hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Klinikai főorvosok pótszabadságáról döntött a Kúria

  • adozona.hu

A klinikai főorvos felperesek a munkakörüket érintő egészségkárosító kockázat miatt 50 munkanap pótszabadság kiadására kérték kötelezni az egészségügyi intézményt. Fennáll-e a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázat, jár-e pótszabadság? A Kúria határozott.

A Kúria Sajtótitkársága által kiadott tájékoztató szerint az Mfv. II. 10.01762018. számú ügy felperesei közalkalmazotti jogviszonyban, klinikai főorvos munkakörben végeztek munkát az alperes intézetében. Keresetükben a 2009. január 1-jétől 2013. december 31-éig terjedő ötéves időszakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 57. § (6) bekezdése alapján évenként 10 munkanap, egyenként mindösszesen 50 munkanap pótszabadság kiadására kérték kötelezni az alperest.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül adjon ki a felperesek részére pótszabadság címén 50-50 napot. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében kifejtett jogi álláspontja szerint az eljárt bíróságok jogellenesen állapították meg mind az ionizáló sugárzás, mind a kémiai kóroki tényező vonatkozásában az egészségkárosító kockázat fennállását a felperesek tekintetében.

A Kúria a felülvizsgálati érveléssel részben értett egyet.

A felperesek a keresetüket a Kjt. 57. § (6) bekezdésére alapították. E rendelkezés 2009. január 1-jétől hatályos szövege szerint a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság (évenként 10 munkanap) megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.

Az előbbiekből következően a perben a felperesek érdekében állt annak bizonyítása, hogy a jogszabályban meghatározott kettős egészségkárosító kockázat az esetükben fennállt [Pp. 164. § (1) bekezdés]. Az igény megalapozottságának nem feltétele az egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidő mértéke, feltétel azonban, hogy a kettős egészségkárosító kockázat rendszeresen álljon fenn.

Az eljárt bíróságok a felperesek hivatkozásai közül elfogadták, hogy a klinikai főorvosi munkakörben a klinika műtőiben a napi munkaidő egy részében műtétet végző felperesek tekintetében az ionizáló sugárzás, valamint a kémiai egészségkárosító kockázat az, amely rendszeresen fennállt. Kémiai egészségkárosító kockázati tényezőként értékelték azt, hogy a munkahelyi légtérben lévő 3 altatógáz közül a szevoflurán koncentrációja a szakértői vélemény szerint meghaladta a Lengyelországban meghatározott határértéket.

A 16/2000. (VI. 8.)  EüM rendelet „egészségkárosodásként” nem magát a károsodást, hanem az ionizáló sugárzással történt besugárzás következtében előforduló élettartam- és életminőség-csökkenés becsült kockázatát jelöli meg.

Mindezekből következően az adott esetben lényegében azt kellett vizsgálni, hogy fennáll-e az „ionizáló sugárzással történt besugárzás következtében előforduló élettartam- és életminőség-csökkenés becsült kockázatának” „kockázata”. A jogszabály szerint a dóziskorlát ezért nem értékelhető másként, mint az eltűrhető legmagasabb kockázati szint.

Az egészségkárosodás csekély, csupán matematikai lehetősége nem azonosítható az egészségkárosodás kockázatának kizártságával. Az adott esetben különösen azért sem, mert a felperesek megállapíthatóan nem eseti jelleggel kerültek veszélyes anyaggal, illetve veszélyforrással kapcsolatba (Mfv. II. 10.360/2008.).

A Kjt. 57. § (6) bekezdése a korábbi szabályozáshoz képest 2009. január 1-jétől módosult, mert a pótszabadságnak nem a sugárártalomnak kitett munkahely és nem kettős egészségi ártalom képezi a feltételét, hanem a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázat, azzal, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.

Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságok az aggálytalan szakértői vélemény alapján jogszabálysértés nélkül állapították meg, hogy a felperesek tekintetében az ionizáló sugárzással összefüggő egészségkárosító kockázat a munkakör jellege miatt fennállt.

Kúria a kiegészített tényállás alapján megalapozatlannak találta az eljárt bíróságoknak a kémiai egészségkárosító kockázatot megállapító jogi álláspontját.

A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet (R.) 3. § p) pontja szerint egészségkárosító kockázat: a munkahelyi légtérben lévő szennyezőanyag koncentrációja meghaladja a határértéket vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendőnek jelzi. Határérték hiányában az eltűrhető szennyezettségi szintnek – az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével – a NOAEL (nem észlelhető kedvezőtlen hatás szintje) egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL (nem észlelt hatás színt) egytizedét kell tekinteni.

A szevoflurán tekintetében az R. 1. számú melléklete határértéket nem jelölt meg, így határérték hiányában a biztonsági adatlapok valamennyi adatát kellett figyelembe venni a kockázatbecslés során.

Mindezek alapján arra helytállóan hivatkozott felülvizsgálati kérelmében az alperes, hogy a perbeli szakvélemény (amely 2016. évben készült) a szakvéleményt készítő ÁNTSZ saját akkreditált laboratóriumának korábbi módszerét és megállapításait (2008. évi) bírálta felül. Az úgynevezett biztonsági adatlapon szereplő határértékkel szemben a lengyel, svéd vagy finn határérték figyelembevételének jogszabályi alapja a perben nem került bizonyításra, mert az nem következik a R. 3. § p) pontjában megfogalmazott egészségkárosító kockázat fogalmából.

Nem hagyható figyelmen kívül az adott esetben, hogy a szakvélemény a per tárgyát képező időszakot megelőzően megállapított mérési eredmények alapján 2016. évben készült, ezért a megalapozott döntéshez elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy 2009. január 1. és 2013. december 31. között mit tartalmazott a szevoflurán biztonsági adatlapja, a magyar gyakorlatban ismert és irányadó volt-e a szakvélemény szerinti lengyel határérték alkalmazása, még akkor is, ha az alperes ezen időszakban mérés hiányában kockázatbecslést nem készített.

Ezen bizonyítás eredményének ismeretében – a felek bizonyítási indítványai függvényében – szükséges felülvizsgálni az ÁNTSZ 2008. júniusi jegyzőkönyvében mért értékek alapján a R. 1. számú melléklete 2.1.1. pontjában meghatározott képlet alkalmazásával a szevoflurán úgynevezett additív értékei kiszámítását, mert a kiegészített szakvéleményben foglalt számítás lényegesen eltér az alperesi számításoktól – írja a tájékoztató.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Tárgyi eszköz vagy készlet

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szerszámok könyvelése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Osztalékfizetés eredménytartalékból

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2019 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X