A könyvelők adatkezelési szempontból nincsenek könnyű helyzetben, mivel a rájuk vonatkozó szabályok nem csupán összetettek, hanem sajnos nem is egyértelműek. Az alábbiakban a legfontosabb kérdéseket, illetve félreértéseket vesszük sorra, ezzel segítve őket a megfelelésben.
Az Alkotmánybíróság kimondta: a közfeladatot ellátó szervezet azokat a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, amelyek jellemzőek tevékenységére avagy amelyek a tevékenységével összefüggésben keletkeznek. Az Alaptörvény értelmében a közfeladatot ellátó szervezetet új adatokat tartalmazó adatsor előállításának kötelezettsége nem terheli. Az adatigénylő nem formálhat jogot arra, hogy helyette más végezze el a hozzáférhető adatok leválogatását – olvasható az Ab honlapján.
Tisztelt Szakértő! Munkaviszony létesítésekor és munkaviszony fennállása alatt bekért adatokkal kapcsolatban az alábbi kérdéseimre szeretnék segítséget kérni önöktől. A munkáltató munkaviszony létesítéséhez milyen személyes adatot kérhet el a munkavállalótól, ezt milyen formában teheti meg és meddig őrizheti? Például a személyes adatokat tartalmazó iratok (személyi igazolvány, lakcímkártya, stb.), végzettséget igazoló iratok fénymásolhatók-e? A fénymásolatok megőrizhetők-e, ha igen, mennyi ideig? Vagy csak a munkavállaló által kitöltött adatlapon szerepelhetnek ezek az adatok? Amennyiben a személyi igazolvány érvénytelenné vált a munkaviszony alatt, a munkáltató kérheti-e, hogy az érvényes igazolványát bemutassa (fénymásolatban átadja) a dolgozó? Köszönöm válaszukat! Tisztelettel: Homó Blanka
2018. május 25. napjától kezdődően hat jogalapra alapíthatjuk az adatkezeléseinket. Ezek áttekintése azért is célszerű, mert nem megfelelő jogalap alkalmazása esetén az adatkezelés nem jogszerű.
Változik az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény (Eüak.) a nemrégiben az Országgyűlés elé terjesztett, az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló javaslatcsomag részeként.
Összesen 1063 vizsgálati eljárást indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) adatvédelmi ügyekben az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) május 25-ei alkalmazhatóvá válása és október vége között, s számos alkalommal állapított meg jogsértést – tudta meg csütörtöki cikke szerint a Népszava.
Versenyfelügyeleti eljárást indított a gazdasági Versenyhivatal (GVH) az Academic Singles társkereső weboldallal szemben.
Tisztelt Szakértő! A következőkre kérem válaszát: A munkáltató munkaviszonyt létesít egy munkavállalóval gépkocsivezető munkakörre. A munkaviszony létesítésekor írásban tájékoztatja a munkavállalót személyes adatainak kezeléséről, célonként, jogalaponként, érintetti jogokról. 1.) A foglalkoztatás során a munkáltató alkoholszondás vizsgálat elvégzéséről dönt – ez újabb cél, újabb jogalap, a munkavállaló újabb tájékoztatása szükséges? 2.) A munkavállaló bejelenti, hogy gyermeke született, igényt tart az Mt. 118. § (4) bekezdése alapján az öt nap úgynevezett apaszabadságra. A munkáltató az apaszabadságra jogosultság megállapításához bekéri és lemásolja a 345/2017. kormányrendelet szerint meghatározott dokumentumokat (például gyermek születési anyakönyvi kivonatát), majd az államkincstárnál megigényli a szükséges forrást. A pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást vezet. Ez újabb cél, újabb jogalap, újabb tájékoztató a munkavállalónak? 3.) A munkáltatót a munkaügyi hatóság ellenőrzi – bekérik a gépkocsivezető munkaügyi dokumentumait (munkaszerződés/tájékoztató; munkaidő-nyilvántartások; bérjegyzékek). A munkáltató jogszabályi kötelezettsége alapján teljesíti a hatóság kérését. Ez újabb cél, újabb jogalap, újabb tájékoztató a munkavállalónak? Többek között a nyomon követhetőség azt jelenti, hogy a személyes adatok kezelése minden egyes új cél esetén új írásba foglalt tájékoztatást ír elő? Köszönettel: Nagymihály János
Tisztelt Szakértő! A GDPR helyes gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban lenne kérdésem egy példán keresztül. Vásárolok egy üzletben fénymásolópapírt. Az üzlet tulajdonosa egyéni vállalkozó. Az áruról kiállítja a számlát. Kérdésem, hogyan kell eljárnom? Mivel a számlán szerepel az egyéni vállalkozó neve, esetleg telefonszáma, esetleg a címe, tehát az adatait átadja. Vele is alá kell íratnom egy adatlapot, hogy az adatait kezelem? Gyakorlatban ez nem mindig lenne megoldható, mivel a tulajdonos nem is biztos, hogy az üzletben tartózkodik. Segítségét kérem, hogy ilyen esetekben mi a teendő? Köszönettel.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete – azaz az általános adatvédelmi rendelet, más nevén a GDPR – különböző jogalapokat határoz meg a személyes adatok kezelésének jogszerűsége kapcsán. A jogalap leegyszerűsítve azt jelenti, hogy fennáll valamilyen, jogszabályban foglalt olyan tény vagy körülmény, amely a jogszerűséget megalapozza.
Tisztelt Szakértő! Részt vettem a GDPR bevezetésével kapcsolatosan tartott két előadásukon is áprilisban és májusban. Az adatkezelési tevékenységek nyilvántartásának konkrétsága és részletezettsége még nem egyértelmű számomra. Az lenne a kérdésem, hogy az excelben vezetett nyilvántartásban, melynek tartalmát a rendelet szabályozza (adatkezelés megnevezése, célja, jogalapja stb.), részletesen kell-e szerepeltetni például munkaviszonnyal kapcsolatos adatok kezelése táblázatrészben az egyes munkavállalók adatait, kezelés célját stb.; a szerződéses kapcsolatokkal kapcsolatos táblázatrészben a képviselők konkrét adatait stb. vagy ezeket külön mappában lehet és kell tárolni, akár elektronikusan, akár papíralapon. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel VA
Tisztelt Szakértő! A meglévő, illetve az új ügyfelek részére küldendő ügyféltájékoztatóval kapcsolatban kérdezem: Meg kell-e minden ügyfél részere küldeni a tájékoztatót? Járható út lenne-e, hogy ha a számlákon a megjegyzés rovatban szerepeltetnék, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatás megtörtént és az ügyfél hozzájárult személyes adatainak kezeléséhez? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) hatályba lépése óta tömegesen érkeznek az e-mailek, melyekben az adatkezelők arra kérik az érintett ügyfeleket, hogy erősítsék meg a hírlevél küldéséhez vagy egyéb adatkezeléseikhez korábban adott hozzájárulásukat. Ilyen kötelezettség azonban a GDPR rendelkezéseiből nem következik, nézzük meg, mi lehet a gyakorlat hátterében!
Tisztelt dr. Kéri Ádám Úr! Külkereskedelemmel foglalkozó kkv vagyunk. A mai napig a következő tájékoztatókat, szabályzatokat és nyilvántartásokat készítettük el: • Általános adatvédelmi tájékoztató • Munkavállalók tájékoztatása a cég által kezelt személyes adatokról (átadás-átvételi jegyzőkönyvvel) • Adatkezelési, titoktartási és információ biztonsági szabályzat a munkavállalók részére • Partnertájékoztató (magyar, angol és német nyelven) • Adatkezelési és adatfeldolgozói nyilvántartás a munkavállalók adataihoz kapcsolódóan, illetve • a szerződéses partnerek kapcsolattartói adataihoz kapcsolódóan Ezeken felül szükségünk lehet-e még egyéb dokumentációkra a GDPR-ra való felkészüléshez? Egyéni vállalkozókkal, őstermelőkkel, illetve családi gazdálkodókkal történő szerződéskötés esetén elegendő-e őket a szerződéshez mellékelt partnertájékoztatón belül tájékoztatni arról, hogy az általuk rendelkezésünkre bocsátott adatok kezelése a szerződés teljesítésének céljából történik, azokat x évig őrizzük meg? Válaszát előre is megköszönve, üdvözlettel: Durkó Dóra
Iskolai alapítvány működésével kapcsolatban érkezett szerkesztőségünkhöz egy levél, amelyben olvasónk azt sérelmezi, hogy az alapítvány nyilvántartást vezet azokról a szülőkről (és a gyermekeikről is), akik támogatást fizettek, és azokról is, akik nem fizettek. Amikor sérelmezte a listázást, azt a választ kapta, hogy „a dokumentálás az adózás miatt szükséges, reklamálni az adóhatóságoknál lehetséges ez ügyben”. Megkérdeztük, mit szól ehhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték