304 találat a(z) áfatörvény cimkére

Cikk

Gyakran merül fel kérdésként az áfaalany adózók részéről, hogy az adószámuk törlése, és az azt esetlegesen követő új adószám megállapítása hogyan érinti az adólevonási jogukat. Ez szorosan összefügg azzal, hogy számos olyan esetben is törölhető már az adószám, amire az adózók jellemzően nem gondolnak (például az összesítő jelentés benyújtásának elmulasztása miatt), így viszonylag könnyen kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy ezt a kérdést komolyan mérlegelniük kell, hiszen annak helyes megítélése akár jelentős áfaösszeget is érinthet.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Bt. – amelynek főtevékenysége: 1413 Felsőruházat gyártása (kivéve munkaruházat), egyéb tevékenysége: 4771 Ruházat kiskereskedelem –, ha zsűrizteti a nem ipari gyártástechnológiával előállított iparművészeti termékeit, milyen egyéb feltételek esetén alkalmazhatja az áfatörvény 85. § (1) pontjának n) alpontját, hogy termékeit áfamentesen tudja értékesíteni? Azaz gazdálkodó szervezetként milyen feltételekkel juthat népi iparművész minősítéshez?

Cikk

Számos cikk jelent meg az elektronikus számlázás témakörében, azonban arra a kérdésre, hogy mely esetben jelent ez kötelezettséget akár a számlakibocsátó, akár a számlabefogadó adózókra nézve, az áfatörvény alapján nem kapunk eligazítást. Cikkemben arra keresem a választ, mely esetben nem kérhető a jól bevált papír alapú számla az elektronikus forma helyett.

Cikk

2019. június 3. éjfélkor üt az utolsó órája az Online Számla adatszolgáltatáshoz kapcsolódó specifikáció és XSD séma 1.0. verziójának. Június 4. 0:00 órától a NAV Online Számla adatszolgáltatásban verziófrissítés lép életbe: a NAV kizárólag az 1.1-es verzióban fogadja be a számla-adatszolgáltatást. A jelenlegi verzió használata érvénytelenséget, így bírságot eredményezhet.

Cikk

Tavaly év végén fogadta el az Európai Unió Tanácsa a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (héa) szóló irányelv módosítását, amelyet az európai uniós tagállamok 2020. január 1-jétől kötelesek alkalmazni. Jelen cikkben az irányelv legfontosabb szabályait ismertetjük, mely rendelkezéseket minden bizonnyal hamarosan a magyar áfatörvény is be fog építeni.

Kérdés

Ingatlanfejlesztéssel foglalkozó adózó adókötelezettséget választott ingatlanértékesítései tekintetében (88. §). Tevékenysége során fejlesztett egy ingatlant, melyet nem tudott értékesíteni. A fejlesztéshez kölcsönöket vett fel, eladósodott. Legnagyobb tételben egy magánszemély javára vonatkozó zálogjog terhelte az ingatlant, amely jogviszonyból eredő kötelezettség meghaladta az ingatlan becsértékét. A társaság ellen végrehajtási eljárás indult, és annak keretében az árverési vétel hatályával a zálogjogosult magánszemély megszerezte az ingatlan tulajdonjogát a követelése beszámításával. A társaság havi áfabevalló volt. Az árverés 10. hónapban került lebonyolításra, viszont az árverési jegyzőkönyv annak jogerőre emelkedése után a következő, 11. hónapban került a földhivatal részére benyújtásra, bejegyzési időpont is a 11. hó. Az árverés eljárási rendjéből eredően így a társaság bevételhez nem jutott, csak a magánszeméllyel szembeni kötelezettsége csökkent. Viszont kiderült, hogy az árverés során is adóköteles értékesítés történt, mely során az árverési eladási ár a bruttó összeg, és ennek áfatartalma a fizetendő adó. Az árverési vevő nem alanya az általános forgalmi adónak, ezért az egyenes adózás szabályai szerint az adózónak kell bevallania a fizetendő adó összegét és befizetni a költségvetésbe. Megvalósul-e az áfatörvény 59. § (1) bekezdése szerint az „eladó” vagyoni előnyhöz jutása, ami előbbre hozza októberre a teljesítéshez képest az adófizetési kötelezettség keletkezését?

Cikk

Adószámos magánszemélyként 552006 – Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatással foglalkozom. Ilyen esetben kötelező pénztárgépet használnom? – kérdezte olvasónk. Így folytatta: Ha igen, akkor a bizonylatkibocsátási kötelezettségemet számlával teljesíthetem-e? A kibocsátott számlákat a hónapot követő 15. napjáig a PTGSZLAH nyomtatványon kell NAV felé beküldeni? Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban kérem a segítségét, mely paragrafusokat és hogyan kell olvasni az áfatörvényben, mely alapján a 124. § (4) bekezdésében szereplő "személygépkocsi bérbevétele" azonos a nyíltvégű pénzügyi lízinggel? Több fórumon is úgy vélekedtek, hogy az áfa 50 százalékos levonási lehetősége a nyíltvégű pénzügyi lízingre is vonatkozik, de nekem ez nem egyértelmű. A bérbeadás nem azonos a nyíltvégű pénzügyi lízinggel. Ez utóbbi szolgáltatásnak minősítése is csak indirekt módon van levezetve a 10. paragrafusból. Másként fogalmazva: Ön szerint alkalmazható-e az 50 százalékos áfalevonás nyíltvégű lízing esetén? Ha igen, mely jogszabályi helyekből vezethető ez le?

Kérdés

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ügyfelünk, USA székhelyű megrendelő megbízása alapján kutatási tevékenységet végez. Vélelmezhetően a kutatásba több uniós, és/vagy harmadik országbeli szakember is bekapcsolódik. A kutatás célja humán egészségügy területén bevezethető új gyógyszerek (mellék)hatásainak vizsgálata, esetleges jól dokumentált jogszerűen engedélyezett körű tesztelése. Az eredményekről a megbízónak írásbeli jelentés készül, amelyet számla ellenében honorál. (Az eddigiek szerinti kataalany meghaladta az áfaküszöböt.) A fenti kutatási tevékenységet be tudjuk-e sorolni az áfatörvény 85. §-a alapján adómentes tevékenységként vagy a szolgáltatás teljesítési helyének a megrendelő székhelyét kell tekinteni az áfatörvény 37. §-a, esetleg a 46. § (2) a/ pontja értelmében. (A megrendelő honossága szerinti adóalanyisága nem ismert, Magyarországon nem adóalany.) Tisztelettel Boronkay László

Kérdés

Katás, alanyi mentes egyéni vállalkozó EU-s és harmadik országbeli adóalanyoknak nyújt az EU-s fordított adózás, illetve az áfatörvény területi hatályán kívülinek számító szolgáltatást (internetes hirdetési felület értékesítése). A kibocsátott számlák tehát áfa nélküliek. Folyamatos teljesítésű ügyletek, havi elszámolással. Az egyéni vállalkozó nem jelentette be az MNB-árfolyam használatát. Kérdésem, hogy az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban milyen árfolyamot kell használni? Az áfatörvény "ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett" szófordulattal él, viszont a fenti áfa nélküli számláknál nincs "adó alapja", mert áfatörvény területi hatályán kívüli számlákról van szó. Tehát véleményem szerint a fenti esetekre az áfatörvény 80. §-a nem vonatkozik. Tehát a pénz számlán történő jóváírásakor érvényes MNB-árfolyammal kell számolni az 1865ÁFA és a 18A60 összesítő nyilatkozatokban? Helyes-e a következtetésem?

Cikk

Az áfatörvény két évben maximálja azt az időszakot, amelyen belül az előzetesen felszámított adó önellenőrzés nélkül levonható. A 2016-ban keletkezett áfalevonási jogot legkésőbb a 2017. decemberről benyújtandó havi, vagy 2017. negyedik negyedévről benyújtandó negyedéves, esetleg a 2017-ről benyújtandó éves áfabevallásban lehet önellenőrzés nélkül érvényesíteni – hívja fel figyelmet blogbejegyzésében Vizer József, az RSM adóigazgatója.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Webshopban értékesítés

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

DRS könyvelése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Műszakpótlék

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink