hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A főnök sértegetése – felmentés méltatlanság címén

  • adozona.hu

Ha a kormánytisztviselő vétkes kötelezettségszegése alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyát a továbbiakban fenntartsa, a méltatlanság jogcímén történő felmentés nem jogellenes – mondta ki a Kúria.

A Kúria Sajtótitkárságának közleménye szerint az Mfv. II. 10.286/2018. számú ügy felperese munkavédelmi felügyelő munkakörben állt kormányzati szolgálati jogviszonyban az alperesnél. Az alperes osztályvezetője 2016. február 22-én észrevette, hogy a felperes munkaidőben távozni készül, ezért őt kérdőre vonta, amire a felperes közölte, hogy távozását másfél órára, a munkaidő végéig tervezi. A beszélgetés befejezése után a felperes visszafordult és az osztályvezetőt a munkatársak jelenlétében vezetői minőségében és emberi mivoltában sértegette. A felperes az esetet követően keresőképtelen állományba került.

Az alperes a 2016. március 5-én kelt intézkedésével a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 63. § (2) bekezdés a) pontja alapján hivatalára méltatlanná vált indokkal felmentéssel megszüntette.

A felperes panasza alapján eljárt Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával a felperes közszolgálati panaszát elutasította.

A felperes a keresetében a Döntőbizottság határozatának és az alperes felmentésének hatályon kívül helyezését és a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményeként legalább 2 havi, legfeljebb 12 havi illetményének megfizetését kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a munkáltató intézkedése megfelelt a Kttv. 63. § és 64. §-ában foglalt törvényi feltételeknek. Álláspontja szerint miután a perbeli események munkaidőben, számos munkatárs jelenlétében zajlottak, a felperes magatartása – annak ellenére, hogy ügyfél nem volt jelen – alkalmas volt ara, hogy a munkáltató és a munkatársak helytelen megítélését idézze elő. 

A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát megváltoztatta és kötelezte az alperest a jogellenes felmentés jogkövetkezményeként két havi illetmény megfizetésére. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperesnek felrótt magatartás nem tartozik a méltatlanság jogintézményéhez. A Kttv. indokolására utalva megállapította, hogy a méltatlanság keretei közé nem tartozhat olyan magatartás szankcionálása, amelyre a törvény más olyan eljárás lefolytatását rendeli, ahol garanciális szabályoknak kell érvényesülniük. A perbeli esetben a felperes magatartása kifogásolható volt, az a munkáltató rosszallását kiválthatta, azonban nem felelt meg a méltatlanságra alapot adó jogszabályi feltételeknek, vagyis annak, hogy a magatartás a közigazgatásba vetett társadalmi bizalom súlyos rombolására, a munkáltató hátrányos megítélésére legyen alkalmas.

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletével a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolása szerint a kormánytisztviselő bizonyított kötelezettségszegése esetén méltatlanság jogcímén történő felmentésére csak többlettényállás alapján kerülhet sor, vagyis akkor, ha a bizonyított magatartás alkalmas arra, hogy a beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja.

A munkáltató a kormánytisztviselő magatartását értékelve dönthetett arról, hogy a kormányzati szolgálati viszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése miatt fegyelmi eljárást rendel el és ennek keretében kísérli meg a tényállás pontos feltárását, vagy amennyiben e magatartás alkalmas volt arra, hogy a kormánytisztviselő által betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, felmentéssel szünteti meg a jogviszonyt.

A felperes azon magatartása, hogy a munkaidő lejárta előtt másfél órával a munkahelyét engedély nélkül kívánta elhagyni, csupán többlettényállás nélküli kötelezettségszegésnek minősül, azonban azt követő magatartása – amelynek során durva kifejezésekkel illette osztályvezetőjét, melynek munkatársai is tanúi voltak – már megvalósította a törvényi tényállásban írt többletkövetelményt és alapot adhatott arra, hogy a munkáltató azt a beosztás tekintélyét romboló magatartásként értékelje. Egy kormánytisztviselő ugyanis munkaidő alatt közvetlen felettesével szemben nem tanúsíthat ilyen magatartást, e cselekmény nem csupán kötelezettségszegésnek minősül, hanem eredményét tekintve a betöltött beosztás tekintélyét is rombolja.

A Kttv. 64. § (1) bekezdés alkalmazásában a jogszabály első fordulata – vagyis a beosztás tekintélyének csorbulása – nem feltételezi, hogy a kormánytisztviselő terhére rótt magatartásának kívülálló harmadik személyek jelenlétében kell megtörténnie. A betöltött beosztás tekintélyének rombolása ugyanis a munkatársak jelenlétével megvalósult, ehhez nem volt szükség arra, hogy annak kívülálló harmadik személyek is tanúi legyenek – olvasható a Kúria Sajtótitkárságának közleményében.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Munkavédelmi képviselő választása

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Biztosítás visszavásárlása ¬ szociális hozzájárulási adó

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Utazási utalvány mint promóciós eszköz ügyfelek részére

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

2019 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X