1115 találat a(z) értékcsökkenés cimkére
Ingatlan-bérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbadással kapcsolatban a következő kérdéseim vannak: 1. Amennyiben a bérbeadott ingatlan egy családi ház, ami a család és a barátok segítségével épült, a tulajdonosok nem gyűjtötték a költségszámlákat, ebben az esetben mennyi lehet az elszámolható értékcsökkenés alapja? Elfogadja a NAV, az ingatlanszakértő hivatalos értékbecslésének összegét? Ilyen esetben lehet értékcsökkenést elszámolni? 2. Amennyiben a tulajdonosnak van adószáma, kötelező-e számlát kiállítani a bérbadásról, ha a bérlő magánszemély, vagy elég, ha a bérleti díjat a bérbeadó készpénzes fizetés esetén bevételi pénztárbizonylattal ismeri el? Köszönöm a válaszát.
Fejlesztési tartalék feloldása külföldi ingatlanra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Utazási iroda ingatlant (szálloda, amelyet üzemeltetni fog) vásárol Spanyolországban. Erre a spanyolországi beszerzésre felhasználhatja-e az előző években képzett fejlesztési tartalékát, ha itt is, ott is (Spanyolországban és Magyarországon is) fog tevékenységet végezni? A tevékenység miatt Spanyolországban is létesíteni kell telephelyet, így kérdéses, hogy a vásárolt ingatlan (szálloda) értékcsökkenését hol lehet elszámolni (Spanyolországban vagy Magyarországon)? Köszönettel: Reményiné
Tó értékcsökkenése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tó vásárlása kapcsán kérném segítségét. A kérdés, hogy magánszemélyként vagy cégként érdemes-e megvenni? A döntéshez szükség lenne tudnunk, hogy hogyan amortizálható, vagy egyáltalán amortizálható-e, érékesítéskor van-e áfafizetési kötelezettség rá, milyen ingatlanbesorolást kap a tó? Válaszát előre is köszönöm.
Értékcsökkenés ingatlan-bérbeadás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A Tao-törvény szabályait alkalmazzuk jelenleg az alábbiak szerint: "b) Építmény, épület bérbeadása esetén, ha a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg, a 3. pontban meghatározott értékcsökkenési leírás összegéből – a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt), – a bérbeadott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét, ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni.” Eddig év végén megállapítottuk a bérbeadott és a nem bérbeadott területek arányát, ami alapján kalkuláltuk a Tao szerinti értékcsökkenési kulcsot. A kiszámolt kulcs természetesen évről évre változik. (A számviteli törvény szerinti értékcsökkenés állandó a könyveinkben.) Helyesen járunk-e el, ha a Tao-törvény szerint minden évben más összeggel korrigáljuk az adóalapot az értékcsökkenés évenkénti százalékának változása miatt? Köszönettel.
Tao-törvény – értékcsökkenés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Tao-törvény 1. sz. melléklet 5. pontja szerint a számvitelről szóló törvényben megállapított terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető az e/ pont legfeljebb 200 ezer forint bekerülési értékű tárgyi eszközök esetében. Kérdésem ezzel kapcsolatban: Ha van egy 200 ezer forint bruttó értékű tárgyi eszköz, aminek a maradványértéke 40 ezer forint, így a számvitelben 160 ezer forint után számolom az értékcsökkenést, akkor ebben az esetben a törvény szerint a 200 ezer forint vagy a 160 ezer forint után kell számolni értékcsökkenést ? Válaszukat előre is köszönöm.
TÁMOP-támogatás értékcsökkenésének elszámolása
Kérdés
Szövetkezetünk TÁMOP vissza nem térítendő pályázatot nyert. A működési költségek megtérítése utólagos elszámolással történik. A beszerzett eszközök után az elszámolási szabályzat - ESZA -szerint értékcsökkenést nem lehet elszámolni. A benyújtott számlák alapján 100 E.Ft alatti és a100 E.Ft feletti eszközök pénzügyi igénylése a 141-es főkönyvi számon történik. Jól gondolom-e, hogy a támogatásból beszerzett eszközök pénzügyi elszámolása és a számviteli elszámolása eltér egymástól? A szövetkezet főkönyvi könyvelésében a támogatott eszközök után – 571 és 572 főkönyvi számokon – a Sztv. és Tao tv. szerint értékcsökkenést számolok el. A 100 E.Ft felett beszerzett eszközök után elszámolt tárgy évi értékcsökkenés feletti összeget halasztott bevételként elhatárolom. Helyesen járok-e el, ha a 1429-es bevallásban adóalapnál növelő és csökkentő tényezőként is figyelembe veszem a tárgyi évben elszámolt értékcsökkenést, vagy csak a növelő tényezőként veszem figyelembe, mivel az ESZA szerint nem lehet a támogatott eszközök után értékcsökkenést elszámolni. Válaszukat köszönöm: Kovács Lajosné
Ingatlan-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szja-törvény 62. § (1) bekezdése szerint az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből a jövedelem megállapításához le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket – többek között a megszerzéskor az illeték alapját képező összeget – kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt. Kérdésem az, hogy, ha a magánszemély egy lakóingatlant egy ideig bérbeadott, és értékcsökkenési leírást számolt el a bérbeadásból származó jövedelme megállapításakor, ezen elszámolt értékcsökkenés a lakás értékesítésekor csökkenti-e a megszerzésre fordított, a vagyonszerzési illeték alapját képező összeget? Válaszát előre is köszönöm.
Értékcsökkenés a társasági adónál
Kérdés
Ügyfelem a társasági adónál elszámolt értékcsökkenést azonosan kezelte a számvitellel, a két összeg a maradványértékes eszközöknél is megegyezett 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban. 2014-ben készültem arra, hogy önellenőrzés nélkül (ennek ugyanis minden feltétele adott volt) elszámolom a 2011., 2012. és 2013-as év értékcsökkenés-különbözetekből adódó tao-különbözeteket, de az ügyfél ezt az eszközt 2014-ben eladta. Így a számításaim szerint értelmetlen visszamenőleg tao-különbözeteket számolnom, hisz értékesítéskor "eltűnik" a korábbi 3 év el nem számolt értékcsökkenés-különbözete (feltételezve persze azt, hogy a tao mértéke mind a négy évben azonos). A kérdéseim: 1.) Logikus-e a fenti levezetés? 2.) Annak ellenére, hogy a fenti számítás ugyanarra az eredményre vezet (azaz nullára hozza ki a tao-különbözetet 2011-2014. évek tekintetében), vezessem-e le az egyes adóévek értékcsökkenés-, illetve adókülönbözeteit? 3.) Hibát követett-e el az ügyfél, amikor a tao-ban nem érvényesített magasabb értékcsökkenést a számviteli értékcsökkenéshez képest? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel.
Értékcsökkenés elszámolása lakás bérbeadása esetén
Kérdés
Lakás bérbeadása esetén bérbeadóként a tételes költségelszámolást választottam, és értékcsökkenést is érvényesíteni kívánok. Az értékcsökkenésre vonatkozó szabályokat az szja-törvény 11. számú melléklete tartalmazza. Kérdésem, hogy az értékcsökkenés alapjául szolgáló beszerzési értékből el kell-e különítenem a telek értékét, figyelemmel a 11. számú melléklet 2. pontjának f) bekezdésére, mely alapján a telekre értékcsökkenés nem számolható el.? Tekintettel arra, hogy a lakás, amelyet bérbeadok, egy társasházi lakás – és értelemszerűen telek/telekrész is tartozik hozzá –, az adójogi szabályozás nem egyértelmű. Ha minden lakásbérbeadás esetén el kell különítenem a telek értékét, de az adásvételi szerződés nem tartalmazza azt, akkor milyen, az adóhatóság által elfogadott módszerrel kell ezt megtenni? Lehetséges-e az a szituáció, hogy amennyiben az eredeti adásvételi szerződés nem tartalmazza a telek (telekhányad) értékét külön, akkor jogosulttá válok a teljes beszerzési árra értékcsökkenést érvényesíteni, míg az esetben, ha az eredeti adásvételi szerződésben feltüntetésre került a telek értéke, akkor egy kedvezőtlenebb értékcsökkenés elszámolását diktálják a törvényi előírások? Válaszukat előre is köszönöm. Rozgonyi Ildikó
Pénztárgép – állami támogatás elhatárolása
Kérdés
Kérek szépen egy kontírozást arra vonatkozóan, hogy a kapott 50 ezer forintos állami támogatást, a pénztárgép-értékcsökkenést és az év végi elhatárolást milyen összegben, és hogyan kell könyvelni, mert olvastam példákat, de nem igazán értem.
Társaságiadó-bevallás kitöltése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném, ha segítenének a bevallás kitöltésében. Eszköz beszerzésére pályázaton nyertünk vissza nem térítendő támogatást 4 974 678 forintot. Az eszköz bekerülési értéke 14 213 369 forint. Az alábbiak szerint könyveltem: Pénz beérkezésekor 369-989 4 974 678 elhatárolása 989-483 4 974 678 A 2014. évi értékcsökkenést elszámoltam, amelynek összege 4 368 168 forint. Azt szeretném tudni, hogy az adózás előtti eredményt csökkentő jogcímeknél melyik sorba kell beírni, valamint a kapott összeget, vagy csak az elszámolt értékcsökkenést? Valamint a 1429-es nyomtatvány melyik lapján kell ezt a kapott támogatást közölni? Előre is köszönöm a válaszukat.
Beruházási támogatás miatti tőketartalék kezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági vállalkozás gépbeszerzéséhez támogatást kapott, melyet előírtak, hogy tőketartalékként kell kimutatni. Az lenne a kérdésem, hogy az örökre ott marad, vagy hová, és mikor kell átvezetni, lekönyvelni? A beruházással annyi kötelezettsége van a cégnek, hogy az üzembehelyezést követő 5. év végéig nem adhatja el. Kell-e valamikor a támogatás összegét átvezetni bevételek közé, vagy befolyásolja-e az éves elszámolt értékcsökkenés-összegeket? Köszönettel.
Fejlesztésitartalék-felhasználás adóalap korrekció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves vezessen le egy példát a fejlesztési tartalék felhasználásával összefüggő adóalap-korrekcióra. Az adóalap növelése nem a beruházás évében van, hanem amikor már az éves értékcsökkenések és a fejlesztési tartalék összege eléri a beszerzési értéket. Adóalap-növelők az azutáni éves értékcsökkenések? Vagy a beruházás évében, illetve az azt követő években kell adóalapot növelni az éves értékcsökkenés összegével, amíg el nem éri a fejlesztési tartalék összegét (és a követő években nincs korrekció)? Köszönettel.
Értékcsökkenés
Kérdés
A fejlesztési tartalékból vásárolt eszközök értékcsökkenése hogyan változtatja a társasági adó alapját?
Értékcsökkenés: erre is figyeljen a társaságiadó-bevallás kitöltésekor!
Cikk
A számviteli értékcsökkenés növeli, míg a társasági adótörvény szerint számított amortizáció csökkenti a társaságiadó-alapot. Ez egyszerű. Papíron. A gyakorlat azonban általában bonyolultabb. A jó hír az, hogy az adótörvény is lehetőséget ad arra – korlátok között persze –, hogy az adóalapot a cég érdekeinek megfelelően formáljuk.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
