Kft. személygépkocsit szeretne lízingelni – nem taxis –, de az áfát is szeretné visszaigényelni, milyen lehetősége van erre? Számviteli elszámolás, hogyan történik a tárgyi eszköz nyilvántartása, üzemelési költségek elszámolása (értékcsökkenés)?
Tisztelt Szakértő! Az önkormányzat a tulajdonában lévő, majd a társaság térítésmentes használatába adott területen a társaság épületet hozott létre. Ez az épület a társaság tulajdonát képezi. A társaság részére az önkormányzat földhasználati jogot alapít a földterületre vonatkozóan. A földhasználati jog ellenértékét egy összegben (áfás) határozták meg azzal, hogy az ellenértéket 20 év alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetnie az önkormányzat részére. Az első "részletről" szóló számlát a társaság megkapta. Ennek könyvelése kapcsán az alábbi kérdéseim lennének: – A földhasználati jogot, mint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot hogyan kell nyilvántartásba venni? A teljes összegen kell aktiválni egyösszegben, vagy a számlázáshoz igazodóan évente, részekben? – Az első kérdéshez kapcsolódóan az értékcsökkenési leírás hogyan alakul? Figyelembe kell-e venni az épület értékcsökkenési leírását, igazítani kell-e egymáshoz? A teljes összeg után indítjuk az értékcsökkenést, vagy az évente leszámlázott összeg után? Segítségüket előre is köszönöm.
Az szja-törvény 3. számú melléklet III./1. pontja értelmében a regisztrált őstermelő a kizárólag üzemi célú tárgyi eszközét jogosult az üzembe helyezés adóévében egy összegben költségként elszámolni. Az volna a kérdésem, hogy, ha a 2014-es adóévben egy konkrét eszközzel kapcsolatban nem tette ezt meg, mert nem volt annyi költségre szüksége, megteheti-e a 2015-ös adóévben, hogy a maradékot elszámolja egyszerre?
Tisztelt Szakértő! Cégünk a 2014. évben 14 millió forint fejlesztési tartalékot képzett jövőbeni beruházások céljából. 2015. évben ezek a beruházások meg is valósultak, így a fejlesztési tartalékot szeretnénk feloldani ezekre az eszközökre. Természetesen ezekre az eszközökre a tao szerinti értékcsökkenés adóalap-csökkentést nem alkalmazzuk. Kérdésem a következő: amellett, hogy ezekkel a beruházásokkal a 2014. évben képzett fejlesztési tartalékot 2015-ben feloldottuk, ugyanezen beruházásokra vehetünk-e igénybe a taotörvény 7. paragrafus (1) bekezdés zs) pontja szerinti kkv beruházási kedvezményt is, azaz ezeknek a megvalósult beruházásoknak az értékével a 2015. évi adóalapunkat is csökkenthetjük? Köszönöm a választ előre is!
A bt. tevékenységét a magánszemély tag tulajdonában lévő épületben végzi. A tevékenység végzéséhez 2006. évben a társaság a műhelyt felújította 3 millió forint értékben. Az épületet kizárólag a társaság vállalkozási tevékenységéhez használják. A bt. az ingatlan tulajdonosának bérleti díjat nem fizetett. A felújítás után az áfát visszaigényelte. Az ingatlant a magánszemély hitele miatt banki jelzálogjog terhelte. A banki hiteltörlesztés elmaradása miatt, a végrehajtás elkerülése érdekében az ingatlan tulajdonosa (a magánember) értékesíteni kényszerült az ingatlant. A vevő egy kívülálló kft. Fentiek miatt a bt. könyvelésében szereplő ingatlanfelújítás értékét (mely még nettó 2,2 millió forint) ki kell vezetni terven felüli értékcsökkenés vagy selejtezés formájában. Melyik eljárás a helyes? Abban is kérném segítségét, hogy a felújítás értékének kivezetésekor keletkezik-e a bt.-nek áfafizetési kötelezettsége, esetlegesen bármelyik félnek adófizetési kötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízingnél a bérleti díjakat az értékcsökkenés mértékének megfelelően lehet elszámolni. A 44-en van a lizingdíj, áfa 36-tal szemben van kivezetve, értékcsökkenés pedig így költségként elszámolva év végén, ezáltal megvalósul a fenti szabály. A lízing viszont két évre szól. A futamidő végén mi lesz a maradék értékcsökkenéssel, rendkívüli értékcsökkenésben kell leírni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném az alábbiakban. Adott egy egyéni vállalkozó, aki 2012. 01 .01-től szünetelteti a vállalkozói tevékenységét, és most meg is szeretné szüntetni a vállalkozását. 2008. 09. 30-án vásárolt egy Renault Trafic Komfort tehergépjárművet 4 821 000 forint plusz áfa értékben. Értékcsökkenési leírás 5 év, 20 %. A tehergépjárművet 2008. 10. 02-án üzembe helyezte. 2011. 12. 31-én (a szünetelés kezdetekor) a tárgyieszköz-karton szerint a gépjármű nettó értéke 1 689 726 forint az elszámolt értékcsökkenés 3 131 274 forint, és a leírás vége 2013. 10. 01. 2011. 09. 30-án az RCI Lízing Zrt. felé a gépjármű értékét teljes összegben rendezte. 2008. évben a gépjármű után az áfát, 964 200 forintot, visszaigényelte. A 2008. évi szja-bevallásában az adózás utáni vállalkozói jövedelmet a csökkentő tételeknél, a kizárólag üzleti célt szolgáló 2008. évben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszközök nettó értékénél a 4 821 000 forint szerepel. A gépjárművet nem szándékozik eladni, szeretné azt tovább használni magánszemélyként. A tevékenység megszüntetésekor hogyan kell eljárni a visszafizetendő áfa összegének helyes számításakor, az szja-bevallásban a gépjármű jelenlegi értékének, a fizetendő szja összegének helyes meghatározásakor, bevalláskor? Nagyon köszönöm a segítséget.
Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett 2014 decemberében. Az ingatlan tartozéka volt egy darupálya is, ami a tűz miatt szinte teljesen használhatatlanná vált. Külső szakértők szerint az ingatlanban és az ingatlanhoz épített 5 tonnás darupályában keletkezett kár, az avultságot is figyelembe véve 17 millió forintos, a biztosító értékelése a mérlegkészítésig nem érkezett meg. Mivel a darupálya az ingatlannal összefügg, tehát az épület nélkül nem lehet használni, ezért az ingatlan értéke tartalmazza a darupálya értékét is. Ezért az értékcsökkenést 2 százalékban számoltuk el. A 2014. 12. 31-ei mérlegben a szakértők által megállapított 17 millió forintos összegű kárt terven felüli értékcsökkenésként elszámoltuk, mivel a mérleg készítéséig nem rendelkeztünk a biztosító megállapításával. 2015 augusztusában megérkezett a biztosító által megállapított kárösszeg, ami 19 millió forint volt. A kár összegét 2015. évben egyéb bevételként számoltuk el. 2015. évben az ingatlanon és a darupályán végzett bontási és javítási költségeket beruházásként számoltuk el, és megnöveltük az ingatlan értékét; ez az érték 16 millió forint. A teljes felújítás még nem fejeződött be a 2015. évben. Kérdésem, hogy megfelelő volt-e az elszámolásunk? Kérdésem, hogy a 2015. évben az ingatlanon és a darupályán végzett felújítást el lehet-e számolni a taotörvény 7 § (1) zs) pontja alapján adóalap-csökkenésként, mint ingatlanon végzett felújítást? Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozó fóliasátrának és üvegházának értékcsökkenését milyen leírási kulccsal számolhatjuk? Önálló támrendszernek minősülő mezőgazdasági építménynek számít? Ha a fóliát cserélni kell, akkor a fóliasátor értékét növelni kell, vagy elszámolható egyszerű anyagköltségként a vásárolt fólia? Ugyanez a kérdés üvegház esetén. Ha kitört üveget kell cserélni, akkor egyszerű karbantartásról van szó, és nem felújításról, ugye? Nagyon köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! 2014-ben üzembe helyezett raktár- és irodaépületnek a villamossági tervdokumentációja és felülvizsgálata 2015-ben készült el. El lehet-e ezt beruházásra utólag könyvelni? Lehet-e külön kezelni az épülettől és fejlesztési tartalékkal kivezetni az értékcsökkenését? Köszönettel: Ildi
Tisztelt Adózóna! Nonprofit szervezet (társadalmi szervezet) irodát bérel, és azon jelentősebb összegű felújítást végzett. Az a kérdés, hogy kötelező-e, mint a vállalkozásoknál, bérelt ingatlanon végzett beruházásként elszámolni, és értékcsökkenést alkalmazni? (Nyilván az 6 % tao szerinti érték itt nem lehet kötelező, hiszen a társaság az irodát a szervezet cél szerinti tevékenységéhez használja.) Ráadásul a feladat támogatásból valósult meg, ezért felmerülhet a halasztott bevételként történő támogatás-elszámolás is. A kérdés az lenne, hogy mindezektől nem lehetne-e – mivel nonprofit szervezetről van szó – az irodára történt ráfordításokat, mint közhasznú tevékenység költségét elszámolni, mivel a fenti dolgok (amortizáltatás, bevétel-elhatárolás) ebben az esetben közgazdaságilag (és nem utolsó sorban megbízható és valós kép szempontjából) nehezen értelmezhetőek. Köszönettel és üdvözlettel: Löffler Andrés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015-ben elkezdett kifejleszteni egy szoftvert, de az csak 2016-ban készül el teljesen. Értékesíteni fogja (nem a használati jogot, hanem a kész szoftvert). Jól gondolom, hogy a 2015-ben ráfordított költségeket december 31-én T 114, K 582-re kell könyvelni? Ezt akkor is állományba kell venni ilyen módon, ha nem kész még a szoftver? Ha igen, mi van ilyenkor az értékcsökkenéssel, jól gondolom, hogy az csak a teljes kész szoftver üzembe helyezésekor kezdődik? Amikor 2016-ban értékesíteni fogják, akkor át kell sorolni a készletek közé?
Tisztelt Szakértő! A következőekben kérném a segítségét: Adott két kft, A és B. A Kft. a teherautói üzembentartói jogát átruházza B Kft.-re. Kérdésem a következő lenne: milyen könyvelési teendők vannak a két cégben? A Kft. csak szerződést írt, számlát nem állított ki. Kell-e számlát kiállítani (áfásat?)? A Kft-nek elegendő-e csak az üzembentartói jog átruházásáról kiállítani a számlát, és elszámolhatja-e továbbra is a teherautók után az értékcsökkenést? B Kft. hova könyveli az üzembentartói jogot? Lehet-e ingyenes az üzembentartói jog átruházása a két fél között? Milyen értéken kell az üzembentartói jogot átszámlázni (tetszőleges ár, piaci érték, függ-e a tehergépkocsi értékétől)? Elegendő-e egyszeres díj vagy esetleg kell-e havonta számlázni? A szerződésben kell-e időtartamot feltüntetni? Válaszukat előre is köszönöm! Rác Rita
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk a meglévő épületét lebontva, annak helyére egy új épületet építtet. A lebontott épület nettó értéke növeli az új épület beruházási értékét, vagy ki kell vezetni a nyilvántartásból, és rendkivüli értékcsökkenést elszámolni? A számviteli törvény 47. § (6) bekezdés csak bontási költségett említ. Válaszát köszönettel várom.
Tisztelt Szakértő! A számviteli törvény 52. §-a szerint a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Több jogi személy (kft.) ügyfelem idén személygépkocsit vásárolt és úgy döntött, hogy 3 évig kívánja a vállalkozásban használni az adott járművet, meghatározta a maradványértéket. A társaságiadó-törvény 20 százalékos leírási kulcsot enged személygépkocsi esetén. Elbizonytalanodtam, mert több helyen olvastam, hogy a társasági adóban előírtnál kisebb mértékű leírás választható, de nagyobb nem. Kérem, szíveskedjen megmagyarázni, hogy miért nem választható a számvitelben nagyobb értékcsökkenési leírás? Szeretném tudni, hogy a fentiekben leírtak szerint, vagyis 3 év alatt elszámolhatom-e az értékcsökkenést a személygépkocsik után a számvitelben? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték