Másik fél hibájából kár keletkezett a vállalkozás gépében 2016-ban. A biztosító megítélte a kártérítést, amit csak az idei évben, de az is lehet, hogy csak 2018-ban fizet ki. Hogyan kell ezt figyelebe venni a társasági adó számításánál? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 2016 augusztusában egy önjáró permetező gépünk közúti balesetet szenvedett. A gép beszerzési ára 105 millió forint volt, a káresemény napján a könyv szerinti érték 68 millió, a keletkezett kár kb. 20 millió forint. A napokban hozott a rendőrség határozatot, amelynek értelmében vétlenek vagyunk a balesetben, a másik fél szabálytalanságából következett be a kár. Várhatóan a kötelező felelősségbiztosítás terhére kártérítést fogunk kapni, vélhetően a mérlegkészítés napja után. Ismerve a biztosítási ügyintézést, még az is lehet, hogy csak 2018-ban. A gép helyreállítása várhatóan idén mérlegkészítésig megtörténik, ekkor fog a tényleges kár is kiderülni. Egyelőre előleget fizettünk 2016-ban 7 millió forintot. Az lenne a kérdésünk, hogy 2016-ra kell a terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Ezt a társaságiadó-alapnál növelő tételként kell-e figyelembe venni? Amennyiben képeztünk 2016-ra terven felüli értékcsökkenést, akkor azt a gép helyreállításakor 2017-ben vissza kell-e írni, ami társasági adóalapcsökkentő tétel-e? A gép helyreállítási kiadásait költségként lehet-e könyvelni, vagy a gép értékére kell aktiválni? Amennyiben a biztosítótól kártérítést kapunk, azt melyik év bevételeként kell elszámolni? Mi lesz a döntő a tudomásunkra jutott kártérítés összege, vagy az összeg jóváírásának a napja? További kérdés, hogy a költségek ellentételezésre kapott támogatásokat (SAPS) bevételként melyik évre kell elszámolni, amelyik évre jár, vagy a pénzügyi teljesítés dönti el?
Tisztelt Szakértő! A kft. zártvégű lízingszerződés keretében teherautót vásárolt. A vonatkozó jogszabály szerint a teherautó a szerződés megkötésével egyidejűleg a lízingbevevő tulajdonába kerül, értékcsökkenését is a kft. számolja el. Kérdésem, hogy az új tárgyi eszköz bekerülési értéke a Tao. törvény 7. § zs) pontja szerint adóalap-csökkentőként elszámolható-e?
Tisztelt Szakértők! A kérdésem ahhoz kapcsolódik, hogy a mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság az értékcsökkenési leírásnál nem választhat, az adótörvény szerinti leírást kell alkalmaznia. A kérdésem azzal kapcsolatos, hogy az áttérni akaró társaság 1-2 tárgyi eszközénél (személygépkocsi) alkalmaztuk az Szt. szerinti maradvány értéket. Így jelenleg az Szt. és az adótörvény szerinti maradványérték eltér. A mi esetünkben a Szt. szerint kevesebb értékcsökkenés lett elszámolva, mint az adótörvény szerint. Amennyiben a maradványértéket megszüntetjük, úgy a tárgyévi értékcsökkenés egyenlő lesz az adótörvény szerintivel. A kérdésem az, hogy mi történik az eddigi különbözettel? Terven felüli értékcsökkenésként kell leírni a számvitelben, tekintettel arra, hogy ott kevesebb értékcsökkenést számoltunk el? Mi a helyes eljárás?
Tisztelt Szakértő! Lakás bérbeadásával kapcsolatban kérem a segítségét. A bérbeadó tételes költségelszámolást szeretne alkalmazni. Költségként elszámolható értékcsökkenés – a lakás beszerzési árának 2%-a –. A bérbeadó 2001-ben örökölte a lakást. Jelenlegi – értékbecslő által meghatározott –forgalmi értékkel lehet-e számolni mint beszerzési ár, mivel a tényleges beszerzési árat nem tudjuk és az ingatlan értéke a tízszeresére változott? Ugyanez a kérdés, ha ajándékba kapott lakást ad ki a tulajdonos. Értékbecslő által megadott forgalmi értéket lehet-e az értékcsökkenés alapjául alkalmazni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Cégünk ideiglenes jelleggel bérel ingatlant és a beköltözéskor felújítást, átalakítást végzett, amit tárgyi eszközként vett nyilvántartásba. A kérdésem az, hogy ebben az esetben milyen leírási kulccsal kell az értékcsökkenést elszámolni, tekintve, hogy a bérbeadási szerződés határozott időre szól (2016. október-2017. július) és az eszközök sorsáról a szerződés nem rendelkezik, azok általunk nem elvihetőek (újonnan felépített falak, padlóburkolás, villanyszerelés stb.). Mindenképpen tovább fogunk költözni a jelenlegi helyről, bár elképzelhető, hogy 1-3 hónappal tovább maradunk, mint ami a jelenlegi megállapodás. A kérdés, hogy helyesen számoljuk-e el az értékcsökkenést, ha a teljes bekerülési értéket nullára leírjuk a határozott idejű bérleti időszak végéig. Ezt követően térítés nélküli átadásként kell kivezetnünk az eszközöket és felmerül áfafizetési kötelezettség részünkről? Vagy áfa nem merül fel, mert a könyv szerinti érték nulla lesz? Előre is köszönöm a választ.
T. Szakértő! Azt szeretném megkérdezni: ha egy cég nem működik, egyáltalán nincs semmi bevétele, akkor el kell-e számolni az értékcsökkenést a korábbi időszakról. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Pénztárgéppel rendelkező kiskereskedő vállalkozás az eddigi saját tulajdonú üzlethelyiségét bérbeadja idén január 1-jétől, ő pedig innentől kezdve kizárólag webes értékesítéssel foglalkozik, amiről számlát állít ki minden esetben. A pénztárgép tavaly év végével szüneteltetésre került (tehát a lehetőséget még nem zárták ki, hogy újra használják majd). Ön számolna értékcsökkenést a pénztárgép után továbbra is, vagy ameddig nem történik döntés a pénztárgép sorsáról, állítsuk le az értékcsökkenést, és ha újra üzembe helyezi, akkor tovább számoljuk? Ellenkező esetben, ha kivonásra kerül, akkor kiselejtezi a cég és terven felüli értékcsökkenéssel kivezetésre kerül. Adóhatása nem lesz, akkor sem, ha számolunk tovább, mivel a számviteli = adótv. szerinti értékcsökkenés, viszont az aktuális évi eredményt csökkenti, ameddig el nem éri a nullát az értéke. Kérem foglaljon állást, hogy mi lenne a megfelelő Ön szerint! Köszönöm segítségét!
Január 1-jétől módosultak a mezőgazdasági őstermelők járulékfizetésére vonatkozó szabályok. Változtak a tárgyi eszközök értékesítésekor kapott, előlegként megszerzett bevételre, valamint az ilyen eszközök megvásárlásakor átadott előleg költségként történő elszámolására vonatkozó szabályok.
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. Egy adminisztrációs hiba miatt a könyvelési rendszerünkben egy tárgyi eszköz társasági adó szerinti értékcsökkenése nem került elszámolásra. (Ez sajnos több évet érint.) Utólag el lehet számolni az értékcsökkenést? Hogyan lehet korrigálni a hibát? Segítségét és válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! • A cég előfizetéshez kapott egy 12700 forint értékű routert, de nem kellett érte fizetnie, mert kedvezményt kapott rá a hűségidő miatt, így 0 forinttal lett kiállítva a számla. Mekkora értéken kell szerepeltetni a tárgyi eszközök között, és számolunk-e rá el értékcsökkenést. Illetve könyvelés technikailag hogy néz ki a könyvelése soronként? • A cég a Telenortól kapott 2 darab készüléket 0 forintos áron, milyen bekerülési értékkel kell feltüntetni a könyvelésben, a tárgyi eszközök között?
Tisztelt Szakértő! Használt lakást vásároltam, amit szeretnék bérbeadni. A közüzemi számlák a nevemre jönnek, melyeket aztán a bérlő kiegyenlít. Úgy gondolom, hogy a tételes költségelszámolást kellene választanom. Ezzel az adózási móddal kapcsolatban kérdezném, hogy ha az értékcsökkenési leírást elszámolhatnám költségként, akkor ezen felül még leírható a rezsiköltség és esetleges kisebb felújítási költség (például festés) is? Vagy az értékcsökkenés már magába foglal minden felmerülő kiadást? Ha ezt az ingatlant a későbbiekben eladnám, befolyásolja az adókötelezettség megállapítását az értékcsökkenés? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó által beszerzett kisértékű (100 ezer forint alatti) tárgyi eszköz elszámolható-e/könyvelhető-e azonnal költségként, vagy nála is a beszerzést beruházásként kell előbb elszámolni, majd a kisértékű tárgyi eszköz használatbavételekor szabad csak terv szerinti értékcsökkenést figyelembe venni? Köszönettel: Rozika könyvelő
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tehergépjárműve áruszállítás közben felborult. A baleset következtében a jármű totálkárossá vált. A sofőr nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett, a rakodómunkás alkohol befolyása alatt is állt. Az okozott kárt elismerték. Az autó bekerülési értéke 2014-ben 1 millió 500 ezer forint volt. A káresemény napjáig (2016. augusztus 29.) elszámolt összes értékcsökkenés 500 ezer forint volt. A terven felüli értékcsökkenés 1 millió forint. Az okozott kár a munkavállalók által 700 ezer forint, a munkáltató 300 ezer forintot átvállalt, mivel ő adta ki a feladatot a munkavállalók részére. A munkavállalók havonta törlesztik a rájuk eső összeget, fejenként 20 ezer forintot. A tehergépjárművet kivonták a forgalomból, de 600 ezer forint értékű alkatrész még felhasználható belőle, amit a későbbiek folyamán a vállalkozás saját maga kíván felhasználni. Kérem a fenti gazdasági események könyvelésének részletes leírását! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy általam könyvelt cég a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 45. pontjának meghatározása szerinti tehergépjárművet használ. Vagyis az a személyi jövedelemadó szerint nem minősül személygépkocsinak. A gépjárművet egy magánszemély használja, aki semmilyen útnyilvántartást, menetlevelet nem vezet. Így a magáncélú használat és a hivatalos célú használat nem különíthető el. A gépjárműre költségelszámolás kizárólag értékcsökkenési leírás, súlyadó és cégautóadó tekintetében történik. Az adott gépjárműre cégautóadót vallottunk be, és fizettünk meg, ezzel kiváltva az esetleges más felmerülő szja- és tao-kötelezettségeket. Védhető-e ez az eljárás egy esetleges ellenőrzés során, figyelembe véve azt a szabályt is, miszerint a tehergépjárművekre cégautóadót nem kell fizetni? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték