Tisztelt Szakértők! Az egyéni vállalkozó üzlethelyiséget bérel magánszemélytől. Az üzlet megfelelő kialakítása végett felújítási munkálatokat végeztet az egyéni vállalkozó a bérelt ingatlanon. A kérdésem az, hogy a felújítási munkák végzésének engedélyezése érdekében mire kell feltétlenül kitérni a szerződésben, és az értékcsökkenést hány év alatt, milyen leírási kulccsal alkalmazhatja az egyéni vállalkozó?
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy, ha egy teherautóra a társasági és a számviteli törvény szerint is 20 százalékos értékcsökkenés került megállapításra, valamint maradványérték is meghatározásra került akkor, ha tévesen több értékcsökkenés lett elszámolva, mint a maradványérték, akkor társaságiadó-önellenőrzést kell elvégezni Ön szerint? A számviteli és az adótörvény szerint ugyanannyi volt az értékcsökkenés minden évben.
Tisztelt Szakértő! Kft. a céges gépkocsijára új gumiabroncsokat vásárol. Ha jól tudom, ez felújításnak számít. Ez esetben hozzá kell aktiválni a gépkocsi bruttó értékéhez, és így megállapítani az éves értékcsökkenést. De, mi van akkor, ha a gépkocsi értéke már nulla, mert leíródott? A gumik beszerzése 100 ezer forint alatt marad. Ez esetben el lehet számolni egy összegben az értékcsökkenést? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kivás vállalkozásként elbizonytalanodtam az értékcsökkenés elszámolását illetően. A kiva ideje alatt megszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolására az Sztv. vonatkozik, ahol a hasznos élettartam a mérvadó. Megtehetem, hogy bizonyos tárgyi eszközöket a számvitelben 3-5 év alatt írok le? Eddig kisvállalkozásként az volt a gyakorlat, hogy a tao kulcsait használtuk, egyébként a kiva előtt a tao hatálya alá tartoztunk. Mi történik ezekkel az eszközökkel, ha visszatérek a tao hatálya alá?
Tisztelt Szakértő! A társaság végelszámolás mellett döntött. Van egy online pénztárgépe, amelyre a beszerzéskor megkapta a támogatást. A támogatást a beszerzés évében elhatároltuk, és értékcsökkenés-arányosan vezettük vissza. Végelszámoláskor mi a teendő a megmaradt elhatárolt támogatás összegével? Köszönöm válaszát.
Ha van egy 15 éves eszközöm, 14,5 százalékos leírási kulccsal, tehát már rég leíródott nullára, és végzek rajta élettartam-növelő beruházást, akkor hogyan helyes eljárni? Ha most ráaktiválom az eszközre, akkkor adott hónapban rögtön el is számolja a program az értékcsökkenést, mivel az értékcsökkenési leírás végének dátuma már rég a múltban van. Esetleg ki kellene vezetnem a régi nyilvántartási szám alól és új számom felvinni? Konkrét számokban például 120 millió forint volt a bekerülési értéke, 120 millió forint az eddig elszámolt értékcsökkenés, új beruházásként hozzájön 8 millió forint, akkor vigyem fel 128 millió forint bruttó értékkel és 120 millió forint eddig elszámolt értékcsökkenéssel? De akkor például milyen leírási kulcsot állítsak be hozzá? Ezt a 8 millió forintot ismét 14,5 százalékkal kell leírni? Számviteli törvény és adótörvény szerint egyformán? Vagy mi a helyes eljárás?
Tisztelt Szakértő! Iránymutatást szeretnék kérni, hogy jól értelmezem-e a törvényt az alábbi témában. Beolvadással tovább működö (beolvasztó) társaság esetében lenne kérdésem a beolvadó társaságtól átvett eszközök elszámolásával kapcsolatosan. A vagyonmérlegben szereplő nettó értéken kerülnek be a beolvasztó társaság könyveibe a tárgyi eszközök, és a számviteli politikában meghatározott leirási módon kerül elszámolásra az amortizáció, tehát, ha értékhatár alatti, akkor azonnali leirással, ha nem, akkor a társaság által használt leirási kulcsokkal, így, ha például egy gépjármű a beolvadó társaságnál már leírásra került 3 éve, most újra kell indítani a leirási időszakot, ami várhatóan 5 év lesz? Újra meg kell határozni a maradványérték mértékét, a várható használati időtartamot? Kérem segitségét, hogy jól értemezem az előirásokat. Segitségét megköszönve, tisztelettel: Kövesdi Anita
Tisztelt Szakértő! Egy kft. három éve nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött egy személygépkocsira. Ez a szerződés 2016. 06. hóban lejárt. A gépjármű tulajdonjogát egy magánszemély szerezte meg. A gépjárműre évente 20 százalékos értékcsökkenést számoltak el. A szerzéskori érték 4,2 millió forint plusz áfa volt. Az első lízingdíj áfájának a 90 százalékát igényelték vissza, a futamidő alatt 90-95 százalék közötti volt végig a céges használat aránya. Ilyenkor szükséges korrigálni? A magánszemély 1 millió forintért szerezte meg a tulajdonjogot. Abban kérném a segítségét, hogy ebben az esetben hogyan történik a számviteli elszámolás? Ki kell vezetnem az autót, de milyen értéken? Az értékcsökkenést tudom még korrigálni, mivel 3 év telt el, és csak 20 százalékot számoltak el rá 2014-ben és 2015-ben? Egy adásvételi szerződést kaptam mindösszesen az ügyletről, ez elegendő? Áfaszempontból van teendőm a 6. hónapra vonatkozóan? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ad bérbe lakást magánszemélyek. Az áprilisi bérleti díj 2016. 03. 25-én kerül kiegyenlítésre. Az első negyedéves adóelőleg számításakor az áprilisi időarányos értékcsökkenés figyelembe vehető (hiszen a bevétel is márciusban, az első negyedévben kerül elszámolásra), vagy az csak a 2. negyedévben számolható el? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy társaság nagyértékű ingatlanának bekerülésekor (2 éve) a teljes bekerülési értékre kezdte meg az értékcsökkenés elszámolását 2 százalékos leírási kulccsal, maradványértéket nem határozott meg. Dönthet-e úgy ebben az évben, hogy további értékcsökkenést nem kíván elszámolni, és a jelenlegi nyilvántartási érték lesz a maradványérték összege, figyelemmel arra, hogy az ingatlan értéke várhatóan nem fog csökkenni? Válaszát megköszönöm. Tisztelettel: Simonné
Tisztelt Szakértő! Kérném a segítségét abban, hogy egy pergolát hány százalékos értékcsökkenéssel számolhat el egyéni vállalkozó? A pergola étterem udvarán áll, nagy, több asztal aláfér székekkel. Úgy néz ki, mint egy kisebb épület.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. a 2015-ben képzett, fejlesztési tartalékából (mely a 2015-ös mérlegben lekötött tartalékként szerepel) egy társasház teremgarázsában parkolóhelyet szeretne vásárolni. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan megnevezése: „mélygarázs meghatározott tulajdoni hányada a parkolóhely átruházható kizárólagos használati jogával.” A vételár a telekért fizetendő (250 ezer Ft) és a mélygarázs tulajdoni hányadáért fizetendő ( 1250 ezer Ft) összegből tevődik össze. Kérdésem, hogy szabályosan járunk-e el, ha nem a teljes összeg, hanem csak a mélygarázs tulajdoni hányadáért fizetett összeg (1250 ezer Ft) erejéig a beruházás a fejlesztési tartalékból valósul meg. Ez a társasági adótörvény 7. § (15) pontja szerinti beruházásnak/felhasználásnak minősül-e, vagyis a lekötött fejlesztési tartalékból a tulajdoni hányadért fizetendő 1250 ezer Ft-os összeg feloldható-e anélkül, hogy a törvényben meghatározott késedelmi pótlékot meg kéne fizetni a feloldott összeg után? Mivel a telek után értékcsökkenés nem számolható el, kell-e külön szerződést kötni a telekrészre, és külön a tulajdoni hányadra, vagy elég, ha majd a fejlesztési tartalék feloldásánál vesszük figyelembe azt, hogy a vételár telekárat is tartalmaz. Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni. Egyéni vállalkozó, pénztárkönyvet vezet. Tehergépkocsit vásárolt, nyílt végű pézügyi lízingben. A szerződésben maradványérték is meg van határozva.Havonta kapja a számlát a tőke+ kamat megbontásban. Havonta a tőke része után az áfát visszaigényelem. Év közben eredménybe nem számító kiadás. Év végén pedig értékcsökkenést számolok el, A tehergépkocsi nettó értékéből a maradványértéket le kell-e vonni, vagy pedig a teljes nettó érték után kell az értékcsökkenést elszámolni, mert csak a számviteli törvény szerint kötelező, olyan pedig nincs pénztárkönyvi könyvelésnél. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság egy magántulajdonú, ingyenesen használt ingatlanba klímát szereltetett a tulajdonos jóváhagyásával, amely két beltéri és egy kültéri egységből áll. A beltéri egységek darabonkénti egységára nem éri el a 100 ezer forintot, a kültéri egységé pedig a 200 ezret. Leírhatja-e a társaság a beltéri egységeket egy összegben, a kültéri egységet pedig két év alatt, tekintettel arra, hogy csak 1 év garancia van rájuk? Segítségét előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha az iparűzési adót egy vállalkozás eszközérték-arányosan osztja meg, akkor valójában az eszközök nettó értékét veszi figyelembe megosztási alapként, vagy a tárgyévi elszámolt értékcsökkentést arányosítja? Válaszát köszönöm: Tekeli Tímea
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték