282 találat a(z) áfatörvény cimkére
Időszakos ügyletek
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Elvileg 2014. 06. 23-án az Országgyűlés döntött ebben a témában, hogy elfogadják-e a változást, vagy marad minden a régiben. A közlöny megjelenését még nem látom, a NAV sem tette fel a honlapjára. Honnan lehet a döntés eredményét (törvény, vagy rendelet formájában) elérni/letölteni minél előbb, mert van, aki már most számlázná a júliusi bérleti díjat? Minden, ezzel a témával kapcsolatos tájékoztatás feltételes módban van, pedig már a konkrét döntésről szóló határozat kellene... Vagy lehet, hogy még nem döntötték el az Országgyűlésben, és még mindig csak tervben van? Köszönettel: Ibolya
Július utáni számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég heti rendszerességgel megrendezésre kerülő üzleti találkozóit a partnerekkel előre történt írásos megállapodás alapján negyedéves szinten, a negyedév első hónapjában teljes összegben kiszámlázza. Eddig a teljesítés időpontja a banki teljesítés időpontjával egyezett meg. Az új törvény szerint ez előlegnek minősül, és ezért előlegszámlát kell kiállítani, majd a negyedév végén nullás végszámlát, (mint jeleztem, fix összegről van szó, tehát utólag nincs elszámolás, vagy összeg módosítás)? Azt olvastam, hogy a törvény bizonyos esetekben lehetőséget ad, hogy a nullás végszámla helyett az előleg kivezetésre kerüljön. Ezt a mondatot hogyan kell értelmezni? Ha igen, akkor rá kell-e írni valamilyen paragrafus hivatkozást, vagy más tájékoztatást a számlára? Azt semmiképpen nem tartanám normális dolognak, ha kétszer kellene ugyanarról az eseményről kiállítani számlát, könyvelni is kétszer kellene előleg és árbevétel tételeket (sok apró tételről van szó), de tudom, hogy a számviteli törvényeket nem az én felfogásomnak megfelelően állapítják meg. Nagyon megköszönném, ha válaszukban a paragrafusra hivatkozáson kívül magyarázattal is szolgálnának, ugyanis lehet, hogy én félreértek valamit, és az egyszerűből is bonyolultat csinálok. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Asbóth Istvánné
Július utáni számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég heti rendszerességgel megrendezésre kerülő üzleti találkozóit a partnerekkel megállapodás alapján negyedéves szinten előre kiszámlázza. A számla mindig az előlegbekérő alapján beérkezett banki teljesítés után készül el. Kérdésem az, hogy lehet-e ebben az esetben előlegszámla helyett végszámlát kiállítani, mivel azt olvastam, hogy a törvény bizonyos esetekben lehetőséget ad, hogy a nullás végszámla helyett az előleg kivezetésre kerüljön. Ezt a mondatot hogyan kell értelmezni? Ha igen, akkor rá kell-e írni valamilyen paragrafusra hivatkozást, vagy más tájékoztatást a számlára? Azt semmiképpen nem tartanám normális dolognak, ha kétszer kellene ugyanarról az eseményről kiállítani számlát (sok apró tételről van szó), de tudom, hogy a számviteli törvényeket nem az én felfogásomnak megfelelően állapítják meg. Nagyon megköszönném, ha válaszukban a paragrafusra hivatkozáson kívül magyarázattal is szolgálnának, ugyanis lehet, hogy én félreértek valamit, és az egyszerűből is bonyolultat csinálok. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Asbóth Istvánné
Áfatörvény 58. §
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Híre ment, hogy mégsem lép életbe az áfatörvény 58. §-ának változása 2014. július 1-jétől, de nem találok konkrétumot ez ügyben. Kérem, segítsenek. Köszönettel: Papné dr. Nagy Valéria
Megint módosul az áfatörvény: itt vannak a részletek
Cikk
Egyes szolgáltatások teljesítési helyének felülvizsgálatát célzó változásokat is tartalmaz az Országgyűlés elé terjesztett adótörvény-módosítási javaslatcsomag. Emellett tovább bővül a fordított adózás hatálya alá tartozó termékek köre.
Áfa EU-s országban történő építési tervezés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott „A” Kft., mely Luxemburgban található, ingatlan vonatkozásában végez építési hatósági engedély köteles tervezési tevékenységet, alvállalkozóként egy luxemburgi illetőségű cégnek. 1. kérdés: Jól sejtjük, hogy a számlázást az EU-s áfa szabályai szerint kell végezni, tehát nem kerül számlára áfa, és EU-s értékesítésnek számoljuk el? „A” Kft. alvállalkozója „B” Kft., mindkettő magyarországi illetőségű áfaalany. „B” Kft a fent említett luxembourgi projektbe dolgozik be „A” Kft-nek. 2. kérdés: Jól sejtjük, hogy a „B” Kft. számlázását az áfatörvény 142. §-a alapján az építési hatósági engedély köteles tevékenységekre vonatkozó fordított áfa szabályai alapján kell elszámolni? Köszönettel: Nagy Erika
Nyaralótulajdonosok, figyelem! Így lehet szálláshelyet kiadni
Cikk
Beindult a nyári “nagyüzem” a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatóknál is, ennek ürügyén ismertetjük a bejelentési kötelezettségre, valamint a számlázásra vonatkozó szabályokat.
Alanyi mentesség és az áfahatályon kívüliség kapcsolata
Kérdés
Szokásjogi alapon azt mondjuk egymás között, hogy az alanyi mentességet nem befolyásolja, ha közben "tárgyi mentes" értékesítést is folytatok. Konkrét példa szerint áfa hatályán kívüli minősítésű oktatást végzek 7 millió forint értékben, emellett pedig tanácsadóként számlázok alanyi mentesen 5 millió 980 ezer forintot. Ebben az esetben úgy gondolkozunk, hogy a két tétel egymástól független. De nem találom azt a jogszabályhelyet, amely ezt nevesítené, csak azt, hogy az értékesítésből származó árbevétel ne haladja meg a 6 milliót. Itt meghaladja. Segítene rámutatni arra a jogszabályra, amely megerősíti a fentieket?
Áfatörvény területi hatályán kívüli teljesítés
Kérdés
Tiszelt Tanácsadó! A kérdésem a következő: egy magyarországi székhelyű, két magyar tulajdonossal rendelkező kft. tagjai néhány hónapig az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodtak. A cég a filmgyártás területén tevékenykedik (forgatókönyvírás, gyártásszervezés). Ez alatt az idő alatt is dolgoztak magyarországi partnerüknek. A vevő könyvelője azt kérte, hogy ezt az időszakot áfamentesen számlázzák. Jó ez így?
Áfa – számlázás
Kérdés
Tisztelt Tanácsadó! Kiállítást építő cég Magyarországon (is) szerzi be a kiállítás építéséhez szükséges anyagokat. Előkészítés után saját maga szállítja ki az elkészített elemeket. Jelen esetben egy szingapúri cég a megrendelő, de a kiállítás(építés) Athénban van. Kérdésem, hogy ez közösségen belüli szolgáltatásnyújtásnak minősül-e és áfamentesen számlázható, vagy az Áfa tv. 39. §-a alapján kell számlázni, és be kell jelentkezni a görög adóhatósághoz? Kérem sürgős válaszát! Előre is köszönettel: Ivitz Andrea
Fotós adószámos magánszemély
Kérdés
Ügyfelem fotókat készít, melyeket adószámos magánszemélyként az Európai Unió területén és az unión kívüli területeken lévő galériákba (kiállításokra, rendezvényekre) magazinoknak értékesít. Ügyfelem áfakörbe bejelentkezett, és EU-adószámmal is rendelkezik. Az értékesítés módja alapvetően kétféle lehet, egyik esetben a partner interneten kapja a fotókat, és úgy használja fel azokat, másik esetben ügyfelem készíti el a fotó képét (nagyítás, keretezés), és postázza külföldre. A bekeretezett képek akkor válnak értékessé (műtárggyá), ha azokra az aláírás rákerül. Kérem válaszoljanak a következő kérdésekre: – Ez az értékesítés az áfatörvény szerint termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? – Amennyiben szolgáltatásnyújtás, hol van a teljesítés helye? – Ügyfelemet milyen szja- és eho-, vagy egyéb adófizetési kötelezettség terheli a befolyt bevétellel kapcsolatban? – A fotókat jellemzően külföldön (például Romániában) készíti, mellyel kapcsolatban utazási és szállásköltségei merülnek fel. Több fotót készít, és nem lehet tudni előre, hogy melyiket tudja majd értékesíteni, tehát a költségek nem a konkrét bevételhez kapcsolhatók, hanem a fotózási tevékenységhez. Elszámolhatja-e költségként a befolyt bevétellel szemben ezeket a tételeket? Előre is köszönöm a válaszukat.
Bolti kiskereskedelemre vonatkozó különös adózási mód
Kérdés
Nem találom az áfatörvényben a különös adózási módot, azt olvastam, hogy ez 2004 óta kikerült az áfatörvényből. Van egy bolti kiskereskedelmi vállalkozó, aki a mai napig igy számolja az áfafizetését. Most, hogy megkapta az új pénztárgépet, gondolkozott el, hogy most melyikbe üsse az eladott árukat, mivel eddig egy regiszterbe ütötte az eladásait, év végén a beszerzéseit kigyűjtötte, valamint a leltár alapján a képlet alkalmazásával állapította meg a fizetendő áfáját. Mit csináljon?
Áfatörvény változása: tippek a káros hatások kivédésére
Cikk
Kevesebb, mint két hónap van hátra, s ha minden marad így, akkor július 1-jén hatályba lépnek az áfatörvényben azok a változások, amelyek az időszakos elszámolás alá eső ügyletek sajátos teljesítés-meghatározását érintik. A következőkben, a felkészülést segítendő, két ötletet adunk közre, amelyek tompíthatják a változás káros hatásait.
Pénzügyi gondokat okoz az áfatörvény változása
Cikk
Likviditási gondokat okozhat az áfatörvény júliustól hatályos módosítása azon cégeknél, amelyek a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el. Erre a továbbiakban nem lesz lehetőség, ezért gyakorlatilag előlegezniük kell az áfát – írja a piacésprofit.hu.
Áfaszabályok, amelyekről lehet, hogy még nem is hallott?
Cikk
Az Európai Unió Tanácsa által hozott végrehajtási rendelet (vhr.) kiemelt jelentőséggel bír az általános forgalmi adózásra (áfa) vonatkozó előírások között, a tapasztalatok szerint azonban sok adózó még azzal sincs tisztában, hogy egyáltalán léteznek a rendeletben foglalt, kötelezően alkalmazandó szabályok. A rendelet legfontosabb rendelkezései az adóztatandó ügyletek teljesítési helyéhez kötődnek. A vhr.-ben foglalt rendelkezések – bárminemű külön feltétel nélkül – teljes egészében kötelezőek és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandók.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
