295 találat a(z) áfatörvény cimkére
Nyíltvégű pénzügyi lízing és bérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérem a segítségét, mely paragrafusokat és hogyan kell olvasni az áfatörvényben, mely alapján a 124. § (4) bekezdésében szereplő "személygépkocsi bérbevétele" azonos a nyíltvégű pénzügyi lízinggel? Több fórumon is úgy vélekedtek, hogy az áfa 50 százalékos levonási lehetősége a nyíltvégű pénzügyi lízingre is vonatkozik, de nekem ez nem egyértelmű. A bérbeadás nem azonos a nyíltvégű pénzügyi lízinggel. Ez utóbbi szolgáltatásnak minősítése is csak indirekt módon van levezetve a 10. paragrafusból. Másként fogalmazva: Ön szerint alkalmazható-e az 50 százalékos áfalevonás nyíltvégű lízing esetén? Ha igen, mely jogszabályi helyekből vezethető ez le?
NAV: az áfatörvény értelmezéséről a végrehajtási eljárás során történő értékesítés kapcsán
Cikk
Áfatörvény-értelmezést jelentetett meg honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a végrehajtási eljárás során történő értékesítés kapcsán.
Alanyi áfamentesség 12 millióig: így változnak az adószabályok
Cikk
Január 1-jétől változik az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójában összefoglalta a vonatkozó törvénymódosítást, kiemelve az átmeneti időszakra vonatkozó rendelkezéseket.
Áfatörvény 85. §
Kérdés
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ügyfelünk, USA székhelyű megrendelő megbízása alapján kutatási tevékenységet végez. Vélelmezhetően a kutatásba több uniós, és/vagy harmadik országbeli szakember is bekapcsolódik. A kutatás célja humán egészségügy területén bevezethető új gyógyszerek (mellék)hatásainak vizsgálata, esetleges jól dokumentált jogszerűen engedélyezett körű tesztelése. Az eredményekről a megbízónak írásbeli jelentés készül, amelyet számla ellenében honorál. (Az eddigiek szerinti kataalany meghaladta az áfaküszöböt.) A fenti kutatási tevékenységet be tudjuk-e sorolni az áfatörvény 85. §-a alapján adómentes tevékenységként vagy a szolgáltatás teljesítési helyének a megrendelő székhelyét kell tekinteni az áfatörvény 37. §-a, esetleg a 46. § (2) a/ pontja értelmében. (A megrendelő honossága szerinti adóalanyisága nem ismert, Magyarországon nem adóalany.) Tisztelettel Boronkay László
Árfolyam áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásnyújtásnál
Kérdés
Katás, alanyi mentes egyéni vállalkozó EU-s és harmadik országbeli adóalanyoknak nyújt az EU-s fordított adózás, illetve az áfatörvény területi hatályán kívülinek számító szolgáltatást (internetes hirdetési felület értékesítése). A kibocsátott számlák tehát áfa nélküliek. Folyamatos teljesítésű ügyletek, havi elszámolással. Az egyéni vállalkozó nem jelentette be az MNB-árfolyam használatát. Kérdésem, hogy az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban milyen árfolyamot kell használni? Az áfatörvény "ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett" szófordulattal él, viszont a fenti áfa nélküli számláknál nincs "adó alapja", mert áfatörvény területi hatályán kívüli számlákról van szó. Tehát véleményem szerint a fenti esetekre az áfatörvény 80. §-a nem vonatkozik. Tehát a pénz számlán történő jóváírásakor érvényes MNB-árfolyammal kell számolni az 1865ÁFA és a 18A60 összesítő nyilatkozatokban? Helyes-e a következtetésem?
Figyeljen az áfára! Év végéig vonható le a 2016-os önellenőrzés nélkül
Cikk
Az áfatörvény két évben maximálja azt az időszakot, amelyen belül az előzetesen felszámított adó önellenőrzés nélkül levonható. A 2016-ban keletkezett áfalevonási jogot legkésőbb a 2017. decemberről benyújtandó havi, vagy 2017. negyedik negyedévről benyújtandó negyedéves, esetleg a 2017-ről benyújtandó éves áfabevallásban lehet önellenőrzés nélkül érvényesíteni – hívja fel figyelmet blogbejegyzésében Vizer József, az RSM adóigazgatója.
Áfatörvény 2018-tól: ezt kell tudni az átemelt eljárási szabályokról
Cikk
Adólevonási jog elenyészése, új közlekedési eszköz beszerzése, adatszolgáltatás, összesítő jelentés – folytatjuk ismertetésünket az áfatörvény 2018-tól hatályba lépő módosításairól.
Áfafizetés határideje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 58. és 61. paragrafusainak helyes értelmezésében kérnék segítséget. Egyéni vállalkozó fuvarosként a megrendelőmmel heti számlázásban állapodtunk meg, 60 napos fizetési határidővel, amely dátum teljesítésként szerepel a számláimon. A számla rendezése néhányszor a számlán szereplő 60 napon túl történt meg. Jól értelmezem-e az áfatörvény 61. paragrafusának (3) bekezdését, miszerint a számlán szereplő fizetési határidőtől (teljesítés) kezdődően még 45 napom van a számlában szereplő fizetendő áfám bevallására? Köszönöm válaszukat!
Áfakulcsváltozással kapcsolatos átmeneti rendelkezés
Kérdés
Az áfatörvény 58. paragrafusa alá tartozó, 2016. decemberben megvalósult termékértékesítésről szóló számla áfatörvény szerinti teljesítési időpontja 2017. január. 2017. évben megváltozott áfakulcs esetén a 2016. évben érvényes áfakulcsot kell-e alkalmazni, vagy a 2017. évit?
Áfatörvény 142. § g pont
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalását szeretnék kérni az áfatörvény 142. § g) pontjának értelmezésében. Kérdésünk, hogy e pont alá (fordított adózás alá) tartozik-e a csődeljárás alatt álló cég, továbbá a 100 ezer forintot nettó módon és tételenként (vagy számlánként) kell-e értelmezni? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Áfa arányosítása
Kérdés
A gazdasági kamarák önkéntes tagdíjat és kamarai törvény alapján kötelező gazdasági kamarai hozzájárulást szednek be. Ezekről úgy gondoljuk, hogy nem tekinthetők az áfatörvény 13. paragrafusa alapján szolgáltatás ellenértékének, ezért gazdasági tevékenységnek sem. Ebből következően nincs áfafizetési kötelezettség, és ehhez kapcsolódó áfalevonási jog sem. A kamarának azonban vannak adóköteles bevételei, oktatás, terembérlet, rendezvényekre belépődíjak stb. Ezek miatt áfaalany. A kamara épületeiben folyik adóköteles és áfa hatályán kívüli tevékenység is, ezért arányosítással, bevételarányos képlettel (áfatörvény 5. számú melléklete) számítja az arányszámot. Az a kérdés merült fel, hogy a nevezőben rontó tényezőként figyelembe kell-e venni a kamarai tagdíjat és hozzájárulást? A kérdés azért merült fel, mert az áfatörvény 123. paragrafusa szerint a levonásra jogosító és nem jogosító termékértékesítések és szolgáltatásnak betudható részben vonható le az adó. Az áfatörvény 5. számú melléklete is szolgáltatást említ. A kamarai tagdíj és hozzájárulás pedig nem szolgáltatás. Figyelembe kell-e venni az arányszám képletében a nevezőben a kamarai hozzájárulást és tagdíjat?
Időszakos elszámolású ügylet számlázása
Kérdés
Egy pékség naponta szállítja termékét egy üzletbe, és a szerződés szerint havonta egyszer fog számlázni. A fizetési határidő 15 nap. Mi a teljesítési határidő, ha a 2016. decemberi szállításainak értékét 2016. december 31-én számlázza ki? Az áfatörvény 58. § (1) bekezdés szerinti főszabály, vagy vagy az (1a) bekezdés b) pontja vonatkozik rá?
Áfa alanyi mentesség 2017 II.
Kérdés
Az azonos címmel feltett kérdésre adott válasz szerint az áfatörvény 191. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni. Ez hogyan következik az áfatörvény 310. § (1) bekezdéséből?
Áfatörvény változása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2017. január 1-jétől hatályos áfatörvény 305. § átmeneti rendelkezései szerint: 305. § 501 (1) A 3/A. számú melléklet II. részének a Mód 6 törvénnyel megállapított 3. pontját a) az olyan 2016. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2016. december 31-ét követő időpont, ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani, b) az a) pont alá nem tartozó esetekben akkor kell először alkalmazni, amikor a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Jól értelmezem-e, hogy ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani és az nem esik az a) pont alá, akkor a 18 %-os áfakulcsot kell alkalmazni.? Például: (az esedékesség mindig a számlakiállításhoz van kötve +14 nap) 1. elszámolással érintett időszak: 2016.11.01.–2016.11.30, számla kiállítása: 2017.01.03., esedékesség 2017.01.17., teljesítés 2017.01.17. – 18%-os áfa kulcsot kell alkalmaznom, mert a b) pont ezt jelenti, vagy 27%-ot, mivel a teljes időszak még 2016. évi és erre a 2017.01.01.-től hatályos törvény még nem terjed ki? 2. elszámolással érintett időszak: 2016.12.15–2017.01.31., számla kiállítása: 2017.01.03., esedékesség 2017.01.17, teljesítés 2017.01.03.–18%-os áfa kulcsot kell alkalmaznom a teljes időszakra mert erre vonatkozik a b) pont?
Áfatörvény értelmezése
Kérdés
Az áfatörvény 125. paragrafus (2) bekezdés g) pontjának értelmezését kérem az alábbi esetre. Ügyfelem (ingatlan- és vagyonkezelő kft.) saját magánszemély tulajdonosától bérbe veszi annak lakóingatlanjait. Ezeket az ingatlanokat sorra elkezdi felújítani a célból, hogy később azokat bérbeadás révén hasznosítsa. A felújítás folyamatos lesz, több hónapon keresztül tartó, több adóévet is érinthet. A felújítás megkezdésekor nincsenek potens bérbevevők, tervei szerint a felújítást követően hirdeti meg irodai célra a lakóingatlanokat. A lakóingatlan-bérbeadást már korábban adókötelessé tette a NAV-nál. Kérdésem: le lehet-e vonni a fenti esetben a felújítás költség áfatartalmát az első pillanattól kezdve? Ha igen, hogyan lehetséges ez? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel, CsK
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
