Minden, amit tudni kell a fiatal munkavállalók foglalkoztatásáról

Megosztás Tetszik

A nyári szünidőben mindig aktuális kérdés a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályozás. A tizennyolcadik életévüket be nem töltött dolgozók kiemelt munkajogi védelemben részesülnek, a munkáltatóknak az általánosnál szigorúbb szabályokat kell betartaniuk az életkorukra, fejlettségi szintjükre tekintettel (munkaidő, pihenőidő, szabadság, munkavédelmi szabályok, stb.). Ezek olyan speciális rendelkezések, melyeket abban az esetben is alkalmazni kell, ha a foglalkoztatásra nem munkaviszony keretében, hanem például iskolaszövetkezeti tagsági vagy megbízási, vállalkozási jogviszony alapján kerül sor.

Fiatal munkavállaló

Fiatal munkavállaló az, aki a munka törvénykönyve által meghatározott életkort – a hatályos rendelkezés szerint a 18. életév – még nem töltötte be. Munkavállaló az lehet, aki elmúlt tizenhat éves. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.

A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. Ez azt jelenti, hogy a munkaszerződést, de például a munkaviszonyt megszüntető közös megegyezést is alá kell írnia a törvényes képviselőnek. Ha erre nem kerül sor, a jognyilatkozat nemcsak érvénytelen lesz, de a munkaügyi hatóság is szankcionálni fogja a jogszabálysértést. Az egyéb nyilatkozatokat – mint például szabadság iránti igény jelzése, kárfelelősség elismerése – önállóan is megteheti a fiatal munkavállaló.

Kivételt engedő szabály, hogy a gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. A gyámhatóság nem a törvényes képviselő szerepét tölti be, hanem engedélyezi a törvényes képviselő jognyilatkozatának megtételét, erre irányuló kérelem alapján.

Munkaidő, pihenőidő, szabadság

A fiatal munkavállaló védelmét szolgálja, hogy számára éjszakai (22 és 06 óra közötti) munkavégzés, valamint rendkívüli munkaidő még rendkívül indokolt esetben sem rendelhető el.

A napi munkaidő legfeljebb nyolc óra lehet, a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét pedig össze kell számítani, és legfeljebb egyheti munkaidőkeretet lehet elrendelni.

A munkaközi szünet mértéke fő szabály szerint 20 perc, melyet hat óra munkavégzést követően a munkáltató a munka megszakításával köteles kiadni. Fiatal munkavállalók esetén négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

Az e csoportba tartozó dolgozók számára több pihenésre van szükség, így a napi munka befejezése és a másnapi munka megkezdése között legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani (ennek mértéke az általános szabályok szerint 11 óra).

Egyenlőtlen munkaidőbeosztás nem alkalmazható, ahogyan az az Mt. szerinti rendelkezés sem, hogy egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható.

A fizikai és szellemi fejlődés, az egészség fokozott védelme érdekében a fiatal munkavállalónak a „rendes szabadsága” mellett évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

A Legfelsőbb Bíróság MK 120. számú állásfoglalása szerint az adott életkor betöltése után a naptári évből hátralévő időre arányosan azt is megilleti a pótszabadság, akinek a munkaviszonya 18. életévének betöltése után keletkezett. A bíróság azzal érvelt, hogy a jogalkotót a szóban forgó pótszabadság megállapításakor a munkavállaló életkorával összefüggő pihenési követelmények biztosítása vezette.

Diákok esetén – általában a munkaviszony időtartamára tekintettel – gyakori, hogy a szabadságot nem természetben adják ki nekik. Ilyen esetben a munkaviszony megszűnésével a ki nem adott szabadságot a munkáltatónak pénzben kell megváltania.

Munkabér

Lényeges, hogy a fiatal munkavállalókat is megilleti legalább a mindenkori minimálbér, illetve adott esetben a garantált bérminimum összege teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén.

Be kell tartani továbbá a foglalkoztatás során az egyenlő bánásmódra vonatkozó követelményeket: a diák munkavállaló munkabére azonos munkavégzési körülmények között nem lehet kevesebb, mint a nem diák munkatársáé.

Munkavédelmi intézkedések, tiltott munkakörök

A munkavédelmi törvény szerint a fiatal munkavállalók sérülékeny csoportot képeznek, akiket a testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, és akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során. Ennek megfelelően csak olyan munkára és akkor alkalmazhatók, ha az az egészséges fejlődésüket károsan nem befolyásolja.

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. NM-rendelet szerint fiatalkorú munkavállalók esetén előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni. A fiatalkorú munkaviszony keretében történő foglalkoztatását tiltó vagy feltételekkel megengedő megterhelések listáját a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza (például nehéz munka, hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka, szerves oldószerek gyártásával, kiszerelésével és felhasználásával járó munkák stb.).

Megbízás, vállalkozás, iskolaszövetkezet

Ahogyan arra a cikk elején utaltunk, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására az Mt.-nek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A törvény a 294. paragrafus (1) bekezdésének f) pontjában meghatározza, mi minősül munkavégzésre irányuló jogviszonynak:

– a munkaviszony,
– a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony,
– a vállalkozási és megbízási szerződés,
– a gazdasági társaság vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló jogviszony és
– az egyéni vállalkozás.

Azaz, hiába nem munkaviszonyban áll egy 16. életévét betöltött diák, a fenti garanciális rendelkezések (értelemszerűen az, ami a munkaviszony sajátosságából ered – például pótszabadság – nem tartozik ide) egyéb foglalkoztatási viszony esetén is védik, és azokat a szövetkezet, a szolgáltatás fogadója, a megrendelő, vállalkozó stb. köteles betartani.

Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a munkaügyi felügyeleti ellenőrzés kiterjed a fiatalkorúak foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok betartására, azok megsértését szigorúan szankcionálja. Ráadásul az életkori feltételre vonatkozó szabályok megsértése esetén a bírság kiszabása nem mellőzhető. Érdemes tehát minden esetben körültekintően eljárni.