Tisztelt Szakértő! A magánszemély által bérbe adott ingatlan adózása esetén, ha a bérbeadó a tételes költségelszámolást választja, elszámolható-e értékcsökkenés akkor, ha a bérbeadó az ingatlant ajándékba kapta közvetlen hozzátartozójától (édesanya)? Az ajándékozó rendelkezik adásvételi szerződéssel, tehát az ingatlan "értéke" egyértelműen megállapítható!
Tisztelt Szakértő! Bérbeadás adózásával kapcsolatban van kérdésem. Bérbeadom a lakásom 80 e ft bérletidíj + rezsi, a rezsit én fizetem, amit a bérlő megfizet a részemre, elküldöm neki az én nevemre szóló számlákat, amit az én számlámról csoportos megbízással emel le a bank, a bérlő pedig az én számlámra utalja ezeket az összegeket. Kérdésem, hogy 1.) Választhatom azt a lehetőseg, hogy a 80 e ft -10% ktg= 72 000 ft és ennek a 15%-át fizetem meg? 2.) Vagy a 80 e bérleti díj +rezsi ez kb. 25 e= 105 e-10%= 94,5 e ft és ennek a 15% szja +az eho 3.) Vagy 80 e ft bérletidíj+25 e rezsi=94,5 e ft, ebből levonom a ktg-et 25 e és az ingatlan értékének 2%-a, itt az ingatlan értékét, hogy állapithatom meg? Az 1.) pont lenne a legegyszerűbb, tehát ha lehet, akkor nagyon ezt szeretném. Köszönöm előre is a választ!
Tisztelt Szakértő! Cégünk a 2016. évtől új tárgyi eszköz szoftvert vezetett be. Előtte manuálisan kartonokon vezettük az amortizációt, és egy összefoglaló táblázat segítségével számoltuk el az értékcsökkenést. Több nagy értékű ingatlanra részben fejlesztési tartalékot használtunk fel. Ezeknek az eszközöknek az adótörvény szerinti écs-jét nem a teljes bekerülési értékre számoltuk ki, hanem csak a tartalékkal csökkentett összegre. Évekig volt könyvvizsgálat nálunk, és mindig megfelelt ez a módszer. Most a gépi program bevezetésekor a gép a teljes bekerülési értékre számolta ki az adótörvény szerinti écs-t is. A tao 1. melléklet 12. pontja szerint ez helyes. Kérdésem: 2016. évtől, az új tárgyi eszköz program bevezetésére hivatkozva, változtathatok-e az elszámolás módszerén, és az eddig csak a különbözetre számolt tao szerinti écs helyett, 2016. évtől a teljes bekerülési értéket számolnám a tao szerinti écs-t is, ahogyan a gépi program számolja, minden érintett tárgyi eszköznél? Természetesem a számviteli politikámat e szerint módosítanám, azzal a megjegyzéssel, hogy ha az adott eszköz tao szerinti maradvány bekerülési értéke 0-ra csökken, utána már nem számolok tovább tao szerinti écs-t. Köszönöm megtisztelő figyelmét, várom a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély lakást ad bérbe, teljes évben. 50 százalékban tulajdonosa a lakásnak. Az értékcsökkenést az ingatlan bekerüléskori értéke alapján állapítja meg 2 százalékban. Kérdésem az lenne, hogy a teljes lakás értékét figyelembe veheti, vagy csak az 50 százalékát az értékcsökkenés meghatározásánál? Ha több lakást ad bérbe, akkor összevontan kezelheti-e a bevételeket és a költségeket a jövedelem meghatározásakor vagy ingatlanonként kell a jövedelmét megállapítani, ahol maximum a bevétel összegéig számolhat el költséget? Azaz az egyik ingatlan veszteségét szembeállíthatja-e a többi ingatlan nyereségével? Köszönettel
Tisztelt Szakértő Az szja-törvény 11. számú melléklet II/2.a.c pontja a következő megfogalmazást tartalmazza: az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenés nem számolható el. Mi a helyzet akkor, ha az öröklés 2008-ban következett be, és az öröklő személy ekkor még megfizette az öröklési illetéket, tehát nem ingyenesen jutott a most bérbe adott ingatlanhoz? A bérbeadáshoz szükséges adószámmal rendelkezik. Köszönöm a választ.
Adott egy, a cél szerinti (környezetvédelem, megújuló energia) tevékenységéhez szükséges, és használt ingatlannal rendelkező egyesület (nincs a fordulónapon köztartozása, 10%-ot meghaladja a vállalkozási bevétele). A társaságiadó-alapjának levezetésekor figyelembe kell-e venni mint ingatlanhoz kapcsolódó bevételt azt a tételt, amelyet a környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvényszervezés jogcímen szerzett (tehát cél szerinti a bevétel), de az adott ingatlanban bonyolították le a rendezvényt? Az új, 2016-tól élő előírások szerint a tao-alapot növeli az ingatlanhasznosítással kapcsolatos bevétel, illetve figyelembe vehetőek a kapcsolódó költségek is (értékcsökkenés, egyéb költség). Mivel az ingatlan létrehozása KEOP-pályázatból valósult meg, ezért az elszámolt amortizációval arányosan halasztott bevételt is számolt el az egyesület a beszámolási időszakban. Ez a tétel vajon a tao-alapba beszámító-e? Várom megtisztelő válaszukat.
Tisztelt Adószakértő! Egy lakásszövetkezet 4 éves megtakarítást kötött, ami 2015-ben lejárt, és amit 2015-ben fel is használt a beruházásaira, felújításaira. Sajnos a négy év alatt a lakók által erre a célra befizetett összegek és az állami támogatás sem lettek halasztott bevételként (passzív időbeli elhatárolásként) elszámolva, hanem mint adott évi bevétel voltak a könyvelésben kimutatva. Ebben az esetben a korábbi éveket módosítani kell-e? A másik kérdésem, hogy az állami támogatást is abban az évben kell bevételként nyilvántartani, amikor megvalósulnak a beruházások, vagy a megvalósított beruházásokra elszámolt értékcsökkenéssel arányosan kell majd a passzív időbeli elhatárolásról kivezetni? Nagyon fontos most, hogy ezt tudjam, a 2016-os év zárása miatt, illetve, hogy kell-e önellenőriznem a korábbi éveket. Nagyon köszönöm előre is a gyors válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbiakkal kapcsolatosan. Mezőgazdasági őstermelő – heti 36 órát elérő munkaviszony mellett – 2015-ben beruházott egy ültetvény létesítésére, melyet állami támogatásból, hitelből és önerőből fedezett. 2015-ben őstermelésből bevétele csak az állami támogatásból volt, jövedelme nem volt, és így adója sem keletkezett. 2016. évben már 600 ezer forintot meghaladó jövedelme volt plusz egyéb állami támogatást is kapott. Tehát 2016-ról a támogatásokkal növelt jövedelme után, a költségek levonását követően adózik. A kérdésem az lenne, hogy milyen mértékben számolhat el értékcsökkenést (a teljes beruházásra, vagy csak a támogatás feletti összeg után)? Illetve az is érdekelne, hogy mikor lehet aktiválni a beruházást, azaz az szja-törvény szerinti "termőre fordulás" hogyan értelmezhető, mivel 2016. évben már termett az ültetvény, és értékesítette is a terményt a gazdálkodó? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Társaságunk egy tárgyi eszközt vásárolna tulajdonjog-fenntartással. Kérdésünk: az értékcsökkenés elszámolását meg lehet kezdeni a használatbavétellel egyidejűleg, vagy várni kell vele, amíg a teljes vételárat ki nem fizetjük és a tulajdonjogot bejegyzik? Köszönettel Szentesi Péter Virtus Kft.
Ügyfelem (kft.) irodája impozáns. Év közben galériákból, elsősorban árverésen vásárolt bútorokat. Az aktiválás során két csoportba soroltam a vásárlásait (ügyfelem nyilatkozata alapján): használatba vett és ekként használt irodabútor, valamint műtárgy. A műtárgyak esetén nem számoltam el értékcsökkenést, és így fejlesztési tartalék feloldására sem került sor, azonban a bútorok esetén feloldottam a fejlesztési tartalékot. Jól jártam el? Köszönöm, CsK
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, ha elszámolná az egész évre az értékcsökkenést a tárgyi eszközeire, akkor veszteséges lenne. Nem szeretne veszteséges lenni, megteheti-e, hogy az értékcsökkenés egy részét számolja csak el költségként? Köszönettel.
Társaságunk naperőmű létesítését tervezi. A telepítendő napelemek és egyéb berendezéseket egy üresen álló telekre helyezzük el. Kérdésem az, hogy a társaságiadó-törvény szerint milyen értékcsökkenés számolható el a létesítményre? Egy ilyen létesítmény tervezett élettartalma kb. 25 év, ám a finanszírozó bank a futamidőt az adótörvény szerinti leírási időben határozza meg, ezért nagyon nem mindegy, hogy pl. 7 év vagy 50. Válaszukat előre is köszönöm! Szedlacsek Sándor adószakértő Szetax Kft. info@szetax.hu
Egy épületünkre van bontási engedély, lebontjuk. Terven felüli értékcsökkenés lesz. Ezzel meg kell növelni a társaságiadó-alapunkat?
Önálló bírósági végrehajtó végrehajtói iroda alapítása miatt megszűnt 2016-ban. A 2012-es és 2013-as években kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, 2014-ben kizárólag üzemi célt szolgáló értékcsökkenés alá vont tárgyi eszköz nettó értékével csökkentette az adózás utáni jövedelmét. Kérdésem, hogy a fenti tételek hogyan érintik a 2016. évi szja-bevallását, illetve kell-e ezek után megszűnéskor fizetni? Kérdezném még, hogy a nullára nem leírt tárgyi eszközökkel megszűnéskor mi a teendő?
Egyéni vállalkozás megszűnt 2016-ban. - 2012 és 2013-es években kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe - 2014-ben kizárólag üzemi célt szolgáló értékcsökkenés alá vont tárgyi eszköz nettó értékével csökkentette az adózás utáni jövedelmét Kérdésem, hogy fenti tételek hogyan érintik a 2016. évi szja bevallását?
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték