1174 találat a(z) értékcsökkenés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az iparűzési adóalap számításánál az eszközérték helyes meghatározásában kérném segítségét. A tövényi szabályozást ismerem, konkrétan az érdekel, hogy mit kell érteni a törvény szövegében a "ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg...." meghatározás alatt. Konkrétan: 1. Az adott eszköz társaságiadó-törvény szerinti értéke nulla, mert már korábban leíródott (nem kisértékű eszközről van szó ). Ebben az esetben ennél az eszköznél 0 forint az adóalap -megosztásnál figyelembe vehető eszközérték, hiszen az adótörvény szerinti értékcsökkenés 0 – ez is egy szám –, vagy ebben az esetben mondja a törvény, hogy az érték nem meghatározható és eszközértékként a bekerülési érték 10 százalékát kell tekintetem (ingatlan esetén 2 százalék)? 2. Az adott eszközt fejlesztési tartalék terhére vásároltuk, tehát szintén nulla a társaságiadó-törvény szerinti. Illetve ennél az eszköznél soha nem volt figyelembe vehető társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkkenés. Itt szintén nulla forint az eszközérték vagy a bekerülési érték 10 százalékát kell figyelembe venni? 3. 10 millió forintos 20 százalékos társaságiadó-kulcsú eszköz vásároltunk 01.01-én, 9,9 millió forint fejlesztési tartalékból, tehát idén elszámolható társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés 100 ezer forint. Ebben az esetben idén 100 ezer forint a figyelembe vehető eszközérték? És a következő évben 0 vagy a bekerülési érték 10 százaléka? Köszönöm előre is válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2016-ban kedvezményes átalakulással beolvadt kft. tárgyi eszközeit, az átvevő jogutód cégnél a beolvadónál nyilvántartott nettó értéken vettük át. Az értékcsökkenés elszámolása hogyan történik például a gépkocsinál? Hasznos élettartam 5 év lett megállapítva eredetileg, ebből már 3 év eltelt. A hátralévő hasznos élettartama már csak 2 év, új maradványérték meghatározására nincs szükség, mert az átalakulás azt nem befolyásolta. Számvitelben elszámolok 50 százalék értékcsökkenést, a vagyonleltár szerinti nettó értékre, taoban 20 százalékot a beolvadó cégnél kimutatott bruttó értékre? A különbözet növeli a társaságiadó-alapot? Illetve mivel kedvezményezett átalakulás történt, nem növelem a taoalapot? Köszönöm ha válaszol.

Kérdés

Ügyfelem kempingszolgáltatással (szálláshely-szolgáltatással) foglalkozik. Úgy döntött, hogy mobilházakat is vásárol, és azt is majd hasznosítja szálláshelyként, illetve mobilházként. Ez egy motor nélküli kis mobilház, ami motorral rendelkező gépjárművel húzható. Ebből következik, hogy le is parkoltatható, lakható. Társasági adószempontból kérdés, hogy ez hány év alatt amortizálható? Hány százalék lehet ennek a mobilháznak az értékcsökkenése? Áfaszempontól érdekelne az, hogy ennek kiadásként történő hasznosítása hány százalékos áfakulcs alá esik?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni szakvéleményét, hogy cégünknél szerver gépet és kapcsolódó (nagy értékű) szoftvert vásároltunk. Ezen tételeket november hónapban leszámlázta az eladó. A szoftver aktiválási kódot e-mailben megküldték. A szerver gép csak decemberben érkezik meg. Erre a gépre lesz feltelepítve a szoftver. Helyesen járok el, ha a szoftvert csak akkor aktiválom, akkor kezdek el értékcsökkenést számolni rá, amikor a számítógépet is aktiválom, addig pedig befejezetlen beruházási számlán tartom nyilván? Köszönettel: Kiss Mónika

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó – aki jelenleg is mezőgazdasági tevékenységet folytat – szeretne családi gazdaságot alapítani. Ebben az esetben mi a teendő az adóhivatal felé? Jelenleg áfakörös egyéni vállalkozó. A családi gazdaságot 2017 januárjában szeretné létrehozni. A Földművelésügyi Hivatal ekkor fogja őt nyilvántartásba venni a családtagjaival. A családi gazdaság tevékenységét őstermelőként szeretné végezni annak érdekében, hogy igénybe tudja venni az őstermelőre vonatkozó kedvezményeket (40 százalékos költségátalány, értékcsökkenés egyösszegű leírása...). Vagy abban az esetben is igénybe tudja venni a kedvezményeket, ha egyéni vállalkozóként lesz családi gazdálkodó?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk fuvarozással, illetve bérbeadással foglalkozik. Saját tulajdonú gépjárműparkkal rendelkezünk, melyben tehergépkocsik, vontatók, fékpótkocsik és munkagépek találhatók meg. 2015. december 31-éig az eszközök értékcsökkenésének mértéke normál esetben: 20 %, bérbeadás esetében: 30 % volt. Kérdésem: 2016-tól van-e lehetőségünk arra, hogy a törvényi szabályozástól eltérjünk, és társaságunk belső számviteli szabályozásában alacsonyabb kulcsú (%-ú) értékcsökkenést határozzunk meg? Ebben az esetben van-e meghatározva minimális mértékű (kulcsú) értékcsökkenés? Köszönettel: Stock Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Átvettem egy könyvelést és most egyeztetem a tárgyi eszközöket. Két autónál van olyan eltérés, hogy maradványérték lett megállapítva az autókra és a maradványértéket meghaladóan lett elszámolva a tavalyi évre értékcsökkenés.Véletlenül az előző évek é.cs.-je lett beírva,de ez így már meghaladta a maradványértéket. Minden évben azonos értékcsökkenés lett beírva a növelő, illetve a csökkentő adóalap-módosító tételekhez. A számviteli törvény szerinti maradványértékkel csökkentett bekerülési értékre elszámolt é.cs. Idén írjam be a kiegészítő mellékletbe, hogy a számviteli törvény 53. § (5) alapján már nem számolunk maradványértékkel az eszközöknél? De akkor is a társasági adónál nem lett csökkentve a maradványérték, mert nem lett vele számolva. Hogyan lehetne a tévedést korrekt módon helyrehozni?Segítségüket előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Háziorvos egyéni vállalkozónak már van egy cégben lévő, régi, cégautója, nullás nettó értéken. Szeretne új személygépkocsit vásárolni, lízingelni. Több kérdés lenne: vásárolhat-e második személygépkocsit, vagy előbb el kell adnia a korábbit? Az újnál milyen lízinget válasszon, melyik előnyösebb számára? Értékcsökkenést számolhat-e el, és mennyit? Ha lehet két gépkocsija, két autóra kell cégautóadót fizetni? Egyáltalán mire ügyeljünk a második autó megvásárlásánál? Várom mielőbbi válaszát, mert még az idén szeretné a beszerzést.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kettős könyvvitelű társaság 2015. évben lekötött tartalékot képzett 20 millió forint értékben. 2016. évben, amennyiben „elhasználja” a teljes lekötést eszköz vásárlására (több eszköz, az év folyamán folyamatosan vásárolva a lekötött tartalék folyamatos feloldása mellett), a lekötött tartalék terhére megvásárolt eszköz esetében az értékcsökkenés elszámolható-e? Amennyiben elszámolható, hogyan, ha nem számolható el, akkor az eszközre a továbbiakban egyáltalán nem számolható el? Amennyiben például egy darab eszközt vesz 21 millió forintért, abban az esetben az értékcsökkenés mely összeg után számolható el? – A lekötött tartalékból megvásárolt eszköz több év (3-5-7 stb.) alatt kerül leírásra; az értékcsökkenéssel növelni kell-e az adóalapot év végén, illetve amennyiben növelni kell, akkor hány éven keresztül kell növelni, amíg értékcsökkenést számolok el az eszközre, vagyis 3-5-7 év stb.? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2016. július 10-én lakást vásárol 15 millió forint értékben, ezen a napon használatba is veszi, az amortizáció elszámolását megkezdi. Az illeték kiszabására 2016. szeptember 20-án kerül sor, melynek összege például 500 ezer forint. Hogyan kell ebben az esetben az éves értékcsökkenést helyesen megállapítani? Milyen dátummal kell az illeték összegével a lakás bekerülési értékét növelni? Köszönettel: Vágner Emília

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság támogatással valósított meg beruházást, majd idegen ingatlanon megvalósított beruházásként aktiválta a tárgyi eszközök között. A támogatás összege a passzív időbeli elhatárolásba került, majd az értékcsökkenés és a támogatási intenzitás figyelembevételével vezetjük át az egyéb bevételbe. A tulajdonos elhatározta a társaság végelszámolással történő megszüntetését. Az ingatlant a tulajdonos a végelszámolási eljárás keretében veszi át. Milyen adófizetési kötelezettség merül ilyenkor fel? Mire kell odafigyelni? A passzív időbeli elhatárolást egyéb bevételbe átvezetjük, ezt akkor le kell adózni? Ezzel szembe el lehet számolni terven felüli értékcsökkenést? Köszönöm a segítségét.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Számviteli elszámolással kapcsolatban a következő kérdést szeretném tisztázni. Építőipari kft. apartmanházakat épít értékesítési céllal. A kivitelezéshez szükséges terület nem a kft. tulajdona, ezért földhasználati jogot és ráépítési jogot engedélyező megállapodást kötött a földterület tulajdonosával. A szerződő felek rögzítették, hogy a földhasználati jog a felépítmény fennállásáig megmarad. A két jogért fizetett ellenérték elszámolásával van gondom. Miként tudom költségek között elszámolni a két vagyoni értékű jogot? Értékcsökkenéssel kell elszámolni, vagy esetleg a ráépítési jogért fizetett ellenértéket beszámolhatom a kivitelezés önköltségébe?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van-e mód és lehetőség arra, hogy ha egy mozgó büfé csak a nyári hónapokban üzemel, akkor a tárgyi eszközeire is csak ezekre a hónapokra számoljon el értékcsökkenést? A Sztv. szerint a bevétel érdekében kell és lehet a költségeket figyelembe venni. Az értékcsökkenés teljes évi figyelembe vétele veszteségessé tenné a vállalkozást. Természetesen a számviteli politikában is így döntene a cég. Hogyan érinti ez a társasági adó szerinti értékcsökkenés elszámolását? Köszönettel: GG

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Folyamatos teljesítés

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Cégértékesítés

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink