Tisztelt Szakértő! Magánszemély ad bérbe lakást magánszemélyek. Az áprilisi bérleti díj 2016. 03. 25-én kerül kiegyenlítésre. Az első negyedéves adóelőleg számításakor az áprilisi időarányos értékcsökkenés figyelembe vehető (hiszen a bevétel is márciusban, az első negyedévben kerül elszámolásra), vagy az csak a 2. negyedévben számolható el? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy társaság nagyértékű ingatlanának bekerülésekor (2 éve) a teljes bekerülési értékre kezdte meg az értékcsökkenés elszámolását 2 százalékos leírási kulccsal, maradványértéket nem határozott meg. Dönthet-e úgy ebben az évben, hogy további értékcsökkenést nem kíván elszámolni, és a jelenlegi nyilvántartási érték lesz a maradványérték összege, figyelemmel arra, hogy az ingatlan értéke várhatóan nem fog csökkenni? Válaszát megköszönöm. Tisztelettel: Simonné
Tisztelt Szakértő! Kérném a segítségét abban, hogy egy pergolát hány százalékos értékcsökkenéssel számolhat el egyéni vállalkozó? A pergola étterem udvarán áll, nagy, több asztal aláfér székekkel. Úgy néz ki, mint egy kisebb épület.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. a 2015-ben képzett, fejlesztési tartalékából (mely a 2015-ös mérlegben lekötött tartalékként szerepel) egy társasház teremgarázsában parkolóhelyet szeretne vásárolni. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan megnevezése: „mélygarázs meghatározott tulajdoni hányada a parkolóhely átruházható kizárólagos használati jogával.” A vételár a telekért fizetendő (250 ezer Ft) és a mélygarázs tulajdoni hányadáért fizetendő ( 1250 ezer Ft) összegből tevődik össze. Kérdésem, hogy szabályosan járunk-e el, ha nem a teljes összeg, hanem csak a mélygarázs tulajdoni hányadáért fizetett összeg (1250 ezer Ft) erejéig a beruházás a fejlesztési tartalékból valósul meg. Ez a társasági adótörvény 7. § (15) pontja szerinti beruházásnak/felhasználásnak minősül-e, vagyis a lekötött fejlesztési tartalékból a tulajdoni hányadért fizetendő 1250 ezer Ft-os összeg feloldható-e anélkül, hogy a törvényben meghatározott késedelmi pótlékot meg kéne fizetni a feloldott összeg után? Mivel a telek után értékcsökkenés nem számolható el, kell-e külön szerződést kötni a telekrészre, és külön a tulajdoni hányadra, vagy elég, ha majd a fejlesztési tartalék feloldásánál vesszük figyelembe azt, hogy a vételár telekárat is tartalmaz. Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni. Egyéni vállalkozó, pénztárkönyvet vezet. Tehergépkocsit vásárolt, nyílt végű pézügyi lízingben. A szerződésben maradványérték is meg van határozva.Havonta kapja a számlát a tőke+ kamat megbontásban. Havonta a tőke része után az áfát visszaigényelem. Év közben eredménybe nem számító kiadás. Év végén pedig értékcsökkenést számolok el, A tehergépkocsi nettó értékéből a maradványértéket le kell-e vonni, vagy pedig a teljes nettó érték után kell az értékcsökkenést elszámolni, mert csak a számviteli törvény szerint kötelező, olyan pedig nincs pénztárkönyvi könyvelésnél. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság egy magántulajdonú, ingyenesen használt ingatlanba klímát szereltetett a tulajdonos jóváhagyásával, amely két beltéri és egy kültéri egységből áll. A beltéri egységek darabonkénti egységára nem éri el a 100 ezer forintot, a kültéri egységé pedig a 200 ezret. Leírhatja-e a társaság a beltéri egységeket egy összegben, a kültéri egységet pedig két év alatt, tekintettel arra, hogy csak 1 év garancia van rájuk? Segítségét előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha az iparűzési adót egy vállalkozás eszközérték-arányosan osztja meg, akkor valójában az eszközök nettó értékét veszi figyelembe megosztási alapként, vagy a tárgyévi elszámolt értékcsökkentést arányosítja? Válaszát köszönöm: Tekeli Tímea
Értékcsökkenés elszámolásával kapcsolatosan kérnék segítséget. Egyéni vállalkozó év közepén működik, év elején és év végén szünetel. Melyik időszakra számolható el a tárgyi eszközei után értékcsökkenés az adott évben? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft. támopos pályázatot nyert, melynek a költségvetésében jelentős összegű beruházás is szerepelt egyéb működési költségek mellett (bér, szolgáltatási díjak stb). A pályázat elszámolásra került, a támogatási összeg befolyt, azaz lezárult a projekt. A kérdésem az, hogy az eszközök el nem számolt értékcsökkenésének megfelelő összeget a bevételekből szükséges-e elhatárolni az eredménysemlegesség okán, azaz a pályázati összeg beruházásra eső részét úgy kell-e kezelni, mintha fejlesztési célú támogatást kapott volna a szervezet?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2014. december 31-éig használatban lévő termelő gépét 2015-től üzemkörön kívül helyezi. Ezt a gazdasági eseményt hogyan kell könyvelni (bruttó érték, az üzemkörön kívül helyezésig elszámolt értékcsökkenés)? Hogyan befolyásolja ez a társaságiadó-alapot? A termelő berendezés a 13-as számlaosztályban volt nyilvántartva, amíg használatban volt.
Lízingelt eszköz értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzési adó kiszámításakor? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Mint könyvelő két kérdést szeretnék feltenni. Van egy egyéni vállalkozónk, aki földmérő és térképészeti munkákat végez Németországba, német területekről. Magyarországon végzi ezt a tevékenységet interneten keresztül. Kérdésem az lenne, hogy áfaszempontból hogyan adózik? Ki kell-e számlázni a 27 százalékos áfát, vagy közösségi számos mentességet alkalmazhatunk-e? A következő kérdésem: egy horgászegyesület tavat alakít ki, amire a tagok kialakítási pénzt fizettek be. Kérdésem, hogy a befizetés évében az mind bevétel, vagy elhatárolható a kialakítás ütemében? Valamint a földmunkálatok azonnali költségként elszámolhatók, vagy csak értékcsökkenés alapján? Köszönettel: Radicsné Jánka Lívia
Tisztelt Szakértő! Cégünk 100 millió forint feletti adóalappal (előző év alapján) rendelkezik, a komplex megosztással számítja ki a székhelye és a telephelye között az iparűzési adó megosztását. A megosztáshoz összesítettem az értékcsökkenést, illetve a bérleti díjakat. Kérdésem a lízingre vonatkozik. Cégünk gépkocsikat pénzügyi lízinggel finanszírozott. Ebben az esetben a gépkocsi a tárgyi eszközeink között szerepel, értékcsökkenést így a megosztáshoz már számítok. Lehet még más teendőm a számításnál? Esetleg a lízingkamatot vegyem még figyelembe? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy cég elővásárlási jogával élve vásárolt egy ingatlant 2014-ben. 2015. 12. 05-én érkezett a törvényszéktől az ítélet, mely szerint visszamenőleges hatállyal törölte a tulajdonjogot, és másnak ítélte. 2016 januárjában jogerős. Melyik évben érintik az adott események a vállalkozás könyvelését? Amikor a tulajdoni lapon megjelenik a változás? Vagy amikor jogerős az ítélet? Vagy már a 2015. évre hatással van, hiszen mérlegkészítésig tudomása van erről a vállalkozásnak? Érintik az értékcsökkenést 2014. év + 2015. év, építményadót 2015-ben, az eszközök állományát 2014-2015-ben? Hogyan könyvelendők ezek az események, és milyen dátummal? Az építményadót az önkormányzat várhatóan 2016 júniusában módosítja. A 2014 decemberében befizetett illeték visszaigénylése folyamatban van. Köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Véleményét szeretném kérni azzal kapcsolatban, hogy magánszemély vásárolt egy lakóházat, amelyben három üzlethelyiséget alakítottak ki, üzletté lett nyilvánítva az épület, kizárólag üzleti tevékenység folyik benne. 2015-ben a három közül még csak egy üzlethelyiséget adtak ki az év második felétől. Ebben az esetben az épület utáni értékcsökkenés csak arányosan számolható el: egyrészt időarányosan egy félévre; másrészt területarányosan, a bérbeadott üzlet arányában vagy már az egész ingatlanra elszámolható értékcsökkenés (persze csak a használatba vétel időpontjától)? Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel