hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A főnök sértegetése – felmentés méltatlanság címén

  • adozona.hu

Ha a kormánytisztviselő vétkes kötelezettségszegése alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyát a továbbiakban fenntartsa, a méltatlanság jogcímén történő felmentés nem jogellenes – mondta ki a Kúria.

A Kúria Sajtótitkárságának közleménye szerint az Mfv. II. 10.286/2018. számú ügy felperese munkavédelmi felügyelő munkakörben állt kormányzati szolgálati jogviszonyban az alperesnél. Az alperes osztályvezetője 2016. február 22-én észrevette, hogy a felperes munkaidőben távozni készül, ezért őt kérdőre vonta, amire a felperes közölte, hogy távozását másfél órára, a munkaidő végéig tervezi. A beszélgetés befejezése után a felperes visszafordult és az osztályvezetőt a munkatársak jelenlétében vezetői minőségében és emberi mivoltában sértegette. A felperes az esetet követően keresőképtelen állományba került.

Az alperes a 2016. március 5-én kelt intézkedésével a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 63. § (2) bekezdés a) pontja alapján hivatalára méltatlanná vált indokkal felmentéssel megszüntette.

A felperes panasza alapján eljárt Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával a felperes közszolgálati panaszát elutasította.

A felperes a keresetében a Döntőbizottság határozatának és az alperes felmentésének hatályon kívül helyezését és a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményeként legalább 2 havi, legfeljebb 12 havi illetményének megfizetését kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a munkáltató intézkedése megfelelt a Kttv. 63. § és 64. §-ában foglalt törvényi feltételeknek. Álláspontja szerint miután a perbeli események munkaidőben, számos munkatárs jelenlétében zajlottak, a felperes magatartása – annak ellenére, hogy ügyfél nem volt jelen – alkalmas volt ara, hogy a munkáltató és a munkatársak helytelen megítélését idézze elő. 

A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát megváltoztatta és kötelezte az alperest a jogellenes felmentés jogkövetkezményeként két havi illetmény megfizetésére. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperesnek felrótt magatartás nem tartozik a méltatlanság jogintézményéhez. A Kttv. indokolására utalva megállapította, hogy a méltatlanság keretei közé nem tartozhat olyan magatartás szankcionálása, amelyre a törvény más olyan eljárás lefolytatását rendeli, ahol garanciális szabályoknak kell érvényesülniük. A perbeli esetben a felperes magatartása kifogásolható volt, az a munkáltató rosszallását kiválthatta, azonban nem felelt meg a méltatlanságra alapot adó jogszabályi feltételeknek, vagyis annak, hogy a magatartás a közigazgatásba vetett társadalmi bizalom súlyos rombolására, a munkáltató hátrányos megítélésére legyen alkalmas.

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletével a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolása szerint a kormánytisztviselő bizonyított kötelezettségszegése esetén méltatlanság jogcímén történő felmentésére csak többlettényállás alapján kerülhet sor, vagyis akkor, ha a bizonyított magatartás alkalmas arra, hogy a beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja.

A munkáltató a kormánytisztviselő magatartását értékelve dönthetett arról, hogy a kormányzati szolgálati viszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése miatt fegyelmi eljárást rendel el és ennek keretében kísérli meg a tényállás pontos feltárását, vagy amennyiben e magatartás alkalmas volt arra, hogy a kormánytisztviselő által betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, felmentéssel szünteti meg a jogviszonyt.

A felperes azon magatartása, hogy a munkaidő lejárta előtt másfél órával a munkahelyét engedély nélkül kívánta elhagyni, csupán többlettényállás nélküli kötelezettségszegésnek minősül, azonban azt követő magatartása – amelynek során durva kifejezésekkel illette osztályvezetőjét, melynek munkatársai is tanúi voltak – már megvalósította a törvényi tényállásban írt többletkövetelményt és alapot adhatott arra, hogy a munkáltató azt a beosztás tekintélyét romboló magatartásként értékelje. Egy kormánytisztviselő ugyanis munkaidő alatt közvetlen felettesével szemben nem tanúsíthat ilyen magatartást, e cselekmény nem csupán kötelezettségszegésnek minősül, hanem eredményét tekintve a betöltött beosztás tekintélyét is rombolja.

A Kttv. 64. § (1) bekezdés alkalmazásában a jogszabály első fordulata – vagyis a beosztás tekintélyének csorbulása – nem feltételezi, hogy a kormánytisztviselő terhére rótt magatartásának kívülálló harmadik személyek jelenlétében kell megtörténnie. A betöltött beosztás tekintélyének rombolása ugyanis a munkatársak jelenlétével megvalósult, ehhez nem volt szükség arra, hogy annak kívülálló harmadik személyek is tanúi legyenek – olvasható a Kúria Sajtótitkárságának közleményében.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kiskorú bevétele legálisan

Lepsényi Mária

adószakértő

Online számlázás

Nagy Norbert

adószakértő

Anyagkészlet felhasználása

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close