1081 találat a(z) értékcsökkenés cimkére
Tao-törvény – értékcsökkenés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Tao-törvény 1. sz. melléklet 5. pontja szerint a számvitelről szóló törvényben megállapított terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető az e/ pont legfeljebb 200 ezer forint bekerülési értékű tárgyi eszközök esetében. Kérdésem ezzel kapcsolatban: Ha van egy 200 ezer forint bruttó értékű tárgyi eszköz, aminek a maradványértéke 40 ezer forint, így a számvitelben 160 ezer forint után számolom az értékcsökkenést, akkor ebben az esetben a törvény szerint a 200 ezer forint vagy a 160 ezer forint után kell számolni értékcsökkenést ? Válaszukat előre is köszönöm.
TÁMOP-támogatás értékcsökkenésének elszámolása
Kérdés
Szövetkezetünk TÁMOP vissza nem térítendő pályázatot nyert. A működési költségek megtérítése utólagos elszámolással történik. A beszerzett eszközök után az elszámolási szabályzat - ESZA -szerint értékcsökkenést nem lehet elszámolni. A benyújtott számlák alapján 100 E.Ft alatti és a100 E.Ft feletti eszközök pénzügyi igénylése a 141-es főkönyvi számon történik. Jól gondolom-e, hogy a támogatásból beszerzett eszközök pénzügyi elszámolása és a számviteli elszámolása eltér egymástól? A szövetkezet főkönyvi könyvelésében a támogatott eszközök után – 571 és 572 főkönyvi számokon – a Sztv. és Tao tv. szerint értékcsökkenést számolok el. A 100 E.Ft felett beszerzett eszközök után elszámolt tárgy évi értékcsökkenés feletti összeget halasztott bevételként elhatárolom. Helyesen járok-e el, ha a 1429-es bevallásban adóalapnál növelő és csökkentő tényezőként is figyelembe veszem a tárgyi évben elszámolt értékcsökkenést, vagy csak a növelő tényezőként veszem figyelembe, mivel az ESZA szerint nem lehet a támogatott eszközök után értékcsökkenést elszámolni. Válaszukat köszönöm: Kovács Lajosné
Ingatlan-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szja-törvény 62. § (1) bekezdése szerint az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből a jövedelem megállapításához le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket – többek között a megszerzéskor az illeték alapját képező összeget – kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt. Kérdésem az, hogy, ha a magánszemély egy lakóingatlant egy ideig bérbeadott, és értékcsökkenési leírást számolt el a bérbeadásból származó jövedelme megállapításakor, ezen elszámolt értékcsökkenés a lakás értékesítésekor csökkenti-e a megszerzésre fordított, a vagyonszerzési illeték alapját képező összeget? Válaszát előre is köszönöm.
Értékcsökkenés a társasági adónál
Kérdés
Ügyfelem a társasági adónál elszámolt értékcsökkenést azonosan kezelte a számvitellel, a két összeg a maradványértékes eszközöknél is megegyezett 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban. 2014-ben készültem arra, hogy önellenőrzés nélkül (ennek ugyanis minden feltétele adott volt) elszámolom a 2011., 2012. és 2013-as év értékcsökkenés-különbözetekből adódó tao-különbözeteket, de az ügyfél ezt az eszközt 2014-ben eladta. Így a számításaim szerint értelmetlen visszamenőleg tao-különbözeteket számolnom, hisz értékesítéskor "eltűnik" a korábbi 3 év el nem számolt értékcsökkenés-különbözete (feltételezve persze azt, hogy a tao mértéke mind a négy évben azonos). A kérdéseim: 1.) Logikus-e a fenti levezetés? 2.) Annak ellenére, hogy a fenti számítás ugyanarra az eredményre vezet (azaz nullára hozza ki a tao-különbözetet 2011-2014. évek tekintetében), vezessem-e le az egyes adóévek értékcsökkenés-, illetve adókülönbözeteit? 3.) Hibát követett-e el az ügyfél, amikor a tao-ban nem érvényesített magasabb értékcsökkenést a számviteli értékcsökkenéshez képest? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel.
Értékcsökkenés elszámolása lakás bérbeadása esetén
Kérdés
Lakás bérbeadása esetén bérbeadóként a tételes költségelszámolást választottam, és értékcsökkenést is érvényesíteni kívánok. Az értékcsökkenésre vonatkozó szabályokat az szja-törvény 11. számú melléklete tartalmazza. Kérdésem, hogy az értékcsökkenés alapjául szolgáló beszerzési értékből el kell-e különítenem a telek értékét, figyelemmel a 11. számú melléklet 2. pontjának f) bekezdésére, mely alapján a telekre értékcsökkenés nem számolható el.? Tekintettel arra, hogy a lakás, amelyet bérbeadok, egy társasházi lakás – és értelemszerűen telek/telekrész is tartozik hozzá –, az adójogi szabályozás nem egyértelmű. Ha minden lakásbérbeadás esetén el kell különítenem a telek értékét, de az adásvételi szerződés nem tartalmazza azt, akkor milyen, az adóhatóság által elfogadott módszerrel kell ezt megtenni? Lehetséges-e az a szituáció, hogy amennyiben az eredeti adásvételi szerződés nem tartalmazza a telek (telekhányad) értékét külön, akkor jogosulttá válok a teljes beszerzési árra értékcsökkenést érvényesíteni, míg az esetben, ha az eredeti adásvételi szerződésben feltüntetésre került a telek értéke, akkor egy kedvezőtlenebb értékcsökkenés elszámolását diktálják a törvényi előírások? Válaszukat előre is köszönöm. Rozgonyi Ildikó
Pénztárgép – állami támogatás elhatárolása
Kérdés
Kérek szépen egy kontírozást arra vonatkozóan, hogy a kapott 50 ezer forintos állami támogatást, a pénztárgép-értékcsökkenést és az év végi elhatárolást milyen összegben, és hogyan kell könyvelni, mert olvastam példákat, de nem igazán értem.
Társaságiadó-bevallás kitöltése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném, ha segítenének a bevallás kitöltésében. Eszköz beszerzésére pályázaton nyertünk vissza nem térítendő támogatást 4 974 678 forintot. Az eszköz bekerülési értéke 14 213 369 forint. Az alábbiak szerint könyveltem: Pénz beérkezésekor 369-989 4 974 678 elhatárolása 989-483 4 974 678 A 2014. évi értékcsökkenést elszámoltam, amelynek összege 4 368 168 forint. Azt szeretném tudni, hogy az adózás előtti eredményt csökkentő jogcímeknél melyik sorba kell beírni, valamint a kapott összeget, vagy csak az elszámolt értékcsökkenést? Valamint a 1429-es nyomtatvány melyik lapján kell ezt a kapott támogatást közölni? Előre is köszönöm a válaszukat.
Beruházási támogatás miatti tőketartalék kezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági vállalkozás gépbeszerzéséhez támogatást kapott, melyet előírtak, hogy tőketartalékként kell kimutatni. Az lenne a kérdésem, hogy az örökre ott marad, vagy hová, és mikor kell átvezetni, lekönyvelni? A beruházással annyi kötelezettsége van a cégnek, hogy az üzembehelyezést követő 5. év végéig nem adhatja el. Kell-e valamikor a támogatás összegét átvezetni bevételek közé, vagy befolyásolja-e az éves elszámolt értékcsökkenés-összegeket? Köszönettel.
Fejlesztésitartalék-felhasználás adóalap korrekció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves vezessen le egy példát a fejlesztési tartalék felhasználásával összefüggő adóalap-korrekcióra. Az adóalap növelése nem a beruházás évében van, hanem amikor már az éves értékcsökkenések és a fejlesztési tartalék összege eléri a beszerzési értéket. Adóalap-növelők az azutáni éves értékcsökkenések? Vagy a beruházás évében, illetve az azt követő években kell adóalapot növelni az éves értékcsökkenés összegével, amíg el nem éri a fejlesztési tartalék összegét (és a követő években nincs korrekció)? Köszönettel.
Értékcsökkenés
Kérdés
A fejlesztési tartalékból vásárolt eszközök értékcsökkenése hogyan változtatja a társasági adó alapját?
Értékcsökkenés: erre is figyeljen a társaságiadó-bevallás kitöltésekor!
Cikk
A számviteli értékcsökkenés növeli, míg a társasági adótörvény szerint számított amortizáció csökkenti a társaságiadó-alapot. Ez egyszerű. Papíron. A gyakorlat azonban általában bonyolultabb. A jó hír az, hogy az adótörvény is lehetőséget ad arra – korlátok között persze –, hogy az adóalapot a cég érdekeinek megfelelően formáljuk.
Kamionvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben soron kívüli állásfoglalást adni: Egy kft. vásárolt egy kamiont, nyílt végű pénzügyi lízinggel. Nettó vételára: 10 millió 945 ezer forint, ebből a saját erő: 5 millió 581 ezer forint plusz áfa. A törlesztés ideje 36 hónap, a lízingszerződés alapján a maradványértéke: 2 200 244 forint. Valószínűséggel 3 év után a lízingvevő vissza fogja adni az eszközt, nem tart rá igényt. A számviteli politikánkban rögzített értékcsökkenés időtartalma 5 év. Kérdéseink az alábbiak: 1. Ebben az esetben a számviteli törvény szerinti értékcsökkenést hogyan kell elszámolni? 2. Adótörvény szerint mely összeg után számolhatjuk el a 20 százalékos értékcsökkenést? 3. Hogyan kell ezeket a lízingügyleteket lekönyvelni? 4. A visszaadást hogyan kell könyvelni? 5. Fejlesztési tartalékot igénybe vehetünk-e rá? Válaszát előre is köszönjük! T. Mária ügyvezető
Egyéni vállalkozóra vonatkozó megszünési szabályok
Kérdés
A NAV telefonos tájékoztatása szerint, ha az egyéni vállalkozó megszünteti a tevékenységét csak a kis értékű tárgyi eszközöket kell bevételként kezelni, a bevétel megnövelni velük, ha az a megszűnés évében leltárban szerepel. A nem kis értékűeket nem kell bevételnövelőként figyelembe venni, még akkor sem, ha annak értéke részben, vagy egészben értékcsökkenés-elszámolásra került. Kérem válaszukat, hogyan járjunk el! Például: 2002-ben beszerzett személygépkocsi a háziorvos kizárólag betegellátáshoz használta, leírása 5 év alatt megtörtént. A gépkocsi még mindig leltárban van, nullára leírva. EKG. gép 2012.12. hóban vásárolva, a leírás 3 év alatt. 1 év még nincs leírva, van nettó értéke. Ha 2015. évben megszűnik, mi a teendő a két említett eszközzel?
Eszközbeszerzéshez kapcsolódó támogatás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság eszköz beszerzéséhez kapott támogatást, amit halasztott bevételként elhatároltam. A feloldást az elszámolt értékcsökkenési leírással arányosan könyvelném, de nem tudom, hogy, ha maradványérték is van megállapítva, akkor az arányt mihez kell viszonyítani. Az értékcsökkenés összegét az eszköz bekerülési értéke mínusz a maradványértékhez viszonyítom, vagy az értékcsökkenés összegét a teljes bekerülési értékhez? Mert az utóbbi esetben az elhatárolt támogatás nem fut ki nullára, csak, ha egyszer ki lesz vezetve az eszköz. Legyen szíves példával levezetni az elhatárolás feloldásának mértékét, ha az eszközt nem írjuk le nullára az évek során, mert maradványértéket állapítottunk meg. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Bodnár Ildikó
Magánszemély ingatlan-bérbeadás, felújítás
Kérdés
Tisztelt Cím! Az alábbiakra kérem szíves válaszukat : Egy korlátolt felelősségű társaság valamelyik tagja a tulajdonában álló családi háza egy részét a kft. részére bérbe adja. Ezen bérleményen a kft. átalakítást, felújítást hajtana végre. Hogyan a legcélszerűbb ezt megvalósítani, a vonatkozó adó, számviteli, jogi szabályok maradéktalan betartása mellett, átfogóan illetve néhány konkrétan felmerült kérdésre : - A bérleti szerződés határozott, vagy határozatlan idejű legyen? - Szerződő felek megállapodjanak-e a bérleti szerződés végén a beruházás akkori értékének kezeléséről, illetve célszerűbb-e az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezni? - Van-e lehetőség arra, hogy a társaság szívességi használat címén használja az ingatlant? - Hogyan kell a felújítás áfáját kezelni, számít-e, hogy a társaság bejelentkezett az áfa [áfatörvény 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.] hatálya alá? - Hogyan kell az értékcsökkenést elszámolni? - Miként van lehetőség a későbbi működésből eredő rezsi költségek társaság általi elszámolására? Segítségüket előre is köszönöm. Nagyné Farkas Ida Könyvelde Bt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
