Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk gyesről tér vissza, munkába állásának időpontja 2017.04.31. Kérdésem az lenne lenne, a 2017. évi szabadságát arányosítani kell 04.31-től, vagy teljes évre jár neki? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt szakértő! Ügyfelem 2016. július 18-án vette fel a szálláshely-szolgáltatást mint tevékenységi kört. A szálláshelyes szolgáltatási tevékenységről az engedélye már június 15-étől megvan. A második fél évben volt is lakáskiadásból származó jövedelme. Adózás szempontjából az átalányadózást választotta. Ennek az éves díja ugye szja: 32 000 Ft/szoba, az eho ennek a 20%-a vagyis 6400 Ft. Ebben az esetben a tevékenység nem egész évben állt fenn, így is az éves díjat köteles megfizetni? Vagy arányosítani kell az éves díjat? Ha igen, mikortól számítva, melyik dátum a mérvadó? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Állatmenhelyt működtető alapítványunkat adományokból tartjuk fenn. Emellett néhány környező önkormányzattal szerződést kötve látunk el gyepmesteri tevékenységet. Az önkormányzatok felé nyújtott szolgáltatási díjról áfás számlát állítunk ki. Helyesen gondolom-e, hogy a levonható áfánkat arányosítanunk kell az áfás szolgáltatási díj és az adómentesen érkezett adományok miatt? Pontosabban csak azokat a költségeket kell arányosítanunk, melyeket nem tudunk külön gyűjteni a két telephely működtetésével kapcsolatban. Tisztelettel: Mátrai-Ignácz Éva
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönző cég több városba közvetít munkavállalókat. Székhelye Pest megyében van, telephelye nincs. Első kérdésem az lenne, keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a kölcsönbe vevő telephely szerint illetékes önkormányzatnál? (2016-ban módosult a tevékenysége, több mint 30 nap, de kevesebb mint 181 nap volt a közvetítés a tárgyévben.) A másik kérdésem: ugyanezen cég budapesti székhellyel rendelkezett a tárgyév feléig (más tevékenységet folytatva). A két tevékenység bevétele és költségei tökéletesen elkülöníthetők. A 2016. évi hipa megállapításánál az egész éves adót megosztással kell Budapest és a Pest megyei település között osztani (ha máshol nem keletkezik adófizetési kötelezettsége), vagy mivel jól elkülöníthetők a bevételek és a költségek, a budapesti székhelyen végzett tényleges tevékenység után kell a kalkulált adót megfizetni? (A munkaerő-kölcsönzési tevékenység után jelentősen magasabb az adó.) Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás év közben székhelyet változtatott. Az éves bevallást a két városban töltött napok arányában kell kiszámítanom? Az adó alapja 365-ször a napok száma? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatását, hogy ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, akkor a számára alapbérén felül járó szociális ágazati összevont pótlék összegét arányosítani kell-e a munkaidejével? A bérpótlékról rendelkező 257/2000. kormányrendeletben nem találtam erre nézve semmit, az Mt. alapján a bérpótlékokat arányosítani kell. De az ágazati pótlék nem olyan természetű juttatás, mint például egy éjszakai pótlék, ez nem kötődik a rendes munkaidőhöz, inkább egy általános béremelés. Ez persze nem mond ellen az arányosításnak, csak nem vagyok benne biztos, hogy kötelező-e arányosítani, vagy kifizethető lenne a teljes összeg, függetlenül attól, hogy valaki 20, 30 vagy 40 órás?
Tisztelt Szakértő! Egy áfás tevékenységet folytató cég a tulajdonában lévő ingatlant főszabályként áfamentesen adja bérbe havonta, rendszerességgel. Ezt a tevékenységet fel is vettük a tevékenységi körei közé. Mindkét tevékenységet érintő áfás igénybe vett szolgáltatások után az áfát arányosítással kell megállapítani. Viszont az áfatörvény 5. számú mellékletének 3/b, illetve a 4-es pontja értelmében az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás (bérbeadási tevékenység) összege nem haladja meg a levonási hányados nevezőjének 10%-át. Ebben az esetben szükséges-e az el nem különíthető számlák áfájának arányosítását elvégezni?
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló 2017.02.03-tól rendelkezik érvényes rehabilitációs kártyával, melyet a munkáltató részére 2017.02.08-án adott át. Ilyen esetben naptári napokra arányosan jár csak a szochokedvezmény? Ha igen, akkor a munkáltató 2017.02.03-tól vagy 2017.02.08-tól veheti igénybe a részkedvezményt? Ha lehetséges számítási példával illusztrálná az esetet? Segítéségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy, ha tört hónapban lép be cégünkhöz egy munkavállaló, akinek a bére: minimálbérből (127 500 forint) és azon felüli bérből (ekhós bér) áll, akkor a hóvégi számfejtésnél, hogyan arányosítunk? A 127 500 forint összeg minimálbért (tudtommal) nem arányosíthatjuk, hiszen csak olyan munkavállaló ekhózhat, aki a minimálbért meghaladja. Tehát: tegyük fel, hogy a bruttó bére: 407 500, belép: 2017.03.16-án. Ennek tükrében vesszük a 127 500 forint minimálbért, és a 280 000 forintot arányosítom. Azaz 12 munkanapra a 280 000 ekhós bér arányosan 94 773 forint lesz, a minimálbér pedig marad 127 500 forint. Helyénvaló a gondolatmenetem? Köszönöm előre is a válaszukat, Csilla
Kedves Szakértő! Szünetelő katás egyéni vállalkozó 2017.02.10-től újra folytatja az egyéni vállalkozását. Kérdésünk, hogy ebben az esetben mennyi lehet maximum a bevétele, hogyan kell arányosítani? Köszönjük a választ.
Tisztelt Szakértő! Főfoglalkozású katás vállalkozónk cseden van 2017. április 27-éig. A csed mellett nem lehet munkát végezni. Mivel szezonális a vállalkozása, március közepétől alkalmazott foglalkoztatásával szeretné a vállalkozását működtetni, ő személyesen nem működne közre a bevételszerzésben. Ebben az esetben (tételes adót nem fizet) a havi egymillió forintos bevételi határ 40 százalékát kellene adóként megfizetnie? Vagy március-április hónapra lemond a csedről, megfizeti a tételes 50 ezer forintot, és a csed lejártát követően megigényli a gyedet, amely mellett pedig már folytathatja a keresőtevékenységét? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Ticz Mariann
Számos esetben merül fel az a kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a nyugellátás folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a minimálbér, vagy a garantált bérminimum összegét kell-e figyelembe venni.
Tisztelt Szakértő! Részmunkaidőben (heti 20 óra) foglalkoztatott munkavállaló esetében, akinek a bruttó jövedelme 110 ezer forint, alkalmazható-e az ekho szerinti adózás, ha a végzett tevékenysége alapján lehetséges lenne annak választása? A problémát annak értelmezése jelenti, hogy a munkáltató az adott hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó részre veheti csak figyelembe a munkavállalója ekhós nyilatkozatát. Ebben az esetben a munkabér nem éri el ezt az összeget. Vagy esetleg ebben az esetben arányosítani lehet a minimálbért, s annak 50 százaléka feletti részre már alkalmazható ez ekhós adószámítás? (A munkavállaló máshonnan semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik.) Köszönettel: Juhász Katalin
Családi gazdaságban három tag van, mennyi lehet az éves árbevételük, hogy ne lépjék túl az áfamentes értékhatárt? Valamelyik tag csak év közben jött, kell-e emiatt a bevételeket arányosítani?
Tisztelt Szakértő! 1./ Adómentes és áfás tevékenységek kiszámlázása miatti arányosításnál a közösségen belüli (facebook) áfát is arányosítani kell? 2./ Ha a közösségen belüli számla későn érkezik, bevallásnál melyik dátum a jó: - számla dátuma, - számla kézhezvétele, - teljesítés dátuma (az áru átvétele), - teljesítést követő hó 15-e? 3./ Közösségi szállításnál a pro formára előre fizetettet be kell-e vallani, vagy csak a számlát, ha megkapjuk? 4./ Egy katás ügyfelünk 2016-ban román cégnek teljesített és számlázott, de nem volt közösségi adószáma, ezt 2017-ben kapta meg 2017. 01. 20-án. Pótlólag lehet-e, kell-e 16A60-t leadni? Havonta vagy negyedévente? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték