További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A katalanyiság megszűnéséről döntött a Kúria

  • adozona.hu

Tájékoztatót tett közzé a Kúria Kfv.V.35.193/2018/6-os számú ügyben hozott döntéséről a testület honlapja: A kisadózó vállalkozások tételes adóalanyiságú felperesi társaságban a kisadózó tag tagi jogviszonya megszűnt, a vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működött közre, és új kisadózó bejelentésére a felperes részéről nem került sor.

Az adóhatóság a felperes kisadózó vállalkozások tételes adóalanyiságát megszüntette. Döntése a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 5. § (1) bekezdés f) pontja, (2) bekezdése, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 138. § (1) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés rendelkezésein alapult.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az adóhatóságnak először hiánypótlási felhívást kellett volna kiadnia, amelyet új eljárásban pótolnia kell.

Rögzíti a Kúria, hogy a felperes keresetében nem vitatta az alperesi határozatban megállapított tényállást, hogy kisadózó tagjának a tagi jogviszonya a társaságban megszűnt, és a vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működött közre, illetve a kisadózó tag kilépését követően új kisadózó bejelentésére nem került sor. E tényállásra irányadó, a Katv. 5.§ (1) bekezdés f) pontja szerint a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és a kisadózó tag kilépését követő napig más kisadózó nem kerül bejelentésre. E törvényhelyben foglaltak a felperesnél teljesültek, ezért adóalanyisága – amint arról az adóhatóság helytállóan határozatban tájékoztatta – megszűnt.

A felperes kifogásolta az adóhatóság részéről a hiánypótlásra való felhívás elmaradását.

Az Art. 5. § (1) bekezdése értelmében, ha e törvény vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. Adóügyben elsődleges eljárási törvény az Art., csak és kizáróan az Art. másként nem rendelkezése esetén alkalmazható a Ket.

A jogalkotó az Art.-ben számos helyen alkalmazza a hiánypótlást, e jogintézmény meghatározását a hatóságok eljárásának általános szabályait tartalmazó Ket.-be helyezte. A Ket. 35. §-a a kérelem kötelező tartalmi elemeit, a 36. § (1) bekezdés a csatolandó mellékleteket határozza meg. Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. A hiánypótlásra való felhívásnak tehát tartalmaznia kell, hogy mit, mennyi időtartam alatt és milyen jogkövetkezményekkel kell az ügyfélnek pótolnia.

Az Art. 5/A § (1) bekezdés g) pontja szerint adóügyekben a hiányosan benyújtott kérelem esetén az adóhatóság hiánypótlási felhívást bocsáthat ki. A jogalkotó kérelem esetére szabályozta a hiánypótlást, és nem kötelezően, hanem csak lehetőséget engedve az adóhatóságnak arra, hogy azt – döntése szerint - kibocsáthassa. A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésének a Katv. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szabályozásában nincsen kérelem eleme, így hiánypótlást a hatóság nem bocsáthatott ki.

A jogalkotó a Katv. 5. § (1) bekezdés f) pontjában előírta a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésének időpontját, amely a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nap. Rámutat a Kúria, hogy meghatározása az időpontnak, mint a jogszabályban kifejezett jogalkotói akarat üresedne ki, és nem teljesülhetne akkor, ha hiánypótlásra kerülne sor.

Ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és a kisadózó tag kilépését követő napig más kisadózó nem kerül bejelentésre, a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal. A „társaságból való kilépést követő nappal” időtartam rövid, egy napos időintervallum, amely nem tartható hiánypótlás esetén, mert annak – teljesítés érdekében - a további idő biztosítása a funkciója.

A Katv. 5. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása során tehát a jogi szabályozás hiánypótlást nem engedélyez.

A felperes keresetében hivatkozott arra, hogy „nem szabad megfeledkeznünk a méltányosság kérdéséről sem”. Kiemeli a Kúria, hogy az adóhatóságnak eljárása során figyelemmel kell lennie a mérlegelés és a méltányosság alapelvi követelményeire (Art. 1. § (2), (6) bekezdés), amelyek értelmében, ha a törvény az adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel, azt csak a felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között gyakorolhatja; köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. Rámutat a Kúria, hogy az Art-ben, ahol szabályozott a méltányosság lehetősége, ott annak feltételei is meghatározottak. A perbeli adóalanyiság megszűnése tárgyú tényállásban mérlegelésre okot adó elem, illetve adótartozás, fizetési könnyítés iránti kérelem (adó-, bírság-, pótléktartozás méltányosságból történő mérsékelése, elengedése az Art 134. §-a alapján) nem található, továbbá a Katv. 5. § (1) bekezdés f) pontjának szabályozása mérlegelést, méltányosságot nem tartalmaz.

A Kúria megállapította, az alperes határozatában a valósággal egyezően rögzített tényállásra a jogalkotó akaratának megfelelő jogértelmezéssel alkalmazta az irányadó jogszabályokat, döntése jogszerű. Az elsőfokú bíróság eltérő álláspontja téves. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Pénzforgalmi áfa bankkártyás fizetéskor

Kelemen László

adószakértő, jogász

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Használt cikk áfája

Kelemen László

adószakértő, jogász

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel
2019 március
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X