GDPR – hozzájárulás, jogos érdek: mire alapozható az adatkezelés?

Megosztás Tetszik

2018. május 25. napjától kezdődően hat jogalapra alapíthatjuk az adatkezeléseinket. Ezek áttekintése azért is célszerű, mert nem megfelelő jogalap alkalmazása esetén az adatkezelés nem jogszerű.

Lássuk, mit kell tudnunk az egyes jogalapokról!

Hozzájárulásra kivételesen támaszkodhatunk

Adatkezeléshez hozzájárulást – más feltételek fennállása mellett – kizárólag abban az esetben kérhetünk, amennyiben annak megadása teljesen önkéntes, azaz az érintettnek egyéb körülményektől független választási lehetősége van. Ebből eredően nem kérhetünk hozzájárulást a foglalkoztatással összefüggésben kezelt személyes adatokhoz, mivel a munkavállalónak nincsen tényleges választási lehetősége. Hasonló alapon aggályos hozzájárulás kérése egészségügyi kezelés megkezdését megelőzően.

Nem a hozzájárulás a jogalapja az elektronikus megfigyelőrendszer működtetésének, mivel annak hátterében személy- vagy vagyonvédelmi érdek húzódik meg, mely a hozzájárulás megadásától vagy meg nem adásától függetlenül is fennáll.

Olyan adatkezelésekhez sem kérhetünk érvényes hozzájárulást, melyek nem jogszerűek (lásd: okiratmásolás), mivel az adatkezelés jogellenessége hozzájárulással nem orvosolható.

Hozzájárulást kell ugyanakkor kérnünk a marketing célú adatkezeléshez, amennyiben az az érintett, akit meg kívánunk keresni, még nem tartozik az ügyfélkörünkbe. A hozzájárulást, mint a GDPR 6. cikkében nevesített adatkezelési jogalapot pedig ne keverjük a 9. cikkben nevesített kifejezett hozzájárulással, mely a különleges adatok kezelése vonatkozásában fennálló általános adatkezelési tilalmat feloldó egyik lehetőség, de önmagában nem minősül jogalapnak. 

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen további jogalapokra alapítható az adatkezelés!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Adatkezelési feladataihoz használja iratmintáinkat!