Tisztelt Szakértő! Amennyiben "A" Kft. a tulajdonában lévő ingatlanát átruházza egy másik, "B" Kft.-re – ahol A és B Kft. tulajdonosai ugyanazok a magánszemélyek és az üzletrészek mértéke is azonos – van-e az ingatlanátruházás után illetékfizetési kötelezettség? Köszönettel.
Tisztelt Hölgyem/Uram! Illeték és átalakulás témában kérnénk Önöktől szakmai véleményt. „A” Kft., amelynek két magánszemély tulajdonosa van, 50-50%-os tulajdonmértékkel, rendelkezik önálló ingatlanokkal (lakások), a lakásoktól teljesen független két telekkel, valamint a telkekhez kapcsolódóan a befejezetlen beruházás főkönyvön gyűjtött olyan számlákkal, amelyek a telkeken később épülő ingatlannal kapcsolatosan. „A” Kft. jelenleg ingatlan-bérbeadással foglalkozik.„A” Kft. az utolsó lezárt beszámoló számai alapján belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság. A társaság tagjai szeretnék „A” Kft.-ben hagyni az önálló ingatlanokat (lakásokat), és egy újonnan alapított („B”) kft.-be átvinni (apporttal, kiválással vagy szétválással) a két telket, valamint az azokhoz kapcsolódó befejezetlen beruházás értékének megfelelő tárgyieszközértéket. „B” Kft.-nek „A” Kft.-n keresztül ugyanaz a két magánszemély lesz a tulajdonosa, ugyanazzal az 50-50%-os tulajdoni aránnyal. Kérdés1: Keletkezik, vagy sem a két telek után illetékfizetési kötelezettség „B” Kft. létrejöttekor? Kérdés2: A „B” társaság alapításának módja szerint (apport, kiválás vagy szétválás) van-e különbség az illetékfizetési kötelezettségben?
Tisztelt Szakértő! A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy elengedik a cég osztaléktartozását. Az illetéktörvény alapján a magánszemély részéről nem fog illetékfizetési kötelezettség felmerülni. A cég részéről viszont szeretném válaszát kérni, hogy egyéb jogcímen a társaságiadó-bevallásban adóalap-csökkentőként szerepeltethetjük-e az elengedett osztalékot? Ha igen, a 29-es bevallás mely sorába kell, hogy kerüljön ez a tétel?
Tisztelt dr. Szeiler Nikolett! Köszönöm a "tagi kölcsön ajándékozása" kérdésemre adott válaszát! A kérdésem nem volt egyértelmű. Én a kft.-ben bent lévő tagi kölcsön követelés ajándékozására gondoltam. Ajándékozás után a kft. a megajándékozottnak tartozna a tagi hitel összegével. Ez estben is illetékmentes az ajándékozás? Köszönöm válaszát előre is!
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosai egyenesági rokonok (apa és lánya). Kérdésem, hogy az apa a kft.-nek adott tagi hitelét a lányának ajándékozhatja illetékmentesen? Köszönöm előre is a válaszát!
A lejárt lakástakarékpénztári kifizetést felvettem felújításra, de végül nagykorú gyermekem lakásvásárlására adtam oda. Adó-, illeték- vagy más fizetési kötelezettséggel jár-e a részére ez az engedményezés?
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyek közötti gépjármű-ajándékozás esetén, amennyiben az ajándékozó és az ajándékozott között nincs egyenesági vagy házastársi kapcsolat, az ajándékozási illetéken kívül felmerül-e bármilyen egyéb adó stb. fizetési kötelezettség akár az ajándékozó, akár a megajándékozott részéről? Amennyiben a megajándékozott később a gépjárművet eladja, mi minősül szerzési költségnek az szja-fizetési kötelezettség megállapításakor? (Tekintettel arra, hogy gépjármű esetében az illeték kiszabása nem érték alapján, hanem teljesítmény és életkor alapján történik.) Válaszát köszönöm!
Gépkocsi ingyenes átadásával kapcsolatos kérdésre adott szakértői válasz (https://adozona.hu/kerdesek/2019_10_21_ingyenes_atadas_maganszemelynek_kjc) alapján még mindig nem tudom eldönteni, hogy ajándék vagy jövedelem-e az ilyen juttatás? Mennyi az adóalap, ha jövedelem, ha ajándék? Ajándékozhat-e kifizető? Ha ajándéknak nevezzük, akkor csak illetékköteles, és megúszhatók az adók, járulékok (szja, szocho….stb)?
Tisztelt Szakértő! Kiválás esetén, ha eredetileg 3 millió forint jegyzett tőkével egy kft.-ben 50-50 százalékban van két tulajdonos, melynek a megosztandó vagyona 200 millió forint, és a kiválás után egyik tulajdonos marad 3 millió forint jegyzett tőkével és 150 millió forint vagyonnal, plusz a kiváló (új) cégbe a másik tulajdonos kerül 3 millió forint jegyzett tőkével és 50 millió forint vagyonnal (ez egy ingatlan) – ezt a kiváló tulajdonos elfogadja egyéb pénzbeli ellentételezés nélkül –, az lehet-e kedvezményezett átalakulás az illetékmentességi szempontok szerint? Szja-fizetési kötelezettség keletkezik-e a kiválás kapcsán?
Tisztelt Szakértő! Támogatás adózása című kérdésemre adott válasznál az „ügyelni kell arra, hogy a 150 ezer forintot meghaladó összeg illetékköteles a megajándékozottnál”, mondattal kapcsolatban kérdezném, hogy mindegy, kitől kapja a magánszemély a támogatást, cégtől vagy egyéni vállalkozástól, mindenképpen illetékköteles a 150 ezer forintot meghaladó összeg? Az illeték alapja a támogatás teljes összege, vagy az igazolt kiadásokkal csökkentett jövedelem? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság a tulajdonában álló ingatlant apportálná egy 100 százalékban a tulajdonában álló új gazdasági társaságba. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Köszönöm válaszát.
Anyacég pótbefizetését, ami az előző évek veszteségeinek finanszirozására adott, a megszűnő tevékenységet folytató cég nem tudja visszafizetni. A pótbefizetés elengedése milyen adó- és illetékfizetést keletkeztet a két cégben? Értékvesztés elszámolható-e év végén az anya égnél? Köszönettel
Szinte az egész ország figyelemmel kíséri a jótékonysági célból az elmúlt hetekben szerveződött internetes adománygyűjtést, melynek köszönhetően a társadalmi összefogás eredményeképpen több kisgyermek esélyt kap egészségi állapotának javítására. Az alábbiakban összefoglaltuk az internetes adománygyűjtésre vonatkozó adózási tudnivalókat.
Két társaság között született egy megállapodás tartozáselengedésről. Ez az összeg átkerül egyéb bevételre, és társasági adót kell fizetnünk. Az illetéktörvény alapján úgy látjuk, mentesség van erre. Kérdésem, hogy az illetékmentesség ellenére kell-e valamilyen nyomtatványon jelenteni a NAV felé? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy új vállalkozás ingatlant apportált a vállalkozásba jegyzett tőkeként. Ezt az ingatlant azonban el szeretné majd adni, mivel a vállalkozás fő tevékenysége ingatlan adásvétele. A kérdésem egyrészt az lenne, hogy ha értékesíti az ingatlant, miként kell könyvelnünk? Illetve, hogy az illetéktörvény alapján kell-e a vállalkozásnak illetéket fizetni az ingatlan után? Válaszát előre is köszönöm!
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték