299 találat a(z) áfatörvény cimkére
Pénzügyi gondokat okoz az áfatörvény változása
Cikk
Likviditási gondokat okozhat az áfatörvény júliustól hatályos módosítása azon cégeknél, amelyek a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el. Erre a továbbiakban nem lesz lehetőség, ezért gyakorlatilag előlegezniük kell az áfát – írja a piacésprofit.hu.
Áfaszabályok, amelyekről lehet, hogy még nem is hallott?
Cikk
Az Európai Unió Tanácsa által hozott végrehajtási rendelet (vhr.) kiemelt jelentőséggel bír az általános forgalmi adózásra (áfa) vonatkozó előírások között, a tapasztalatok szerint azonban sok adózó még azzal sincs tisztában, hogy egyáltalán léteznek a rendeletben foglalt, kötelezően alkalmazandó szabályok. A rendelet legfontosabb rendelkezései az adóztatandó ügyletek teljesítési helyéhez kötődnek. A vhr.-ben foglalt rendelkezések – bárminemű külön feltétel nélkül – teljes egészében kötelezőek és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandók.
Befektetési arany jutalék
Kérdés
Egy Magyarországon bejegyzett kft. befektetési arany értékesítési szolgáltatást fog közvetíteni közösségi adóalany (német cég) részére. A 2014. évre vonatkozó befektetési arany közvetítői jutalék értékét melyik áfabevallási soron kell feltüntetnie a kft.-nek? Az A60-as összesítő nyilatkozatban fel kell-e tüntetni a jutalék összegét? A német cégnek kiállított jutalékszámlán melyik paragrafust kell hivatkozásként feltüntetni az áfatörvényből? A számla kiállító és vevő cég közösségi adószámát fel kell tüntetni a számlán? Amennyiben magyar vagy külföldi nem adóalany magánszemélynek értékesít a kft. befektetési aranyat, akkor azt áfa szempontból hogyan kell kezelni? Várom mielőbbi válaszukat! Előre is köszönöm!
Árufuvarozás
Kérdés
Egy fuvarozással foglalkozó vállalkozó Ausztriába szállított termékeket. A megrendelő ausztriai adóalany, aki Magyarországon vásárolt termékeket. Jól gondolom, hogy az áfatörvény 37. § (1) bekezdése alapján áfamentesen kell kiszámlázni a fuvarozási díjat? Számlázásnál mire kell figyelni?
Használtcikket ad, vesz? Minden, amit a számlázásról tudnia kell
Cikk
Hogyan kell dokumentálniuk (bizonylatolniuk) tevékenységüket azoknak a használtcikk-kereskedelemmel foglalkozó adózóknak, akik viszonteladóként is tevékenykednek, milyen adatokat kell feltüntetniük a számlákon? Milyen változásokat hozott az új Ptk.?
Cégautóadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozna, hogy mi minősül cégautóadó szempontjából személygépjárműnek, amely után meg kell fizetni a cégautóadót: Az áfatörvény szerint vtsz. szám szerint kell elkülöníteni a járműveket, itt aszerint dönthető el tudomásom szerint, hogy levonható-e egy autó áfája (alapesetben, kivételektől eltekintve), hogy milyen vtsz szám alá tartozik a gépjármű. Viszont cégautóadó tekintetében úgy tudom, hogy a szja-törvény szerinti megfogalmazást kell alapul vennem, vagyis azt (többek közt), hogy eléri-e az autó megengedett együttes össztömege a 2500 kilogrammot, illetve azt, hogy a vezetőn kívül még 8, illetve max. 2 személy szállítására alkalmas-e. Ez azt jelenti az én értelmezésemben, hogy lehet, hogy van olyan autó, melynek áfáját nem lehet levonni (például egy személyszállító 9 személyes kisbusz), viszont cégautóadót nem kell rá fizetni. Jól gondolom? Köszönöm válaszukat előre is: Tekeli Tímea
Utazásszervező árrés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Utazási iroda, ha saját szervezésű utat szervez utasainak, akkor elviekben az árrés-adózás szabályai szerint kell eljárni. De az áfatörvény 211. §-a kimondja: (1) Abban az esetben, ha az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtás,termékértékesítés teljesítési helye a Közösség területén kívül van, az utazásszervezési szolgáltatás nyújtása a 110. § (1) bekezdésének értelmében – mint közvetítői szolgáltatás nyújtása – mentes az adó alól. Így, ha a saját szervezésű út a Közösség területén kívülre esik, akkor mentes az adó alól, és nem is vonatkozik rá az árrés adózása? Vagy, ha igen, akkor miért, mert értelmezésünk szerint emiatt nem érvényesül az árrés áfa, illetve adó. Segítségüket előre is köszönöm!
Számla? Nyugta? A NAV megmagyarázza
Cikk
Lehet-e ugyanazon ügyletről számlát és nyugtát is kiállítani? A NAV értelmezést adott ki az áfatörvény szabályairól.
Áfatörvény: viszontválasz az NGM közleményére
Cikk
Miután a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megtisztelt – valószínűleg nem szerény személyemet, mint inkább az adózók széles körét – azzal, hogy közleményben reagált a „Rendelettel írta felül az NGM az áfatörvényt! Számlásoknak is jelenteniük kell” címmel megjelent cikkemre, úgy illendő, hogy arra válaszoljak.
Vigyázzon, hogyan kérdez a NAV-tól! Így kaphat rossz tanácsot
Cikk
Hogyan ne kérdezzünk az adóhatóságtól? – ezt példázza az alább ismertetendő, megtörtént eset.
Külföldön végzett szolgáltatás számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozó Brüsszelben végezne magánszemély részére árnyékolástechnikai berendezés (napellenző)felszerelését. Ehhez a napellenzőt Magyarországon vásárolja meg magyarországi gyártótól, és szeretné azt kivinni az országból. Termékértékesitést és/vagy szolgáltatásnyújtást végez-e az Áfa tv.szerint,é s hogyan kell számláznia a belga magánszemély felé? Hogyan tudja adómentesen kivinni a napellenzőt, milyen igazolások kellenek ehhez? Kell-e felszámitania a számlában áfát? Üdvözlettel várom válaszát.
Amit minden külföldi cégnek tudnia kell, ha Magyarországon akar eladni
Cikk
Hogyan értékesíthet rendszeresen Magyarországon egy külföldi illetőségű cég, és milyen bevallási kötelezettségeknek kell eleget tennie? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.
Használtcikk-kereskedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Számítógép internetes kereskedelmével foglalkozó egyéni vállalkozó, aki új és használt gépeket egyaránt forgalmaz, a használt cikkek tekintetében az árrésadózás módszere alapján az áfa összegét a következők szerint állapítja meg: értékesítési ár (például 100 000 forint), beszerzési ár (például 90 000 forint) = árrés (10 000 forint). Az árrést úgy tekinti, mint amely már tartalmazza a 21,26 % általános forgalmi adót. Az áfabevallás 9. és 50. sorában feltünteti, és be is fizeti a 2 126 (kerekítve 2 000) forintot. A vállalkozói jövedelem meghatározásakor helyesen jár el akkor, ha a 100 ezer forint bevételéből levonja a 90 ezer forint beszerzési árat és a 2 126 forint általános forgalmi adót, így 7 874 Ft jövedelmet (vállalkozói adóalap) mutat ki? A használt cikkeket, magánszemélyektől (is) szerzi be, ebben az esetben adásvételi szerződést írnak róla. Kérdésem az volna, hogy mi az a minimális adattartalom az adásvételi szerződésen, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az ügylet az adóhatóság által se lehessen megkérdőjelezhető? (Például legalább milyen adatokat kell, hogy megadjon magáról az eladó magánszemély, ezek helytállóságát szükséges-e, egyáltalán jogosult-e a vállalkozó a személyi okmányok vizsgálatával ellenőrizni? A szerződésen szükséges-e a két tanú, stb.) Az egyedi áfanyilvántartás vezetését (cikkenként - eladás: dátum, bizonylat, eladási ár – beszerzés: dátum, bizonylat, beszerzési ár – árrés, áfaalap, áfa) excel táblázatban oldja meg. Előírás-e ennél valamilyen komolyabb rendszer használata, kifogásolható-e ez? A használt cikkek beszerzésének áfáját természetesen nem vonja le, az adásvételi szerződések és a szintén viszonteladói minőségükben áfa áthárítása nélkül értékesítő kereskedők számlái nem is tartalmaznak áfát. A kérdésem a felmerülő egyéb költségekkel kapcsolatos, amelyek ugyanannyira a használt cikkekkel, mint a 27 százalék áfával terhelten beszerzett és értékesített árukkal kapcsolatban merülnek fel. Ilyenek: hirdetési díjak, az árukat házhoz szállító futárcég költsége, irodaszerek, internet, egyéb anyagbeszerzések, könyvelési díj, stb. Ezen költségszámlákban áthárított levonható általános forgalmi adó levonható-e, vagy alkalmazni kell-e rá az áfatörvény 123. § szerint megosztást, arányosítást? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
Ingatlan áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az eladó kft. az áfa általános szabályai szerint adózik az ingatlanai után, tehát nem jelentkezett be az áfatörvény 88. §-a alá. Ingatlant (nem lakóingatlant) értékesít 105 millió forint értékben, a kiállitott számla áfát nem tartalmaz. A vevő társaság csoportos adóalany, 4-es áfakóddal. Bejelentkezett az áfatörvény 88. §-a alá ingatlan vonatkozásában. A fenti számlánk kiegyenlítése úgy történik, hogy kapunk 55 millió forintot és 50 millió forint értékű ingatlant, melyről a vevő állít ki számlát, a bejelentkezés alapján forditott áfás megjelöléssel. A számla alapján a forditott áfát a bevallásunkban fizetendő áfaként feltüntetjük, ugyanakkor levonásba is helyezzük, mint a gazdasági tevékenységünk folytatásához szükséges tárgyieszköz-beszerzés áfája. Így helyesen járunk el? Levonásba helyezhetjük az áfát annak ellenére, hogy az ingatlan-értékesítésre nem jelentkeztünk be a 88. § hatálya alá? Várom mielőbbi szíves válaszát!
Saját ingatlan értékesítése
Kérdés
Társaságunk tevékenységében az ingatlanértékesítés nem szerepel. Az önkormányzatnak adunk el saját tulajdonú utat. Kérdésünk: a saját építésű ingatlan alkalomszerű értékesítését be kell-e jelenteni a társaság tevékenységei közé? Áfa vonatkozásában az ingatlanértékesítésre áfakörbe szeretnénk bejelentkezni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
