981 találat a(z) Illeték cimkére

Kft.-üzletrész ajándékozása egyenes ági rokonnak Kérdés

Illeték – ingatlanos társaság Kérdés

Illeték kiváláskor Kérdés

Használt gépjármű értékesítésének illetékmentessége Kérdés

Tulajdonosoknak adott céges kölcsön kamata, könyvelése, elengedése Cikk

A cég a tulajdonosnak (kft. és 50 százalékban tulaj) adott kölcsön az előző évben. Ekkor az adott kölcsön után szükséges kamatot felszámolni? Ha igen, akkor milyen mértékűt? Milyen könyvelési mechanizmust kell alkalmazni? Illetve mi történik akkor – mindkét fél szempontjából a következő évben vagy később –, ha a cég ezt a követelését elengedi? Olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.

Öröklés Kérdés

Pótbefizetés illetéke Kérdés

Megszavazták! Illetékmentes lesz a testvérek közötti öröklés, ajándékozás Cikk

Elfogadta az Országgyűlés mai ülésén – 166 igen, 5 nem és 23 tartózkodó szavazat mellett – a testvérek közötti ajándékozási és öröklési illetékmentességről szóló törvényjavaslatot. Az érintetteknek sem ajándékozásnál, sem öröklésnél, sem visszterhes átruházásnál nem kell illetéket fizetniük.

Illetékmentes lesz a testvérek közötti öröklés, ajándékozás Cikk

Már a nyáron életbe léphet az a törvénymódosítás, mely szerint nem kellene illetéket fizetni a testvérek közötti ajándékozás és öröklés után – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Egyszemélyes kft. törzstőke és ajándékozás Kérdés

Illetékmentessé tennék a testvérek közötti ajándékozást és öröklést Cikk

A jövőben a testvérek is illetékmentesen ajándékozhatnának egymás között, illetve örökölhetnének egymástól – erről kívánnak törvényjavaslatot beterjeszteni a parlamentnek Kósa Lajos és Novák Katalin, a Fidesz-alelnökei.

Vagyonszerzési illeték visszaigénylése Kérdés

Ingatlanértékesítés Kérdés

Üzletrész ingatlannal rendelkező társaságban Kérdés

Tanács kérése Kérdés

Tisztelt Adózóna! Tanácsukat szeretném kérni az alábbi esetben: egy építőipari cégünk van, fő profilunk társasházak építése értékesítés céljából. 2018 márciusában vásároltunk egy lakóház és udvar elnevezésű ingatlant, 18,5 millió forintért. (Áfamentesen, magánszemélytől, a 4 százalékos illetéket megfizettük.) Szeretnénk fiúnknak építeni egy családi házat a telekre, ahol egy kozmetika is helyet kap külön épületben. Mivel a kft. nevén van az ingatlan, úgy gondoltuk, hogy az építési engedélyt is a kft. nevére kérjük ki. Építési engedélyt kérünk rá, mivel a lakóépület több, mint 300 nm, kozmetika is lesz Abban kérnénk az Önök tanácsát, hogy mikor vegyük ki a cégből az ingatlant a saját nevünkre? (Férjemre és rám, mindketten tagok és ügyvezetők vagyunk.) A, vagy B verzió lenne a jobb megoldás? Az a kérdés is felmerült bennünk, hogy ezt adásvételi szerződéssel vagy osztalékként tegyük meg. A verzió: most, a legelején, még az építkezés megkezdése előtt: - A vételár 18,5 millió forint volt, ehhez hozzáadnánk azokat a költségeket, amelyeket már elszámoltunk erre az ingatlanra (épület részleges bontásának költsége, tervezési díj) + 27 százalék áfát rá kell tennünk. Ezt a NAV elfogadhatónak tartaná-e? B verzió: nem teljesen szerkezetkész eljutásnál, tehát csak a falak állnának: - Ebben az esetben a kft. építi, mintha magának építené, majd szerkezetkészen a kft. két tulajdonosa nevére kerül. Itt már érdekesebb lehet a vételár + 27 százalék áfa összege. Mi az az összeg, amit a NAV elfogadhatóak tart? Illeték mindkét esetben 4 százalék.