300 találat a(z) áfatörvény cimkére
Új adatszolgáltatási verzió, a bírság számlánként félmillióra rúghat
Cikk
2019. június 3. éjfélkor üt az utolsó órája az Online Számla adatszolgáltatáshoz kapcsolódó specifikáció és XSD séma 1.0. verziójának. Június 4. 0:00 órától a NAV Online Számla adatszolgáltatásban verziófrissítés lép életbe: a NAV kizárólag az 1.1-es verzióban fogadja be a számla-adatszolgáltatást. A jelenlegi verzió használata érvénytelenséget, így bírságot eredményezhet.
NAV: 2019. július 1. fontos dátum az áfatörvény alkalmazásában
Cikk
2019. július 1. fontos dátum az áfatörvény alkalmazásában: frissül az állapotrögzítő rendelkezés, megtörténik az átállás a 2018. január elsején érvényes besorolási rendre – írja közleményében a NAV.
Az uniós áfairányelv 2020-tól alkalmazandó előírásai – példával
Cikk
Tavaly év végén fogadta el az Európai Unió Tanácsa a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (héa) szóló irányelv módosítását, amelyet az európai uniós tagállamok 2020. január 1-jétől kötelesek alkalmazni. Jelen cikkben az irányelv legfontosabb szabályait ismertetjük, mely rendelkezéseket minden bizonnyal hamarosan a magyar áfatörvény is be fog építeni.
Mi a teljesítés időpontja ingatlan árverésénél?
Kérdés
Ingatlanfejlesztéssel foglalkozó adózó adókötelezettséget választott ingatlanértékesítései tekintetében (88. §). Tevékenysége során fejlesztett egy ingatlant, melyet nem tudott értékesíteni. A fejlesztéshez kölcsönöket vett fel, eladósodott. Legnagyobb tételben egy magánszemély javára vonatkozó zálogjog terhelte az ingatlant, amely jogviszonyból eredő kötelezettség meghaladta az ingatlan becsértékét. A társaság ellen végrehajtási eljárás indult, és annak keretében az árverési vétel hatályával a zálogjogosult magánszemély megszerezte az ingatlan tulajdonjogát a követelése beszámításával. A társaság havi áfabevalló volt. Az árverés 10. hónapban került lebonyolításra, viszont az árverési jegyzőkönyv annak jogerőre emelkedése után a következő, 11. hónapban került a földhivatal részére benyújtásra, bejegyzési időpont is a 11. hó. Az árverés eljárási rendjéből eredően így a társaság bevételhez nem jutott, csak a magánszeméllyel szembeni kötelezettsége csökkent. Viszont kiderült, hogy az árverés során is adóköteles értékesítés történt, mely során az árverési eladási ár a bruttó összeg, és ennek áfatartalma a fizetendő adó. Az árverési vevő nem alanya az általános forgalmi adónak, ezért az egyenes adózás szabályai szerint az adózónak kell bevallania a fizetendő adó összegét és befizetni a költségvetésbe. Megvalósul-e az áfatörvény 59. § (1) bekezdése szerint az „eladó” vagyoni előnyhöz jutása, ami előbbre hozza októberre a teljesítéshez képest az adófizetési kötelezettség keletkezését?
Pénztárgép, számla és adatszolgáltatás szálláshely-szolgáltatásnál
Cikk
Adószámos magánszemélyként 552006 – Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatással foglalkozom. Ilyen esetben kötelező pénztárgépet használnom? – kérdezte olvasónk. Így folytatta: Ha igen, akkor a bizonylatkibocsátási kötelezettségemet számlával teljesíthetem-e? A kibocsátott számlákat a hónapot követő 15. napjáig a PTGSZLAH nyomtatványon kell NAV felé beküldeni? Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Nyíltvégű pénzügyi lízing és bérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérem a segítségét, mely paragrafusokat és hogyan kell olvasni az áfatörvényben, mely alapján a 124. § (4) bekezdésében szereplő "személygépkocsi bérbevétele" azonos a nyíltvégű pénzügyi lízinggel? Több fórumon is úgy vélekedtek, hogy az áfa 50 százalékos levonási lehetősége a nyíltvégű pénzügyi lízingre is vonatkozik, de nekem ez nem egyértelmű. A bérbeadás nem azonos a nyíltvégű pénzügyi lízinggel. Ez utóbbi szolgáltatásnak minősítése is csak indirekt módon van levezetve a 10. paragrafusból. Másként fogalmazva: Ön szerint alkalmazható-e az 50 százalékos áfalevonás nyíltvégű lízing esetén? Ha igen, mely jogszabályi helyekből vezethető ez le?
NAV: az áfatörvény értelmezéséről a végrehajtási eljárás során történő értékesítés kapcsán
Cikk
Áfatörvény-értelmezést jelentetett meg honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a végrehajtási eljárás során történő értékesítés kapcsán.
Alanyi áfamentesség 12 millióig: így változnak az adószabályok
Cikk
Január 1-jétől változik az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójában összefoglalta a vonatkozó törvénymódosítást, kiemelve az átmeneti időszakra vonatkozó rendelkezéseket.
Áfatörvény 85. §
Kérdés
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ügyfelünk, USA székhelyű megrendelő megbízása alapján kutatási tevékenységet végez. Vélelmezhetően a kutatásba több uniós, és/vagy harmadik országbeli szakember is bekapcsolódik. A kutatás célja humán egészségügy területén bevezethető új gyógyszerek (mellék)hatásainak vizsgálata, esetleges jól dokumentált jogszerűen engedélyezett körű tesztelése. Az eredményekről a megbízónak írásbeli jelentés készül, amelyet számla ellenében honorál. (Az eddigiek szerinti kataalany meghaladta az áfaküszöböt.) A fenti kutatási tevékenységet be tudjuk-e sorolni az áfatörvény 85. §-a alapján adómentes tevékenységként vagy a szolgáltatás teljesítési helyének a megrendelő székhelyét kell tekinteni az áfatörvény 37. §-a, esetleg a 46. § (2) a/ pontja értelmében. (A megrendelő honossága szerinti adóalanyisága nem ismert, Magyarországon nem adóalany.) Tisztelettel Boronkay László
Árfolyam áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásnyújtásnál
Kérdés
Katás, alanyi mentes egyéni vállalkozó EU-s és harmadik országbeli adóalanyoknak nyújt az EU-s fordított adózás, illetve az áfatörvény területi hatályán kívülinek számító szolgáltatást (internetes hirdetési felület értékesítése). A kibocsátott számlák tehát áfa nélküliek. Folyamatos teljesítésű ügyletek, havi elszámolással. Az egyéni vállalkozó nem jelentette be az MNB-árfolyam használatát. Kérdésem, hogy az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban milyen árfolyamot kell használni? Az áfatörvény "ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett" szófordulattal él, viszont a fenti áfa nélküli számláknál nincs "adó alapja", mert áfatörvény területi hatályán kívüli számlákról van szó. Tehát véleményem szerint a fenti esetekre az áfatörvény 80. §-a nem vonatkozik. Tehát a pénz számlán történő jóváírásakor érvényes MNB-árfolyammal kell számolni az 1865ÁFA és a 18A60 összesítő nyilatkozatokban? Helyes-e a következtetésem?
Figyeljen az áfára! Év végéig vonható le a 2016-os önellenőrzés nélkül
Cikk
Az áfatörvény két évben maximálja azt az időszakot, amelyen belül az előzetesen felszámított adó önellenőrzés nélkül levonható. A 2016-ban keletkezett áfalevonási jogot legkésőbb a 2017. decemberről benyújtandó havi, vagy 2017. negyedik negyedévről benyújtandó negyedéves, esetleg a 2017-ről benyújtandó éves áfabevallásban lehet önellenőrzés nélkül érvényesíteni – hívja fel figyelmet blogbejegyzésében Vizer József, az RSM adóigazgatója.
Áfatörvény 2018-tól: ezt kell tudni az átemelt eljárási szabályokról
Cikk
Adólevonási jog elenyészése, új közlekedési eszköz beszerzése, adatszolgáltatás, összesítő jelentés – folytatjuk ismertetésünket az áfatörvény 2018-tól hatályba lépő módosításairól.
Áfafizetés határideje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 58. és 61. paragrafusainak helyes értelmezésében kérnék segítséget. Egyéni vállalkozó fuvarosként a megrendelőmmel heti számlázásban állapodtunk meg, 60 napos fizetési határidővel, amely dátum teljesítésként szerepel a számláimon. A számla rendezése néhányszor a számlán szereplő 60 napon túl történt meg. Jól értelmezem-e az áfatörvény 61. paragrafusának (3) bekezdését, miszerint a számlán szereplő fizetési határidőtől (teljesítés) kezdődően még 45 napom van a számlában szereplő fizetendő áfám bevallására? Köszönöm válaszukat!
Áfakulcsváltozással kapcsolatos átmeneti rendelkezés
Kérdés
Az áfatörvény 58. paragrafusa alá tartozó, 2016. decemberben megvalósult termékértékesítésről szóló számla áfatörvény szerinti teljesítési időpontja 2017. január. 2017. évben megváltozott áfakulcs esetén a 2016. évben érvényes áfakulcsot kell-e alkalmazni, vagy a 2017. évit?
Áfatörvény 142. § g pont
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalását szeretnék kérni az áfatörvény 142. § g) pontjának értelmezésében. Kérdésünk, hogy e pont alá (fordított adózás alá) tartozik-e a csődeljárás alatt álló cég, továbbá a 100 ezer forintot nettó módon és tételenként (vagy számlánként) kell-e értelmezni? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
