Már a nyáron életbe léphet az a törvénymódosítás, mely szerint nem kellene illetéket fizetni a testvérek közötti ajándékozás és öröklés után – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A jövőben a testvérek is illetékmentesen ajándékozhatnának egymás között, illetve örökölhetnének egymástól – erről kívánnak törvényjavaslatot beterjeszteni a parlamentnek Kósa Lajos és Novák Katalin, a Fidesz-alelnökei.
Tisztelt Adózóna! Tanácsukat szeretném kérni az alábbi esetben: egy építőipari cégünk van, fő profilunk társasházak építése értékesítés céljából. 2018 márciusában vásároltunk egy lakóház és udvar elnevezésű ingatlant, 18,5 millió forintért. (Áfamentesen, magánszemélytől, a 4 százalékos illetéket megfizettük.) Szeretnénk fiúnknak építeni egy családi házat a telekre, ahol egy kozmetika is helyet kap külön épületben. Mivel a kft. nevén van az ingatlan, úgy gondoltuk, hogy az építési engedélyt is a kft. nevére kérjük ki. Építési engedélyt kérünk rá, mivel a lakóépület több, mint 300 nm, kozmetika is lesz Abban kérnénk az Önök tanácsát, hogy mikor vegyük ki a cégből az ingatlant a saját nevünkre? (Férjemre és rám, mindketten tagok és ügyvezetők vagyunk.) A, vagy B verzió lenne a jobb megoldás? Az a kérdés is felmerült bennünk, hogy ezt adásvételi szerződéssel vagy osztalékként tegyük meg. A verzió: most, a legelején, még az építkezés megkezdése előtt: - A vételár 18,5 millió forint volt, ehhez hozzáadnánk azokat a költségeket, amelyeket már elszámoltunk erre az ingatlanra (épület részleges bontásának költsége, tervezési díj) + 27 százalék áfát rá kell tennünk. Ezt a NAV elfogadhatónak tartaná-e? B verzió: nem teljesen szerkezetkész eljutásnál, tehát csak a falak állnának: - Ebben az esetben a kft. építi, mintha magának építené, majd szerkezetkészen a kft. két tulajdonosa nevére kerül. Itt már érdekesebb lehet a vételár + 27 százalék áfa összege. Mi az az összeg, amit a NAV elfogadhatóak tart? Illeték mindkét esetben 4 százalék.
A lejárt állampapírt a súlyos beteg tulajdonos nem tudta újra befektetni. Az a kincstárnál vezetett tbsz-re került. Halála után az örökösökre az örökösödési illetéket vetett ki a NAV, az állampapírra vonatkozó adómentesség ellenére. A kincstár honlapján közöltek szerint: „A Magyar Állampapír állomány kezelése Tartós Befektetési Számlán: A jogszabályi rendelkezés értelmében a Kincstár kizárólag értékpapír jellegű tartós befektetési számlára ad át, illetve kizárólag értékpapír jellegű tartós befektetési számláról fogad tartós befektetést”. A fizetési meghagyás ennek alapján eséllyel kifogásolható? Van esély a fizetési meghagyás megváltoztatására?
Előző cikkünkben általános képet adtunk az egyszerűsített végelszámolásról, így annak kezdeményezéséről, előnyeiről, illetőleg arról, hogy kiknek ajánljuk. Mostani írásunkban tájékoztatást nyújtunk arról, hogy visszafordítható-e az egyszerűsített végelszámolás, hogyan fejeződik be az eljárás, melyek a cég feladatai, kötelezettségei, és szót ejtünk az általános szabályokra történő áttérésről is.
Tisztelt Szakértő! A felmondási időre és a végkielégítésként kifizetett illetményre is vonatkozik a kedvezmény?
T. Cim! Érdeklődöm, hogy ingatlanvásárlás esetén mennyi illetéket kell fizetni, milyen esetekben van kedvezmény? Köszönettel: BBE
Egy „A” nevű ingatlan-kiadásokkal foglalkozó cégről jelenlegi információk: - Alapítás: 2016.év - Főtevékenységek: o szálláshely-szolgáltatás o ingatlan üzemeltetések o éttermi szolgáltatás - Tulajdonos: „B” nevű cég (100%) - Ügyvezető: megbízott magánszemély („B” nevű cég ügyvezetője is) - Jegyzett tőke: 140 millió Ft - Eredménytartaléka: 230 millió Ft - Tagi kölcsön állomány: 108 millió Ft - Tárgyi eszköz állomány 2019.12.31-én: 328 millió Ft Az „A” cég folyamatosan beruház újabb és újabb ingatlanokba, emiatt a tagikölcsön-állományt apportálni szeretné a jegyzett tőkébe. Kérdések: - van-e bármilyen jogi és/vagy számviteli akadálya az átminősítésnek? - van-e bármilyen adó és/vagy illetékfizetési kötelezettsége az ügyletnek? - van-e bármi, ami a jövőben befolyásolja az osztalék-fizetést vagy egy esetleges végelszámolásnál a törzstőke visszafizetését?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két – 50–50 százalék résszel rendelkező – tulajdonosa van. A kft. egy budapesti és két vidéki telephellyel rendelkezik. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a budapesti telephelyet munkaerő-ellátási gondok miatt bezárják és eladják. Budapestről a termelést áthelyezik a vidéki telephelyekre a termelő berendezésekkel együtt. A döntés értelmében a céget szétválasztják úgy, hogy az eredeti cégből kiválik egy új cég. A szétválás után a tulajdonosok közül egyiké lesz 100 százalékban a régi (megmaradó cég), a másiké lesz 100 százalékban a kiválás után létrejövő új cég. A szétválás után nem kívánják átértékelni a vagyon eszközöket és ingatlanokat. A szétválási folyamatot ez év márciusában kívánjuk elkezdeni, ami várhatóan június végére fejeződne be. Kérdés: Kell-e a kiválással megalakuló cégnek a nála maradó ingatlan vagy egyéb vagyoni eszközök után illetéket fizetni? Ha igen akkor: • mi után (csak az ingatlan vagy egyéb vagyoneszközök után is), • mekkora az illeték mértéke, valamint • hogy állapítják meg az illeték alapjának nagyságát? Válaszát előre is köszönöm: Zatykó Sándor
A vagyonkezelő alapítvány vagyonszerzése jellemzően illetékköteles, személyes illetékmenteség nem illeti meg. Természetesen, ha a vagyonszerzés célja vagy formája miatt az illetékekről szóló törvény (Itv.) illetékmentességről rendelkezik, az a vagyonkezelő alapítvány esetében is érvényesíthető. Ezen kívül – a vagyonkezelő alapítványok, illetve kedvezményezettjeik tekintetében – sajátos rendelkezést tartalmaz az illetéktörvény.
Az eltérő jogállású alapítványok vagyonszerzési illetékkötelezettségének változása indokolja a címben felsorolt szervezetekre vonatkozó illetékszabályok számbavételét, különös tekintettel az alapítványok egyes típusaira.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték