289 találat a(z) áfatörvény cimkére
Irodából lakás áfakérdés
Kérdés
Társaságunk 2011-ben vásárolt magánszemélytől egy nem lakáscélú ingatlant, melyben azóta a székhelye van, illetve egy részét bérbeadással hasznosította (a bérbeadás áfásan történt/történik). Az ingatlant – a könnyebb hasznosíthatóság érdekében – három kisebb egységre bontottuk, a beruházás Áfáját levonásba helyeztük. Jelenleg úgy tűnik, hogy lakásként tudnánk értékesíteni a kialakított kisebb ingatlanokat. A társasházzá alakítás, illetve az ingatlan lakáscélú átminősítése még nem történt meg. Kérdéseim: Ha a társasházzá alakítás során három lakáscélú ingatlant alakítunk ki, azokat értékesíthetjük-e áfamentesen, ha az áfatörvény 86. § ja) pontja szerinti első rendeltetésszerű használat még nem valósul meg az értékesítésig? (Rendeltetésszerű használaton a lakáscélú használatot értem, hiszen az ingatlan rendeltetése megváltozna a társasházzá alakítás során). Ha áfamentesen értékesíthetőek a lakások, akkor jogos volt-e az átalakítás költségeinek áfáját levonásba helyezni? Üdvözlettel: Szilassy Szilvia
Import szolgáltatás áfája
Kérdés
Tárgyi adómentes egyesület cél szerinti tevékenységei között szerepel, hogy tehetséges fiatalokat küld ki tanulmányútra Amerikába. A tanulói vízumot csak az USA által kötelezően kijelölt amerikai non-profit szervezet intézheti. Ez a szervezet megvizsgálja, hogy az illető jogosult-e a vízumigénylésre, ha igen, elintézi a vízumot és a kötelező biztosítást. Erről egy számlát állít ki egy összegben. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor ezt a szolgáltatást be tudom-e sorolni az áfatörvény 85-86. §-ai közé vagy be kell itthon vallani és befizetni utána az áfát. A számlán egy összeg szerepel, ami mindent tartalmaz: vízumügyintézés, vízum, biztosítás, annak az ügyintézése, a tanuló oktatási helyének kiválasztása, oktatás költsége, segélyhívó szolgálat 24 órán keresztül. Mivel elsősorban vízum, biztosítás és oktatás szerepel benne, ezért gondoltam, hogy talán nem kell itthon áfát fizetni utána. Válaszukat előre is köszönöm. E.
Áfatörvény 58. paragrafusa 2016. január 1-jétől
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az áfatörvény 58. §-át érintő változások tükrében az alábbi számlázási kérdésre szeretnék választ kapni. A szerződésben csupán annyi szerepel, hogy a szolgáltatás ellenértéke havi X forint plusz áfa. A számla kiállítási dátuma a hónap utolsó napja, a fizetési dátum pedig a számlán megjelölt időpont, ami a kiállítás dátumától számított 8 nap. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi a számla teljesítési dátuma? Köszönettel.
Közösségi szolgáltatás igénybevétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi székhelyű, kizárólag áfalevonásra jogosító tevékenységet végző jogi személy drónszolgáltatást (helikopter jellegűen működő, távirányításos repülő kamerafelvétel) vett igénybe egy Angliában bejegyzett társaságtól. A drónszolgáltatás fizikailag Magyarország területén belül történt, és azt a megrendelő kizárólag üzleti tevékenységéhez használta fel. A szolgáltatás nyújtója olyan cég, amelynek az angol adóhatóság nem állapított meg VAT számot, mert az ottani szabályoknak megfelelően 82 000 angol font bevételig áfamentesek. Kérdéseim: 1. A belföldi cég szempontjából a teljesítési hely megállapítására az áfatörvény 37. § (1) bekezdése alkalmazható-e, miszerint "adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van"? Ha nem, akkor melyik paragrafus a mérvadó? 2. Amennyiben igen, akkor a fizetendő adó megállapításának időpontjára az áfatörvény melyik rendelkezése az irányadó? 3. Levonható-e a 2. pont szerint kiszámított fizetendő adó, és ha igen, milyen jogcímen? 4. Az áfabevallás melyik sorába kell a fizetendő adót és az esetlegesen levonható adót beírni, mivel EU-adószám hiányában véleményünk szerint az nem írható be a 19. sorba és így az A60-as összesítőben sem szerepeltethető. Válaszát előre is köszönöm!
Áfa arányosítása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A társaság jellemzően áfás HR/tréning szolgáltatást nyújt ügyfeleinek. A társaság jogosult akkreditált képzést is nyújtani, és ez a képzés áfamentes. Ebben az évben csak két hónapban volt ilyen áfamentes bevétele. Az áfatörvény értelmében elsősorban el kell különíteni a bejövő áfás számlákat, hogy az áfás tevékenység érdekében merült-e fel vagy sem. Értelemszerűen az áfamentes tevékenység érdekében felmerült költség áfatartalma 100 százalékban nem igényelhető vissza, míg az áfás tevékenység érdekében felmerült költség áfatartalma visszaigényelhető (ha nem vonatkozik rá a levonási tilalom, például parkolás, benzin stb.). Amelyik költségnél nem lehet ezt eldönteni, akkor ott az arányosítást kell alkalmazni. Több könyvelővel, adózásban jártas kollégával beszélgettem, és egy konkrét példa alapján más és más véleményt kaptam. Alaphelyzetben a cég számlájának az áfatartalmát arányosítani kell, ha egész évben van áfás és áfamentes bevétele. Viszont mi a helyzet, ha csak két hónapban van áfamentes bevétel? Elviekben a könyvelési szolgáltatás számláját el lehet különíteni, mert 10 hónapban csak áfás bevétel volt, tehát "elkülöníthető", míg csak két hónapban nem lehet elkülöníteni, és ott arányosítani kell. Viszont volt olyan vélemény is, hogy maga a szolgáltatás egész évben volt, és az éves arányosítás alapján az egész évi összes könyveléses számla áfatartalmát arányosítani kell. Mi a helyes eljárás? Köszönettel: Viktor
Külföldi koncert számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar adóalany egy magyar zenekar szlovákiai fellépésére értékesít belépőjegyeket. Az ügylet áfajogi értelmezésében szeretnénk segítséget kérni. Kérdésem, hogy helyes-e az az értelmezésünk, hogy az eladott jegyekről a számlát áfamentesen kell kiállítanunk az áfatörvény 42-43. §-a szerint, mivel a koncert külföldön van, így a teljesítési hely külföld, így az áfát az ottani előírások szerint kell elszámolnunk? Befolyásolja-e a számlázást, ha adóalanynak, illetve, ha nem adóalanynak értékesítjük a jegyeket?
Áfa végrehajtás alatt álló partnernél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozási szerződést kötöttünk egy új partnerrel, aki el is végezte a munkát, s közben ellenőriztem az adószámát, és végrehajtás alatt áll. Az áfatörvény 142. paragrafus g) pontja alapján kérdésessé vált számomra, hogy mivel 100 ezer forintnál nagyobb összegű a szolgáltatás, fordított áfázás jön-e szóba. De olyat is hallottam, hogy csak akkor lenne fordított áfa, ha az ügylet a tartozás visszafizetése céljából jött volna létre, s ha nyilatkoztatom a partnert, hogy nem ez történt, akkor áfás számlát ad. Ez nekem nagyon kétesélyes, ezért kérem a segítségét.
Gépbérlet személyzettel
Kérdés
2015. január 1-jétől megváltozott az áfatörvény 142. § 1/c szakasza. Ebben a személyzet rendelkezésre bocsátása fordított adózás alá került. Kérdezném, hogy, ha munkagépet adok bérbe kezelővel, és az írányítást nem én végzem, akkor az áfás, vagy fordított áfásan kell számláznom? Válaszukat köszönöm.
Használtautó-értékesítés viszonteladóra vonatkozó szabállyal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! NAV-ellenőrök szerint a viszonteladói értékesítésnél figyelemmel kell lenni az áfatörvény 259. § (25) bekezdés szerinti új jármű fogalmára. Igaz lenne ez? Eddig azt gondoltam erről a fogalomról, hogy ennek csak a közösségen belüli jármű mozgásoknál van jelentősége. Válaszát köszönettel várom.
Számlával egy tekintet alá eső okirat: miért nem használjuk?
Cikk
Sok fejtörést okoz a programozóknak, könyvelőknek, adótanácsadóknak egyaránt a számlával egy tekintet alá eső okiratra vonatkozó szabályozás alkalmazása. Mi az oka, hogy a gyakorlatban a legritkább esetben találkozunk „számlával egy tekintet alá eső okirat” elnevezéssel, helyette maradt a megszokott „stornó számla” és „helyesbítő számla” kifejezés? S helyes-e ez a gyakorlat?
Áfatörvény 58. paragrafus 2015. 07. 01-től
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az áfatörvény 58. paragrafusa szerinti ügyletek kapcsán, hogy a bérszámfejtés nem tartozik a "könyvviteli szolgáltatás" közé? A törvény nem azt hangsúlyozza ki, hogy könyvelés? Mert, hogy visszaküldtek egy kiállított számlát, hogy javítsuk ki a teljesítési időpontot. Ha nem tartozik bele, akkor gondolom, hogy a régi szabályt kell alkalmazni. Köszönöm a segítséget.
Áfakockázatok pénzügyi lízingnél: levonható-e a forgalmi adó?
Cikk
Az áfatörvény 2012. január 1-jétől kezdődően nem korlátozza az adóalanyok adólevonási jogát a személygépkocsi bérbevétele vagy nyílt végű lízingjének vonatkozásában. Ez azt jeletni, hogy az adóalanyra a bérleti vagy lízingdíjban áthárított áfa az általános szabályok szerint helyezhető levonásba. Cikkünkben részletezzük a vonatkozó előírásokat.
Könyvviteli szolgáltatást végzők áfája július1-től.
Kérdés
Tisztelt Cím! "Az Áfatörvény bosszúja.." cikket szíveskedjenek kiegészíteni egy július 1-jétől alkalmazandó példával. Tisztelettel: Önadózó Kft
BKV-bérlet áfalevonási jog
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A dolgozónak béren kívüli juttatásként adott helyi utazási bérlet áfája miért nem helyezhető levonásba, ha a dolgozó a cég nevére szóló számlát kér róla? Az áfatörvény mely paragrafusa tiltja a levonást? A 35,7 százalékos adóterhet a vállalkozás megfizeti. Válaszát előre is köszönöm!
Áfatörvény 58. paragrafusa
Kérdés
Könyvvizsgáló cégünk az alábbiak szerint állapodott meg a díj számlázására vonatkozóan: „A 2015. évi beszámoló könyvvizsgálati díjának számlázása, az alábbiak szerint történik: I. részlet 2015. július hó 1.300.000 Ft+áfa II. részlet 2015. szeptember hó 900.000 Ft+ áfa III. részlet a záró vizsgálat megkezdésekor 900.000 Ft+áfa” Fizetési határidő 8 nap. Kérdésünk, hogy az egyes részleteknél mit kell a számlán teljesítési időpontként feltüntetni? Mi lesz az elszámolási időszak? (Az elővizsgálat megkezdésétől a jelentés átadásáig egy időszakról van szó?) Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
