282 találat a(z) áfatörvény cimkére
Áfatörvény változása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2017. január 1-jétől hatályos áfatörvény 305. § átmeneti rendelkezései szerint: 305. § 501 (1) A 3/A. számú melléklet II. részének a Mód 6 törvénnyel megállapított 3. pontját a) az olyan 2016. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2016. december 31-ét követő időpont, ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani, b) az a) pont alá nem tartozó esetekben akkor kell először alkalmazni, amikor a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Jól értelmezem-e, hogy ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani és az nem esik az a) pont alá, akkor a 18 %-os áfakulcsot kell alkalmazni.? Például: (az esedékesség mindig a számlakiállításhoz van kötve +14 nap) 1. elszámolással érintett időszak: 2016.11.01.–2016.11.30, számla kiállítása: 2017.01.03., esedékesség 2017.01.17., teljesítés 2017.01.17. – 18%-os áfa kulcsot kell alkalmaznom, mert a b) pont ezt jelenti, vagy 27%-ot, mivel a teljes időszak még 2016. évi és erre a 2017.01.01.-től hatályos törvény még nem terjed ki? 2. elszámolással érintett időszak: 2016.12.15–2017.01.31., számla kiállítása: 2017.01.03., esedékesség 2017.01.17, teljesítés 2017.01.03.–18%-os áfa kulcsot kell alkalmaznom a teljes időszakra mert erre vonatkozik a b) pont?
Áfatörvény értelmezése
Kérdés
Az áfatörvény 125. paragrafus (2) bekezdés g) pontjának értelmezését kérem az alábbi esetre. Ügyfelem (ingatlan- és vagyonkezelő kft.) saját magánszemély tulajdonosától bérbe veszi annak lakóingatlanjait. Ezeket az ingatlanokat sorra elkezdi felújítani a célból, hogy később azokat bérbeadás révén hasznosítsa. A felújítás folyamatos lesz, több hónapon keresztül tartó, több adóévet is érinthet. A felújítás megkezdésekor nincsenek potens bérbevevők, tervei szerint a felújítást követően hirdeti meg irodai célra a lakóingatlanokat. A lakóingatlan-bérbeadást már korábban adókötelessé tette a NAV-nál. Kérdésem: le lehet-e vonni a fenti esetben a felújítás költség áfatartalmát az első pillanattól kezdve? Ha igen, hogyan lehetséges ez? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel, CsK
Számla parkolási szolgáltatásról
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk számlát kért 2016. 09.hóban a 2016. 05. és 06.havi parkolásairól. Ehhez az eredeti nyugtákat (parkolójegyeket) benyújtotta a parkolási szolgáltatást nyújtó céghez. A parkolási szolgáltatást nyújtó cég az utólagos számlakibocsátási igényt azzal utasította el, hogy az áfatörvény 163. §-a szerint a számlát észszerű határidőn, de legkésőbb 15 napon belül kell kiállítani a szolgáltatás nyújtását követően Ez gyűjtőszámla esetében (ehhez a két fél előzetes megállapodása is szükséges lenne) is az adó-megállapítási időszakot követő 15 napon belül lehetséges. A cég arra is hivatkozott, hogy a számviteli törvény 167. § (1) bekezdése szerint a külső bizonylatokkal szembeni tartalmi követelményeknek a nyugta is megfelel, valamint hogy a 167. § (3) bekezdés szerint a külső bizonylat alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága – ha ez másképpen nem bizonyítható – az érintett szervezet képviselője vagy belső szabályzatban erre feljogosított személy aláírásával is igazolható. Tehát a számlától eltérően a nyugta ugyan önmagában nem elszámolható, de a legújabb értelmezések szerint a költség felmerülésének bármilyen bizonyítottsága, illetve az erre felhatalmazott személy igazolása esetén azonban igen. A kérdés az, hogy helyesen járt-e el a parkolási szolgáltatást nyújtó cég, amikor megtagadta a számla kiállítását a korábbi időszakokra? Válaszát előre is köszönöm!
Személygépkocsi-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. magánszemélytől vásárolt személygépkocsit 2008-ban, cégautóadót fizet. 2016-ban értékesíti a gépkocsit. Az áfatörvény 87. § c) pont alapján áfamentesen számlázhatja? Köszönöm előre válaszát!
Támogatás miatti áfaarányosítás
Kérdés
Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat: Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő kft. feladata többek között a helyi lap szerkesztése és kiadása, a helyi televízió működtetése. A helyi lapot a társaság ingyenesen juttatja el a város háztartásaiba. A háztartásokban a helyi televízió adásának sugárzása szintén ingyenesen történik. Ezek ingyenes ügyletnek minősülnek véleményem szerint. Az Önkormányzat támogatás nyújt a kft részére. Emellett hirdetésből, film készítésből származik még bevétele a kft.-nek (Nem csak az önkormányzat részére,bárki által elérhetően, áfás számlát állítanak ki róla). Az ingyenes ügylet miatt jól gondolom-e, hogy a beszerzési számlák áfatartalmát arányosítani szükséges? Konkrét mutatónk nincs, ami alapján az ingyenesség aránya kimutatható lenne,ezért jól gondolom,hogy az áfatörvény 5. számú mellékletét kell alkalmazni? Ebben az esetben az áfabevallásban az önkormányzattól kapott támogatást kell szerepeltetni? Melyik soron? Köszönöm!
Képviselői jutalék számlázása – kérdés kiegészítése
Kérdés
Tisztelt Kneitner Lea! Köszönöm kérdésemre a választ. Amiért felmerült a kérdés, az az áfatörvény 110. §-a Ennek értelmezésében kérem segítségét, konkrét példa bemutatásával. Adó alóli mentesség közvetítői tevékenység esetében 110. § (1) Mentes az adó alól a más nevében és javára eljáró közvetítő közvetítői szolgáltatásának nyújtása abban az esetben, ha az általa közvetített ügylet a) a 98-109. §-ok bármelyike szerint mentes az adó alól; b) teljesítési helye a Közösség területén kívül van. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az utas [206. § (1) bekezdésének c) pontja] nevében és javára eljáró közvetítő közvetítői szolgáltatásának nyújtására abban az esetben, ha olyan szolgáltatást közvetít, amely a Közösség valamely más tagállamában teljesül. Ha jól értem, ez a paragrafus nem a korábbi (alábbi) megválaszolt kérdés esetére vonatkozik? Korábbi kérdés: Tisztelt Szakértő! Képviseleti szerződés (belföldi áfaalany gazdasági társaságok között) értelmében a képviselő feladatai a következők: Az általa közvetített vevők tekintetében, az értékesítésre irányuló vevőkkel kapcsolattartás, önálló tevékenykedés, értékesítésben közreműködés, műszaki információk nyújtása. A képviselő vállalja, hogy a célpiacokon megrendezésre kerülő szakvásárokon, vevőlátogatáson való részvétellel növeli az értékesítési lehetőségeket. A képviselő a képviselet keretében folyamatosan tájékoztatja a vevőket a termékfejlesztésekről.... köszönöm a segítséget.
Földhasználati díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tulajdonosa az építési teleknek, melyre egy társaság lakóingatlant épít. Földhasználati jogot alapító szerződés szerint a társaság és esetleges jogutódja lesz a felépítmény tulajdonosa, míg az építési telket a magánszemély birtokolja, haszonbérbe adja a társaság részére. Kérdésem, hogy a magánszemély e tevékenysége az áfatörvény szerint adóköteles értékesítés?
Megmondjuk, mikor kell alkalmazni az áfatörvény 58. §-át
Cikk
Gépbérletnél mikor kell alkalmazni az áfatörvény 58. §-át, mikor fontos az írásbeli megállapodás, mikor lehet eltekinteni attól? Hogyan kell kiállítani a számlát? Olvasónk kérdésére Bartha Katalin okleveles adószakértő válaszol.
Fordított áfa – folyamatos szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság az engedélyköteles építkezésekhez az alvállalkozóival daruzásra és/vagy egyéb építési, szerelési munkákra szerződést kötött, melyben az áfatörvény 58. §-ának alkalmazásában, időszaki elszámolásban állapodtak meg. Az időszaki elszámolás keretében egyes esetekben havonta számolnak el, de van olyan eset is, amikor az elszámolás negyedévre vonatkozik. Például az alvállalkozó a március 31-éig teljesített szolgáltatásról a számláját 2016. április 5-én állította ki, május 5-ei fizetési határidővel, 2016. május 5-ei teljesítési időponttal. Kérdésem, hogy a szolgáltatást igénybe vevőnek a fizetendő áfát a fentiekben ismertetett esetekben melyik hónapban kell bevallania, és mikor helyezheti levonásba a bevallott fizetendő áfaösszeget? A fentiekhez kapcsolódik, hogy az igénybevett szolgáltatás egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza a társaság. Ebben az esetben is a szolgáltatást a megrendelő engedélyköteles építkezéshez használja, és az elszámolás az áfatörvény 58. §-a szerinti időszakos elszámolás szerint történik. Számlázás csak az alvállalkozó számlájának kézhezvételét követően lehetséges. Kérdésem, hogy a közvetített szolgáltatást milyen teljesítési időponttal kell számlázni, és hogyan kell értelmezni a fizikai teljesítést követő 60. napon beálló teljesítést a folyamatos szolgáltatásnál? Válaszát előre is köszönöm.
Egyenes vagy fordított?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves válaszát, hogy az áfatörvény 142. § (1) bekezdésének c) pontjába tartozó szolgáltatásokat be tudjuk-e azonosítani TEÁOR kódokkal? Véleményem szerint a 78.10 és a 78.20 tevékenységi kör is megfelel a fenti áfarendelkezésnek. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Az eladó egy Magyarországon bejegyzett kft., amely társasági adóalanynak minősül, és az ingatlan értékesítésére nem választotta az adókötelessé tételt. Az eladó főtevékenysége nem ingatlan értékesítése, illetve bérbeadása, melléktevékenységei között azonban megtalálható saját tulajdonú ingatlan adásvétele. A vevő ugyanilyen kft. Az adásvétel tárgya: kivett közforgalom elől el nem zárt magánút. A régi áfatörvény szerinti, 2005-ös adóhatósági állásfoglalás alapján "az önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak, mint építmények, nem kezelhetők földterületként, ezért áfabeli megítélésük nem az áfatörvény 2. számú melléklete alapján, hanem az általános szabályok szerint történik. Következésképpen, függetlenül a magánút területi elhelyezkedésétől, az önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút értékesítését adófizetési kötelezettség terheli". Az új áfatörvény szerint (86. § (1) bekezdés k) pont): mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését. Az új áfatörvény az ingatlan értékesítésére – meghatározott, a jelen kérdésben nem irányadó kivételek mellett – általánosságban adómentességet ír elő. Jól értelmezem-e a jelenleg hatályos szabályozást akkor, ha a fentiekben meghatározott, kivett közforgalom elől el nem zárt magánút értékesítése esetében adómentességet alkalmazunk, feltéve, hogy az eladó az ilyen értékesítésre nem választotta az adókötelessé tétel lehetőségét, az ingatlan nem beépített, és nem minősül építési teleknek?
Különbözeti áfa II.
Kérdés
A korábban azonos címmel feltett, különbözeti áfás, használt autós kérdés-válasszal kapcsolatban lenne még kérdésem. Nem volt számomra egyértelmű a Szakértő válasza. Ha jól értem, csak attól a körtől beszerzett termékekre kell a különbözet szerinti adózást alkalmazni, ami a 217. paragrafusban fel van sorolva. Ha nem tőlük veszem, akkor levonhatom a számlán áthárított áfát – ezek szerint –, és általános szabály szerint számlázom tovább. Illetve, ha olyan viszonteladótól vásárolok, aki élt a 224 paragrafus szerinti választás jogával, akkor ő már nem minősül az e törvény szerinti viszonteladónak? Ergo neki van áfalevonási joga, áfásan számláz, ezért mi is levonhatjuk az autó áfáját, és áfásan értékesítjük? Az áfatörvény 2. alfejezet 227 paragrafusa félrevezető számomra, mert, ha van egy viszonteladó, aki él a 224. paragrafus szerinti választási jogával, és a tevékenysége egészére nem alkalmazza ezt a rendelkezést, ezt bejelenti, így is számláz, akkor úgymond befolyásolja a másik viszonteladó számlázási szabályait is? Hiszen, ha alanyi mentestől vagy nem adóalanytól stb. veszek, akkor különbözet szerint számlázok, ha meg tőle vagy más olyan viszonteladótól, aki szintén élt ezzel a választással, akkor meg már áfásan? Ő a tevékenysége egészére nem alkalmazza ezen fejezet rendelkezéseit, mi meg egy részére alkalmazzuk egy részére nem? Mert a beszerzés alapján kell megítélni, hogy melyik szabályt kell alkalmazni? Jól értem? Köszönöm!
Előlegszámla: mi lesz az áfával, ha befuccsol az üzlet?
Cikk
Hogyan kell sztornózni az előlegszámlát, ha meghiúsul az üzlet, és az eladó visszafizeti az előleget; áfás vagy áfamentes az előleg visszafizetése – feszegeti kérdésében olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Szolgáltatás teljesítési helye
Kérdés
Egy betéti társaság grafikai tervezést végez egy USA-beli magánszemély részére. Hol lesz a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye? Beletartozik-e az áfatörvény 46. § (2) c) pontja alá ez a fajta szolgáltatás? Köszönettel.
Forgalomtól függő bónusz természetben
Kérdés
Vállalkozásunk egy 3 millió forintot elérő vásárlónknak forgalomtól függő bónuszt ad. A feltételeket már év elején tisztáztuk, a bónusz csak a nagyságrend elérése után, év végi elszámolás keretében jár. Termékben adunk bónuszt, amit leszámlázunk. Miután pénzügyi rendezést a kibocsátott számla nem igényel, ezért helyesbítő számlával, nulla egységár alkalmazásával nullára helyesbítjük a korábban kibocsátott számlát, aminek így a végösszege már nulla lesz. Helyesen járunk el? Az áfatörvény nem sérül? Miután a bónuszként átadott termék beszerzéskori áfája részünkről levonásra került.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
