Az MSZP szerint nem érte váratlanul a kormányt az Európai Unió Bíróságának csütörtöki döntése, hogy nincs összhangban a közösségi joggal a magyar áfa-szabályozásnak az a része, amely kizárja a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa-visszatérítést.
Az elmúlt években az adóhatóság ellenőrzés alá vonta az aukciós portálokon ingó értékesítést folytató magánszemélyek egy részét. Erre az ellenőrzési tevékenységre is egy központilag kidolgozott módszertant alkalmaznak. Mi ezzel a probléma?
A jelenlegi áfaszabályok alapján előfordulhat, hogy az adózó a levonásba helyezendő adóját soha nem fogja visszakapni az adóhatóságtól, mert nem állnak fenn az áfa-visszaigénylés speciális feltételei. Ez számos áfa-alanynak problémát jelenthet, most mégsem az adózók tiltakoznak, hanem egyenesen az Európai Bizottság kifogásolja a hazai rendelkezéseket. Az Európai Bíróság előtt indult eljárásban a napokban tartottak tárgyalást, melynek keretében meghallgatták a magyar állam álláspontját is.
A magyar általános forgalmi adó törvény olyannyira bonyolult, hogy aki képes hibátlanul eligazodni benne, annak minden elismerés kijár. Ennek kitűnő példája a lakóingatlanok eladására vonatkozó áfakörösség ki- vagy bejelentése.
Adókönnyítéseket, apróbb szigorításokat, a hazai szabályok uniós irányelvekkel való összefésülését és néhány korábbi változtatás kiigazítását is javasolja két új adócsomagjában a kormány.
Az Európai Bíróság által a PARAT ügyben 2009. április 23-án közzétett döntés értelmében az Európai Unió szabályzásával ellentétes az a magyar szabályozás, amely az államháztartási támogatásban részesülő termékbeszerzések esetén a kapcsolódó általános forgalmi adó levonását csak a beszerzés nem támogatott hányada erejéig teszi lehetővé.
Júliustól 20-ról 23 százalékra emelik az áfakulcsot, de az emelés nem vonatkozik az 5 százalékkal adózó gyógyszerekre, könyvekre, újságokra, illetve a vakok segédeszközeire - ez 2009-ben a legjelentősebb változás az általános forgalmi adótörvényben. Feltéve, ha a két hét múlva benyújtandó kormányjavaslatot megszavazzák a parlamentben. A már életbe lépett változások közül a legfontosabb az utazási irodákat, az utazásszervezéssel foglalkozókat érinti.
A bevallás kitöltésénél nagyon sok könyvelő megijed, amikor a hibalistán meglátja az úgynevezett mezőkódokat. Pedig ezek ismerete nagymértékben megkönnyíti a hiba megkeresését. Angyal József okleveles adószakértő ad tanácsokat a bevallás kitöltéséhez.
Az áfatörvény igen sok vállalkozásnak jelent problémát. Azoknak is, akik kiállítják a számlát, azoknak is, akik a számlában foglalt áfát le szeretnék vonni. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál a kibocsátott illetve befogadott számlák könyvelése többletmunkát igényel. A legnagyobb kérdés, hogy az áfa- vagy a számviteli törvény szerinti teljesítés-e a helyes.
A jelenlegi áfatörvényből bizonyos gazdasági események adókövetkezményeinek meghatározásánál három-négy verzió is kiolvasható, ha az ember értelmezni kezdi – ezt Vira Sándor adószakértő mondta azon a Saldo-konferencián, melynek egyik előadása az új áfatörvénnyel foglalkozott. A szakember ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az APEH – az eddigi tapasztalatok alapján – ígéretéhez híven méltányosan jár el az ellenőrzések során, bár nem árt ez irányú ígéretükre emlékeztetni őket az ellenőrzési jegyzőkönyv átvétele után.
A Pénzügyminisztérium adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez, mely egyes adótörvények rendelkezéseit hivatott kiigazítani. A módosító rendelkezések, egyes kivételekkel, 2008. május 1-jén lépnének hatályba.
Az utóbbi hetekben, hónapokban sorra hallhattunk indulatos, elítélő véleményeket a kormány adótörvény-előkészítő munkájával, és különösen az új áfatörvénnyel kapcsolatban. Hallhattuk, hogy kapkodó, átgondolatlan, s nem elég kidolgozott az új törvény. Korrigálni kell, módosítani, kijavítani. Sokakban az a kép alakulhatott ki, hogy a Pénzügyminisztérium szakértői vagy egyáltalán nem is értik a dolgukat, vagy szándékosan végeznek félmunkát. Mi lehet emögött? Földes Balázs, a KPMG adószakértője kommentál.
A január elsejétől hatályos új áfatörvényhez benyújtott pénzügyminisztériumi módosító javaslat egyebek között változtatna az ingatlanok bérbeadására és az ingatlanokhoz köthető fordított adózásra vonatkozó szabályokon. A javaslat az Országgyűlés honlapján olvasható.
A szakma nagy örömére új áfatörvény született, életbe lépésével azonban azonnal jelentkeznek a különböző nézőpontokból született eltérő interpretációk. Vámosi-Nagy Szabolcs az új áfatörvényt kommentálja.
Az új áfatörvény számos változást hoz 2008. január 1-től. A csoportos adóalanyiság, az ingatlan értékesítéssel kapcsolatos új szabályok, az árengedményt vagy az adó visszaigénylését érintő módosulás csak néhány példa abból a jogszabályból, amelyről a Penta Adóegyetem adószakértője úgy nyilatkozott: „egy mondat sem került át a régi törvényből az újba”.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték