920 találat a(z) Illeték cimkére
Tulajdonszerzés ingatlant birtokló társaságban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves segítségét a következő kérdésben. Egy magyarországi cég tulajdonosa egy harmadik országbeli cég, amelynek van egy magánszemély tulajdonosa. Kell-e a tulajdonos magánszemélynek illetéket fizetnie, ha megszerzi a magyarországi cégben való részesedést a harmadik országbeli cégtől? Vonatkozik-e rá kapcsoltként az illetékmentesség? Segítségüket előre is köszönöm.
Autóvásárlás: kevesebb illeték, több cégautóadó?
Cikk
Az autóvásárláshoz és -behozatalhoz, valamint a cégautókhoz fűződő közterhek radikális átalakítására készül az Orbán-kormány: jelentősen csökkentenék a fizetnivalókat annak érdekében, hogy könnyebb és olcsóbb legyen kocsit cserélni, így megújuljon az elavult magyar járműállomány – derül ki a hvg.hu birtokába került előterjesztésből.
Tagi kölcsön elengedése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2019.03.01-jétől végelszámolás alá került. Van neki egy nagy összegű fizetendő társasági adója a 2018. évi eredmény alapján. Viszont nincs rá pénzeszköz, így tagi kölcsönt kellene betennie, hogy ki tudja fizetni az adót. A tagi kölcsön elengedése 18 százalékos illetékfizetéssel is járna úgy tudom. Valamint bevételként kell tekinteni, aminek megint társaságiadó-vonzata lenne. Azt szeretném megkérdezni, hogyan lehet megszüntetni így a céget, hogy ne alakuljon ki ördögi kör. Köszönettel: Boruzsné
Jóváhagyott osztalék megszüntetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2015. évi beszámoló elfogadásakor 2016. évben jóváhagyott osztalék a tulajdonosoknak azóta sem került kifizetésre. Hogyan és mikor lehet ezt a kötelezettséget megszüntetni, és van-e adó, vagy illetékfizetési kötelezettség vonzata? Köszönettel, várom a válaszát.
Ingatlannal rendelkező társaság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mit jelent, hogyan kell meghatározni, hogy egy társaság ingatlannal rendelkező társaságnak minősül-e? Ha igen, szükséges-e erről bejelentést tenni a NAV felé? Felmerülhet-e illetékfizetési kötelezettség ingatlannal rendelkező társaságnál a következő esetben? A társaság tagjai: feleség 80 százalék, férj 4 százalék, gyermekük 16 százalék. A férj megvásárolja a feleségétől és a lányától az üzletrészeket, és 100 százalékban tulajdonossá válik. Hogyan lehet az illetékfizetést elkerülni? MIt jelent a kedvezményezett részesedéscsere?
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Válás után a férj a volt feleségének és két gyermekének ajándékozta a közös ingatlan 1/3,1/3,1/3 részét 2017-ben. 2019-ben eladták 56 millióért. A feleség és a két gyermek a rájuk eső 42 millió forintból vásárolnak közös ingatlant, 14-14-14 millió forint értékben megosztva lesznek tulajdonosok. A két gyermeket, akik nagykorúak, jelenleg még tanulnak, önálló keresettel nem rendelkeznek (gyermektartás is jár utánuk) az édesanya egyedül neveli. Mennyi szja-t kell fizetniük? Számít-e valamit az, hogy teljes mértékben egy másik ház vásárlására fordítják az összeget? Ha esetleg az új ház vásárlásának az illetékéről is tudna valamit mondani, nagyon megköszönnénk!
Angliából örökölt készpénz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Angliában élt nagybácsi halála után örökölt készpénz (angol font) után kell-e adót, illetve illetéket fizetni? Köszönettel.
Lakásvásárlás illetéke, adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Fiam magyar-svéd állampolgár (13 éve kint dolgozik, ottani munkaviszonyban), ha Magyarországon vásárol (nem első itt lévő ) lakást és Svédországban is van saját tulajdonú lakása, akkor kell-e és mennyi adót, illetéket fizetnie, és melyik országban (külön megköszönném, ha a svéd adózás, illetéket illetően is tudnának segíteni). Köszönettel.
Illetékmentesség
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Házastársak közötti illetékmentesség témában szeretném véleményüket kérni: Adott egy házaspár, a férj jelenleg egy munka miatt életvitelszerűen Németországban tartózkodik. A feleség itthon él és dolgozik Magyarországon. A férj tőzsdén jegyzett értékpapírt adna ajándékozással a feleségnek. Kérdésünk, az ajándékozás Németországban jelent adózási eseményt, vagy Magyarországon. esik illetéktörvény hatálya alá? Segítségüket előre is köszönjük!
Tagi kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel kapcsolatban kérném segítségüket. Egy 7 éve nem működő bt. 2018 áprilisában egyszerűsített végelszámolást kezdeményezett, melyet – az okát nem tudom – nem fejeztek be a törvényi előírásoknak megfelelően, így 2019 februárjában be lett jelentve, hogy a normál végelszámolás szerint szűnik meg. A végelszámolás előtti beszámoló nem lett elkészítve és közzétéve, amit – mivel megkaptam a munkát – most fogok megtenni. Ez után rövid időn belül szeretnénk a végelszámolást lezárni. Ennek egy akadálya van a bennlévő tagi kölcsön. Ezen kölcsön már régen elévült, így azt ki kell vezetnem elévült kötelezettségként, ami után meg kell fizetni a társasági adót. Hogy ezt megfizesse, újabb kölcsönt kell nyújtania a bt.-nek. Hogy ezt is ki tudjam vezetni mi a teendőm? Hogyan tudom bevallani és megfizettetni az illetéket – úgy tudom, csak azt kell megfizetnie. Illetve utána van-e bármely akadálya a lezárásnak? Köszönöm válaszuk. Tisztelettel: Renáta
Kölcsönelengedés adóvonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság 2010. év előtt felvett hitele ( lízing és Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól) esetén a bt. beltagjának (aki jelenleg az ügyvezető és egyben a végelszámoló is) édesapja volt kezesként megjelölve. A bt. helyett az édesapa fizette ki a tartozásokat, aki nem tagja a bt.-nek. A bt. végelszámolásról döntött, így a kötelezettségei egyéb bevétellel szemben kivezetésre kerültek, természetesen adóalapot megnövelve ki is fizette a társasági adót. Jelen esetben kell-e illetéket fizetni a fent említett kötelezettségek elengedése miatt vagy lehet-e elévülésként tekinteni, és ennek mi az adóvonzata? A végelszámolás során hitelezői igényt senki nem nyújtott be.
Beépítési kötelezettség – illetékfizetés elévülése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2009 októberében kelt adásvételi szerződéssel építési telket vásároltam, a szerződést 2009 októberében benyújtottam a földhivatalhoz. Kértem az illetéktörvény 26. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazását. Az adóhivatal által küldött fizetési meghagyás alapján a szerződés földhivatalhoz történt benyújtásától számított 4 évre – azaz 2013. október végéig – felfüggesztette az illeték megfizetését. A meghagyás végén még szerepel, hogy 2013. november végéig megilleti a feltételes illetékmentesség. Az a mondat a meghagyás végén, hogy 2013 novemberéig megillet a feltételes illetékmentesség, a dátum tekintetében elírás, ugye? Sajnálatos módon az építkezés nem kezdődött el. Jól gondolom-e, hogy az illeték megfizetése elévült? Az Itv. 26. § (2a) (1) bekezdése szerint "Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából." Azaz az adóhatóságnak kellett volna megkeresnie az építésügyi hatóságot 2013 októberében, novemberében és azt követően értesíteni kellett volna engem, hogy fizessem meg az illetéket. Tekintettel arra, hogy ez nem történt meg, az elévülés a 15. nap leteltével elkezdődött. Az Itv. 79. § (2) bekezdése és a 88. § (1) bekezdése, az Art. 164. § (6) bekezdése alapján a fizetési kötelezettségem elévült 2017 év végén? Köszönöm.
Az egyenesági rokonnak készpénz-ajándékozás II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az azonos című kérdésre korábban adott válaszában jól értelmezem, hogy az apa által eladott ingatlan értékesítéséből származó ellenérték (készpénz) gyermekeinek történő átadása adó- és illetékmentes? Válaszát előre is köszönöm!
Illeték belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnál tulajdonszerzés után
Kérdés
"A" Társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaság. "A" Társaság tulajdonosa 70 százalékban "B" Társaság, 30 százalékban kapcsolt félnek nem minősülő természetes személy. "B" Társaság 100 százalékos tulajdonosa egy természetes személy. Kérdés: "A" Társaság 30 százalékos tulajdoni hányadát képviselő üzletrészét a természetes személy tulajdonos értékesíti "B" Társaság tulajdonosának közeli hozzátartozója részére. A 30 százalék tulajdont szerző természetes személyt terheli-e illetékfizetési kötelezettség?
Ingatlanáfa és illeték kérdése átalakulás során
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az átalakulás során átadott ingatlanok áfájával és illetékével kapcsolatosan a következő kérdésem lenne. Az ingatlanértékesítés szabályai az átalakulás során is érvényesek, vagyis, ha az ingatlant átadó cég nem jelentkezik be az áfás értékesítés szabálya alá, akkor felmerülhet a mentes átadás miatt a 240 hónapos szabály alkalmazása, vagyis ebben az esetben megvalósulhat a korábban levonásba helyezett áfa részbeni visszafizetésének esete? Ha igen, akkor ez minden átalakulásra igazz, vagy vannak esetleg kivételek? Amennyiben az átadó bejelentkezik áfásnak az ingatlanértékesítés tekintetében, és az ingatlant a jogutódban részt venni nem kívánó magánszemély tag kapja meg, akkor az egyenes áfa felszámítása lép életbe az átadó adóalany részéről? A kedvezményezett átalakulás illetékmentessége minden esetben fenn áll-e, ha készpénzt nem visznek ki a kiváló tagok? Illetve, ha ugyanazon magánszemélyek törzsbetétjük egy részével maradnak a jogutódban, egy részével pedig kiválnak, és egy már létező társaságba viszik be az ingatlanokat, az esetben feltétel ez illetékmentességhez, hogy mind a fogadó cégben, mind az átadó cégben a törzsbetétjük aránya ugyanolyan maradjon, mint a kiválás előtt ? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Földesi Péter
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
