Tisztelt Szakértő! A dolgozónak béren kívüli juttatásként adott helyi utazási bérlet áfája miért nem helyezhető levonásba, ha a dolgozó a cég nevére szóló számlát kér róla? Az áfatörvény mely paragrafusa tiltja a levonást? A 35,7 százalékos adóterhet a vállalkozás megfizeti. Válaszát előre is köszönöm!
Könyvvizsgáló cégünk az alábbiak szerint állapodott meg a díj számlázására vonatkozóan: „A 2015. évi beszámoló könyvvizsgálati díjának számlázása, az alábbiak szerint történik: I. részlet 2015. július hó 1.300.000 Ft+áfa II. részlet 2015. szeptember hó 900.000 Ft+ áfa III. részlet a záró vizsgálat megkezdésekor 900.000 Ft+áfa” Fizetési határidő 8 nap. Kérdésünk, hogy az egyes részleteknél mit kell a számlán teljesítési időpontként feltüntetni? Mi lesz az elszámolási időszak? (Az elővizsgálat megkezdésétől a jelentés átadásáig egy időszakról van szó?) Köszönettel.
Az adóhatóság operatív ellenőrzéseinek kiemelt célpontjai a különböző fesztiválok, gasztronómiai rendezvények, így különös gonddal kell eljárni ezen gazdasági események bizonylatolásakor, és a kapcsolódó adóterhek megállapításakor. Különösen érdekes kérdés, milyen adószabályokat kell figyelembe venni a vendégek részére biztosított kóstoló poharakért fizetendő letétek esetében.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a saját maga által előállított terméket utánvéttel, futárszolgálat igénybevételével juttatja el a vevőnek. A számlát kiállítja a csomag elkészítésekor. A kérdésem, hogy mi a teljesítés ideje? A tényleges teljesítés mikor valósul meg: amikor a futárszolgálatnak átadom a csomagot (ez nem lehet teljesítés szerintem, mert a terméket a vevőnek adom el, és nem a futárszolgálatnak, ő szolgáltatást végez nekem, és nem a vevőm), vagy vélelmezem, hogy a csomag felvételét követő napon, mivel 24 órán belül vállalja a kiszállítást a futárszolgálat? Az áfatörvény nem írja elő kötelezően a teljesítési időpont feltüntetését, ha az megegyezik a számla keltével, de az utánvétes csomag esetén a vevő még nem vette át az árut, amikor a számlát kiállítom. Tehát jelentősége van a teljesítés idejének, mert a számla kelte előbbi, mint a teljesítés. Köszönöm, ha segít abban, hogy utánvéttel telesített áruszállítás esetén mi a helyes teljesítési időpont a számlán.
Befogadható-e a számla – levonható-e az áfa –, ha a bizonylat kiállításának dátuma megelőzi az ügylet teljesítését? Az alábbiakban az áfatörvény vonatkozó szabályait összefoglalva ezt a kérdést vesszük górcső alá.
Jóval a piaci ár alatt lehet hozzájutni a felszámolási eljárás alá vont vállalkozások vagyontárgyaihoz. A jónak hitt üzlet azonban könnyen visszaüthet, ha a vevő nincs tisztában a számlázási szabályokkal, és – akárcsak a cikkünkben említett esetben – tévesen igényel vissza áfát, ami miatt jelentős adóbírságot ró ki rá az adóhatóság.
Az egyesület főtevékenysége gyermekek nyári táboroztatása (nyelvek, sport, stb.) A tagok részére nyújtott fenti szolgáltatásnál érvényesíthetők-e az áfatörvény 85. § 1) l, la, lb) pontjaiban foglaltak, miszerint a tevékenység "mentes az adó alól"?
Tisztelt Szakértő! Belföldi társaság EU-s tagállamba ex works paritással terméket (például boríték) értékesít. Ekkor az áfatörvény 89. §-a szerinti mentességet milyen okirattal tudom igazolni (és így mi a számla adómentességét alátámasztó bizonylatom), azaz milyen bizonylattal tudom az adóhatóság felé hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a termék belföldön kívülre került? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 2015. 01. 01-től hatályos 142. paragrafusának a fordított adózásra vonatkozó változásával kapcsolatosan az alábbiakban szeretném a tájékoztatásukat kérni: „A” Kft. „B” iskolaszövetkezettől vesz igénybe szolgáltatást (TEÁOR 78301 egyéb emberi forrás ellátás, például leltározás), és azt a szolgáltatást számlázza tovább, mint közvetített szolgáltatást (szintén TEÁOR 78301 megjelöléssel) „C” megbízója felé. Az áfatörvény 142. paragrafus (1) bekezdés c) pontja alapján, mint „személyzet rendelkezésre bocsátása” fordított adózási módot alkalmaz a kibocsátott számlái kiállításakor. A gazdasági esemény úgy történik meg a valóságban, hogy „B” iskolaszövetkezet diákmunkásai közvetlenül „C” megbízónál végzik a munkát és „A”, mint közvetítő jár el, adminisztrációs feladatokat végez, és leszervezi a munkavégzést. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az áfatörvény 142. paragrafus (1) bekezdés c) pontja értelmében „A” Kft. helyesen jár-e el, amikor a közvetített szolgáltatást fordított áfával számlázza „C” megbízó felé. Köszönettel: Fazekas Péter
Tisztelt Szakértő! A fenti témában kiegészítem a kérdésem a tisztelt szakértő felvetése alapján: a 86. § (1) bekezdésének a j) pontja alá tartozik. Az értékesitő élt a 88. paragrafusban foglalt adókötelessé tétel jogával, de a lakóingatlan vonatkozásában nem. Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk, "A" társaság felé fennálló 2 millió forint értékű követelését engedményezi "B" társaságra. A felek az engedményezés ellenértékét 2 millió forintban határozták meg, azaz "B" társaság tartozni fog nekünk 2 millió forinttal. Pénz, pénzeszköz nem fog mozogni, mert a követelésünk 2 millió forintos összegét beszámítjuk a "B" társaság felé fennálló szolgáltatásnyújtásból származó tartozásunkba. Véleményünk szerint, mivel az ellenérték megtérítése nem pénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel történik, nem alkalmazható az Áfa tv. 13. § 3. bekezdésének b) pontja szerinti fogalom. Az engedményezés ellenértékéről, bruttó 2 millió forintról 27 százalékos áfa alkalmazásával kell számlát kiállítani. Helyesen gondoljuk-e? Illetve Ön szerint alkalmazható lenne-e az ügyletre valamely 86. § szerinti adómentességi szabály? Segítségét előre is köszönöm!
Január 20-áig kell számot adniuk a havi és negyedéves áfabevallóknak 2014 utolsó adómegállapítási időszakáról. Ugyanakkor a 2015-ös változásoknak, az azokhoz fűződő átmeneti szabályok révén van egynémely olyan összefüggése, amely érinti, érintheti ezt az adómegállapítási időszakot. A következőkben ezeket tekintjük át röviden.
Visszaigényelheti-e egy alapítvány által fenntartott intézmény az ingatlan-felújítás áfáját, és elszámolhat-e értékcsökkenést az aktiválás után? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és könyvviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi kft. (a továbbiakban konzulens) szerződést kötött egy angliai kft.-vel (továbbiakban ügyfél) szoftver licenc eladás segítésére. A konzulenssel kötött szerződés főbb elemei:„Az Ügyfél a Konzulens közreműködésével értékesített licenc után jutalékot fizet a nettó eladási érték x %-ának megfelelően. A fizetés akkor esedékes, ha a licence szerződés teljesül és a vevő a teljes vételárat kifizette. A Konzulens státusza független szerződő. A Konzulens elfogadja, hogy az Ügyfél előzetes írásbeli beleegyezése nélkül nincs jogosultsága elfogadni vagy kiadni bármilyen rendelést, szerződést vagy megállapodást kötni, kötelezettséget vállalni az Ügyfél részére vagy nevében vagy elkötelezni az ügyfelet bármiképp. A Konzulens a szolgáltatásait egy nemzetközileg elfogadott konzultáció szintjén legjobb tudása szerint, megfelelő figyelemmel és szorgalommal a Szerződésnek megfelelően az Ügyfél által nyújtott adatok, információk, beszámolók és ésszerű utasításai vagy kérései szerint nyújtja. A jelen szerződésre az angol jog vonatkozik.” Kérdéseim: a szerződés tartalma alapján minősíthető-e ügynöki szerződésnek? Az áfatörvény 37. § (1) bekezdése főszabály vonatkozik-e rá, és területi hatályon kívüli szolgáltatásnak minősül-e 2014. évben? 2015. évben van-e esetleg változás az ügylet megítélésében? A 2000/36. Adózói kérdés-válasznál (hasonló, de szja-törvény alá tartozó) leírtakat mennyiben lehet adaptálni jelen kérdésem megválaszolásához? Várom mielőbbi szíves válaszát, köszönettel.
Szeretnék segítséget kérni a következő kérésben. Egy vállalkozás valamely tevékenysége szerint viszonteladónak minősült évek óta. Ennek ellenére mind a mai napig az általános szabályok szerinti áfabevallást alkalmazta, és aszerint adózott. Mindez nem lett volna baj, ha a 201/T adatbejelentőn annak idején megjelöli, hogy nem kívánja alkalmazni a különbözeti adózást. Ez azonban elmaradt. Kérdésem az lenne, hogy az új, 2015-től érvényes art.-ban van-e olyan lehetőség, hogy utólag megtegyük ezt a bejelentést (hogy nem kívánunk az áfatörvény XVI/2. szerint adózni)? Köszönöm.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték