Számos kérdést vet fel az Európai Unió tavaly május 25-étől hatályos általános adatvédelmi rendelete (GDPR) a nyomkövetők alkalmazásával összefüggésben; cikkünkben sorra vesszük az ezzel kapcsolatos dilemmákat.
Társasházi lakástulajdonos egyben közös képviselő is. A társasháznak van adószáma, ügyvéd által írt alapító okirata és szmsz-e. Tulajdonosok és bérlők lakják a lakásokat. Eddig az ott élők nevét, telefonszámát tartotta nyilván – egy füzetben – a közös képviselő. A GDPR-hoz kapcsolódóan milyen szabályzatot kell készíteni – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
A NAIH adatvédelmi hatósági eljárást indított a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Sziget Zrt.) által szervezett rendezvényeken alkalmazott, beléptetéssel összefüggő adatkezelési gyakorlatának vizsgálata tárgyában.
Sok esetben abszurd döntések meghozatalára készteti az adatkezelőket az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletében (GDPR) kilátásba helyezett, csillagászati mértékű bírságoktól való félelem, melyek mögött általában félreértések húzódnak meg. Ezen túlmenően az élet is produkál a jog eszközeivel nehezen kezelhető helyzeteket.
Több alkalommal is módosult az utóbbi időben a munka törvénykönyve (Mt.), legutóbb 2019. április 11-én. A munka- és pihenőidő szabályainak változását követte az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) átültetése. Cikkünkben áttekintjük a leglényegesebb módosításokat.
Hosszú ideje vita tárgyát képezi a bűnügyi személyes adatok kezelése. Egyrészt ezen adatok kezelésére valós igény mutatkozik, hiszen például a munkavállaló szavahihetősége, erkölcsi alkalmassága, megbízhatósága mindig releváns szempontok. Ezzel szemben áll a személyes adatok védelme, illetve az egyén információs önrendelkezési joga, mely kereteket szab ezen adatok felhasználhatóságának. Nézzük, hogy a piaci igény és a jogi korlátok milyen gyakorlati feltételeket eredményeznek!
Egymás után hozza a GDPR rendelkezéseit érvényesíteni kívánó döntéseit a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Ezen friss döntések egyikét mutatjuk be, mely azt vizsgálja, hogy az adatkezelő milyen szempontok alapján kezelheti az érintett (ügyfele) kapcsolati telefonszámát.
Az ügyfelekkel összefüggésben számos személyes adatot kell kezelni, amelynek során meg kell felelni a GDPR előírásainak, illetve az adatkezelésekről megfelelően tájékoztatni is kell az ügyfeleket. Összefoglaltuk a legfontosabb szempontokat, amelyekre ennek során ügyelni kell.
Tisztelt Dr. Kéri Ádám! Ismét köszönöm kimerítő válaszát, a https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_6_Munkaltatoi_tajekoztatasi_kotelez_mve kérdés témájának szellemében kérem segítségét a banki szolgáltató és a tárhelyszolgáltató adatkezelő/adatfeldolgozó megítélésében, szükséges-e írásos szerződés-kiegészítés, valamint, hogy az adattovábbításokat milyen módon, rendszerességgel kell nyilvántartani (például munkabérutalásnál az elsőt vagy minden havi utalással létrejövő személyes adattovábbítást nyilván kell tartani; levelező tárhelyszolgáltatónál pedig a gyakorlatban hogyan kell értelmezni az adattovábbítás nyilvántartását)? Köszönettel.
A könyvelők adatkezelési szempontból nincsenek könnyű helyzetben, mivel a rájuk vonatkozó szabályok nem csupán összetettek, hanem sajnos nem is egyértelműek. Az alábbiakban a legfontosabb kérdéseket, illetve félreértéseket vesszük sorra, ezzel segítve őket a megfelelésben.
Az Alkotmánybíróság kimondta: a közfeladatot ellátó szervezet azokat a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, amelyek jellemzőek tevékenységére avagy amelyek a tevékenységével összefüggésben keletkeznek. Az Alaptörvény értelmében a közfeladatot ellátó szervezetet új adatokat tartalmazó adatsor előállításának kötelezettsége nem terheli. Az adatigénylő nem formálhat jogot arra, hogy helyette más végezze el a hozzáférhető adatok leválogatását – olvasható az Ab honlapján.
Tisztelt Szakértő! Munkaviszony létesítésekor és munkaviszony fennállása alatt bekért adatokkal kapcsolatban az alábbi kérdéseimre szeretnék segítséget kérni önöktől. A munkáltató munkaviszony létesítéséhez milyen személyes adatot kérhet el a munkavállalótól, ezt milyen formában teheti meg és meddig őrizheti? Például a személyes adatokat tartalmazó iratok (személyi igazolvány, lakcímkártya, stb.), végzettséget igazoló iratok fénymásolhatók-e? A fénymásolatok megőrizhetők-e, ha igen, mennyi ideig? Vagy csak a munkavállaló által kitöltött adatlapon szerepelhetnek ezek az adatok? Amennyiben a személyi igazolvány érvénytelenné vált a munkaviszony alatt, a munkáltató kérheti-e, hogy az érvényes igazolványát bemutassa (fénymásolatban átadja) a dolgozó? Köszönöm válaszukat! Tisztelettel: Homó Blanka
2018. május 25. napjától kezdődően hat jogalapra alapíthatjuk az adatkezeléseinket. Ezek áttekintése azért is célszerű, mert nem megfelelő jogalap alkalmazása esetén az adatkezelés nem jogszerű.
Változik az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény (Eüak.) a nemrégiben az Országgyűlés elé terjesztett, az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló javaslatcsomag részeként.
Összesen 1063 vizsgálati eljárást indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) adatvédelmi ügyekben az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) május 25-ei alkalmazhatóvá válása és október vége között, s számos alkalommal állapított meg jogsértést – tudta meg csütörtöki cikke szerint a Népszava.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték