Egyhavi kata miatt vitte ügyét a Kúriáig az adózó

Megosztás Tetszik

Mikor mentesül a kata megfizetése alól az adózó? Gyesen lévő katás ügyében döntött a Kúria.

A Kúria a Kfv.I.35.074/2018/6. számú ügyben hozta meg határozatát.

A felperes 2016. 10. 03. napjával jelentkezett be a kata hatálya alá, és bejelentette, hogy mivel gyermeke október 18-án tölti be a 3. életévét és ekkor szűnik meg a gyermeknevelési ellátás, amely több mint 30 napja fennáll, októberre nem fizet adót.
Az alperes helybenhagyta a mentesség iránti kérelmet elutasító elsőfokú döntést. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Ka.tv.) 8. § (9) és (10) bekezdéseinek összevetése alapján kifejtette, hogy a tételes adó alóli mentesség szabályait azon időszakban lehet a kisadózó egyéni vállalkozóra alkalmazni, amely időszakban a Ka.tv. alanyaként végzi tevékenységét.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperesi határozatot megváltoztatta és megállapította, hogy a felperesnek a 2016. október hónapban nem keletkezett a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adófizetési kötelezettsége. Az alperes fiskális jogértelmezés nem áll összhangba az Alaptörvény 28. cikkében foglalt irányvonallal.

Az alperes által kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban a Kúria a Ka.tv. 1. § (1) és 4. § (2) bekezdés alapján megállapította, hogy az adózókra nézve a Ka.tv-ből származó jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba vételnek az időpontjától keletkeznek. A nyilvántartásba vétel 2016. 10. 03-ai időpontjára a felperes kifejezett és egyértelmű nyilatkozatot tett. A Ka.tv.8. § (9) és (10) bekezdése szerinti mentességi szabályai ahhoz az adózási eseményhez kötődnek, amikor a kisadózó, azaz az adó alanya részesül – például felperes esetében – gyermekgondozást segítő ellátásban. Az a társadalombiztosítási ellátás, amit az érintett személy nem kisadózóként kap, nem vehető figyelembe mentességi okként. A mentességi okok szabályozása körében a jogalkotó nem volt elzárva ettől eltérő norma megalkotástól, de erre nem került sor.

A bíróságnak lehetősége van arra, hogy az Alaptörvény 28. cikke szerint eljárva a közteherviselést érintő sarkalatos törvény esetében is értelmezze a jogszabályt. A Kúria irányadónak tekinti, hogy az adófizetéshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek egymásra tekintettel és egyidejűleg keletkeznek és szűnnek meg.

Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés az adófizetési kötelezettséghez kapcsolódó speciális jogosítvány, a jog/kötelezettség kapcsolat következtében – kifejezett törvényi lehetőség hiányában – eltérő időbeli hatály a mentességre nézve nem definiálható. Az Alaptörvény 28. cikkén alapuló értelmezés ugyanazon eredményre vezette a Kúriát, mint a nyelvtani értelmezés. Az alperes érvelése ennek megfelelt, az nem tekinthető kizárólagosan fiskális szempontú jogalkalmazásnak. Megjegyzi a Kúria, hogy a közterhet megállapító sarkalatos törvény megalkotása és alkalmazása során a fiskális szempont soha nem zárható ki, azt, mint minden más egyéb szempontot, figyelembe kell venni.

A felperes esetében a Ka.tv. 8. § (9) bekezdés szerinti mentességi ok azért nem alkalmazható, mert nem kapott 2016. október hónap egészében gyermekgondozást segítő ellátást (gyest), a 8. § (10) bekezdés pedig azért nem, mert 2016. október hónapot megelőzően nem mint kisadózó kapta az ellátást. Ezért a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése és 339.§ (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.