha már meg kell fizetni a magasabb díjat az egész kéményseprésre, akkor ez miért nem levonható teljes egészében az áfából és miért nem számolható el teljes egészében költségként? Legalább a díjkülönbözet? Hiszen ha nem lenne ott székhely, akkor kb. 1500 forintot kellene fizetni, míg ha ott van a székhely, akkor 7500 forintot hozzávetőleg. Ebben az esetben feltételezem, hogy a kettő közötti különbözet cégügyből kifolyólag merült fel (semmi más oka nincs!), akkor tehát elszámolható is kellene legyen, nem? - ha arányosítom valamilyen módon, hogy mennyi a lakóház alapterületéből a székhely, akkor levonhatom a kéményseprési díjból az erre jutó áfát? - ha így van, akkor megoszthatóvá válik a cégnévre szóló villanyszámla vagy egyéb rezsiköltség is? Válaszát köszönöm előre is!
Szeptemberben kiváltott őstermelői igazolvány esetén arányosítani kell-e az éves értékhatárokat? Olvasói kérdésre Szarvas Imréné könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Férj és feleség közös őstermelői igazolvány birtokában őstermelőként termeltek és adóztak (átalányadósok voltak) évek óta. A közös igazolvány tulajdonosa a férj volt, a feleség volt a bejegyzett személy. A férj év közben elhunyt. Záró bevallását elkészítették. Később a feleség új igazolványt váltott ki a tevékenység folytatására, melynek ó lett a tulajdonosa, és a fiai a bejegyzett személyek. Az a kérdés, hogy az új igazolvány kiváltását követően (17.09.01) arányosan kell-e figyelni a bevételi határokra (600 e Ft, 4 M Ft, 8 M Ft) a kiváltást követően megszerzett bevételek tekintetében. Köszönettel
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Ez engem is érdekel
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték