1080 találat a(z) értékcsökkenés cimkére
Társasági adóról szóló törvény szerinti értékcsökkenés
Kérdés
T. Válaszadó! A társasági adóról szóló törvény 1. számú mellékletének 5. a) pontjánál adódott értelmezési problémánk: - a számviteli törvényhez igazított adótörvény szerinti elszámolásnál a leírási kulcsnak, avagy az értékcsökkenés összegének kell megegyeznie? Amennyiben az adott eszköznek van maradványértéke, úgy azonos leírási kulcsnál is értelemszerűleg több lesz a társasági adó szerint elszámolható értékcsökkenés összege, mint a számviteli ...! Köszönjük válaszukat !
Átszervezés-aktiválás
Kérdés
Társaságunk új üzemet épít. Az épület átadása után kezdődik meg a régi üzemből a gépek leszerelése, átszállítása és telepítése az új üzemben. Aktiválhatom-e a régi gépek leszerelését, átszállítását és telepítését átszervezés aktivált értékeként? Költségként nem szeretnénk elszámolni, mert hitelfelvétel miatt az eredményt nem kívánjuk rontani. Hány százalékos értékcsökkenést számolhatok el számviteli és Tao törvény szerint?
Nyílt végű pénzügyi lízing áfa és maradványérték
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! A társaság 13 millió forint vételárú személygépkocsit nyílt végű pénzügyi lízinggel birtokba vett. A birtokbaadási bizonylaton 8,8 millió forint nettó érték szerepel. Kezdő részlet 4,4 millió forint + áfa volt. A fizetési ütemezésből ismert adat még a 24 hónap alatt fizetendő áfa, a kamat és a maradványérték is. 1. kérdés: A tőke összege 448 számlán könyvelésre került. Kell-e a futamidő alatt fizetendő áfát is könyvelni (T 368-K 448)? 2. kérdés: A fizetési ütemezésben meghatározott maradványérték 1,7 millió forint. A gépkocsi értékcsökkenésekor ezt az összeget kell maradványértékként megadni, vagy ettől eltérhetünk? Köszönöm
Idegen helyen végzett beruházás adózása
Kérdés
Egy tornaklub az MLSZ pályázaton elnyerte a látványcsapatsport-támogatást. Ennek keretében több beruházást is megvalósított, mint műfüves pálya építése, lelátó építése, világítás megvalósítása és öltöző kialakítása stb. Az ingatlan, ahol a beruházások megtörténtek, az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat engedélyt adott, hogy a 15 éves jelzálogjog bejegyzése mellett az egyesület a beruházásokat elvégezze. A megvalósított beruházást az egyesület könyveiben idegen helyen végzett beruházásként könyvelte le. A megfelelő értékcsökkenést szintén az egyesület könyveiben tartják nyilván. A kérdésem az lenne, hogy megfelelő-e ez az eljárás? Illetve az önkormányzat részére milyen kimutatást, illetve dokumentációt kell készíteni, hogy náluk is megjelenjen a beruházás, ha meg kell jelennie? Át kell-e adni a beruházást bármilyen formában is az önkormányzatnak, ha az ő területén történt, az ő javára a beruházás? Továbbá van-e bármilyen adó- vagy áfavonzata? Az egyesület az áfát nem igényelte vissza.
Egyéni vállalkozó adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy egyéni vállalkozó 2015. évben beszerzett használt tárgyi eszköz után, melynek értékcsökkenését 2015. évben kezdte el, érvényesítheti-e a 1553. számú bevallás 13-05 97. sorában adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételként a beszerzett eszköz nettó (beszerzési érték csökkentve az elszámolt értékcsökkenéssel) értékét? Az eszköz természetesen kizárólag üzleti célból volt beszerezve. 2. Ha érvényesíti ezt a kedvezményt, akkor kell-e növelnie a vállalkozói jövedelmét ezzel az összeggel a későbbi években? 3. Ha érvényesíti a kedvezményt, elszámolhatja-e az értékcsökkenést a következő években ezen eszköz után? Köszönettel.
Egyéni vállalkozás és őstermelő értékcsökkenés-elszámolása
Kérdés
Egyéni vállalkozó és őstermelő értékcsökkenés-elszámolása esetében "elszámolható" megfogalmazás szerepel. Vagyis, ha a vállalkozó vagy őstermelő úgy dönt, hogy nem számol el értékcsökkenést, gyakorlatilag adózik az értékcsökkenés után is, akkor szabályosan jár el?
Vagyonmegosztás során értéken szereznek-e ingatlant?
Kérdés
Két kérdésem lenne: 1./ Közös megegyezéssel történt válást követően, a férj tulajdonába kerül egy lakás a vagyonmegosztás során. A lakást bérlőnek szándékozza kiadni. Választhatja-e a tételes költségelszámolást s elszámolhat-e értékcsökkenést is? A lakást 2010-ben a feleség nevére vették, s most a volt férj fogja megkapni. 2./ Ha egyenesági ajándékozás jogcímen szerzi meg valaki lakóingatlan tulajdonjogát, és 5 éven belül értékesíti az ingatlant, akkor érvényesíthető-e a lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó adójogszabályok? A döntést gyorsan kellene meghoznunk. Várom megtisztelő válaszaikat. Üdvözlettel: Marcsi
Térítésmentesen használatra átadott ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Óvodánál fenntartóváltás történt, az ingatlant térítésmentesen használatra átadták az új fenntartónak. Van olyan ingatlan a jegyzőkönyvben, amelynek van nettó értéke, azt a 0 osztályban kell nyilvántartani, vagy 12-15-re kell tenni? Az értékcsökkenést az átadó számolja el. Válaszát előre is köszönöm!
Egyéni vállalkozó jövedelemcsökkentés
Kérdés
Főtevékenységben fuvarozással foglalkozó egyéni vállalkozóként 2015-ben használt teherautót vásároltam. Csökkenthetem-e az adózás utáni vállalkozói jövedelmet, a 2015. évben elszámolt értékcsökkenésen felüli összeggel (az szja-bevallás - 1553-13-05 - 97 sora szerint)?
Apport áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. apportként tárgyi eszközöket és vevőkört (vevői állományt, adatbázist) apportál a másik kft-be. Ahhoz, hogy az apport áfamentes legyen az áfatörvény 17. § (1) bekezdése szerint, a szerző a 18. § (1) bekezdés értelmében kötelezettséget vállal, hogy a szerzett vagyonhoz fűződő kötelezettségek őt terhelik. 1.) A tárgyi eszköz esetében például az értékcsökkenési leírást ugyanolyan leírási kulcsokkal kell megtenni akkor is, ha az apportot szerző más értéken veszi nyilvántartásba az eszközöket? 2.) Az áfatörvény szerinti figyelési időszak (135. § (1) bekezdés) folytatódik, és az eredeti áfaösszegre kell számítani? 3.) A vevőállomány az apportálónál nem volt eszközként kimutatva, annak piaci értéke a szerzőnél lesz először vagyoni értékű jog. itt milyen hasonló kötelezettségvállalás van, hogy ennek apportja is áfamentes legyen? Köszönettel: Könyvelő
Szoftver költsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás saját fejlesztésű szoftvert szeretne értékesíteni. A szoftver fejlesztéséhez felmerűlő költségek között 100 ezer forint érték alatti tárgyi eszközök beszerzésére is szükség van. Kérdésem, hogy ezen tárgyi eszközök bekerülési értéket rögtön leírhatja-e értékcsökkenésként vagy a szoftver értékét fogja növelni? Köszönöm a válaszát.
Visszaadott lízingelt eszköz értékcsökkenésének elszámolása
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Tárgyi eszközre kötöttünk lízingszerződést. Könyveinkben aktiváltuk, és utána elszámoltuk az értékcsökkenést. Az eszköz tulajdonjoga a lízingbe adóé. Egy idő után nem tudtuk fizetni a törlesztést, a lízingbe adó visszavette az eszközt, térítés nélkül. Kérdésem: az eszköz értékét kivezettem a könyveimből (1 számla), de mit csináljak a maradványértékkel? Hiszen bevételem nincs, de alapesetben a maradványérték rendkívüli értékcsökkenésként megjelenik (861), ami csökkenti az eredményszámítás adóalapját (számviteli), ugyanakkor ez növeli a taobevalláskor az adóalapot, adó szerinti értékcsökkenés már nincs, mivel az már NULLA az esetünkben. Ilyen esetben el kell-e számolnom rendkívüli értékcsökkenést, mivel az eszközt térítés nélkül visszadtam a lízingbe adó cégnek, bevételem nincs, viszont van ráfordításom? Tisztelettel: Alajos
Haszonélvezeti jog elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatást adni. Ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató, korlátolt felelősségű társaságnak kettő tagja van. A tagok a saját tulajdonukat képező ingatlanokra (lakások, üzletek, műhely) – 10 éves határozott időtartamra – ingatlan-haszonélvezeti jogot alapítanak, és azt a kft.-re átruházzák. (Garzonlakásokra 8 millió, üzletekre 12 millió, műhelyre 11 millió forint ellenértéket állapítanak meg, szerződések alapján.) A kft. az ilyen módon átruházott ingatlanokat bérbe adja vállalkozások és magánszemélyek részére a bérbeadási főtevékenységének keretében. A szerződések értelmében a haszonélvezeti jog ellenértékét a kft. – mint az ingatlanok haszonélvezeti jogának jogosultja – hároméves egyenlő részletekben fizeti ki a tulajdonosok (a kft. tagjai) részére. A kft. az ingatlanok utáni haszonélvezeti jogot milyen módon számolhatja el a számviteli, illetve a társaságiadó-törvény alapján? Immateriális javak módjaként alkalmazhatná-e a kedvezőbb, 6 év alatt 16,67 százalékos amortizációt, vagy csak az épületekre, ingatlanokra vonatkozó 2 százalékos értékcsökkenési leírással élhet? A szíves válaszadását előre is köszönöm, tisztelettel: Strausz Tibor Adózóna előfizető
Műemlék jellegű épület értékcsökkenése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015-ben megvásárolt egy műemlék jellegű ingatlant. Az épület belsejét a tulajdonos átépíti, kisebb irodákat alakítanak ki, melyeket bérbe kívánnak adni. Az átépítés során a főfalak megmaradnak, csak a belső tereket gipszkartonokkal választják el. Kérdéseim: 1. Az építési átalakítási munkák beruházásnak minősülnek-e, vagy tárgyévi költségek? (A megvásárlás előtt is irodaként működött az épület.) 2. Ha a társaság vezetése úgy látja, hogy a bérbeadás miatt a műemlék jellegű épület veszíteni fog az értékéből, akkor a számviteli törvény szerint számolhat-e el értékcsökkenési leírást? 3. A társaságiadó-törvény alapján elszámolható-e az értékcsökkenési leírás a) ha a számviteli törvény szerint elszámolható költségként az értékcsökkenés, b) ha nincs számviteli törvény szerint elszámolt amortizációs költség? 4. A társaságiadó-törvény 7. § (1) ty, pontja alapján a kft. a 2015. évben a feljúításra, beruházásra fordított összegeket adóalapot csökkentő tételként figyelembe veheti-e az adóelszámolásnál? Köszönettel!
Ismét a nyílt végű pénzügyi lízinggel beszerzett személygépkocsiról
Kérdés
Az Adózóna többször is foglalkozott már a témával általánosságban. Kérdésem konkrétan a következőkre vonatkozik. Személygépkocsit nyílt végű pénzügyi lízinggel szerzett be egy kft. A gépkocsi bruttó ára – tegyük fel – 10 millió 500 ezer forint. Mivel személygépkocsiról van szó, a lízingcég áfa nélkül adta ki a számviteli bizonylatot – kerekítve – 8,3 millió forintról, majd a kezdő lízingdíj tőkerészéről és annak áfájáról kiállította a számlát, például bruttó 5,3 millió forintról. Mivel a tárgyi eszközt a lízingbe vevőnél kell állományba venni, felvetődik a kérdés, milyen összeggel kell aktiválni a gépkocsit? (A maradványértéktől most eltekinthetünk.) Mekkora összeget lehet értékcsökkenteni 20 százalékkal? Az áfára vonatkozó szakvéleményüket olvastuk, azzal nincs "gondunk". A könyvviteli elszámolásra vonatkozó kérdést pedig nem tehetem fel, pedig azzal kapcsolatosan is lenne kérdésem. Köszönöm a választ előre is.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
