424 találat a(z) arányosítás cimkére
Tao, 50 százalékos értékcsökkenés
Kérdés
Tisztelt Szakértő, a Tao törvény lehetőséget ad arra, hogy a 200. ezer forint egyedi érték alatti eszközöket 50 százalékos kulccsal számoljuk el. Kérdésem az lenne, hogy ez naparányos, vagy pedig a vásárlás évében 50 százalék és a következő évben 50 százalék? Konkrétan egy 2016.10.01-én vásárolt eszköz 2018.09.30ig naparányosan értékcsökken, vagy 2016-ban 50 százalék és 2017-ben 50 százalék? Köszönöm!
Átminősített ingatlan értékesítés utáni szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbi adózási szabályok értelmezésében: Magánszemélyként 2007. évben lakóház, udvar megjelölésű 409 négyzetméter belterületi ingatlant vásároltam. Ezen ingatlant az azóta eltelt 9 év alatt lakóházként használtam. 2016 évben megvásároltam a fenti ingatlan melletti, szintén családi házas 328 négyzetméter területű ingatlant. A közeljövőben a két ingatlant egy helyrajzi szám alá kívánom összevonni, az így létrejövő ingatlanon a lakóházakat lebontani, s az üres telket mint beépítetlen építési telket kívánom társasház céljára értékesíteni, építéssel és értékesítéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság részére. Kérdésem, hogy ebben az esetben a 2007-ben megszerzett ingatlan értékesítése esetén vonatkozik-e rá a lakóépületekre vonatkozó 5 éves szabály, tehát mentesülök személyi jövedelemadó megfizetése alól ezen ingatlan(rész) esetében, és nem a telekre érvényes 15 éves szabály a mérvadó, annak ellenére, hogy most telekként értékesítem? Amennyiben jól értelmezem a törvényt, további kérdésem az, hogy a 2016-ban szerzett ingatlan értékesítése utáni adóköteles jövedelem megállapításakor az értékesítéskori teljes forgalmi érték területalapú (409:328nm.) arányosítása lehet a jövedelemszámítás alapja? Köszönettel, és üdvözlettel: Miklós
Családi gazdaság, a bevétel megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves útmutatásukat, az alábbi, családi gazdaságot érintő adózási kérdéshez! Családi gazdaság 3 fővel végezte tevékenységét 2016/01/01-től. A gazdaságba további 4 tag lép be 2016.06.01-én. Hogyan kell megállapítani az egyes tagok őstermelésből származó bevételét, költségeit az adózás kiszámításához. Az alábbiakban levezetett arányosítási módszerek közül melyik a helyes? (Csak bevételi adat szerepel a példában) 1. Időszakonkénti elkülönítés - A gazdaság bevétele 2016/05/31-ig: 14 000 ezer ft - az 1-3. tagra 2016/01/01-05/31-ig vonatkozó adatok /fő: bevétel: 14 000 ezer ft/3fő= 4667 ezer ft - A gazdaság bevétele 2016/06/01-12/31-ig: 1000 ezer ft - A gazdaság 7 tagjára 2016/06/01-12/31-ig vonatkozó adatok/fő: bevétel: 1000 ezer ft/7fő= 143 ezer ft o A gazdaság első 3 tagjára vonatkozó éves adatok: bevétel: 4667 ezer ft+143 ezer ft= 4810 ezer ft/fő o A gazdaság 4-7. tagjaira vonatkozó éves adatok: bevétel: 143 ezer ft A tagok által összesen bevallott bevétel: 4810 ezer ft*3 + 143 ezer ft*4=15 000 ezer ft. 2. Naptári napok súlyozott átlagával történő arányosítás: A gazdaság 1-3. taggal az év 365 napjából 151 napig, 1-7. taggal 214 napig működött. Az előző pontban bemutatott adatok alapján: Éves árbevétel: 14 000 ezer ft+1000 ezer ft=15 000 ezer ft 1-3.tagokra jutó bevétel/fő: o 15 000 ezer ft/365*151nap/3= 2068 ezer ft o 15 000 ezer ft/365*214/7= 1256 ezer ft o összesen : 1256 ezer ft+ 2068 ezer ft= 3324 ezer ft/fő 4-7. tagokra jutó bevétel / fő: o 15 000 ezer/365*214/7= 1256 ezer ft
Áfaarányosítás nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk nyílt végű pénzügy lízing keretében személyautót vásárolt augusztusban. A lízingbe adó a lízing első részletét nagyobb összegben számlázta.(jellemzően). Negyedéves áfabevallók vagyunk, a használatról vezetünk nyilvántartást. A kezdő lízingdíjat úgy vesszük, mintha az a lízing teljes futamidejére vonatkozna. E feltételezésből kiindulva a lízingbeadó számlája alapján az első részlet áfája visszaigényelhető az első olyan hónapban, amikor lesz a járműnek hivatalos célú futásteljesítménye. Kérdésem az lenne, mivel negyedéves bevallók vagyunk, és már megvannak a negyedév futásteljesítményei, ebből kiindulva nem lehet az első díjrészlet áfáját ennek arányában levonásba helyezni? Vagy csak következő időszakban lehet augusztustól decemberig arányosan a levont áfát helyesbíteni? Válaszát előre is köszönöm.
Különbözeti áfa
Kérdés
Társaságunk használt gépkocsi-értékesítő. Az autók értékesítésekor 99 százalékban a különbözeti áfa szerint állapítja meg a fizetendő áfáját. A gépkocsik közvetlen beszerzési árába tartozó előzetesen felszámított áfát a társaság nem vonja le. Kérdésem a következő: az egyéb, a gépkocsihoz közvetlenül nem kapcsolható számlák (könyvelési díj, telephely bérleti díja stb.) előzetesen felszámított áfája 100 százalékban levonásba helyezhető? Ha a cég teljes árbevétele csak különbözeti áfa szerint került megállapításra, akkor levonható-e az egyéb költségek áfája? Kell-e valamilyen módon arányosítani az egyéb költségek áfatartalmát vagy sem? Köszönöm
Óvodai dolgozó bérpótlékai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: óvodai dolgozó a besorolása miatt ágazati, illetve kiegészítő pótlékot kap, ha hónap elején például 04.08-án kiléptették, majd 04.27-én beléptették újra (mint nyugdíjas). Ilyen esetben az áprilisi hónapra csak a jogviszonyban töltött napokra járnak neki pótlékok arányosítva a jogviszonyban töltött napokra, vagy megadható az egész havi pótlék a két jogviszony között elosztva? Köszönöm válaszát
Katás egyéni vállalkozó csed mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem heti 40 órás munkaviszonyban áll egy cégnél, ahonnan jelenleg cseden van az idei év augusztus közepétől. A csed ideje alatt nem fog dolgozni az egyéni vállalkozásában, de a vállalkozását nem szünetelteti. Az év elejétől eltelt 7 és fél hónap alatt az egyéni vállalkozásában 5,6 millió forint árbevételt ért el. A T101E nyomtatványon lejelentettük, hogy nincs kata fizetési kötelezettsége. Kérdésem: kell-e arányosítani a 6 milliós kereseti határt?
Fordított áfa és arányosítás
Kérdés
Adómentes bevételek felmerülése miatt szükséges a vállalkozásnál az arányosítás. A tételes elkülönítés nem lehetséges, ezért arányszám alapján határozzuk meg a le nem vonható áfát. Vannak fordított áfás értékesítések, valamint fordított áfás beszerzések. Kérdésem, hogy a fordított áfás beszerzések alapját (amikor az áfát a vevő fizeti) bele kell-e számítani a levonási hányadba? Ha igen, akkor miért?
Fejlesztési célú támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk adóköteles és adómentes tevékenységet végez. Az áfát arányosítjuk. Fejlesztési célú támogatást kaptunk a tulajdonos önkormányzattól. Ezt az összeget az arányosításban a nevezőben szerepeltetni kell-e?
Szabadság kiadása részfoglalkoztatottnál
Kérdés
Tisztelt szakértő! Heti 10 órás foglalkoztatottat mennyi alapszabadság illeti meg? Az életkor szerint számított teljes, vagy csak annak valamennyi százaléka, vagy úgy számoljuk, mint a bér-arányosítást, az életkor szerint járónak vesszük az 1/4-ét?
Telek áfa
Kérdés
Egy cég ingatlanok vételével és eladásával foglalkozik. Nem választotta az általános szabályoktól való eltérést. Eddig nem új építésű lakóingatlanokról volt szó, így nem került sor áfafizetésre. Árverésen sikerült telkeket vásárolnia, amit egy közvetítő segítségével sikerül értékesíteni. A telek eladásáról áfás számlát kell kiállítania. 60 millió + áfa. A közvetítő 10 százalék közvetítői díjat számláz ki. Jól gondolom-e, hogy a közvetítői díj áfája teljes mértékben levonható, hisz egyértelműen elkülöníthető költség? Mi a teendő az egyéb el nem különíthető költségekkel? Bérleti díj, könyvelési díj stb? Eddig nem arányosítottunk, mert az ingatlanok eladása is mentes volt. A telkek miatt ezután kell arányosítani? Nagy hibát követünk el, ha nem arányosítunk, csak a hozzá kapcsolódó (közvetítői díj) áfáját vonjuk le, mert nem jelentős az összeg? Segítségüket előre is köszönöm
Sorsjegy, áfa arányosítása és könyvelése egyéni vállalkozónál
Kérdés
Egyéni vállalkozó trafikot üzemeltet. Eddig dohány, és ital értékesítésével foglalkozott, most a Szerencsejáték Rt.-től vásárolt sorsjegyeket is fog árusítani. Nyilván az el nem különíthető kiadásokat például könyvelési díj, be kell vonni az arányosításba. Jól gondolom, hogy csak az ital- és sorsjegy-bevétel arányában kell a levonható áfát arányosítani? (A dohánybevétel nem számít). A sorsjegy-bevételt be kell ütni a pénztárgépbe? Hogy kell könyvelni egyéni vállalkozó esetében a nyeremény kifizetését? (Kifizeti a nyertes részére, majd beváltja egy nagyobb lottózóban.) Segítségüket előre is köszönöm
Ingatlan-felújítás, áfa-visszaigénylés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. többszintes, felújítandó ingatlant vásárolt. Az ingatlan az engedélyeztetési eljárások után részben iroda, részben lakóingatlan (39-61 százalék) besorolással szerepel a földhivatal nyilvántartásában. Felújítást követően az egész épület kompletten iroda céljára kerül bérbeadásra egy másik kft.-nek. A bérbeadásra áfa-kötelezettséget választottak. Kérdésünk: a felújítás, illetve a karbantartás során igénybe vett szolgáltatások és termékek áfája visszaigényelhető-e teljes egészében? Ha nem, akkor el kell különíteni az irodaként és lakóingatlanként nyilvántartott ingatlanrészre vonatkozó költségeket? Erre milyen módszer az elfogadható? (Például a négyzetméter-arányos elkülönítés megfelelő-e? Vannak olyan ráfordítások, például a tető komplett felújítása, melyek nem rendelhetők pontosan az egyes épületrészekhez.) Válaszát előre is köszönöm.
Tanuló betegszabadsága
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy a tanulószerződéssel felvett diák éves betegszabadságát hogyan kell megállapítani? Úgy tudom, hogy naptári évre nekik 10 nap betegszabadság jár. Ha 06.16-ától kötjük a tanulószerződést, akkor az év hátralevő részére nekik is arányosítani kell, mint a munkavállalók esetében? Válaszát előre is köszönöm!
Nyugdíjidő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alapvetés úgy tudom, hogy ha valaki 8 óra helyett 4 órát dolgozik, akkor a nyugdíjra jogosító szolgálati ideje lefeleződik – ami teljesen érthető és belátható szerintem, illetve általánosságban elmondható, hogy arányosan alakul. Egy blogon olvastam azt az állítást, miszerint az azonos időszakban végzett munka viszont nem növeli a szolgálati időt. Kérdésem az lenne, hogy ez igaz-e? Arra gondolok itt, hogy valaki nem egy munkahelyen dolgozik a 8 órás munkája után még 4-et (mert azt nyilván túlórába számolnák el és nem is releváns ez most), hanem arra, ha valaki a 8 órás munkája után még egy másik munkahelyen is munkát vállal további 4 órában. Ekkor nem nő a szolgálati idő 1,5-szeresére? Az, hogy a nyugdíjának a várható összege emelkedik, az világos, és természetes, mert nyugdíjjárulékot (és minden mást természetesen) vonnak belőle. De nem látom be, hogy ha feleződik a szolgálati idő a kevesebb munkával, akkor miért ne lehetne több a több munkával? Köszönöm válaszát előre is.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
