Ingatlan szerzése a vételáron túlmenően jelentős költségvonzattal jár(hat), ilyen a visszterhes vagyonátruházási illeték is, amelyet a vagyonszerzőnek kell megfizetnie. Ennek okán a vevő számára fontos jelentőséggel bír, hogy részesülhet-e valamilyen illetékkedvezményben vagy -mentességben.
A fiatal lakásszerzők általában tisztának vannak vele, hogy az első lakástulajdon megszerzése esetén illetékkedvezményre jogosultak, ennek pontos feltételei azonban – például milyen forgalmi értékű ingatlan esetén vehető igénybe a kedvezmény, milyen egyéb kedvező illetékszabályok alkalmazhatóak első lakásszerzés esetén stb. – már kevésbé köztudomásúak. Cikkünkben ezekre a gyakorlati kérdésekre térünk ki.
A cég a tulajdonosnak (kft. és 50 százalékban tulaj) adott kölcsön az előző évben. Ekkor az adott kölcsön után szükséges kamatot felszámolni? Ha igen, akkor milyen mértékűt? Milyen könyvelési mechanizmust kell alkalmazni? Illetve mi történik akkor – mindkét fél szempontjából a következő évben vagy később –, ha a cég ezt a követelését elengedi? Olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.
Elfogadta az Országgyűlés mai ülésén – 166 igen, 5 nem és 23 tartózkodó szavazat mellett – a testvérek közötti ajándékozási és öröklési illetékmentességről szóló törvényjavaslatot. Az érintetteknek sem ajándékozásnál, sem öröklésnél, sem visszterhes átruházásnál nem kell illetéket fizetniük.
Már a nyáron életbe léphet az a törvénymódosítás, mely szerint nem kellene illetéket fizetni a testvérek közötti ajándékozás és öröklés után – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A jövőben a testvérek is illetékmentesen ajándékozhatnának egymás között, illetve örökölhetnének egymástól – erről kívánnak törvényjavaslatot beterjeszteni a parlamentnek Kósa Lajos és Novák Katalin, a Fidesz-alelnökei.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték