Több felettébb érdekes módosításal szabhatja át az Országgyűlés az általános forgalmi adót érintő rendelkezéseket a 2015. évre szóló adótörvénycsomag keddi szavazásán. Cikkünkben a törvényalkotási bizottság által elkészített összegző javaslatban található, leginkább közérdeklődésre számot tartó áfatörvény-változásokból szemezgetünk.
Jelentős korlátok közé szorítja az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körét egy európai uniós végrehajtási rendelet. Ugyan a jogszabály több mint két év múlva lép csak életbe, a benne foglaltak már ma is kellő támpontul szolgálhatnak az áfatörvény 39. §-ának jelenbeli helyes alkalmazásához – adózónak és adóhatóságnak egyaránt.
Az általános forgalmi adózás egyik központi eleme az ellenérték. Létét és értelmét több, de minimum két síkon érdemes vizsgálni; a következőkben ezeket tekintjük át.
Melyik az az értékesítési terület, ahol a legszigorúbb bizonylatolási szabályok vannak érvényben? A kérdésre az áfatörvény rejtett bugyraiban lehet meglelni a választ, ami nem más, mint a befektetési arany eladása.
Tisztelt Szakértő! Külföldi (EU-s) partnernek végzünk Magyarországon meglévő ingatlanon kivitelezést. Az áfatörvény 39. §-a alapján áfásan kellene kiállítani a külföldi partner felé a számlát, de mi ebben a rendelkezésben nem találjuk a kivitelezést. Az lenne a kérdésem, hogyan kell a számlát helyesen kiállítani?
Tisztelt Adózóna! A vállalkozásunk tulajdonában lévő személygépkocsi értékésítését tervezzük. A beszerzéskor áfamentes számlát kaptunk. A 2013. április 21-ét megelőző áfatörvény szerint ebben az esetben áfás számlát kellett volna kiállítanom. Az áfatörvény 87. paragrafusa kiegészült a c) ponttal, mely szerint áfamentes annak a terméknek az értékesítés, amelyhez előzetesen felszámított adó kapcsolódhatott volna, és a 124. § 1. bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható. Az a kérdésem, hogy abban az esetben, ha nem volt a beszerzési számlán áfa, akkor is áfamentes az értékesítés, a "kapcsolódhatott volna" kritérium alapján?
Áfás vagy áfamentes számlát kell-e kiállítania egy másik uniós tagországban bejegyzett cégnek, ha Magyarországon hirdetési felületet bérel? – kérdezte olvasónk. dr. Csobánczy Péter szakértőnk válaszolt.
Milyen adóteher mellett lehet nyereményjátékot szervezni, és a beharangozó sajtótájékoztatón ajándék termékeket osztogatni? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és könyvviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Garázsbeálló bérbeadásával kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni. Az Áfa tv. 86. § (2) szerint ez mindenképpen adóköteles tevékenység. Az lenne a kérdésem, hogy alanyi mentes státuszban vagy adószámos magánszemélyként végezheti-e valaki ezt a tevékenységet? Előre is köszönöm a segítséget.
Jár-e tényleges adófizetési következménnyel az, ha a számlán a „fordított adózás” szerepel. Nem feltétlenül. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy mikor igen, s mikor nem.
Tisztelt Szakértő! A NAV honlapján a következő leírást találtam az áfatörvény XIV. fejezetével kapcsolatban: Mikro- és önálló vállalkozásnak minősülő, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok: [áfatörvény 197. § (1) bekezdés a) pont] A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany csak akkor minősülhet az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) XIV. fejezete szerinti különleges jogállású adóalanynak, az áfatörvény 197. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint egyúttal mikro- és önálló vállalkozásnak minősül, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna. A jogszabály értelmében azon adóalanyok esetében is meg kell vizsgálni, hogy a Kkv. szerint mikro- és önálló vállalkozásnak minősülnek-e, amelyek egyébként nem tartoznak a Kkv. hatálya alá (nem egyéni illetve társas vállalkozások). A kérdésem az lenne, hogy az adóalany egyéni vállalkozó (mellette nem őstermelő) választhatja-e ezek szerint a különleges jogállást az áfa szempontjából? (A törvényben leírtaknak egyébként megfelel, mikrovállalkozás, kizárólag a mellékletben leírt mezőgazdasági tevékenységet folytat.) Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelen- tésére szolgáló nyomtatványon is választható ez a lehetőség az adózási módok között. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelemmel foglalkozó kft.-nek két üzlethelyisége van. Az egyikben működik számlázó program, a másikban nincs, csak számlatömb. Mindkét üzlet rendelkezik pénztárgéppel. A kérdés, hogy ha este a nyitvatartási idő végén egy olyan ügyfél érkezik, aki elég sok tételt (mondjuk körülbelül 30-at) vásárol, megteheti-e az eladó, hogy a pénztárgépbe beüti a tételeket, viszont a vevő által igényelt számlát csak másnap reggel a másik üzletben állítják ki a blokk alapján, és elpostázzák a vevőnek? Készpénzes fizetésről van szó, csak a számla megírása annyira hosszú időt venne igénybe, hogy egyrészt addig több vevő otthagyja az üzletet vásárlás nélkül, másrészt letelik a nyitvatartási idő. Egy eladó dolgozik az üzletben, ami egy nagyon kis alapterületű helyiség. Az áfatörvényben azt találtuk, hogy készpénzes értékesítés esetén a számla kiállítása haladéktalan kell, hogy legyen, a fenti okokból viszont előfordulhat-e ilyen megoldás? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Felszámolási eljárás alatt álló társaság elkészítette a záró dokumentumait, a vagyonfelosztási javaslatot, amely alapján a vagyonfelosztás során a társaság osztrák adóalany tulajdonosának tulajdonába kerülnek az ingatlanok. Kérdésem, hogy felszámolási eljárás végén, a vagyonfelosztás során az ingatlan átadása az áfatörvény szerinti ingatlanértékesítésnek minősül-e, és alkalmazni kell-e rá az áfatörvény ingatlanértékesítésre vonatkozó speciális szabályait? Például, ha a felszámolás alatt lévő társaság adókötelessé tette az ingatlanértékesítéseit, és beépített ingatlanokról van szó (nem új ingatlanok), akkor ez az ügylet az osztrák adóalany tulajdonos felé áfás lesz-e? Erről az átadásról milyen bizonylatot kell kiállítani? Ha az osztrák tulajdonos közben kér Magyarországon adószámot, akkor alkalmazható lenne a fordított adózás?
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni: adott két belföldi adóalany (kft.-k), az egyik a tulajdonában lévő termelőeszközöket apportként kívánja bevinni a másik kft.-be, az apport értékével növelve a másik kft. jegyzett tőkéjét. Az Áfa tv. 17. §-a szerint nincs áfakötelezettség, ha teljesülnek a 18. § 1. és 2. bekezdésében foglaltak. A 18. § (1)a teljesül, mert a szerző belföldi adóalany, a b) pontban előírt kötelezettségvállalásnak elegendő formája-e, ha a társasági szerződésbe ezt leírják? Ebben az esetben ez elég-e, hogy az apportot szolgáltatónak ne keletkezzen áfafizetési kötelezettsége? Más kérdés: mivel a két kft.-nek a tulajdonosa ugyanaz, így kapcsolt vállalkozások, az apport értékének a meghatározásához kell-e könyvvizsgálót igénybe venni? Válaszát nagyon köszönöm, tisztelettel: Eördögh Dóra
A sok olvasói kérdés késztet arra, hogy ismét röviden összefoglaljam: mikor kell, s mikor nem kell nyugtát adni. Cikkemben sorra veszem az áfatörvény vonatkozó rendelkezéseit.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték