289 találat a(z) áfatörvény cimkére
Importáfa levonási feltétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság termékimport után fizetendő általános forgalmi adó önadózásra feljogosító engedéllyel rendelkezik. A társaság közvetett vámjogi képviselet is végez. Harmadik országból érkező import vámkezeltetését a társaság végzi. Az importőr harmadik országos vállalkozás, Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkezik, magyar adószámot kért. A harmadik országos importőr Magyarországon pénzügyi képviselővel is rendelkezik. Az importáló helyett társaságunk, mint közvetett vámjogi képviselő gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonási jogát, ha rendelkezik az adólevonási jog engedélyezéséről szóló nyilatkozattal (Áfa tv. 129. § (1) és (2) bekezdés). Kérdésem a következő: A harmadik országos importőr magyarországi pénzügyi képviselője kiadhatja-e az importáló nevében a nyilatkozatot (Áfa tv. 129. § (1) és (2) bekezdés)? Előre is köszönöm a válaszát! Tisztelettel: Szabóné
Tengeri hajós oktatás áfakérdése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy az áfatörvény mely paragrafusát kell alkalmazni abban az esetben, ha magyar társaság, magyar magánszemélyek számára tréninget szervez egy tengerjáró hajóra? Az áfabevallás mely sorában kell az árbevételt feltüntetni? Mennyiben más az alkalmazandó szabály, ha norvég kikötőből indul a hajó, illetve ha holland hajóról van szó? Válaszát előre is köszönöm!
Így lehet elszámolni a telefon- és internetköltséget – Példával!
Cikk
Hogyan lehet elszámolni a telefon-, illetve az internethasználat költségeit? – erre a kérdésre kereste a választ olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Malackodás a bíróságon: gondolná, hogy váláskor áfát is kell fizetni?
Cikk
Vállalkozó házaspár válik. A vagyonközösség megosztásának részeként az egyéni vállalkozó férj 15 millió forint értékű árut ad át a feleségének, aki ezt a tulajdonában lévő kereskedelmi tevékenységet folytató kft. üzletében értékesíteni szándékozik. Felmerül a kérdés, kell-e az ügyletről számlát kiállítani? Ki fizeti meg az áfát?
Nemzetközi szervezetnek bérbeadott ingatlan áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Tevékenységére az áfakötelessé tételt választotta. Társaságunk az ingatlanát bérbe kívánja adni egy, az Áfa tv. 107. paragrafus (1) b) pontja alá tartozó, török illetőségű szervezetnek. Az Áfa tv. vonatkozó rendelkezései alapján ingatlannal kapcsolatos nemzetközi ügyletek esetén a teljesítés helyét az ingatlan fekvése határozza meg. Kérdésem, hogy amennyiben a szervezet részünkre átadja a mentességi igazolását, úgy a bérleti díjat áfásan kell-e számláznunk és a szervezet utólagos visszatérítés formájában igényelheti vissza az áfát, vagy mentesen kell számláznunk, mivel a szervezetet közvetlen áfamentesség illeti meg? Válaszát köszönjük.
Buktató az áfatörvényben: adószám-felfüggesztés is lehet a vége?
Cikk
Befolyásolja-e az adott ügylet áfabeli megítélését, ha a tranzakció nem része a vállalkozás által az adóhatóságnak bejelentett tevékenységnek? – merült fel a kérdés több ízben olvasóink körében. Cikkünkben részletesen bemutatjuk hogyan kell értelmezni az áfatörvény erre vonatkozó passzusait.
Mit mond az áfatörvény? Szokásos piaci ár és a szponzorálás
Cikk
A most zajló futball világbajnokság és egy olvasói kérdés késztetett arra, hogy rávilágítsak a szponzorálás áfa összefüggéseire. Az esetleges félreértések elkerülése érdekében előre rögzítem, hogy mit értek a szponzoráció fogalmán, továbbá melyek azok az ismérvei, amelyek áfa szempontból fontosak.
Időszakos ügyletek
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Elvileg 2014. 06. 23-án az Országgyűlés döntött ebben a témában, hogy elfogadják-e a változást, vagy marad minden a régiben. A közlöny megjelenését még nem látom, a NAV sem tette fel a honlapjára. Honnan lehet a döntés eredményét (törvény, vagy rendelet formájában) elérni/letölteni minél előbb, mert van, aki már most számlázná a júliusi bérleti díjat? Minden, ezzel a témával kapcsolatos tájékoztatás feltételes módban van, pedig már a konkrét döntésről szóló határozat kellene... Vagy lehet, hogy még nem döntötték el az Országgyűlésben, és még mindig csak tervben van? Köszönettel: Ibolya
Július utáni számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég heti rendszerességgel megrendezésre kerülő üzleti találkozóit a partnerekkel előre történt írásos megállapodás alapján negyedéves szinten, a negyedév első hónapjában teljes összegben kiszámlázza. Eddig a teljesítés időpontja a banki teljesítés időpontjával egyezett meg. Az új törvény szerint ez előlegnek minősül, és ezért előlegszámlát kell kiállítani, majd a negyedév végén nullás végszámlát, (mint jeleztem, fix összegről van szó, tehát utólag nincs elszámolás, vagy összeg módosítás)? Azt olvastam, hogy a törvény bizonyos esetekben lehetőséget ad, hogy a nullás végszámla helyett az előleg kivezetésre kerüljön. Ezt a mondatot hogyan kell értelmezni? Ha igen, akkor rá kell-e írni valamilyen paragrafus hivatkozást, vagy más tájékoztatást a számlára? Azt semmiképpen nem tartanám normális dolognak, ha kétszer kellene ugyanarról az eseményről kiállítani számlát, könyvelni is kétszer kellene előleg és árbevétel tételeket (sok apró tételről van szó), de tudom, hogy a számviteli törvényeket nem az én felfogásomnak megfelelően állapítják meg. Nagyon megköszönném, ha válaszukban a paragrafusra hivatkozáson kívül magyarázattal is szolgálnának, ugyanis lehet, hogy én félreértek valamit, és az egyszerűből is bonyolultat csinálok. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Asbóth Istvánné
Július utáni számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég heti rendszerességgel megrendezésre kerülő üzleti találkozóit a partnerekkel megállapodás alapján negyedéves szinten előre kiszámlázza. A számla mindig az előlegbekérő alapján beérkezett banki teljesítés után készül el. Kérdésem az, hogy lehet-e ebben az esetben előlegszámla helyett végszámlát kiállítani, mivel azt olvastam, hogy a törvény bizonyos esetekben lehetőséget ad, hogy a nullás végszámla helyett az előleg kivezetésre kerüljön. Ezt a mondatot hogyan kell értelmezni? Ha igen, akkor rá kell-e írni valamilyen paragrafusra hivatkozást, vagy más tájékoztatást a számlára? Azt semmiképpen nem tartanám normális dolognak, ha kétszer kellene ugyanarról az eseményről kiállítani számlát (sok apró tételről van szó), de tudom, hogy a számviteli törvényeket nem az én felfogásomnak megfelelően állapítják meg. Nagyon megköszönném, ha válaszukban a paragrafusra hivatkozáson kívül magyarázattal is szolgálnának, ugyanis lehet, hogy én félreértek valamit, és az egyszerűből is bonyolultat csinálok. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Asbóth Istvánné
Áfatörvény 58. §
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Híre ment, hogy mégsem lép életbe az áfatörvény 58. §-ának változása 2014. július 1-jétől, de nem találok konkrétumot ez ügyben. Kérem, segítsenek. Köszönettel: Papné dr. Nagy Valéria
Megint módosul az áfatörvény: itt vannak a részletek
Cikk
Egyes szolgáltatások teljesítési helyének felülvizsgálatát célzó változásokat is tartalmaz az Országgyűlés elé terjesztett adótörvény-módosítási javaslatcsomag. Emellett tovább bővül a fordított adózás hatálya alá tartozó termékek köre.
Áfa EU-s országban történő építési tervezés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott „A” Kft., mely Luxemburgban található, ingatlan vonatkozásában végez építési hatósági engedély köteles tervezési tevékenységet, alvállalkozóként egy luxemburgi illetőségű cégnek. 1. kérdés: Jól sejtjük, hogy a számlázást az EU-s áfa szabályai szerint kell végezni, tehát nem kerül számlára áfa, és EU-s értékesítésnek számoljuk el? „A” Kft. alvállalkozója „B” Kft., mindkettő magyarországi illetőségű áfaalany. „B” Kft a fent említett luxembourgi projektbe dolgozik be „A” Kft-nek. 2. kérdés: Jól sejtjük, hogy a „B” Kft. számlázását az áfatörvény 142. §-a alapján az építési hatósági engedély köteles tevékenységekre vonatkozó fordított áfa szabályai alapján kell elszámolni? Köszönettel: Nagy Erika
Nyaralótulajdonosok, figyelem! Így lehet szálláshelyet kiadni
Cikk
Beindult a nyári “nagyüzem” a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatóknál is, ennek ürügyén ismertetjük a bejelentési kötelezettségre, valamint a számlázásra vonatkozó szabályokat.
Alanyi mentesség és az áfahatályon kívüliség kapcsolata
Kérdés
Szokásjogi alapon azt mondjuk egymás között, hogy az alanyi mentességet nem befolyásolja, ha közben "tárgyi mentes" értékesítést is folytatok. Konkrét példa szerint áfa hatályán kívüli minősítésű oktatást végzek 7 millió forint értékben, emellett pedig tanácsadóként számlázok alanyi mentesen 5 millió 980 ezer forintot. Ebben az esetben úgy gondolkozunk, hogy a két tétel egymástól független. De nem találom azt a jogszabályhelyet, amely ezt nevesítené, csak azt, hogy az értékesítésből származó árbevétel ne haladja meg a 6 milliót. Itt meghaladja. Segítene rámutatni arra a jogszabályra, amely megerősíti a fentieket?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
