Munkahelyi adatkezelés: mit jelent az érdekmérlegelési teszt?

Megosztás Tetszik

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete – azaz az általános adatvédelmi rendelet, más nevén a GDPR – különböző jogalapokat határoz meg a személyes adatok kezelésének jogszerűsége kapcsán. A jogalap leegyszerűsítve azt jelenti, hogy fennáll valamilyen, jogszabályban foglalt olyan tény vagy körülmény, amely a jogszerűséget megalapozza.

Rögtön azt is hangsúlyozni kell, hogy adatkezelési jogalap fennállása önmagában még nem teszi az adatkezelést minden szempontból jogszerűvé, hiszen vannak bizonyos adatkezelési alapelvek (GDPR 5. cikk) is, például a célhoz kötöttség vagy az adattakarékosság elve, amelyeket be kell tartani, továbbá szükséges az érintettek jogainak biztosítása (GDPR 12-22. cikk) vagy éppen az adatbiztonsággal kapcsolatos intézkedések (GDPR 32. cikk) megtétele is.

A GDPR alapján megfelelő adatkezelési jogalap például az érintett (azaz akinek az adatait kezeljük) hozzájárulása (GDPR 6. cikk); az érintettel fennálló (vagy vele kötendő) szerződés teljesítése; a jogi kötelezettség teljesítése, de megfelelő adatkezelési jogalap lehet az az eset is, ha az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges. Utóbbi alól kivételt képez az, ha ezen jogos érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé (különösen, ha az érintett gyermek). A jelen cikkben a „jogos érdeken” alapuló adatkezelést vizsgáljuk meg közelebbről.

Az adatkezelő jogos érdeke, mint adatkezelési jogalap jöhet szóba a munkahelyen például akkor, ha a munkáltató (mint adatkezelő) a munkavállalót (mint érintettet) ellenőrizni kívánja (például a munkahelyi internet- vagy e-mail-használatot) vagy akkor, ha a munkáltató valamely munkavállalóját nevezi meg egy üzleti szerződésben kapcsolattartóként, kiadva az üzleti partnernek a munkavállaló nevét és a céges elérhetőségi adatait.

E vonatkozásban alapvetően két érdek ütközik az adatkezelés során: egyrészt, például a munkáltató azon joga és alapvető érdeke, hogy a munkavállalót ellenőrizhesse a munkaviszony keretein belül [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 11. § (1) bekezdés]; másrészt a munkavállaló magánélethez fűződő joga és egyéb személyiségi jogai.

Felmerülhet tehát a kérdés: ki dönti el, melyik érdek az erősebb?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példán keresztül mutatjuk be, milyen szempontokat kell figyelembe venni a mérlegeléskor!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.