Tisztelt Szakértő! Óvodánál fenntartóváltás történt, az ingatlant térítésmentesen használatra átadták az új fenntartónak. Van olyan ingatlan a jegyzőkönyvben, amelynek van nettó értéke, azt a 0 osztályban kell nyilvántartani, vagy 12-15-re kell tenni? Az értékcsökkenést az átadó számolja el. Válaszát előre is köszönöm!
Főtevékenységben fuvarozással foglalkozó egyéni vállalkozóként 2015-ben használt teherautót vásároltam. Csökkenthetem-e az adózás utáni vállalkozói jövedelmet, a 2015. évben elszámolt értékcsökkenésen felüli összeggel (az szja-bevallás - 1553-13-05 - 97 sora szerint)?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. apportként tárgyi eszközöket és vevőkört (vevői állományt, adatbázist) apportál a másik kft-be. Ahhoz, hogy az apport áfamentes legyen az áfatörvény 17. § (1) bekezdése szerint, a szerző a 18. § (1) bekezdés értelmében kötelezettséget vállal, hogy a szerzett vagyonhoz fűződő kötelezettségek őt terhelik. 1.) A tárgyi eszköz esetében például az értékcsökkenési leírást ugyanolyan leírási kulcsokkal kell megtenni akkor is, ha az apportot szerző más értéken veszi nyilvántartásba az eszközöket? 2.) Az áfatörvény szerinti figyelési időszak (135. § (1) bekezdés) folytatódik, és az eredeti áfaösszegre kell számítani? 3.) A vevőállomány az apportálónál nem volt eszközként kimutatva, annak piaci értéke a szerzőnél lesz először vagyoni értékű jog. itt milyen hasonló kötelezettségvállalás van, hogy ennek apportja is áfamentes legyen? Köszönettel: Könyvelő
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás saját fejlesztésű szoftvert szeretne értékesíteni. A szoftver fejlesztéséhez felmerűlő költségek között 100 ezer forint érték alatti tárgyi eszközök beszerzésére is szükség van. Kérdésem, hogy ezen tárgyi eszközök bekerülési értéket rögtön leírhatja-e értékcsökkenésként vagy a szoftver értékét fogja növelni? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Adószakértő! Tárgyi eszközre kötöttünk lízingszerződést. Könyveinkben aktiváltuk, és utána elszámoltuk az értékcsökkenést. Az eszköz tulajdonjoga a lízingbe adóé. Egy idő után nem tudtuk fizetni a törlesztést, a lízingbe adó visszavette az eszközt, térítés nélkül. Kérdésem: az eszköz értékét kivezettem a könyveimből (1 számla), de mit csináljak a maradványértékkel? Hiszen bevételem nincs, de alapesetben a maradványérték rendkívüli értékcsökkenésként megjelenik (861), ami csökkenti az eredményszámítás adóalapját (számviteli), ugyanakkor ez növeli a taobevalláskor az adóalapot, adó szerinti értékcsökkenés már nincs, mivel az már NULLA az esetünkben. Ilyen esetben el kell-e számolnom rendkívüli értékcsökkenést, mivel az eszközt térítés nélkül visszadtam a lízingbe adó cégnek, bevételem nincs, viszont van ráfordításom? Tisztelettel: Alajos
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatást adni. Ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató, korlátolt felelősségű társaságnak kettő tagja van. A tagok a saját tulajdonukat képező ingatlanokra (lakások, üzletek, műhely) – 10 éves határozott időtartamra – ingatlan-haszonélvezeti jogot alapítanak, és azt a kft.-re átruházzák. (Garzonlakásokra 8 millió, üzletekre 12 millió, műhelyre 11 millió forint ellenértéket állapítanak meg, szerződések alapján.) A kft. az ilyen módon átruházott ingatlanokat bérbe adja vállalkozások és magánszemélyek részére a bérbeadási főtevékenységének keretében. A szerződések értelmében a haszonélvezeti jog ellenértékét a kft. – mint az ingatlanok haszonélvezeti jogának jogosultja – hároméves egyenlő részletekben fizeti ki a tulajdonosok (a kft. tagjai) részére. A kft. az ingatlanok utáni haszonélvezeti jogot milyen módon számolhatja el a számviteli, illetve a társaságiadó-törvény alapján? Immateriális javak módjaként alkalmazhatná-e a kedvezőbb, 6 év alatt 16,67 százalékos amortizációt, vagy csak az épületekre, ingatlanokra vonatkozó 2 százalékos értékcsökkenési leírással élhet? A szíves válaszadását előre is köszönöm, tisztelettel: Strausz Tibor Adózóna előfizető
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015-ben megvásárolt egy műemlék jellegű ingatlant. Az épület belsejét a tulajdonos átépíti, kisebb irodákat alakítanak ki, melyeket bérbe kívánnak adni. Az átépítés során a főfalak megmaradnak, csak a belső tereket gipszkartonokkal választják el. Kérdéseim: 1. Az építési átalakítási munkák beruházásnak minősülnek-e, vagy tárgyévi költségek? (A megvásárlás előtt is irodaként működött az épület.) 2. Ha a társaság vezetése úgy látja, hogy a bérbeadás miatt a műemlék jellegű épület veszíteni fog az értékéből, akkor a számviteli törvény szerint számolhat-e el értékcsökkenési leírást? 3. A társaságiadó-törvény alapján elszámolható-e az értékcsökkenési leírás a) ha a számviteli törvény szerint elszámolható költségként az értékcsökkenés, b) ha nincs számviteli törvény szerint elszámolt amortizációs költség? 4. A társaságiadó-törvény 7. § (1) ty, pontja alapján a kft. a 2015. évben a feljúításra, beruházásra fordított összegeket adóalapot csökkentő tételként figyelembe veheti-e az adóelszámolásnál? Köszönettel!
Az Adózóna többször is foglalkozott már a témával általánosságban. Kérdésem konkrétan a következőkre vonatkozik. Személygépkocsit nyílt végű pénzügyi lízinggel szerzett be egy kft. A gépkocsi bruttó ára – tegyük fel – 10 millió 500 ezer forint. Mivel személygépkocsiról van szó, a lízingcég áfa nélkül adta ki a számviteli bizonylatot – kerekítve – 8,3 millió forintról, majd a kezdő lízingdíj tőkerészéről és annak áfájáról kiállította a számlát, például bruttó 5,3 millió forintról. Mivel a tárgyi eszközt a lízingbe vevőnél kell állományba venni, felvetődik a kérdés, milyen összeggel kell aktiválni a gépkocsit? (A maradványértéktől most eltekinthetünk.) Mekkora összeget lehet értékcsökkenteni 20 százalékkal? Az áfára vonatkozó szakvéleményüket olvastuk, azzal nincs "gondunk". A könyvviteli elszámolásra vonatkozó kérdést pedig nem tehetem fel, pedig azzal kapcsolatosan is lenne kérdésem. Köszönöm a választ előre is.
Tisztelt Szakértők! Szeretném megtudni, hogy, ha a bérleti díjnál a tételes költségelszámolást választom, akkor az értékcsökkenés alapjaként egy értékbecslő szerint meghatározott értéket figyelembe lehet venni abban az esetben, ha más módon nem áll módunkban beszerzési értéket meghatározni? Az ingatlan nagyon régen a tulajdonunkban van, és egy kis épülethez hozzáépítettünk egy másikat, amit most bérbe szeretnénk adni. Az építkezésről nem maradt semmi bizonylat akkoriban. Így semmilyen beszerzési értéket nem tudunk igazolni. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! 2015-ben 01-08. hóig szja alá tartozó egyéni vállalkozó voltam, 2015. 09. hótól pedig katás. Milyen bevallásokat kell beadnom? 15KATA-t a 09-12. hóról és szja-t a 01-08. hóról? Hogyan jelenik ez meg a könyvelésemben, például értékcsökkenést csak 01-08 hóra számolok...., hisz a katában már csak bevételi nyilvántartást vezetek? Egy kicsit megkeveredtem. Kérem szíves segítségét. Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Cégünk külső vállalkozóval készíttetett egy weblapot, melyen keresztül lehetett szolgáltatásainkról információt szerezni, esetleg megrendeléseket leadni (utazásszervezéssel foglalkoztunk). Az iroda engedélyét nem tudta meghosszabbítani, ezért a weblapot átmenetileg nem üzemelteti. Januártól másik cégen belül fogja a tulajdonos a tevékenységet folytatni, amihez ezt, a már kész weblapot kívánja felhasználni, amit bérbe akar adni az új cégnek. Mi ilyenkor a teendő a számviteli elszámolásokban? Egyrészt azzal a nappal, amikortól nem elérhető a weblap hogyan kell elszámolni az akkori nettó értéket (addig a napig az értékcsökkenést elszámoltuk), át kell-e vezetni valamilyen készletszámlára? Terven felüli értékcsökkenést nem akar elszámolni, hiszen kis idő elteltével újra, bérbeadás útján hasznosítani fogja a weblapot. Egy másik weboldal üzemel továbbra is, de a tevékenység október végén megszűnt, a tevékenységi körből is kikerült és bevétel sincs azóta. Ezt az oldalt is bérbe fogja adni a régi cég az új cégnek. Ennek az oldalnak az értékcsökkenését meddig lehet elszámolni? Amíg a bevételszerző tevékenység folyt, vagy mivel az oldal egyébként működött, folyamatosan?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: Egyéni vállalkozását januárban elindító magánszemély (közúti fuvarozás) a korábban (három éven belül) vásárolt tehergépkocsiját beviheti-e a vállalkozásába, illetve annak értékcsökkenését milyen módon tudja elszámolni? A vállalkozásba bekerülés napjától számított 5 évig a teljes eredeti értékre vagy az eredeti számla dátumától kellene nézni? Amennyiben áfás számlája van az eszközről, levonásba helyezheti-e annak áfáját? Ha van olyan eszköz a birtokában, amelyről az adásvételi szerződés már nem áll rendelkezésre, miként tudja a vállalkozásba bevinni? Például, ha ez szintén egy jármű, akkor nyilván saját magával adásvételi szerződést kötni nem tud, de ebben az esetben egy kereskedőn/harmadik személyen átfuttatni szükséges a gyakorlatban? Köszönöm válaszát előre is.
Tisztelt Lepsényi Mária! Nagyon köszönöm az előző kérdéseimre tett részletes válaszait. Az alábbi kérdések még nem teljesen tisztázottak számomra. A közös őstermelők szerkezet-átalakítási és átállítási támogatást kaptak. Ennek keretében (szerződés szerint) a megvalósítandó műveletek: ültetési munka (szőlőfajtaváltás) és támrendszer-létesítés. Kérdésem, hogy a támrendszert külön kell-e nyilvántartásba venni az ültetvénytől? Ehhez több részletben folyósították a támogatást, és még 2016. évben is fognak folyósítani támogatást. Időközben folyamatosan érkeznek a munkálatokról és anyagokról a számlák. Kérdés, hogy a kapott támogatásokat melyik évben kell bevételként figyelembe venni? Az Ön által adott válaszban a bevétellel szemben ugyanannyi költséget lehet érvényesíteni, mint a kapott támogatás. Ezt mikor tehetem meg? Az Adózónán megjelent 2012. 12. 26-én dr. Marosi Andrea Amortizáció elszámolása mezőgazdasági őstermelőnél cikkében arról ír, hogy az ültetvény üzembehelyezésének időpontja a termőre fordulás. Akkor elképzelhető, hogy most bevételként figyelembe veszem a hozzá kapott támogatást, költségként ugyanennyit értékcsökkenés címén. de majd a valós értékcsökkenést csak például 3 év múlva kezdem meg? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy egyéni vállalkozó (vállalkozói jövedelem szerinti adózás) érvényesítheti-e 2015. évben a kisvállalkozói kedvezményt olyan üzemi gép tekintetében, amelynek a pénzügyi rendezése 2014 decemberében történt meg, de az értékcsökkenési leírás megkezdése 2015. január elsejét követően kezdődött? Az üzembehelyezési jegyzőkönyv szintén 2015. évi. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Őstermelővel kapcsolatos kérdéseim: 1. Az őstermelőnek az igazolványán (rajta kívül) még másik két személy (férj, gyermek) szerepel. Ettől ez már közös őstermelői igazolványnak minősül? (NAV-tájékoztató szerint ez egy nyilatkozat, hogy közös lesz az őstermelői igazolvány.) 2, Ha közös őstermelői igazolványuk van, kötelező a bevétel megosztása, vagy úgy is lehet dönteni, hogy csak egy személy ad be erről bevallást, stb.? 3. Egy adószámuk, egy regisztrációs számuk van. Csak az adószámmal rendelkező személy nevében megy be áfabevallás. Helyes-e ez így? 4. A NAV tájékoztatója szerint a közös őstermelésnél egyforma adózást kell választaniuk. Ezt be kell külön valahová jelenteni, vagy csak az adóbevallásban látszik ez? 5. A közös őstermelői igazolványnál a nemleges nyilatkozatadáshoz a 4 millió forintos bevételt hogyan vizsgálom? A fenti esetben a határ 3-szor 4 millió forint, vagy összesen 4 millió? A 20 százalékot kitevő számlánál a beruházásokat is figyelembe veszem, vagy csak az arra elszámolt értékcsökkenést? 6. Eddig élt a nemleges nyilatkozattételi lehetőséggel. Az ebben az időszakban létrehozott beruházások után az értékcsökkenést elszámoltnak kell tekinteni? Ha 2015-re már tételes költségelszámolást választ, innen lehet folytatni az értékcsökkenés-elszámolást? 7. A fejlesztési célra kapott támogatása mikor minősül bevételnek? Adott évben, amikor folyósítják, vagy az értékcsökkenés elszámolásának évében? (Az értékcsökkenéssel megegyezően,vagy milyen összegben?) Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték